Most látom hogy tele van a Vatera kéktúrás jelvényekkel,gomblyuk+nagy vegyesen, "kék-túra" címszóval a keresőbe,ha egyben írjátok be hogy "kéktúra"akkor nem adja ki.
Úgy gondoltuk,hogy kihasználjuk a húsvéti hétvégét,és befejezzük északon a kéket ezzel a szép túrával,és mivel ez a hely a család minden tagjának kedvence,így hatan érkeztünk meg még pénteken délelőtt Jósvafőre,a Fecskefészek vendégházba,ahol már egy évvel ezelőtt ugyanígy pont húsvétkor is voltunk.
Aznap már csak lazulás volt,fürdés a patakban,eszem-iszom,szalonnasütés,lónézés,ilyenek.
Másnap,szombaton reggel felvirradt a nagy nap,utolsó északi kéktúránk napja!
ez a kép fogadott reggel kilépve a ház ajtaján
Az előre lebeszélt fuvarral átvittek minket Bódvaszilasra,így igen korán el tudtuk kezdeni a túrát,7 órakor már túl voltunk a "rettegett" soron,most nem volt semmi,mindenki aludt még,ezt az időpontot akár javasolhatnám is ideális túrakezdésnek ebből az irányból,ha valaki teheti,és nem akar senkivel találkozni.Bár egyáltalán nem is tűnt túl félelmetesnek a hely,a házakat elkezdték felújítgatni.
Ellenben egyáltalán nem volt ideálisnak mondható az a kb 400m-es szintemelkedés 4km-en a Szabó-Pallagig kezdésnek,az erőnlétemet látványosan kezdte el amortizálni ez az első szakasz,bár nagyon szép a karsztvidék ezen része!
A Szabó-Pallag erdészházat elérve leültünk pihenni,és persze pecsételni,jó érzés volt látni hogy a házikó teteje új faszerkezetet kapott,úgy látszik valamit talán még akarnak vele kezdeni.
Innen kellemes szintúton indultunk el Derenk felé,rengeteg töbör,víznyelő volt látható mindkét oldalon,és sok kék jelzés,nagyon régiek,és újak egyaránt.Egyfolytában azon gondolkoztam hogy vajon megmásszuk-e a Szádvárt,avagy ne,majd az előbbi hsz.-emben feltett útirányjelző-táblánál salamoni döntésre jutottam:a gyerekeket elküldtem Derenk felé a kéken,én pedig nekivágtam a hegynek! (a gyerekek az két 15éves,nálam magasabb középiskolás srácot takar,GPS-szel felszerelkezve,így elutasítom a felelőtlenség vádját!):-)
Közepesen emelkedve értem el a vár alsó kapuját,amelyen keresztül az ösvény iszonyú meredeken kezdett emelkedni,ma sem tudom,miért,de itt indultam neki a romnak,nem a turistajelzésen.Két lépés előre,egy vissza technikával csak-csak felértem,viszont azt hiszem itt bántam meg kissé ezt a kitérőt,bár a vár némileg kárpótolt,de valahogyan attól is többet vártam.Szép-szép,de tizenkettő egy tucat,nekem ez volt az érzésem.
Utol akartam érni a fiúkat,ezért picit kocogtam lefelé,majd az aszfaltutat elérve jött a telefon hogy "hol vagyok máá??" Ezen a régi aszfaltúton haladva láttam meg a kéket újra,majd gyors léptekkel igyekeztem Derenk felé,ahol a fűben hemperegve vártak a srácok.A falu érdekes,tanulságos,elolvasgattam a táblákat,majd pecsételés után újra együtt nekiindultunk a maradék távnak.
A Ménes-völgyben haladva rájöttünk hogy túl kevés vizet hoztunk,így a patakból töltögettük újra a palackokat,sőt meg is mosdottunk benne kicsit,nagyon jó volt a vize! A Patkós-völgyben lassan emelkedve és gyorsan fáradva haladtunk Szelcepuszta felé,amelyet egy meredekebb kanyar után pillantottunk meg,szépen rendben tartott házak voltak itt,és megjelent a civilizáció is 6-8 autó és a piknikezők képében.
Innen már nem nagyon fotózgattunk,egyrészt szerettünk volna már hazaérni,ráadásul a lányok a ménesnél vártak ránk.Másfél órás caplatás után elérvén a Hucul ménes töbrökkel szabdalt fennsíkját végére értünk a túrának,és lesétálván immár hatan a faluba az egész Hűvösvölgytől Hollóházáig tartó keleti kéktúra szakasznak.Szép túrák voltak!
(ez már másnap készült,a Lófej-völgy bejáratánál,ide hajtják le őket inni)
Igen,nagyon szeretek jelzéseket keresni,főleg ezeket a régieket,az újakat ezen a vidéken (Aggteleki-karszt,Bódvaszilas-Jósvafő) nem volt nagy kunszt megtalálni,mert egyrészt nem régen lehettek felújítva emellett pedig rengeteg vadiúj szépen faragott táblát helyeztek ki,amelyek még tavaly sem voltak meg.
A hétvégén megtaláltam ezt a régi jósvafői jelzést,a Tengerszem szállótól a Lófej-völgyig tartó rész volt a legizgibb,mert annak egy részét ma még útként sem jelzi a térkép,az én 1983-as kiadványomat nézegettem.A szállótól a zöldön lefelé indulva ment a régi kék,le a Kecső-patakig:
Majd innen egy ma már jelzetlen,de még kékkel jól ellátott úton jutottam el a Lófej-völgy bejáratáig,pár száz méteren keresztezve a sárgát,a Kuriszlán-tanösvény jelét.
Errefelé is nagyon szép az út,de szép a mai kék is.
Ezen a rövid,pár száz méteres szakaszon több régi kék jelet láttam mint a Lófej-völgyben a Lófej-forrásig összesen.
Mindenkinek kellemes ünnepeket! Remélem a lányok sem maradtak locsolók nélkül! Legyen itt egy jó kis OKT-s locsolós kép, hátha valamelyik túratársunk szárazon maradt véletlenül ma!
A hétvégén feldolgoztam a múltkori mátrai túrám GPS adatait, az eredményeket az alábbiakban közlöm:
Mint fagylaltárus, kikérem magamnak a konkurencia reklámozását :) Bár tőlem nem az AK, hanem az OKT bizonyos szakaszainál lehet fagyit venni, ha valaki szemfüles :D Idén még nem, de tavaly sok kéktúrázóval futottam így össze.
Ott van a cukrászda is, szemben a templom bejáratával.
Amúgy engem Nyíracsádon leginkább az lepett meg, hogy van Tourinform iroda (ilyen kis eldugott településen nem nagyon szokott lenni), no meg a "különleges" világháborús emlékmű a templom melletti parkban.
Az utóbbi évek legfinomabb és legtartalmasabb fagyiját ettem tegnap az Alföldi Kéktúra mellett, Nyíracsádon, szemben a műemlék templommal, a település főterén. Közvetlen a kék mellett, Olasz fagyizó. Csak ajánlani tudom, anyira meglepő volt hogy ott van egy viszonylag kieső településen és húsvét vasárnap este is sorok állnak előtte.
Ha egy kilóval könnyebb a hátizsákom, elvisz a szél, de azért megcsináltuk.
A Gánt- Csókakő szakasz könnyebb, egyszerűbb, de élvezhetőbb volt a geljobb várakozásomnál is, de a többi részen is nagyon jól haladtunk.
A Csókakő- Bodajk országutat is 100%-ban végigsétáltuk, és talán nem is volt rosszabb a többi szakasznál.
A végállomást eredetileg Fehérvárcsurgóra terveztem, de akkor a csatlakozó, Tésről induló út nagyon hosszúra nyúlna, ezért indulás előtt még belevettem egy kis ráadást, amiből igazi nyári hangulatú esti felfedezőút lett, tökéletes zárás volt, és már éjfélre otthon is voltunk. Következik a félút elérése.
Igen, tervezek, de még az ötletelés részénél tartok, hogy egy oldalból legyen kezelhető minden túramozgalom, esetleg függetlenek legyenek egymástól, vagy a harmadik, legvalószínübb eset, hogy külön oldalak, de közös useradatbázissal. Az első variáció esetében gyakorlatilag újra kellene írni az egészet, a második megoldás a felhasználóknak lenne kényelmetlen, míg a harmadik lehetőség egy jó kompromisszumnak tűnik, mert minimális* munkával bármelyik mozgalmat fel lehetne venni.
minimális: a programozási része minimális, az útvonal koordinátáinak feltöltése azért egy elég hosszú, monoton muna, erről Widi mesélhetne, ráment pár napja, míg Mapsource-ben végigkattintgatta a szakaszokat, és beírta a szakaszneveket, szinteket.
No, meg ilyenkor tavasztól őszig a szabadidőm is kevesebb, hogy tudjak vele foglalkozni, de azért sorra fog kerülni :)
Na igen, Te könnyen leellenőrzöd, melyik szakaszon jártam utoljára :-)))
De mivel nem volt tolongás, elárulom, hogy én is Nógrád és Magyarkút között túráztam, és a Kő-hegy Nógrád felőli oldalán, az ösvény mellett fényképeztük...
Még február közepén a (31930) hsz.-ben kértem a segítségeteket egy kéktúráról szóló kérdőív kitöltésében. A készítője most fejezte be, néhányunknak, akik már korábban kértük, e-mailben el is küldte. Mindenesetre, ha még valaki kíváncsi rá, akkor az jelezze ezt legyen szíves a szilvasi pont tamara kukacka gmail pont com e-mail címen és a szerző kizárólag olvasásra elküldi. Figyelem! Ezt nem lehet csak úgy átfutni, ez egy 66 oldalas pdf dokumentum teli statisztikával! A szerző e-mail címét az ő beleegyezésével írtam ki ide!
Mi 2004-ben jártunk először fenn a várban, akkor is megvolt már a tető. Viszont ez nem látható a nyugati - vasút felőli - oldalról, ahol a kéktúra megközelíti és elhagyja a falut. Csak kelet felől látható, illetve ha felballagsz a romokhoz.