5500-2800-ig napszaktól függően. De az egyenlítőn délben is jogos az, hogy az árnyékban köteles kéken elszíneződni minden, ha a fehéregyensúlyt a nap által megvilágított területről veszed.
Azt hiszem itt a utómunka értelmezése miatt lett ilyen sarkos a dialóg.
- rádugom a gépet a pc-re, amíg tölti a kártya tartalmát, a spider bekalibrálja a monitort;
- lightroom, az első képen objektív profil, chromatische aberration kipipál, élesség 10, kontraszt 5. ctr+A, synchronizálás;
- első kép: fehéregyensúly, ha kell;
- fényerő, csúcsfény/mélyárnyék, a fehérrel és a feketével együtt változtatva, nyilván más más mértékben, nem húzok ki vagy töltök túl semmit koppanásig; az második négy csúszka;
- sattigung dynamik, alapretusnál marad ahol van, általában jó;
- Gradiationscurve, a féltónusokkal utánkorrekció, lágyítani lehet vele és kell is az átmeneteket;
- ha valamelyik szín túlteng, (felhő nélkül, sötétkék égbolt pl.), megnézem mire feküdt rá. Pinsel - ablakok, a horizonton lévő dolgok illetve maga a horizont alatti tartomány, ecsettel végigtrappolom, kiütöm a kéket, féltónussal vagy csak melegebb árnyalattal, amíg az eredeti színeket meg nem kapom;
- ha téma jó, de a környékén hátterében vmi túl sötét, vagy világos, (nem kiégett), ugyanez szódával, csak csúcsfény/mélyárnyék beállítással az ecsethez;
- a grafikonon ha nem is jelez sehol fekete túltengést, vagy kiégett részeket, nyomva tartott alt billentyűnél katt a csúcsfény illetve a mélység csúszkára. Ha a kép szemre jól néz ki, és a grafikon is rendben van, ha webre megy itt a vége, ha nyomdába akkor nem, de ez fotós és nem nyomdász fórum.
Nálam ez az utómunka, és ez csak alapretus.
A phshop camera raw filter, az egy mini lightroom, teljesen úgy néz ki és működik, minden megvan benne.
Három nagy hátránya:
- hogy csak egy nef adatot tud egyszerre kezelni és megnyitni, míg az Lr ezret is, a szinkronizálás opcióval lr-ban ilyen mennyiségnél a fél életedet megspórolod.
- a módosított értékeket nullának veszi, ha még egyszer ugyanazt a képet megnyitod. Vagyis, ha -5 fényerőt állítasz, bezárod, ha még egyszer megnyitod a csúszka már újra nullán áll, míg lr-ban mindig a módosított értékekkel nyit, és ott a mindekori visszaállítási lehetőség, minden egyes módosításra.
- nem alkalmazható minden képformátumra, míg a lightroomban, ha egy könyvtárban van jpeg, tiff, nef, png, egybeömlesztve, egyszerre megnyitható, módosítható, és ctrl+A, export, az egész katyvaszt kiexportálja egy menetben, azonos formátumban.
Ezidáig igen udvarias voltam, megtisztelve azt max tíz embert aki a topic régi lakója. A kromatikus aberrációról egyetlen szó sem esett eddig, de valóban semmi köze nincsen a fehéregyensúlyhoz. Én legalábbis nem írtam olyat, hogy köze lenne. Utómunka során, ha a színegyensúlyt változtatják, akkor lehet erősebb vagy gyengébb, esetleg lehet kísérletezni PS-ben LR-ben a javítgatásával. Az aszfaltnak az árnyékban kutya kötelessége kékesnek lennie, tekintve, hogy nem a Nap 3600-as színe világítja meg, amire a fehér egyensúly állítva lett, hanem az égkék 11000-es fénye. Ugyanez igaz az ablakokra, amikben az ég kékje tükröződik, mivel egyetlen egy felhő sem volt. Nem világos, hogy mit értesz az alatt - a CA mérsékeltebben van ott mint előtte? Mihez képest előtte? Mi előtt? A CA annyi, amennyit a gép objektívje tud, amivel készítették.
a chromatische abberration-nak semmi köze a fehéregyensúlyhoz, ugyanúgy ott van, csak mérsékeltebben mint előtte. Ha profi fotósnak tartod magad ezt azért illenék észrevenni. A visszatükröződés sem matt felületen, sem az ablakokban nem lehet ugyan olyan erősségű, mint a fényforrás, vagy a maga a felület. Ehhez még fotósnak se kell lenni.
Hogy az ég kék az rendben van, de az aszfalt miért az? Az üvegek szintén. Éz még jpegnél is korrigálható. Ez az amiről már régebben írtak itt a nagyok, hogy egy adott, fizikai pixelnyi területre nem mindegy mennyi színinformációt kell terhelni. Már megint afelé sétálunk, hogy a kompakt az van olyan mint a profi tükrös, csak meg kék tanúni fényképezni. Az utómunka meg nem csak a kontraszt-fenyerőt jelenti. Ki van húzva ahogy kell, pont ettől mentek el a kontrasztok, és pixeles is rendesen. Most volt időm egy kicsit megnézni. Ez a facebookra tökéletes, másra nem jó.
Rideg, de ez lehet hogy csa a f..s jpeg formátumnak köszönhető. A bal oldali kis csúcsnak kék a teteje, de ez meg a tükrüsöknél is így van, csak én ezt ki szoktam maszatolni belőle. A kompaktok egy kategória, a tükrös még egy, azon belül az ff meg az aps-c ha nem nagyon különböznek, de mégis mások. Szerintem minden gépet a csak a saját kategóriájában kell összevetni egy másikkal. A Hdr nem véleltlenül egy ma is létező alapvető metódus, még a tükrösöknél sem klappol alapból minden egy szem expónál.
A kompaktoknál a kis szenzor hátrányai ellenére, alapból nagyobb a mélységélesség, és élességgel alapból nincs probléma, ez kiüti a kisebb bemozdulásokat is, és több más problémát is, ami azoknál lép fel, akik utak során csak megörökíteni akarnak valamit, anélkül, hogy órákat ülnének a képernyők előtt etc. Más kategóri és kész.
Nem mindegyik kompakt gép vacak. Ezt 5.000 ft-ért vettem használtan. Ez az első kép, rögtön a vásárlás után. Szvsz eléri egy Iphone7 képminőségét, csak az 20x ennyibe kerül használtan.
Azt hiszem, hogy az ekvivalens gyújótávolság az amiről szó lenne, ahogy te nevezed, erre itt német nyelven elég komoly képlet van, hogy ki lehet számítani, de az tényleg bonyesz. Több helyen is olvasom, hogy a társalgás a Brennweite-nál, azaz a gyújtótávolságnál indul, majd a végén már Bildwinkel, azaz képszög lesz belőle. Ez nyilván a szenzor-gyújtótávolság függvénye, de azért nem értem magát a vitát ott sem, mert a dx obi nem ff-re van, olyan masszívan vingyettál a széleken. Valószínű már én is belegabalyodtam mint macska a házicérnába, mert a képszög, ami más, nem a gyújtótávolság, a srác nyilvnán úgy értette, hogy egy 35 mm-es fix ff-en akkora valós képet ad, mint cirka egy 18 mm aps-c-n.
Az 1,4-es cropfaktor meg nem tudom honnan jön, de végül is másféllel szoktam számolni.
"Egy amatőr kérdés: a kimondottan dx-hez gyártott objektíveken, a 18-200 mm-ben benne van a corpfaktor, vagy az 18-200 ff-en, és a 18-am valójában 24 mm? Hogy lehet ezt egyébként csekkolni? "
Ha van rá hivatalos magyar jótállás, ami esetleg hosszabbítható, akkor kiindulhatunk a magyar árból, ha nincs, akkor azzal számolok, hogy jelenleg 340.000Ft egy új gép megbízható külföldi kereskedőtől.
Egy objektív gyújtótávolsága nem változik meg attól, hogy más szenzor elé teszik, hiszen az egy a lencsére vonatkozó optikai tulajdonság. Az, hogy egy APS-C szenzorra tervezett objektív kisebb kört rajzol, mint egy 35mm -re tervezett darab, ebből a szempontból irreleváns.
Az "ekvivalens gyújtótávolság" (azaz a szorzott érték) igazából a látószögre vonatkozik. Azt mondja meg, hogy az adott objektív-váz páros milyen látószöget adna egy 35 mm -es gépen.
Ja és a szorzó nem 1,4. Nikon, Pentax, Sony és Fuji esetén ált. 1.5, a különutas Canonéknál meg 1.6. Mármint arra az APS-C méretre vonatkoztatva, amit a Nikon DX -nek hív.
Példának okáért ld. visszafelé. A középformátumú gépeken meg 1-nál kisebb a szorzó. A Pentax 645Z és a Fuji GFX 50S esetében pl 0,79 :-).
Egy 50 mm -es objektív olyan látószöget ad ott, mintha egy "FX" gépre kb 40mm -es objektívet tennél. Ettől még az objektív gyújtótávolsága ugyanúgy 50mm lesz.
Nem játékfényképező játékobjektívjéről van szó (volt pár komolytalan kompaktnál ilyesmi, hogy a gigazoomot 35 mm ekv.-ben írták az objektívre - ebből nem kell általánosítani).
Egy fotóssal vitatkozom erről napok óta, ő állítja hogy az 1,4-es szorzó alapból, de én a kimondott dx objektíveknél ezt nem igazán értettem. Szóval akkor ami rajta van az jó. Bár az utóbbi Sigmám 20 mm-es, és úgy hirdették hogy FF és APS-C, de a 18-as zoomnál 20-at állítva, egy tárgyra, ugyanazt látom a Sigmánál is, ezért nem értettem.
Köszönöm, én csőre töltve várom a közetkező múzeumlátogatást, ott nagyon szeretnek már a bejáratnál belém kötni, hogy se vaku, se állvány, a táskámat meg hagyjam ott, mert leverek valamit vele... A képed is csak itthoni használatra jók, a 35-ör túl szűk, a 24-es, amit épp eladtam csak manuális fókussal működött a dx-en, maradt a 3,5, 1200-as isoval.... De majd mostan!
Egy amatőr kérdés: a kimondottan dx-hez gyártott objektíveken, a 18-200 mm-ben benne van a corpfaktor, vagy az 18-200 ff-en, és a 18-am valójában 24 mm? Hogy lehet ezt egyébként csekkolni?
Kellemesebb téma, megjött az obim. Régi vágyam teljesük, alapból fix obi mindig a gépen, a zoom is állandóan 18 alapon állt, ez huszas, 1:1,4, villámgyors fókusz, pengeéles képek, színhűség, mi kell még?
Vitának egyáltalán nem kellett volna kialakulnia. Mindenki elmondja a véleményét, a többiekén meg gondolkodik. Amire nincsen szükség, az a vitának az eldöntése, a másik kényszerítése arra, hogy ezt vagy azt elismerjen. A másik minősítése, hogy nem is fényképez, csak teszteket olvas, hogy vak, hogy nem tudja mit kellene látni. Mindezt teljesen alaptalanul, csak azért, hátha fájdalmat lehet vele okozni, mert másra az ilyen érvelés nem jó. Az sem árt, ha figyelmesen olvas mindenki és például a képminőségre kifejtett érvelést nem olvassa a felbontásra kifejtett érvelésnek. Legvégül pedig, képesnek kellene lenni szó nélkül hagyni, egy esetlegesen túl magabiztos ozzászólást. Sajnos ez utóbbiben én sem jeleskedem.
Ez esetben megmaradhattunk volna amellett, hogy a profik óriási különbségnek látják azt, amit mások csak kicsinek. Mert ez így van rendjén.
„ Viszont az érzékelők többi paramétere meg sokat változott, ha elhagyjuk az ISO100-as tartományt, nőtt az a tartomány ahol zajmentesen lehet használni a gépet és jelentősen nőt az a tartomány ahol ugyan zajjal, de legalább lehet használni” - én ezt biztsan észrevettem volna ha így van((( de csak annyit vettem észre, hogy az egyik gép vége 6400 ISO, a másiké 25600, mindkettő egyaránt felesleges, és négyszáz felett Uram irgalmazz(((