Én azon döbbentem meg leginkább, hogy a cikk szerint a Rekettyés 2008 óta engedély nélkül üzemel. Pedig volna miből fizetni az engedélyért, piszokul magas áraik vannak.
Tudna valaki segíteni egy olyan fotóval, amin viszonylag jól látszik a Várak a Börzsönyben túramozgalom igazoló kódját tartalmazó tábla? Fel szeretném használni, de nem publikus módon (egy hasonló mozgalomhoz ötletadónak küldeném el egy szervezethez). Értelemszerűen olyan kép kellene, amin a kód nincs kiretusálva, meg egyebek, szóval az a 3x3-as négyzet és környezete, a kihelyezés módja a lényeg. (a kép lehet régi is, ha a kódok változnak, az itt most nem érdekes)
Előre is köszönöm!
(A mozgalmat már teljesítettem, de nem találom az akkori képeimet)
Két hete Tavaszi Széll társaságában gyalogoltuk le ezt a logisztikailag kissé furcsának tűnő szakaszt, de mivel neki annó itt ért véget egy Nagyvázsony felöli túra, nekem meg pl mindegy volt, így gyorsan megegyeztünk. Népligeti startot választottunk - "Biztonság, luxus, kényelem, minden kilóméteren. Volánbusz" - s már a buszon is találkoztunk néhány kéktúrázóval, illetve megismerkedtünk Remélemilyennicknincs nicknevű túratársunkkal is :). Bakonybélen rutintalanul először a turistaszállónál bélyegeztünk - nem volt büfé, a Vadszőlő meg csak délben nyit - így visszagyalogoltunk a buszmegállóhoz és a tőle nem messze lévő boltban fogyasztottunk. A kávé bedobása után irány Németbánya, masszív medvehagymás környezetben gyalogoltunk ki a faluból. Útközben megvitattuk az élet dolgait, Németbánya előtt szintén túrázókkal találkoztunk. A falu szélén a bélyegző rendben, itt én átváltottam rövidnadrágra. A vadászház előtt benéztük a jelzést, de gyorsan korrigáltunk, majd sűrű patakátkelések után - egy helyen igencsak gondban voltunk, ahol is felidéztem "Optika, a Gaja vízitúrázója", valamint "Vagdalthús, a Cserháti Hídépítő Zrt" régi kedves történeteit. Lassan kiértünk az erdőből, a távolban már látszott Városlőd a tűző napsütésben. Kitérőt tettünk a hölgykői várhoz - megéri, nagyon hangulatos hely - Városlődön a sarki Fenyves kocsmába tértünk be, ahol igen kedvesen fogadtak minket, kellemesen elbeszélgettünk a pultossal és a helyi törzsgárdatagokkal a vidéki Magyarországról. Lehet inkább ide kellene a bélyegző.... a falu végén az állomáson pecsételtünk, a vasutas kolléga adta egyből a bélyegzőt, az állomás belső része élő időutazás a múltba, nem tudom, mi dolga lehet, valszeg őrzi az épületet... az állomás előtti padon ebédeltünk és vártuk, hogy mikor kap el bennünket a már egy ideje vészesen közeledő sötétkék felhő, dörgés, villámlás... de hiába indultunk neki, csak elkerült, a település szélén lévő kalandparkot meg addig nézegettük, míg itt is túlmentünk a jelzésen... de korrigáltunk és szépen bebaktattunk egy tarvágáson keresztük Úrkútra. Itt megnéztük a szétvert és szeméttel telehordott úrkúti őskarsztot, majd a Kék túra - micsoda névválasztás! - kocsmába toppanva zártuk a gyaloglást. Itt szintén elbeszélgettünk a helyi fröccsfogasztó társasággal, akik felhívták a figyelmünket a helyi busz precíz menetrendtartására, azaz álljunk ki korábban, mert ha nem lát a sofőr embert a megállóban, akkor meg sem áll... szerencsénk volt, álltak, elértük, a buszon át is öltöztünk. Veszprémben már eső fogadott minket, ahol az év buszpályaudvara található, egy büfé van, ami - bár ki van írva egy csomó minden a rántotthústól a pizzáig - nem árul kaját, sőt - most kapaszkodjunk - szeszt! sem, kocsma nincs, a legközelebbi kávézónak mondott krimóban meg nem adnak decire! bort, csak ha veszel egy üveggel.... nem vettünk, így belül szárazon ültünk fel a pesti buszra, ahol perceken keresztül szórakoztunk egy kisebb vitán, ami a generációs különbözőség, valamint a "ki, ki elé furakodott felszálláskor" történetből pattant ki. Összeségében remek túra volt, lassan fogynak a kék kilóméterek.
Klasz képek (különösen a "Fűzér és a Hegyköz", illetve, a "Épphogy csak tavasz" tetszik), szép emlékeket ébresztenek bennem. Örülök, hogy nemcsak "abban" a fórumban látom vissza a képeid!
A tavasz legjellemzőbb tünete, hogy mindösszesen 6 napot bírtunk ki kirándulás nélkül.
A Regéc és Arka közti szakaszon a Badacsony környékéhez hasonló, rendkívüli mennyiségű perc telt el nézelődéssel, de itt nem tudtam előre erről a "veszélyről", így még a tervezettnél is rövidebb lett a vasárnapi program. Nem bántuk.
A Regéci vár egyébként gyorsan fejlődik, nekem még az autóval a falak tövébe lehetőség is új volt, de nyárra talán már az éjszakai díszkivilágítás is elkészül, aug. 20-ra meg is célozzuk újból.
Mi tavaly júliusban. Sándorfalva után letérve az erdőbe olyan helyeken vezetett a jelzés ahol a nyiladékot teljesen benőtte a gaz, a fák ágai a földig értek. Amikor kereszteztünk egy kijárt düllőutat, utána nem találtuk a nyiladékot mert nem volt. Ez szinte egészen kitartott a dóci bekötőútig. Hantháza után ahol balra kellett volna térni, derékig érő gaz fogadott. Ha nincs nálunk GPS, akkor nem is tudtuk volna, hogy ott egy balkanyar van. Jelzés semmi. Nyiladék nuku. Nem azt mondom, hogy az AK teljesíthetetlen kerékpárral, de amit az egyik helyen megnyer az ember azt a másikon elveszíti.
Mindenesetre mi maradunk a gyaloglásnál. Nekünk úgy élvezetesebb.
Egyszer marha régen letekertük talán 10 nap alatt. Én kb. a 2. naptól ki voltam guvadva, így nem nagyon néztem, mennyire követjük a kéket, vagy teszünk könnyített aszfaltozást, csak loholtam a többiek után.
Múzsla topiktárs szervezte az egészet, neki tuti megvannak a részletek, szállásról, szakaszokról is.
Arra emlékszem, hogy homokban én voltam a király, a vastag terepgumijaimmal, aztán meg aszfalton lemaradtam folyton. Lelkesen foltoztuk a belsőket (akác és/vagy királydinnye), de mintha annyira nem volt rémesen sok benne a homok. Azért toltuk is helyenként rendesen.
Ami még meglepő, de marha fárasztó volt, a szétrepedezett száraz talaj... Ott nagyon fájt a kezem a végére.
A Kunfehértó-Petróczi iskola szakaszról írtakat olvasd el a ttt túrafórumban. A vasút utáni részen egy részt elkerítettek, nem tudom, felfestették-e már az új útvonalat, mindenesetre nem árt odafigyelni, nem sok lakott hely van 10 km-es körzetben.
Amúgy egyetértek, ha valaki kerékpárral és tényleg a jeleket követve teljesíti, nem feltétlenül könnyebb, mert amennyit nyer azokon a részeken, ahol sok az aszfalt, annyival többet szív a homokos részeken, márpedig abból is van bőven. A déli rész Sükösd és Zákányszék között durva lehet biciklivel.
Az új igazolófüzet alapján némi tájékozódási ismerettel teljesíthető. Összességében igen jól jelzett túraútvonal, bár van néhány szakasz, ahol gyengébb a jelzés, illetve nincs is mire festeni.
Nekem még csak egy megyényi, (Csongrád) meg egy kicsi tapasztalatom van az AK-t illetően. Ez alapján azt kell, hogy mondjam, vannak bizonyos szakaszok amelyek teljesíthetők kerékpárral, vannak amelyek nem. Ez utóbbiak közé tartozik a Petróci iskola - Rúzsa, Sándorfalva-Ópusztaszer szakasz. Az egyiknél a homok, a másiknál a dzsumbuj a gátló tényező. No persze ezeket ki lehet kerülni aszfalton is - mint azt sokan teszik, - de az meg már nem az AK.
A tájékozódást elősegítendő nem árt a GPS. Az ásotthalmi erdőben Petróc után alig van jelzés. Mind a fordulóknál hiányzik. Mi is gondolkodtunk a kerékpáros teljesítésen, de aztán úgy döntöttünk, - annak ellenére, hogy nincs olyan sok látnivaló mind az OKT-n - nem akarunk elsuhanni a táj "mellett".
A jövő hétre tervezünk egy Kunfehértó-Petróci iskola szakaszt, utána meg egy Szarvas-Mezőtúrt.
Úgytudom eléggé combos végigtekerni, legalábbis eléggé kerékpározhatatlan szakaszokról olvastam. Én múltkor voltam egy nagyrészt betonos szakaszon (Álmosd - Kismarja) de amikor a gáton kellett tekerni, örültem ha 10km/ óra sebességgel tudtam haladni, mert eléggé rossz volt az út.
A Cserehát kimaradt,pedig ez is szép része a kéktúrának,bár egy kicsit mostohatestvér a híre miatt a többihez képest,pedig semmi,de semmi gondunk nem volt errefelé...le is kopogom azért.:-)
Nyésta felé
Abaújszolnok temploma a háttérben
És -bár nem kéktúra útvonal,de a kedvenc hegységem- a Karancs-Medves,egy hétvégi kirándulást megér,mindössze egy órás autóút Bpestről.
Hónapok óta ez az első hétvége amelyen nem túrázom,így van időm sok minden másra,egyebek közt régebbi kéktúrás fotókat nézegetni.Ezek közül szeretnék párat közzétenni,ezeknek neve lehetne akár az is hogy a Kéktúra csúcsai,és egyéb látnivalók:
Nyugatról kelet felé:
Kilátás a Kő-orra felől a tanúhegyekre
Nagyvázsony és a Kab-hegy
a Nagy-Kőris a Bakonyban
a csókakői vár lábánál,itt inkább az írás a fontos
Kisebb ugrás ezek után kelet felé:
a Galyatető a Kékesről,és fordítva...
Kilátás a Bálványról 956m,Bánkút mellől...:
háttérben a Mátra vonulatai
a Zempléni-hegység,előtérben és a háttérben a füzéri vár
Gratulálok a Kék Kör teljesítéséhez! Elég kevesen mondhatják el magukról, hogy körbegyalogoltak Magyarországon a kék jelzéseket követve, és az egy cseppet se zavarjon, hogy "csak" 24 év alatt jött össze!
Egy párszor én is elkacérkodtam már a gondolattal, hogy nekiindulok és gyalogolok vagy 100-110 napot egyfolytában és körbejárom az egészet, de ezt sajnos egzisztenciális dolgok miatt sem én, sem nagyon sokan mások nem tehetjük meg. Így aztán nem marad számunkra más, mint hogy havonta (vagy ki sűrűbben, ki pedig ritkábban) vesszük a hátizsákot, járunk pár napot a kék jelzések mentén! És ha komoly az elhatározásunk, akkor körbe is fogunk érni! Előbb, vagy utóbb biztosan!
Én most úgy számolom, talán 2-3 éven belül be tudom fejezni a Kék Kört, bár ebben már az OKT duplázva lesz! Mindenesetre most hétfőn megint a hátamra veszem majd az öreg hátizsákom, és járok 5 napot az OKT mentén, hogy tényleg meg legyen az a ráduplázás! :-))
De megindokolni nem tudnám, miért. Az OKT egyértelmű (látnivalók, hagyomány, az volt az első, táv), a 2-3. szoros verseny, ha néhány hónap múlva kérdezed, mikor már "leülepedett", lehet, hogy más lenne a sorrend.
Akkor az ígért statisztika, elnézést ha hosszú, és sokaknak bizonyára unalmas lesz.
Összesen 29 túranap volt (2009. április 15. és 2011. május 1. között), a megtett távolság a Kék jelzésen (a rá/le csatlakozások nincsenek benne) átlagosan 29,3 km/nap volt, a napi penzum 7,7 (a pénteki) és 38,6 (Zsadány-Fokköz) km között változott.
És akkor az anyagiak: szállásra 9 alkalommal volt szükség, 1 vadkemping, a többi fizetős, összesen 19 400 forintért. Legolcsóbb 1000 (Körösszakál), legdrágább 4000 (Hajós, Judit panzió). Általában 2000-2200 forintért lehet találni megfelelő szállást az út mentén. Számomra meglepő volt, hogy egész sok helyen van szálláshely, ami megkönnyíti a logisztikát.
Az utazás: a túranapok és a szállások számából kikalkulálható, hogy igen sok 1 napos túra volt. Ezt az tette lehetővé, hogy a nagy távolságok ellenére viszonylag könnyen megközelíthető közösségi közlekedéssel is néhány AK bélyegzőhely, és ez a szakaszolást is megkönnyíti. Többször vettem/vettük igénybe a 100-as (Bp-Szolnok-Debrecen) és 120-as (Cegléd-Szeged), 150-es (Bp-Kelebia) vasútvonalat. Helyközi busszal jóval kevesebbet utaztam, kocsival valamivel többet, köszönhetően on- és offtopik túratársaknak (pl. Visztulának is köszönet ezért!), illetve egyszer saját autóval, mikor nem tudtam másképp megoldani a logisztikát. Így is épp elég nagy volt az ökológiai lábnyomom…
Szóval összességében az AK teljesítéséhez 8328 km-t utaztam, ennek közel háromnegyede (6113 km) vonat, míg 605 km busz és 1610 km autó. Vasúti kedvezményem nincs, illetve a Magyar Turizmus Kártya vasúti és volános kedvezményeit próbáltam úgy felhasználni, hogy minél olcsóbban kijöjjek. 2 alkalommal a mobilitási hét ingyenes vasúti utazási lehetőségét is kihasználtam. Így összesen 93110 forintot költöttem utazásra, ebből több mint 69 000 Ft volt a vonatjegy és közel 10 ezer a buszjegy.
Összességében tehát a teljesítés utazás és szállás része mintegy 112 500 forintba került. És akkor még nem beszéltünk a számos KSH vizsgálatról (kávé-sör-hubi), az étkezésről, belépőkről, egyebekről, amivel együtt ez az összeg valszeg inkább felülről üti a 200 ezret.
Ebből az összegből nyilván lehetne faragni, de bőven túllépni is, igény és lehetőségek szerint.
Sok pénz, amit másra is lehetne költeni, de nem feltétlenül hasznosabbra: így lehet igazán megismerni a „legmagyarabb” tájat.
És végül egy személyes dolog, elnézést, ha kissé patetikusra sikerül.
Kicsit ódzkodtam az elején, hogy unalmas lesz, hosszú lesz, nincs semmi látnivaló, inkább kerékpárral kéne. De jó volt menni a pusztában amikor magam alatt voltam, jó volt megérkezni a következő faluba, jó volt olyan helyeket látni, amiket még a tévében sem lát az ember, találkozni és beszélgetni közvetlen alföldi emberekkel, megismerni olyan tájakat, műemlékeket, amelyek – ha nem az Alföldön vannak – legalább országos hírűek lennének, de ugyanígy jó volt egyszer-egyszer a tökegyenes, végtelen aszfalt vagy éppen földút végére érni, rácsodálkozni a dohány- és kenderültetvényekre, elgondolkodni magányban az élet dolgain. Megismerni a vidéki Magyarországot.
Ja, és még egy statisztika: ezzel befejeztem a Kört, amely 24 év (!!), 1 hónap és 10 napig tartott! A köridőn igyekszem javítani, fiammal (néha a család többi része is csatlakozik) már elkezdtem az OKT teljesítését.