> Van-e a mai szlovákban a magyar alma magánhangzóinak megfelelő hang?
Nincs.
> Ugyanis: a magyar rádió pozsonyi tudósítói (általában szlovákul beszélők) Mečiar nevét kb így ejtik: Mecsjar (magyar a-val).
Nagyon helyesen. Amikor a Dunán–Ipolyon innen /mecsjár/-nak ejtik, akkor sem úgy ejtik, ahogy a szlovákok. Ebben az esetben is hanghelyettesítés történik, csak a rövid ajakréses szlovák /ă/ hang helyett mondanak hosszú ajakréses /á/ hangot.
A Dunán–Ipolyon túl pedig más hanghelyttesítéssel élnek: a rövid ajakréses szlovák /ă/ hang helyett ejtenek rövid ajakkerekítéses /a/-t. Itt a hanghosszt „áldoztuk fel”, ott pedig az ajakmozzanatot.
Egyébként, ha megnézed Dzurindza nemét itt sem /dzurindá/-nak ejtették „alanyesetben”, hanem /dzurinda/ volt, ebben az esetben, és általában is mi is úgy helyttesítunk,ahogy a pozsonyi magyarok.
Van egy pár kivétel: az /ăr/ végződést a sok -ár végű szavunk, nevünk miatt analógiásan itt inkább /ár/-nak magyarosítjuk. De ezek a mi szokásaink, és nem feltétlenül a szlovákiai magyaroké.
Annál sem inkább, mert ők tudnak szlovákul, és ők tudják, hogy j és félhangzós i után nem állhat hosszú magánhangzó a szlovákban: éppen ez a nyelvi műveltségük lehet az oka, hogy nem élnem a kivételes „belmagyar” ejtésmóddal.
> Ikladon kifejezetten varecának ejtik (zárt e-vel és c-vel), de lehet, hogy ez már egy rontott alak.
Posszibilis szlovák szó lenne még a varica is: ez is lehet bármi főzéssel kapcsolatos dolog, bár az irodalmi nyelv nem használja, és én sem ismerem.
Az -(i)ca igen elterjedt és produktív (pl. kicsinyítő) képző, míg az -(e)cha a múltból itt maradt, már elhomályosult toldalék. Lehet, hogy az „egyedi” alakú varecha-ra rátelepediett a posszibilis varica alak, és kontaminációjuk eredménye lett a vareca.
"Amennyiben a vareca íráshiba varecha helyett, akkor igen:"
Hát nem tudom, mert Ikladon kifejezetten varecának ejtik (zárt e-vel és c-vel), de lehet, hogy ez már egy rontott alak. A ch-t a szlovákban kemény h-nak kell ejteni?
> Somorja [...] Állítólag ez a név Szűz Mária nevéből ered. Igaz?
Majdnem. A Szent Mária névből, ill. annak népies /szemmárja/ kiejtéséből ered. Ez utóbbiból lett előbb hangrendi illeszkedéssel (és az mm megrövidülésével) Szamarja, ill. Szomorja: ezt dokumentálja a német Somerein és a latinosított Samaria (a lat. St. Mariae Fanum ’Szt. Mária temploma’ mellett). Majd talán a som növénynév, a bibliai szamaritánus szó korábbi samaritánus kiejtése, vagy más analógiájának hasonlító ereje nyomán a szókezdő sz-ből s lett.
Legalábbis szláv (mert általános szláv szó; ’üst’ az eredetibb jelentése), viszont a szlávban a gót katil-on keresztül a latin catillus ’tálacska’ a forrása.
> vareca [...] Nagy fakanalat jelent Ikladon, a szlovákban is?
Amennyiben a vareca íráshiba varecha helyett, akkor igen: <http://kssj.juls.savba.sk/kssj.cgi?term=varecha&s=exact&inenc=utf-8&outenc=utf-8> ’főzőkanál, fakanál; minden lében kanál <ember>; merítőkanál; öntőkanál <formába öntésnél>’
Van egy mese is, amelynek az a szlogenje, hogy Var, vareška, var! ’Főzz, kanalacskám, főzz!’ – Ez kb. a Terülj, terülj, asztalkám megfelelője. (A vareška a varecha kicsinyített formája.)
Van egy falú a Csallóközben, Somorja, nem messze tőle Pusztasomorja (valamikor az átkosban összevonták Mosonszentjánossal, lett belőlük Jánossomorja (brrrr)).
Itt némileg OFF ugyan, de inkább ide teszem be, mint a Szavak eredetébe:
Az ikladi sváb nyelvjárásban (amely tulajdonképpen nem is sváb, hanem stájer:-)) jó pár szlovák eredetű jövevényszó is található. Az egyik ilyen a vareca, amelyet szinte még napjainkban is használnak az öregek.
Ezek valóban alakilag megfelelő szlovák nevek, de elég romlottaknak tűnnek már, hogy megfejtésük ne legyen annyira könnyű.
[Szlovák helyesírást fogok használni a szlovák elemeknél.]
Az első két név végén vagy a -sko /sko/ területnév-képző van (vö. Maďarsko ’Magyarország’, Zadunajsko ’Dunántúl’), vagy a semleges nemű nyelvjárási -skô /szkuo/ (irodalmi -ské /szké/) melléknévképző; ez utóbbi esetben egy semleges nemű földrajzi köznév maradt le mögülük / értendő utánuk. Végül is ez mindegy, mert az előbbi eset az utóbbi főnevesüléseként is értelmezhető (történetileg).
Jacsenszko: Én ezt Jačmensko /jacsmenszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Árpás’ lehetne, vö. szlk. jačmeň ’árpa’. Ha ez nem lehetséges, akkor egy Jačen(-ec, -ik, ský stb.) családnévre utalhat.
Kotliszko: Én ezt Kotlinsko /kotlinszko/ alakra javítanám, ekkor magyar megfelelője ’Lapályos’ lehetne, vö. szlk. kotlina ’völgykatlan’. Az n betoldásában ez esetben szinte biztos vagyok. A név egyébként utalhat térszínformára*, de egy személynévre is. * Itt mélyebb fekvésű területre kell gondolni, de nem feltétlenül észrevehetően mélyre, tehát tényleges völgykatlanra. Apósomék környékén van a „kapi hegy” nevű rész, amely kb. három méterrel magasodik ki, mégis hegynek tartatik, sőt a néphit szerint kicsapja a felhőkből a nedvességet, ezért kap a tőle keletre lévő rész kevés esőt...
Závosz: Az ’agyagos’ értelmet kizárnám, az hlina vagy íl; és azt sem hiszem, hogy a Galga vidékén ilyen újítással éltek volna, mivel ehhez nincs igazán jelentéstani motiváció. Ellenben van a szlk.-ban a závoz szó, amelynek jelentése ’mélyút, útárok; kátyú’ [a kátyúba ragadt szekér ~ agyagos talajban megadat szekér analógia nyomán ez kaphat idővel ’agyagos, ragadós talaj’ konnotációt]. A /z/ > /sz/ változást talán a szóvégi zöngétlenülés nevű jelenség alakíthatta ki.
Ha nem tartalak föl, még néhány szülőfalum környéki dűlőnév eredete érdekelne. Ezeket én szlovák hangzásúnak érzem, így neked biztosan nem okoz gondot a megfejtése.
Ezek:
Jacsenszko
Kotliszko
Závosz.
Ez utóbbi állítólag "agyagost" jelent a régi öregek szerint, de én a svábból nem bírom levezetni, ezért gondolom inkább szláv eredetűnek.
Kapos: A Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (FNESz.) magyar eredetűnek tartja. E szerint a kapu ’gyepűkapu’ főnév -s melléknévképzős származékáról van szó. (Végső soron ez tehát a másik topikban etimologizált Baranya név szláv alapjának magyar megfelelője.)
Zala: Preszláv ősiségű, latin neve Sala, görög neve Σάλα volt. A folyó nevét az indoeurópai *sal- ’patak, folyóvíz, áramlás’ tőből vezetik le, az első névadók kiléte tisztázatlan.
Rába: A latin Ar(r)abo víznévből vélhetően szláv közvetítéssel. A latin nevet kelta (esetleg venét vagy illír) eredetűnek vélik, és alapjául bizonyára az indoeurópai *ēreb(h)-, *ōrob(h)- ’sötétvörös, barnás’ tő szolgált.
Tolna: Az ott adtam etimológia mellett a FNESz. figyelmet érdemlőnek tartja a régi magyar Tolna személynevet, ill. a régi cseh Tulna személynevet.
Somogy: A FNESz. nem személynévi eredetűvel véli a névadó Somogyvár nevét, hanem a -gy képzőnek kollektívumképzői, a jellemző növényzetre utaló helynévképzői szerepet társít (azaz, mint a mai -s a nádas szóban). A vár tag a település első említéseiben nem szerepel (vö. 1055: ſomig), csak később csatlakozott a – mai kiejtés szerinti – Somogy alapnévhez.
Baranya: A FNESz. is az említettem szláv etimont hozza, de áttéten keresztül, ugyanis személynévnek tartja a Baranyavár helynév előtagját.
> Azért nem semmi a cseh nyelvben ez a nagy "mássalhangzó torlódás" Majd beletört a nyelvem, amikor próbáltam a feliratokat kiolvasni :)))
Nekem, mint szlováknak ez így természetes. De ha már nyelven kívül kell helyeznem magam, akkor a magyar nyelv magánhangzó-torlódásai, mint pl. a fiaiéi szóban, hasonlóan nyelvcsomózódást okoznak más nyelv beszélőinél.
Sőt, ha körülnézünk a nyelvek közt, sokkal több magánhangzó-torlódást toleráló nyelvet találhatunk, mint mássalhangzó-torlódást elviselőt.
-----
Némedi: Az ilyen utótagú településnevek közül csak Tolnanémedi-nek van köze a német népnévhez. Ennek eredeti neve tényleg Németi lehetett, bár első adata 1411: Nempti. Ez utóbbi azonban Nemti helynevek ejtésvariánsa, amely a Németi alak kétnyíltszótagos tendencia módosította formája. A zöngés Némedi alak első adata itt igen késői 1856–9-ből való, és valószínűbb, hogy a gyakori -di végű helynevek hasonlító hatása alatt alakult ki, nem, pedig t > d zöngésülés történt.
A másik két Némedi (Alsónémedi, Kisnémedi) etimológiája más: ezekben az m helyett eredetileg v állt. l. Alsónémedi: 1067 k./1267: Nywyg, 1383 Neueg; Kisnémedi: 1268-9: villa Superioris Neueg. Ezek tehát a Nyüved~Nevegy névcsoport tagjai; ilyen mai r. Niuved (m. Nyüved), amelyet 1964-ben Tămăşeu (m. Paptamási)-hoz csatoltak, Fertőszentmiklós XVIII. sz. előtti Nevegy neve, (talán) a mai szlk. Nievidzany (m. Néved), Szentantalfa XIV. sz.-ban adatolt Nevegy neve.
E nevek etimológiája egyrészt a nyű ’féreg, kukac’ szó -d kicsinyítő képzős Nyüved személynévi származékára alapozódik. Másrészt az eredet talán lehet egy hipotetikus *nyüveg szó, amely a nyű ’<kendert, lent> szálanként gyökerestül tép ki a földből; <erdőt> írt’ -g főnévképzős származéka, vélhetően ’kendernyűvő szolgálónépek’ vagy ’irtványföld’ jelentéssel.
A Nyüved > Neved (Nevegy) névben v > m hangváltozás történt, amely alkalmi, de nem példa nélküli. A változást lehet, hogy erősítette az, hogy így a német népnévhez hasonló „értelmes” név jött létre.
Szöreg: Első adata 1239: Zuerug. Úgy vélik, a Szörcse, Szörény, Szűr helynevekkel együtt a magyar Szever név *Ször kontrahált formája áll mögötte. Ebben az esetben a -g kicsinyítő képző (mint ahogy a -cse és az -ny is). A m. Szever nevet török eredetűnek vélik és vagy a csuvas sěvěr ’mormota’, vagy a régi oszmán-török sevâr ’szerető, szeretett’ szavakkal vetik össze.
Algyő: Az al- ’alsó’ minősítő és a Győ név kapcsolata, vö. a Felgyő párját. Ennek az önálló Győ névnek a melléknévi származéka jelenik meg az ismert gyevi bíró fordulatban. (Nemrég szántották be Szegeden – a régi város valahai algyői határában létesült, de ma már az északi Tarján városrészben lévő – a Gyevi temetőt is, hogy lakóparkot építsenek a helyére.) A település első adata egyébként 1138/1329: Geu, ill.1514: Algew. A település neve személynévi eredetű, a Győ (régi Gyeü) személynév egy kazár méltóságnévre megy vissza. A Győ személynév -csa/cse kicsinyítő képzős Gyejcse alakjának Geiſa (1229/1550) írásmódja lett tévesen elolvasva a nemzeti romantika korszakában, és ebből a hibából ered a Géza személynév mai formája. Ebbe a névkörbe tartoznak még a Decs, Décse, Décső, Déva, Devicse, Gyűd tagot tartalmazó helynevek.
Tápé: Első adata 1138/1329: Tapaí. Feltételezett magyar személynévre vezetik vissza, amely a török tapağ ’szolgálat, tisztelet’ méltóságnévről veszi az eredetét. Haosnló helynév: Kistápé (Bikács mellett). Talán ugyanerre vezethető vissza a Tápió folyónév is.
Cseh vrch ’hegy; teteje, felső része vminek; csúcs’, cs. pod ’alatt; alá <elöljárószó>’ cs. sídliště ’lakótelep; település(i hely), telephely’ cs. dolní ’alsó <melléknév>’ cs. vinohrady ’szőlőskertek, szőlő(hegye)k’.
>A Bp-hez közeli Gyál nevű település és a Szeged városrészeként ismert Gyálarét között van-e vmi közös néveredet?
Van, sőt ide tartozik még Gyalóka és Ógyalla, de nem tartozik ide Gyálakuta. Mindegyik egy török személynévből ered magyar névadással. A jelentéshez vö. ótörök jalan 'láng', ill. jal 'gyulladj lángra'.
Pár hete egy hétvégét töltöttem a cseh fővárosban és térképpel navigáltuk magunkat a barátommal és pár szó kifejezés érdekelne amit térképen találtam, mert ez roppantul érdekelne mit is jelentenek
vrch
pod
sidliste (második "s" és szóvégi "e"v ékezettel)
dolni
Prága Vinohrady nevű városrész nevének vajh köze van a szőlőhöz?
Más, magyar vonatkozású kérdés
A Bp-hez közeli Gyál nevű település és a Szeged városrészeként ismert Gyálarét között van-e vmi közös néveredet
Rézmál — A dűlőkeresztelőn kapta Döbrentei javaslatára a nevet. Ez az elnevezés egy 1394. évi oklevélben már előfordult. Valószínűsíthető, hogy a szó „Rez” előtagja a szláv eredetű „hegygerinc kiemelkedô részét” jelenti, a „mál” utótag pedig a középkorban volt használatos az olyan délies, meleg lejtőkre, amelyek alkalmasak voltak szőlőművelésre. (A budai hegyvidék neveiben többször találkozhatunk a „mál” utótaggal, például Zöldmál.) — Rézmál kertes házakkal beépített terület a Rókus-hegytől délre.
Rózsadomb — Régen Kőbánya és Kálvária néven szerepelt térképeinken. A XIX. században még szőlőhegy, vincellérek, kőfejtők és téglavetők lakták. Mai elnevezése a török idők virágzó rózsakultuszával és Gül Baba nevével hozható összefüggésbe, akinek türbéje (síremléke) a Mecset utca 14-ben található. — A Rózsadomb a budai hegyvidék Dunáig lenyúló tagja, amely kertes házakkal, luxuskivitelű villákkal szinte teljesen beépült.
Zöldmál — Széles hegynyereg a Ferenc-hegy, a Pál-völgy és a Csatárka között. Döbrentei Gábor adta a nevét a Grüner Graben (Zöldárok) elnevezés helyett. A „mál” utótag a hegyoldal déli fekvésű melegebb lejtőit jelöli (mint ahogy Rézmál nevénél írtuk). Az utóbbi években a terület képe átalakult, a kertes villák mellett sokemeletes házak épültek.
Az LvT által megadott linkek alapján 619. hozzászólásomnak az 1847-es dűlőkeresztelővel kapcsolatos megállapítása (Rosenhügel > Rózsadomb) nem tartható, ill. elhamarkodott következtetés volt az Utcanévlexikon felületes tanulmányozása alapján. Elnézést kérek figyelmetlenségemért.
Szerény "jóvátételként" legyen szabad megjegyeznem, hogy a "Hegyvidéki fotográfiák" (Horváth T.—Müllner J., Bp. 1999) c. kiadványban megtalálható a "Buda szab. kir. főváros ... 1847. évi Junius 17. napján tartott közgyűlésének" jegyzőkönyvkivonata, amely szerint "Rezmál"-t korábban nem Rosenhügelnek, hanem "Kalvarienberg und Kreidenbruch"-nak nevezték, és a "Rosenhügel" elnevezés egyébként sem található meg a "völgyek és bérczek" régebbi elnevezései között e dokumentumban.
> e területet a XIV. században még Rézmálnak (v. Rezmal) hívták, ami Rózsahegyet jelent
Bár ez a kitétel az én hoztam egyik forrásban is benne volt, de azért fenntartással kezelném. Egyrészt a mál az biztos, hogy nem felel meg egyben a ’hegy’-nek, hanem tartalma ’(déli) lejtő’. Itt tehát már eleve pontatlan ez az etimológia, minthogy bár a hegy és a lejtője összekapcsolt fogalmak, de nem azonosak.
Sokkal kérdésesebb viszont az, hogy a Rez- (Réz-) előtag ’rózsa’-t jelentette volna. Ilyen hangváltozás sem a magyarból, sem a legtávolabbról ide kapcsolható más nyelvből sem adatolható. Ellenben a szintén általam hozott budaipolgar.hu-n található etimológia szerinti szláv etimológia felettébb valószínű, mind hangtanilag, mind névtanilag. Ilyen kiemelkedésnevek vannak szerte Magyarországon, ezek némelyike településnevet is ad, vö. Rezi.
Nekem a FNESz. sajnos nincs meg, de sajnos a birtokomban levő kétkötetes Bp. Lexikon (1994) Rózsadomb címszava sem informál a Rózsadomb név eredetéről, ill. a városrész korábbi neveiről. A "Bp. teljes utcanévlexikona" c. segédkönyv (1998) azonban röviden foglalkozik a városrészek nevével is. Ebben a kiadványban a Rózsadombról azt olvashatjuk, hogy e területet a XIV. században még Rézmálnak (v. Rezmal) hívták, ami Rózsahegyet jelent. Később (?) németül Rosenhügelnek (= 'Rózsadomb') nevezték, és a német név fordításaként alakult ki a Rózsadomb elnevezés 1847-ben. Mindazonáltal a Rézmál név is sokáig továbbélt (a 60-as évekből még emlékszem az Apostol utcának egy olyan régi utcanévtáblájára, amelyre városrésznévként "Rézmál dűlő" volt írva [hivatalosan csak 1990-ben vezették be a Rózsadomb elnevezést, ld. Utcanévlexikon]).
