Mondjuk én annyira sperma már nem voltam, mert 12 éves voltam és apámmal együtt őrjöngtünk az örömtől a tévé előtt, amikor odakint Oslóban, egy nagyon fontos VB-selejtezőn Kiss Laci két góljával fordítottunk a vikingek ellen.:-)
Norvégia - Magyarország 1:2, ez egy borzasztóan fontos győzelem volt abban a sorozatban.
1. A plébánia feljegyzései: Historia Domus (amit itt adtam)
2. A Főispáni Hivatal levéltára, kriminalisztikai jegyzőkönyvek, kihallgatások Ezeket Gönczi Ferenc dolgozta fel "Somogyi betyárvilág".
3. és végül a Némedi plébános Juhász Mihály feljegyzései "Rablókkal való találkozás", aki meg személyesen a második rablóval (Patkó betyár társával) találkozott 1864-ben. Ez is mulatságos történet lett, de itt nem raboltak ki senkit, és nem is öltek meg senkit, de a plébános ur, a feljegyzései végén igy dohog:
"A főispáni hivatal engem "rablókkal való cimborálás" cimén megbüntetett 40 forint birsággal. Ugyanakkor az ispán még egy rossz szót sem kapott, aki pedig a csárdában 2 nap és 2 éjjel egyfolyt részegeskedett a betyárokkal".
Sajnos a ZTE FC hivatalos oldalán lényegében semmi nincs a klub történetéről, kivéve az eddigi legnagyobb sikerek felsorolását.
De azért nem adom fel.
Áttérve Somogyra és a Kaposvári Rákóczira, azért megemlítem, hogy a 70-es évek második felében ez a klub is adott egy híres válogatott labdarúgót, korabeli népszerű csatársztárt a magyar labdarúgásnak:
Kiss Lászlóról van szó, igaz, hogy már a budapesti Vasas játékosaként lett országosan elismert és híres.
Ő 33 mérkőzésen 11 gólt szerzett nemzeti színekben, az 1982-es világbajnokságon az emlékezetes, El Salvador elleni, 10:1-es magyar győzelemmel végződött csoportmérkőzésen a második félidőben csereként beállva rövid idő alatt 3 gólt is szerzett, ezzel a mai napig is tart egyfajta futballtörténelmi rekordot.
Egyébként a Somogy megyei Taszár településről származik.
Ott tartottunk, hogy a Patkó testvérek szétváltak és az idősebb János Dél-Zselicben betyárkodott, mig a másik István Külső-Somogyban,.ahol is Tab városkája vagyon.
Az ifjabb Patkó meglátogatta Razgha Lajos atyát, aki is a Historia Domusba igy ir erről:
1862
Ezen év reám nézve nagy szerencsétlenséget hozott, mert kiraboltattam, ugyanis martius 17 -én a nágotsi vásárról, ...... vacsorára hivattam, s amint ebédlőmben szokott helyemhez értem és imádságom az estebédhez kezdeni akartam, két fegyveres rablótól megtámadtattam , megköttettem, s elsőbb fegyvereimtől, aztán pénzemtől megfosztattam, a templom ládájának sem irgalmaztak, mert azt is kirabolták s elvittek belőle 49 ft. 94 kr. árt, úgy a Sz. Flórián kőszobrának is pénzét 21 ft 8 krt. . Azután lovaim tulajdon kocsimba befogták és eltávoztak.
Ettől kezdve plébános ur ki sem mozdult fegyver nélkül,. A plébánia kertjében pedig lőgyakorlatokat tartva mesterlövésszé képezte ki magát.
Két év mulva, plébános ur arra lett figyelmes, hogy a szemközti házba éjjel valaki bemászik, Patkóékra gondolva kapta a fegyverét és azonnal tüzelt,.ez esetben nem Patkóék voltak, hanem a plébános ur fehércselédjéhez mászott be épp a csendőr szeretője. Tévedésből őt kapta le az atya, aki kisietve megnézni kit lőtt le, az csendőr a lábainál hörögve kimult.
Erről igy ir az atya a Historia Domusban.
1864
Ez évi december 16-án nagy szerencsétlenség ért, mivel éjjeli 11 óra tájban midőn első álmomat aludnám cselédjeim által felriasztattam, hogy az ablak alatt emberek kullognak, s különösen egy az ablaknál, melly a kertre szolgál, ólálkodik, én felrettenvén, azt hivén, hogy rablók, puskát ragadva siettem ki, s a cselédszoba ablaknál lévő ablakra kisütöttem, oly szerencsétlenül, hogy az elesett. Midőn a történtek után, férfi cselédjeimér elküldöttem, hogy azok a kertbe nézzék meg, micsoda ember van meglőve . Visszajövén nagy meglepetésemre azt mondták hogy Nagy János csendőr hörögve fekszik ott. Természetes vizsgálat történvén kitűnt, hogy egyik nőcselédemmel szerelmi viszonyba lévén, illy éjjel és részeg fővel jött, a bástyát keresztül ugorván a kertbe, s utána az ablak alatt leskelődött.
Somogy egyik legszebb temploma, az andocsi kegytemplom.
Andocson is felépült egy gótikus kápolna, amely azonban a legenda szerint mennyei eredetű: 1520 táján angyalok hozták az égből. Ezután állítólag még a megszálló törökök sem merték levenni a keresztet a kápolna tornyáról, sőt, szabadságot és védelmet biztosítottak a helyi lakóknak és az ide érkező zarándokoknak.
1725-ben új kolostort kezdtek építeni, amely akkortájt készülhetett el, amikor a ma is álló templom alapkövét letették. A régi, gótikus kápolnát szentélyként építették hozzá az új, barokk stílusú, nagy méretű templomhoz. A díszes kegyoltár, ahol az ősi Mária-szobor látható, 1746-ra készült el Zichy Ádám jóvoltából (pénzadományából), néhány éven belül pedig a környék földesúri családjai hat mellékoltárt is építtettek. Az elkészült templom felszentelését Padányi Biró Márton püspök végezte 1747. december 17-én.
A 19. században a ferences kolostor börtönként is működött. A csendőrt lelövő papot, a tabi Razgha Lajos atyát emberölésért püspöke ide záratta be elmélkedésre a felelősségteljes fegyverhasználatról két teljes hétre, 1868 táján. .
Bár nem zalai, hanem Vas ("Vazs") megyei, kőszegi születésű, de talán a ZTE legnagyobb futball-legendája volt Kereki Zoltán (sz. 1953), aki 1979 és 1984 köött volt a zalai klub játékosa, ahová a szombathelyi Haladásból igazolt át.
Egyébként 1976 és 1980 között 37-szer húzhatta fel a címeres mezt (akkor még a szoci címerrel), a válogatottban 7 gólt szerzett.
1977. április 30-án egy nagyon fontos VB-selejtezőn a Szovjetunió ellen győztes gólt szerzett, 2:1 nekünk 70 ezer őrjöngő néző előtt a Népstadionban. Na, akkor még volt magyar futball...de reméljük, hogy hamarosan ismét lesz.:-)
.. Úgy tűnik, hogy akkor már meg lehetett verni a nagy hősies Szovjetuniót, legalábbis fociban, mert Kerekit sem érte semmi bántódás, gulágra sem vitték, sőt tovább focizhatott a válogatottba...:-)
Az 1978-as argentínai VB-re kijutó magyar fociválogatott oszlopos tagja volt, az 1978-as VB-n a válogatott mindhárom mérkőzésén pályára lépett:
Szinte minden nagyobb magyar településen van ilyen rossz hírű, "késdobáló" vendéglátóipari egység, de ha az ember jobban utánanéz a dolgoknak, kiderül, hogy általában a valóságban távolról sem annyira vészesek, mint a hírük...
Egyébként hávízi, zalakarosi, kehidakustányi nyaralások, no meg sümegi várlátogatások révén Zala lett a kedvenc dunántúli megyém, bár még legalább a kétharmada hátra van, hogy bejárjam és megismerjem.
(Jó, tudom, hogy Sümeg ma már Veszprém megye, de történelmi szempontból Zala vármegyéhez tartozott és tartozik, az 1950-es megyerendezést vissza kellene csinálni...)
Azért egy régi kerékpártúra kapcsán Somogyból is vannak kellemes benyomásaim. :-)
Ezt köszönöm és magam is elcsodálkoztam, hogy a Rákoczi lassan 100 éves lesz.
Még nagyapám kora és a 70-es évek. Nagyapám nagy RÁkoczi drukker volt és ott lakott a Nagy Imre ház közelében, akkor ez még Május 1 utca vol, ma Fó utca.
Visszafelé betért Kaposvár leghirhedtebb késdobálojába, a neve "Kék Egér" volt.
A "Kék Egér" mint helyszinrül egy magyar drámairó nemrég irt egy szindarabot is.
Rendzseres verekedések és késelésekről meséltek a régiek és ugy tünik valódi szocreál krimo volt a külvárosban.
Aki esetleg úgy véli, hogy mi a francot keres a zalai meg a somogyi megyeszékhely csapata az első osztályban, annak elmondom, hogy szerintem Zalában még egy európai szuperklub is megszenvedne a győzelemért, ha nemzetközi kupameccsen a ZTE ellen futballozna.
Sőt, volt olyan eset is, hogy egy nagyképű angol szuperklub elutazott a zalai megyeszékhelyre BEK-mérkőzésre, hogy majd 3-at, 4-et, 5-öt szórnak ezeknek a zalaiaknak, aztán meg egyet sem sikerült, sőt a 88. percben jött a Koplárovics Béla és megvillant...
Namost azt nem ígérem, kedves Cracovius, hogy a következő szezonban a két délnyugat-dunántúli gárdának fogok szurkolni, de te mint elkötelezett somogyi lokálpatrióta, nyugodt szívvel megteheted, főleg a Kaposvári Rákóczinak. :-)
Úgy néz ki, hogy a következő szezontól mindkét megyeszékhely elsőszámú labdarúgó-csapata az első osztályban folytatja, miután a Zalaegerszegi TE megnyerte a másodosztályú bajnokságot, a Kaposvári Rákóczi pedig nagy valószínűségel második lesz (remélem, hogy nem kiabálom el).
A magadfajta dél- és délnyugat-dunántúliak örvendhetnek. :-)
Ennek kapcsán megnéztem a neten a 2 klub rövid történetét, amely egyúttal egy kissé Zalaegerszeg és Kaposvár futballtörténetére is rávilágít.
Zalaegerszegen egyébként 1912-ben mutatkozott be a sportág, a Zalaegerszegi Torna Egylet pedig 1920-ban alakult.
Kaposvárott 1923-ban alakult meg a Rákóczi Sport Club, 1927-ben fúzióra lépett a Kaposvári Petőfi Atlétikai Clubbal és már 11 szakosztállyal működött tovább az egyesület Kaposvári Rákóczi Atlétikai Club néven.
A II. vh-t követően a Rákóczit beolvasztották az újonnan létrehozott KDSK-ba. 1955-től a csapat neve Kinizsi lett, és a másodosztályban küzdött a minél jobb helyezésért. A csapat az 1970-es évek elején kapta vissza a régi nevét.
Mindkét klub volt már különben első osztályú, sőt a ZTE magyar bajnok is 2001/2002-ben, bajnoki bronzérmes pedig 2006/2007-ben.
2010-ben a Magyar Kupában pedig a döntőig meneteltek, ahol 2:3-ra kikaptak a Debrecentől.
2002-ben pedig a magyar szuperkupa döntőjében: ZTE - Újpest 1:3
A kaposváriaknak az NBI-ben egy 6. hely a legjobb helyezésük 2007/2008-ból.
Itt a Patkó féle személyleirás ahol 2x is emlitik igy "öt lövéses revolver".
A körözvényt 1962 május 26-án adta ki Priviczer István a Budai Helytartótanács nevében.
Látod Patkó személyleirását is. A 45 év kicsit tulzás, ekkor csak 37 éves volt. A május 6-i Pördeföldei csata után, ahol két pandur elesett.
Az alatta levö képen pedig egy negyedik betyárpisztoly, ezt is a Gyöngyösi csárdában állitották ki, eredeti pisztoly, a Darnai gyűjtemény része, amit a Balaton Muzeum öriz, de a többi betyárfegyver nincs kiállitva (csak ez a pisztoly, mellette egy puska is). A pisztoly, nagy, kb 30 centis pisztoly, a Sobri banda valamelyik tagjának tulajdona volt. Ez Patko müködése elött volt kb 30 évvel, 1837, a lápafői csata után került a hatóságok tuljadonába illetve Sobri bandájának többi tagjának elfogásakos és valamikor a 20. század elején kerültek árverezésre amikor Darnai Kálmán vásárolta meg őket (kb. 20 darab) a tapolcai muzeum tuljadonába. A Tapolcai Muzeum gyűjteménye ma a Keszthelyi Balaton Muzeumban található.
Gönczi Ferenc (1865 - 1944) volt az első aki kutatta. Néprajzos és muzeumigazgato Kaposváron. Ő arrol sirt "ha valaki 70 évvel azalőtt elkezdte volna kutatni, sokkal több eredményre jutott volna. " Szerintem meg elég lett volna, ha ő maga áll neki pölöl 40 éves kor
ban és nem vár erre 1940-ig. Irt erről egy 250 oldalas könyvet. Itt elolvashatod:
Aztán a második Berta Gyula, ő rendőrszázados. Szintén irt egy 250 oldalas könyvet és érdekes modon 80%-ban ujat hozott, nem Gönczi ujra irása. Neki nincs fenn a könyve e neten.
Elképzelhető, mert a legendás Colt-gyár első modelljei is ötlövetűek voltak, a legendás hatlövetű modellek utána kerültek kifejlesztésre (Samuel Colt, amerikai fegyverkovács 1835-ben szabadalmaztatta a forgótáras pisztolyt, a gyártás 1837-ben kezdődött).
Később persze már nem csak a Colt-gyár gyártott revolvereket, hanem más cégek is, pl. a Smith and Wesson és mások is
Persze, hogy a somogyi betyároknál konkrétan milyen gyártmányú és modellű revolverek voltak, nekem nincs adatom, eléggé specifikus a téma, szerintem kevesen kutatják.
Azt jelenti, és utána is néztem, de nem lehet tudni, mert a családi iratok a török korban elvesztek ilyenformán az első ismert őst 1610-ből ismerjük csak.
Az egy l-el irandó Talián az másik csaláád és nekik Szentkirályszabadján volt kastélyuk.
A Tallián család osztopáni kastélya. 1857-ben már állt, a torony 1910-es épitásü. Nem volt egy öncélu épitkezés, mert bizotornyul szolgált.
Ezt irják rola:
"Vizeki Tallián Andor 1935-ben bekövetkezett halála után az örökösök eladják Korber Miklós budapesti kalapgyárosnak.Korber Miklóst az oroszok elől való menekülés közben lelövik.A 2. világháború végén laktanya,majd 1946-ban a vörös hadsereg foglalja le."
Nem olyan rég (most északon vok mert Husvét van) kezembe került a Patkó banda egyik körözési levele (1860, 61 vagy 62-ből). A körözési levél a Gyöngyösi csárdában megtekinthető.
Ez a személyleirásuknál, mindhárom bandatagnál, a következőt tartalmazza: nála "5 lövetü revolver" vagyon. Erre gondoltál?
Patko János személyleirása köszönö viszonyban sincs a két amugy egymásra semmiben nem hasonlito portéra.
Annál inkább megegyezik az itt megadott portérval, a linkben a 303 oldalon, 9 kép.
Adott a feladat, a koponyán kraniometriai méréseket végezni és az alapján az antropológiai fenotípust meghatározni (vagy legalább megpróbálni), továbbá a csontokból genetikai vizsgálatokat végezni, mtDNA és Y-DNA.
Lassan, de biztosan gyűlnek az adatok az avar kor népességére vonatkozóan is, mint ahogy azt a magyar etnogenezis topikban belinkelt tanulmány is bizonyítja.
