Még annyit, hogy ha Anonymus tényleg a XII-XIII. században élt, ahogy mi azt sejtjük, akkor az általa leírt etnikai megoszlás rohadtul nem azonos azzal, ami az ő idejében volt. Ez egy olcsó duma a dák-blak-román kérdés szőnyeg alá söprésére. (Még akkor is, ha ebben egyesek "konszenzusra" jutottak. )
Szerintem meg rohadtul nincs konszenzus Anonymust illetően. (Még abban sem, hogy ki volt és mikor élt.) Az, hogy néhány kortárs magyar történész most éppen hasonlóan vélekedik, még nem konszenzus. Időszakról-időszakra változik, éppen mit tartanak belőle "hitelesnek", de nem látom, hogy ez nyugvópontra jutott volna, biztos vagyok benne, hogy még lendül majd az inga. Egy műre való hivatkozás pedig nem akkor "érdemes", ha épp nem hallják románok.
A határt ha jobban szemügyre vesszük, akkor feltűnik, hogy Philipposz, majd az őt követő Makedón királyok hatalmi területét mutatja. (északon)
Más szavakkal: a balkáni népek, jelen esetben főképp trákok hellenizálását a makedónok végezték, akik kiválóan alkalmasak voltak a feladatra, hiszen maguk is erőteljesen keveredtek a barbárokkal, illetve sok szállal kötődtek az igazi görögökhöz is. (a dinasztiájuk Korinthoszból származott)
Mindamellett jelentős hatalmi centrum, birodalom volt a Makedón Királyság.
Meg kell jegyezni, hogy pl. Dio Cassius nyomán Jordanes az általa gótoknak átkeresztelt gétákról azt írja, "majdnem minden más barbár népnél képzettebbek és a görögökkel egyformák voltak" (V, 40). Ez azonban nem a hellénizmus jele, hanem egyfelől arra utal, hogy a géták valóban fejlettek voltak, másfelől pedig arra szolgál, hogy Jordanes a velük összemosott gótokat minél jobban magasztalhassa.
Ismert, hogy a római katonák híresek a nagyotmondásaikról, aminek egy tétele, hogy a kb.500 ezer dák hadifogolyból 40 főt hagytak életben. Tízezer szám végezték életüket gladiátorként is. A maradék megszökhetett nyugodtan akárhova.
Hiszen a görögök csak a számukra valamilyen okból közeli balkáni népeket hellenizálták. Például az Épeirosziakat, a molosszoszokat (ezek trákok voltak, közeli rokoni kapcsolatokat ápoltak előkelőik a szintén félbarbár makedón arisztokráciával.)
Alexandrosz anyja is trák származású volt.
Az ábra nem mutatja a Fekete-tenger partvonalán létesült görög gyarmatokat, de azok hatása a szárazföl belsejére nem volt nagy jelentőségű.
úgy kezdtem a hozzászólást, hogy "ezt már sok helyen leírtuk". anonymus két dolgot csinált: egyrészt az általa látott állapotokból vezette le a múltat, ezért tett blakokat erdélybe. másrészt elolvasott néhány régi krónikát, és ebből vette árpádék hun leszármazását. az a mű már szét van elemezve, történészkörökben nagyjából konszenzus van arról, hogy miben megbízható és miben nem. ellenben még egyszer kétszer aláhúzva jelezném, a dákóromán kontinuitás egyik fő bizonyítékának is számít, úgyhogy kurvára nem érdemes pláne nemzetközi közönség előtt rá hivatkozni.
tökéletesen megértettem miről írtál, csak nincs igazad. egy objektív mérce van: a társadalom, a gazdaság és az államigazgatás fejlettsége, ami objektív számokban mérhető. ebben a hunok és a rómaiak között roppant nagy a távolság, és nem az előbbiek javára.
"A rómaiak rendkívül kegyetlen nép voltak (kérdezzük csak meg Spartacust, dákokat, punokat, zsidókat, gallokat, helvéteket..)"
összehasonlítva bármelyik nomád néppel maguk a máltai szeretetszolgálat voltak.
"Vallásilag például többistenhitet gyakoroltak, ami alacsonyabb rendű, mint a hunok egyisten-hite"
a hunok megjelenésekor már keresztény volt a birodalom. apropó a hunok egyistenhitéről honnan is tudunk?
"Nem beszélve a gyógyításról, amelyben nagyon le voltak maradva a hunokhoz képest. De pl. a fémmegmunkálásnak sem voltak túl nagy mesterei. Valamint a ruházatukat sem spillázták túl."
ennek így semmi értelme. ha a két birodalmat akarod összehasonlítani, akkor ne azt emeld ki, ami szerinted téged igazol, tessék tételesen végigmenni a fontosabb társadalmi-gazdasági tényezőkön. azé az nem véletlen, hogy a hun "birodalom" pár évtizedig, a római birodalom meg több, mint ezer évig állt fent.
"Valamint a kutúrájuknak volt egy olyan vonása, amely semmibe vette az emberi életet"
again: bármelyik nomád néphez képest maguk voltak a máltai szeretetszolgálat.
"Az senki nem is becsülte meg senki, hány millióan végezték agyondolgoztatott rabszolgaként."
na azért a marxista történelembe itt ne lovalljuk bele magunkat.
Dehogynem. A kiirtott dák lakosság helyére illír bányászokat, leszerelt légionáriusokat, meg közel-keletieket telepítettek. Működött is minden sokáig, ha nem is örökké. De a keleti támadók állandó zaklatása jellemző volt, jazig, szarmata, gót jött rájuk, ahogy őket még keletebbről nyomta nyugat felé az erő.
" a dákok kevesen voltak, és a háború végén egy jelentős részük kollektív öngyilkos lett, másik részük meg nem is került római uralom alá. a rómaiaknak nem volt érdekük, hogy kiírtsák a legyőzötteket, egy üres provinciát nem lehet kormányozni."
Aki azon a nézeten van hogy a csekélyke-számú dákok egy jelentős része kiírtotta önmagát és továbba azt mondja, "egy üres provinciát nem lehet kormányozni",
az rövid úton megtalált szavaival egy indokot arra, miért hagyták fel a rómaiak
a Dacia nevü meghódított területet. Nem alakíthatták valódi provinciává.
Tehát a kinaiak nem "szomszédokolnak" senkivel, csak hirdetnek egy ázsia-központú világhatalmi ideológiát , amibe belevesznelk az ujgurokon, hunokon át a mongolokig mindent, persze szigorúan kinai szemszögből. Ezt a bizarr ideológiát itt valamiért mo-on nagyon sokan szeretnek... miért is? :))
Miért is ne? :-))
Azazhogy tulajdonképp mit is állítasz? Kérdezem. Talán hogy Mo.-n a szigorúan kínai szemszöget szeretik olysokan?
Szerintem ez fals és bizarr állítás lenne. Hát miért is hangzik? :-))
Attila 441-442-es balkáni hadjáratait megelőzte a Constantiaban létrejött béke. Ami a szokásos adót megállapította kelet-rómaiaktól a hun fejedelemnek, megtiltotta hun alattvalók zsoldosként való felfogadását a császárnak, lezárta a diplomáciai intrikákat a hun birodalommal szemben. Attila vezérelve volt, hogy az egyébként gyengélkedő ellenséget előbb gazdaságilag tovább gyengítse, majd a gyepű kialakításával még rosszabb helyzetbe hozza. Jól kitervelt, diplomáciailag, katonailag alaposan felmért tett volt ez és nem valami hipp-hopp szalmaláng rablóbandaé! Persze, ezzel egyúttal a császár tekintélye is csorbult, a birodalma katonai ereje csökkent. Pl. a hunok elleni intrikák egyik esete volt, mikor a határmenti Margus püspökét megvádolták, hogy átlopakodott a határon és a közeli hun sírokat kiraboltatta.(nem biztos, hogy bűnös volt ebben) Ez is egy ok volt, ami a háborúhoz vezetett, a be nem fizetett adó mellett és a szökevény hun alattvalók besorozása a kelet-római seregbe is bűnnek számított az előbb említett béke szellemében.
A Balkánt nem hellenizálták. Legfeljebb a Fekete-tenger partján jött létre néhány hellén gyarmatváros.
A Balkán a császárkorban hódították meg a rómaiak. (Octavianus a polgárháború alatt Antonius elleni lehetséges felvonulási területként hódította meg a Száva völgyét. A későbbi hódítások a Duna mentén, illetve délről Makedónia felől párhuzamosan folytak.
Ahol a rómaiak nem görög nyelvű népességgel találkoztak ott a latint használták. (lsd. a nyugati részeken mindenütt a latint használták, a görögöt csak ott, ahol az már a hódítás előtt is általánosan elterjedt volt.)
A Balkánon keleten trák nyelvű népek, nyugati részein részben trák, északabbra illír-dalmát-pannon népek éltek, foltokban kelta eredetű csoportokkal. (bastarnák, scordiscusok)
A városi népesség nem valószínű, hogy helyben marad és foglalkozást vált, azaz pásztorkodni kezd. Pannóniában sem ez történ a római uralom összeomlásakor. A tehetősebbnek számító városlakók elköltöztek a birodalom nyugodtabb részére. (Pannónia esetében elsősorban Észak-Itáliába, Aquileia környékére.)
"Anonymus blachokról beszél, akik lehettek egy török népcsoport, akik később romanizálódtak."
A blakok meghódíthattak egy romanizált pásztornépet a Balkánon, vagyis őket nem kellett romanizálni (legfeljebb mint uralkodó réteg átvették az alattvalóik nyelvét). S mint ahogy másutt utaltam rá, a var-khunok, illetve magyarok az Itáliában nem sokkal később megismert lakosságot azért nevezték el hasonlóképpen vlasznak, olasznak, mert a nyelvüket a blakok által alávetett pásztornépekéhez nagyon hasonlónak találták.
1) Ha egy forrás egy biozonyos kérdésben nem megbízható vagy téved, attól az nem azt jelenti, hogy mindet azonnal el kell vetni, amit állít. Ki az, aki egyszer nem tévedett, csúszatott, hazudott életében? Attól még lehet, hogy majdnem mindig igaza van.
2) Abból, hogy Anonymus igazat írt, még egyáltalán nem következik az, hogy a dáko-román kontinuitás román verziója igaz.
a) Először is a mai románság úgy is származhat (részben) a dákoktól, hogy a Dacia kiürítéskor a Dunától délre vonult romanizált dákok később ismért északra vándorolt leszármazottja.
b) Anonymus blachokról beszél, akik lehettek egy török népcsoport, akik később romanizálódtak. (mint ahogy a bolgárok elszlávosodtak.)
c) Még ha a blachok már akkor azonosak voltak is a románokkal, az sem bizonyítja a folyamatos erdélyi római-dák-blach-román jelenlétet, csak azt, hogy a honfoglalás idejére már egyes részeik bevándoroltak a Kárpát-medencébe.
Mert az ázsiai kutatók szerint (persze a jelenleg ismert adatok alapján) a vallásukban (is) kettôsség volt. Ég és a fôld, férfi-nô, fehér-fekete,... Ahol sem az ég, sem a fôld "eleme" nem volt a másiknak alárendelve, hanem egymás mellett egyforma jelentôséggel alkottak egy egészet...
A hunokról egyébként nem az terjedt el még Ázsiában, hogy olyan nagy harcosok, hanem az, hogy jó gyógyítók. Például a most "feltalált" látásjavító rácsos szemüveg a hunoknak már megvolt. A rómaiak sokat vettek át a görögöktől, de nem tettek semmit hozzá. Bár Közel_keletről is vehettek volna át némi tudást, nem igazán sikerült római orvostudományt létrehozni. A sebészet, amit emlegetsz, gyakorlatilag görög átvétel. Akik talán szintén vették, esetleg közel-kelet, egyiptom forrásból.
Kissé sarkítva, de jól illusztrálja a hellenizáció-romanizáció "térfeleit" a Balkánon