Tavaly elszalasztottam a lehetőséget, de az idén szeretnék róla virágot szedni. Kb 6-7 éves lehet a fa, lassan nő nagyon. Köszönöm a tanácsokat! Ma olvastam, hogy a bodza virágot is lehet szárítani és teát készíteni belőle, ma szedtem is és a padlásra felraktam száradni.
Én még nem szedtem, mert felénk nincs csak a főút mellett. (már ültettem kettőt:)
Apát szoktam megkérni, hogy szedjen nekem, ő a kis világos színű levelekkel együtt szedi le és szárítj a padláson. Össze se szoktuk törni, finom tea van belőle.
Hogy ez nem ugrott be, mi is ettük sülve és bizony nem morzsoltuk le. :)
Nekem az lett a legszebb, amit a tűző napon szárítottam egy szúnyoghálóra egyeséfel lerakva a virágokat. Amikor napokig esett az eső, akkor a teraszon volt, néha letakarva. Az barnább lett, de ízre jó, gondolom a hatása is.
Fagyasztóba nem tettük, de rengeteg szörpünk van. Sok cukorral eláll tartósítószer nélkül is. Nagy bodzafogyasztók vagyunk egyébbként. Lekvárt és bodzalikőrt is csináltunk. Most először, nem is lett tökéletes, de már tudjuk mit csinálunk másként legközelebb.
Ja eddig leszedtem egyenként a kis virágokat. Na jó nem egyenként, hanem egy villával kifésültem.
Cián-glikozid tartalmama az érett gyümölcsnek (kéregben és a levélben is) van, de csak tulzott fogyasztásakor, nyersen érezhető hatása.
Félárnyékos, árnyékos helyen kell szárítani, mert különben megbarnul. Legjobb padláson, de ez nem mindíg lehetséges. Fel lehet zsinegre aggatni, én alul szúgyoghálós tálcára terítem ki. Rétegesen nem szabad, mert fülled.
A virágot közvetlenül a főkocsány alatt vágva szedjük, tehát nem kell egyenként leszedni a szirmokat:)) . Így szedjük bodzaszörpnek is. A tányérok palacsinta tésztában kisüthetők. Le lehet fagyasztani, és ekkor télen is készíthető friss szörp.
A szárított virágból főzött teának erős vízhajtó hatása van.
(még sosem nulláztam, gondoltam itt az alkalom:)))
Valahol olvastam, hogy cián vegyület van a kocsányban(?) is, ez igaz lehet. Ma feltúrtam a könyveimet meg a netet is, de konkrétumot nem találtam, pedig valahol tuti olvastam.
A gázválság hatására kitaláltam, hogy építek egy fatárolót, ma rájöttem, hogy a akár növényeket is száríthatok benne. :)
Első kérdésem az lenne, hogy a teának szárított bodzateáról az utolsó darabig el kell-e távolítani az apró kis szárrészeket? Én el szoktam, apa egészben tette el a virágokat.
Én most fogok a 4 fal között "keretet" létesíteni, és megszeretném kérdezni van-e vkinek, vmilyen tapasztalata, 4 fal közti gyógynövényezgetésben..... Minden infót-tudást nagyon várok!
Jókora gyűjteményem van már idevonatkozó irodalomból, magyar és idegen nyelvűek is. A magyarok közül használom Maria Treben könyveit, elég részletes még: Franziska von Au: Házi receptek minden betegségre. Ajánlhatom még dr. Szalai Miklós halimbai pap füveskönyvét, de ezt már inkább csak könyvtárakban találod.
sokfelé keresgéltem már a neten,, de eddig nem találtam semmit. remélem ti tudtok segíteni. ginsenget szeretnék nevelni, de sehol nem találtam olyan helyet, ahol lehetne kapni. mindenhol csak a már feldolgozott készítmények vannak. ezenkívül szeretnék tanácsot kérni, h. hasonló hatású, élénkítő gyógynövényt mit ajánlanátok?
A növény ami felől érdeklődtél a Momordica charantia vagyis balzsamkörte vagy aligátorkörte esetleg keserűuborka. Sok neve ismeretes. Délkelet-Ázsiából származik. Vitaminokat, flavonoidokat tartalmaz. Elsősorban a vér cukorszintjének stabilizálására használják, de a koleszterinszintet is csökkenti. Állítólag hatásos a reumára és ízületi gyulladásra is.
Bármelyik gazdaboltban, külön csomagolásban vannak, halványzöld-fehér, elég egyszerű kivitel, rendszerint egy helyre pakolják, elég könnyű kiszúrni őket.
Nóra az Angolkertben őket ajánlotta, fűszernövényekhez: ETNOFLÓRA BT. Cím. 1141 Budapest, Örs vezér út. 64. 221-2945, 20/456-9671 Cserepes gyógy-, fűszer- és illatnövények, borostyánváltozatok.
