Én fogalmazhattam hülyén, bár angolul is valahogy így hangzott ez a mondat. Asszem itt inkább arról lehet szó, ahogy Mickey Free-hez szomszédai viszonyultak, már a boldog békeévekben. Ez az Indián Joe-szerű figura három kultúra (apacs, mexikói, angolszász) peremén élt és tkp mindháromban, de legalábbis az apacsban és az angolszászban biztosan páriának tekintették és amerikai ismerősei szerint nem lettek volna skrupulusai, ha valakibe bele kell vágni a Bowie-kést.
Úgy emlékeztem, hogy David Roberts: Once They moved Like the Wind c. kömyvében olvastam az inkriminált mondatot, de nem találom, úgyhogy lehet, hogy mégis csak az internetről szedtem össze. Majd próbálom megkeresni.
Sajnálom, hogy ügyetlenül fogalmaztam. Csak arra akartam utalni, hogy a képzelőerő az apacsokkal kapcsolatban általában olyan szabadon szárnyalt, hogy nyugodtan lehet démonizálásnak nevezni. Az, hogy egy harcosról el tudták képzelni, hogy embert ölne, annyira azért nem meglepő azok mellett, amiket még elképzeltek róluk.
"Bár soha senki sem látta, hogy hidegvérrel embert ölt volna, ezt mégis mindenki könnyedén el tudta róla képzelni."
Egy "apacs" scoutról? Ez honnan való idézet? Igazi aranyköpés :)
Tonto apacsok közt 1880-ban. Jobbról a második. Ezt is az olaszoktól loptam.
Ha már a 85-ös dolgoknál tartunk, létezik egy olyan verzió, hogy Naiche 85-ben lelőtte az egyik feleségét, mert az maradni akart a rezervátumban, emiatt az anyja igen megorrolt rá. Egyelőre semmi meggyőzőt nem találtam erre vonatkozóan, meg feleség se nagyon hiányzik a készletből, de éppenséggel meglőhetett valakit, legalábbis könnyedén el lehetett róla képzelni :) Van erről valamid? (Azt többen említik, hogy az anyjával megromlott a viszonya ebben az időben Geronimo erős befolyása miatt.)
De van: megpróbálom összeszedni, amit Mickey Free-ről tudok. :-)
Szóval, Félix Ward egy mexikói anya gyermeke, a nőt az apacsok elrabolták és évekig közöttük élt, mielőtt gyermekével együtt sikerült megszöknie tőlük. Az apja talán mexikói, más verzió szerint viszont egy apacs volt. Miután az anya megszökött az apacsoktól, összeállt John Warddal és annak Sonoita Creek-nél lévő ranchán éltek. 1861 január végén innen rabolta el a fiút + jópár marhát néhány nyugati apacs (más verzió szerint Félix megszökött részeges mostohaapjától, mert az állandóan verte). A gyerekrablással Cochise csirikaváit vádolták meg, pedig nekik semmi közük sem volt az ügyhöz. John Ward tolmácsként kísérte el Bascom hadnagyot balvégzetű akciójára, és ő volt az első, aki rálőtt Cochise-ra, amikor a főnök a sátor vásznát átvágva menekülni kezdett.
Félix 13 éven át a nyugati apacsokkal élt, majd 1874-ben Mickey Free néven bukkant fel és feljánlotta szolgálatait az amerikai hadseregnek - az apacsok ellen. Tolmácsként, felderítőként és kémként tevékenykedett. Nomeg intrikus bajkeverőként. Szerepe volt Geronimo 1885-ös szökésében. Egyike volt azoknak, akik azzal riogatták, hogy a fehérek fel fogják akasztani, ugyanakkor a katonáknak Geronimo sötét terveit ecsetelte, amit a fehérek ellen forral. Sem főnöke, Al Sieber, sem pedig az apacsok nem voltak róla túl jó véleménnyel (enyhén szólva). Az apacsok szerint "hiányzott belőle a hűség" ráadásul ő volt a "kojot, akinek az elrablása háborút hozott a csirikavákra". Ápolatlan, mogorva fickó volt, egyik szemére vak (születési rendellenesség, más verzió szerint egy medvével verekedett meg és közben sérült meg a szeme). Bár soha senki sem látta, hogy hidegvérrel embert ölt volna, ezt mégis mindenki könnyedén el tudta róla képzelni. Túlélte az indiánháborúkat, 1915-ben halt meg Arizonában.
Kösz a bókot, de a Far West lapon (az olaszon) Josephine ennek a szakmának a mestere, meg még vannak páran. Néhány hete sajnos nem tudom használni a lapot, mert állandóan belefagyok. A társalgás zöme ugyan olaszul folyik, de annyit azért megértek, hogy ki van a képeken :)
Szerintem neked még érdekesebb lenne, mert általában a hőskor a téma.
Nem vagyok teljesen képben: Mickey Free a legutolsó álláspont szerint megszökött otthonról vagy elrabolták, vagy mindkettő?
Nyertél! (Van egyáltalán olyan apacs vagy hozzájuk kapcsolódó figura, akit nem ismersz fel első blikkre?)
Mickey Free, hosszú évekig az apacsok foglya és neveltje, aztán az amerikai hadsereg nyomkeresője, Al Sieber egyik scoutja. Az igazán érdekes az, hogy tizenkét éves korában még Félix Ward volt a neve és az ő elrablása vezetett Bascom hadnagy balvégzetű akciójához, ami kirobantotta Cochise háborúját.
Régen nem írtam már. Úgy éreztem, hogy azokat a témákat, amikkel most foglalkozom, már végképp nem erőltethetem rá a fórumra, illetve a látszatát is el szeretném kerülni annak, hogy ez a szándékom.
Ezen a képen a csirikava apacs lelkész Bryan Brightcloud hirdeti az Evangéliumot 2007. decemberében - muzulmánoknak. Kicsit másképp, mint amit megszoktunk. Aki olvasta a korábbi írásaimat, az gondolhatja, hogy számomra mennyire megható ez a fejlemény, de már én is tisztában vagyok vele, hogy az olvasók közül talán senki nem osztja az örömömet. Nem keserít ez el, csak épp más megoldást kerestem arra, hogy megosszam a gondolataimat azokkal, akiket esetleg mégis érdekel ez a téma. Blogot indítottam "Bik' egu indan" címmel itt az Indexen. Szívesen látok mindenkit. (Személyemre és stílusomra vonatkozó kritikákat nyugodtan elviselek, de az indiánok - és félvérek - minden alaptalan sértegetését ki fogom moderálni.)
További jó fórumozást kívánok és köszönöm, hogy olvastatok.
Ja, az egy jo kis szam. Az indian John Two Hawks, aki lakota, es ezen a nyelven enekel, tehat ontopic. (bocs, de meg nincs beallitva a magyar billentyuzet)
Ír elég sokat a vízről is, de a külszíni szénbányákról is, amiket az őslakók területein bagóért adtak át a nagy energia vállalatoknak, a navahok, hopik és társaik meg mehettek a néhány birkájukkal akárhova, a városszéli nyomornegyedekbe. Végül ezek a "szén-arábiai" cégek a fehér telepesek utódait is kiforgatták az évszázados marhatenyésztő pozíciókból, ha nekik kellett a külszíni fejtésre alkalmas terület.
Steiner : Szegény sápadtarcú c. könyve A szent víz fejezetben ír azokról a tényekről, amit a San Juan, a Colorado, a Columbia River vizével tettek az USÁban.
Azt nem a Steiner írta, hogy a 70-es években a jenkik megpróbálták számítógépes progikkal meghatározni az ország víztartalékait és arra építeni a vízfelhasználási és megosztási terveket?
Az egésznek az lett a vége, hogy a nyugati államokban - amelyek egyébként jóval szárazabbak, mint ahogy azt mi magyarok gondoljuk, ill. valamivel szárazabb, mint a 19. században - több vízkészlet került meghatározásra és szétosztásra, mint amennyi a valóságban létezett.
Ebből aztán irtó nagy botrány lett egyes államokban, főleg Új-Mexikóban és Arizonában, mert egyes gazdálkodóknak egész egyszerűen nem jutott víz.
Tudod, ahogy a cigányzenekarban a bőgősnek: járni jár, de nem jut:-)
Az alábbi könyveket szeretném eladni vagy elcserélni! Ha valamelyik érdekel, küldj egy mailt és megbeszéljük! Köszönöm!
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen (borító nélkül, eleje foltos)
Miloslav Stingl: Indiánok hadiösvényen (borítós)
Fukar Marok Lakomája (borító nélkül)
Fukar Marok Lakomája (borítós)
Nagy Imre: Indiánok (2. kiadás, hátulján enyhén foltos)
Henry Wadsworth Longfellow: Hiawata (borítós)
Ernst Bartsch: Indiánok és négerek az újvilágban
John Fire/Lame Deer és Richard Erdoes: Sánta őz, a sziú indián sámán (1. kiadás, borítós)
Borsányi László: Hontalanok a hazájukban
J.P. Averkijeva: Indiánok Északa-amerikában (borítós)
Alain Quesnel-Francois Davot: Indiánok (mítoszok és legendák)
Keszthelyi Katalin: Pueblo indiánok
Fehér Szarvas: A Sziklás Hegyek Varázslója /reprint/ (új)
Eva Lips: Könyv az indiánokról (borítója két helyen szakadt!)
A Nagy Főnök levelei I. Indiániskola (borítója hiányzik, az utolsó lapja szakadt és hiányos)
Szürke Bagoly: Két kicsi hód (1. kiadás, átkötött)
Szürke Bagoly: A vadon fiai (1. kiadás)
Szürke Bagoly: A rengeteg zarándokai (1. kiadás)
A Sánta Őz változata ez. "Nyolcvan évvel ezelőtt egy pajút szentember által került délről hozzánk a szellemtáncosok vallása. Önkívületbe táncolták magukat, s így megláthatták halott rokonaikat. A szellemtáncosokat Wounden Knee-nél lemészárolták, és álmukat puskagolyók tépték szét. Vagy 21 éves lehettem, amikor valakitől ezt hallottam:van egy új, hatalmas erejű szertartás. Teljesen kiforgat magadból, megláthatod Istent. Azok az emberek, akik az új szertartást hozták, szintén nem a mi törzsünkből valók voltak. Az egyik arapahó indián volt, a másikat feketelábúak törzsének tagját, Lone Bearnek, magányos Medvének hívták." És ez volt a pejotkaktusz szertartás...
Valahogy mégiscsak Wowoka nevéhez kötik a pejotkaktusz élvezet elterjedését a különböző törzsekben. Talán jól titkolták a fehér főnökük előtt a dolgaikat azok az őslakók abban az időben.
Tonto apacsok közt 1880-ban. Jobbról a második. Ezt is az olaszoktól loptam. 
Sziasztok!
