Mert kialakításából eredően egyenlőtlen a működése. Vagy nagyon alacsony áramlást használsz, vagy nagyon nagy sebességűt, nagyon nagy úthosszal. Rendkívül hamar eltömődnek a járatok.
Előnye viszont, hogy könnyen szabványosítható, egyszeri szerszámköltséggel olcsón gyártható, és relatíve könnyű a karbantartása, javítása.
A legbonyolultabb a csőköteges hőcserélő gyártása. Vagy a hegesztett kivitelt készíted, vagy a szereltet. A hegesztett hátránya az igen nehézkes tisztíthatósága. A szerelt pedig iszonyú drága.
Nem beszélve arról, hogy felépítésénél fogva eredendően asszimmetrikus a működése. A központi csöveken nagyobb a tömegáram, mint a szélsőkön. A szekunder oldali közeg betáplálása meg eleve asszimmetrikus.
Azt meg a DES-től kell megkérdezni, hogy egy eddig bevált technikát miért cserélt le egy jóval bonyolultabbra.
Próbáld meg azt legközelebb, hogy felöltözteted(szigeteld) a nagy hengert a tetején , pokrócba csavarod, télikabátot adsz rá, akkor 20 ról lefog esni 5 re vagy az alá de a zokni íz marad.
Gondoltam rád, 30 liter körte cefrét savaztam vödörben, kellett hozzá kb 1 dl hogy lemenjen pH 3 alá, aztán rápróbáltam 30 liter tiszta vízhez egy fél kupaknyit öntöttem 6,x ről 1 alá esett a pH , magyarázatot az oldott disszociált oldott disszociálatlan illetve a nem oldott 'komponensekben' azaz magában a puffer rendszerben találtam.
Én most nyélgázon megnyomtam a 60l irsait (keverős DES100, 300l hűtő, kínai 13.5kW égő), mert ma még finomítanom is kéne.
Óránként 10l alszesz jön le.
Kicsi "duzzog" a hűtőrendszer (kis pukkanások), no meg fél óránként -50 foknál- kell lenyomni a tetejéről a forró hűtővizet, de jó vastag sugárban "pisil".
Ha már businiess akkor az általad linkelt tető leszorítócsattal engem is érdekelne, cserébe tudok adni egy 18 as páracsövet, 15 ös hűtőspirállal, annak aki esetleg kisebb üst építésében gondolkozik
Utánaolvasgattam interneten, és itt a fórumban is, de nem találtam pontos választ kationcserélő gyanta aktiválásával kapcsolatban. A szűrőházam fél literes tehát ennyi gyantát szeretnék aktiválni. Mennyire legyen telített az oldat, és hány L vízben aktiváljam?
Sima 2 literes pet palackokkal dolgozunk és nagyon bevált. Eleinte a zajos forrásnál napi 3 csere. Utána elég a kettő, végén egy csere. Volt 16 fokos is a vége fele.
Igaz a pince hőmérséklete is korrekt, 18 C°.
Most 12 nap alatt lezajlott a nagy forrás, már csak pötyög. Hétvégén derítjük, kis kénnel leállítjuk teljesen.
2 nap múlva pedig átfejtjük. Aztán 2 hónapig békén hagyjuk :)
Én azért kíváncsi lennék, hogy hány fokosak voltak így azok a cefrék.
10-12 C°-on is dolgoznak az élesztők persze, csak némi idő kell nekik :D
Mekkora térfogatú palackok voltak, és milyen sűrűn kellett cserélni a 17 Co-hoz? Csak azért kérdezem, mert szoktam fagyasztott palackozni, és az a tapasztalatom, hogy a 120-as hordóba rakott 2db. 2.5L-es " jégdugó" elég gyorsan kiolvad. ( néhány óra alatt, és még a 20Co-ot sem tudom nagyon megközelíteni. )
Egyébként a kérdés kifejezetten a hideg erjesztésre irányult, mondjuk 12Co- kezdő hőmérséklettel, amely fokon néhány fajta fajélesztő azért vígan dolgozik, tekintve, hogy már +5-6-tól erjeszt. És még mielőtt megkérdezed, igen ki lett próbálva. Tavaly ősszel egyik ismerősömnek leállt( vagy be sem indult ) 15 hordó kifferje, amit egy régi malomban tárolt. Esténként már fagyott, szóval elég hideg volt. Mindegyik hordó kapott 2 db. forróvizes palackot és egy zacskó hidegtűrőt. Lett egy fóliasátor húzva a hordók köré, meg pokrócokkal körbe lettek tekerve. A forróvizes palackok naponta többször(?) lettek cserélve ( bár ebben nem vagyok 100%-ig biztos ) . Így a "szokásos " idő alatt az össze kiforrt. Az esemény teljes lefolyását nem kísértem végig, de kívánságra, privátban szívesen megadok egy telefonszámot, ahol tudtok érdeklődni az erjesztés pontos menetéről....
