Régen a hírszerkesztők diplomás emberek voltak és régen egy diplomás ember pontosan ismerte azoknak a szavaknak a jelentését, amiket használt.
Charles Zentai kapcsán minden előkerül egy veretes baromság, az "emberiesség elleni bűncslekmény".
Ma az Index főcímében is olvasható. Sajnos.
Húsz évvel ezelőtt még talán nem, de később lett olyan, hogy 'fegyver nélküli szolgálat', főleg azoknak, akiknek a vallása tiltja, hogy fegyvert vegyenek a kezükbe. Egyébként meg bárki bármikor választhatta a börtönt a hadsereg helyett...
Jól érted. Az "emberiség elleni bűncselekmények" a magasabb, tágabb jelentésű fogalom (don B hasonlatával: "gyümölcs"), amelynek keretébe tartoznak szűkebb körű fogalomként az ún. emberiesség elleni bűncselekmények ("alma"). Ha a magyarázat nem világos, célszerű lenne még egyszer figyelmesen elolvasnod legutóbbi két hsz.-omat és nem utolsó sorban don B ott idézett cikkét, mert aligha tudom jobban megmagyarázni.
Hogy a Ti vitaszálatokhoz is hozzászóljak: én voltam sorkatona, és tudom, hogy a parancsmegtagadással az ember nagyon sokat kockáztat, adott esetben az életét is kockáztatja. A tiszteknél háborúban azért van pisztoly, hogy az ellenszegülő vagy akár a gyáva katonát (pl. aki roham esetén nem mer előrerohanni) azonnal agyonlőjék. Senki sem köteles más életét a maga életének feláldozásával menteni. A Titanic mentőcsónakjaiban ülők joggal hesegették el (és ezzel küldték a biztos halálba) a fuldóklókat, mert ha azok felkapaszkodtak volna a csónakra, akkor az elsüllyedhetett volna, és akkor mindenki meghal. A katasztrófahelyzet ilyen, az ember jogszerűen megölhet mást, ha ezzel a saját életét menti meg. A KZ-túlélők sem feltétlenül az altruista foglyok voltak, még az is lehet, hogy egyesek ellopták más kenyerét, és a másik emiatt halt meg. De amúgy meg ők haltak vona meg.
Ami most már az emberiség/emberiesség (van jelentős mértékű átfedés is) elleni bűncselekményt parancsra elkövető katona felelősségét illeti, ennek a szigorú, már majdnem objektív (= vétkességtől, szemrehányhatóságtól független) felelősségnek nem az az alapja, hogy a katonának ne kellene rettegnie a parancsmegtagadás következményeitől, hanem e szabálynak sokkal inkább az az indoka, egyszersmind célja, hogy a katona ne öldökölhessen abban bízva, hogy majd a büntetőbíróság előtt kimenti magát arra hivatkozva, hogy "parancsra tettem".
A jelek szerint magamra maradok a topikcímben jelzett kérdésről való gondolkodásban, míg itt egy másik vitaszál gombolyíttatik több olvtárs által. Bevallom, magam továbbra sem mélyültem el túlzottan a problémában, de talán egy kicsit tisztábban látok. Az "emberiesség elleni bűncselekmény", ahogy don B (ZsB) idézett írásában rámutatott, valóban régóta, 1947 óta egyfolytában létezik a magyar törvénytárban, de ezt csak kevesen tudják, s ezzel összefüggésben a jogi nyelvben nagyon ritkán használják e kifejezést. Ennek is tulajdonítható, hogy e ritkán felbukkanó fogalmat az ember hajlamos összetéveszteni az "emberiség elleni bűncselekmények" magasabb rendszertani szintet (genus proximumot) reprezentáló, a Btk.-ból és egyáltalában a jogi nyelvből viszonylag jól ismert fogalmával.
Abban is tökéletesen igaza van don B idézett cikkének, hogy az "emberiesség elleni bűncselekmény" a crime against humanity magyar fordítása, ill. megfelelője. Az angol kifejezés történetéről tömör és világos áttekintést ad egy online olvasható másik írás: http://www.crimesofwar.org/thebook/crimes-against-humanity.html
Ebből kiderül, hogy az angol kifejezés először 1907-ben jelent meg nemzetközi jogi dokumentumban (a hágai egyezmény preambulumában), majd 1945-ben vált a tételes nemzetközi jog szakkifejezésévé (a nürnbergi törvényszék statútumában). A cikkből azonban az is kiderül, hogy az angol kifejezés jelenésbővülésen ment keresztül, és ma már a magyar "emberiség elleni bűncselekmények" fogalmának megfelelő tág értelemben is használják. A szerző éppen arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a crime against humanity kifejezés eredetileg és szakmai nyelvi szinten nem egy ilyen széles fogalmat fedett ill. fed.
NevemTeve már a vita elején felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben az "emberiség elleni" akkor lenne helyes fordítás, ha az angol eredetiben "against mankind"-ot olvasnók. Eddig elkerülte a figyelmemet, hogy a topikindító azon túl, hogy e meggondolást elvetette, don B idézett cikkének érvelését is kritizálta, mint amely egy hibás 1947-es fordításra támaszkodik. A fentiek alapján azonban meggyőződésem, hogy nem nyúz, hanem don B és NevemTeve látja jól a dolgot.
Érdekes még, hogy a magyar nyelvben a két eltérő rendszertani szinten álló fogalmat nagyon jól el tudjuk különíteni (ha akarjuk), míg az angol nyelvhasználatban a crime againts humanity jelentésbővülése következett be, ami nyúz nézetének egyik magyarázataként is felfogható. Mindazonáltal létezik az angolban, ha nem is tömegesen, a crime(s) against mankind kifejezés is, amire a gugli kb. 20 ezer találatot ad. De ebbe most nem mennék bele.
Persze hogy sematikus, néhány sorban ennyire vagyok képes. Akkor úgy mondom, hogy az emberiesség igen összetett belső szabályrendszeréből az adott cselekedetre vonatkozó rész erősen hiányos. Na.
Egyébként sok ilyen eset parancsra történt és egyáltalán nem biztos, hogy az illető jókedvében tette. Ezt az érvet viszont soha nem tudtam elfogadni.
"Egy embertelen cselekedetnél az elkövető emberiessége eleve hiányzik" Jaj-jaj. Ez nagyon sematikus. Valójában minden emberben benne van ez is, az is. Egyébként sok ilyen eset parancsra történt és egyáltalán nem biztos, hogy az illető jókedvében tette.
Elnézést mindenkitől, de előbbi hsz.-omban nem mondhatni hogy éppenséggel a fején találtam volna a szöget. Először is itt egy kötelező olvasmány e témában: http://index.hu/kultur/korrektor/emberi/ . Innen is tudható, hogy az "emberiesség elleni bűncselekmények" fogalma a magyar törvénytárba már az 1947-es párizsi békeszerződéssel bekerült. A DVD jogtár ezt nem köpte ki a találatok között, ezért ragadtattam magam az elhamarkodott következtetésre. Semmiféle hapax legomenonról nincs szó. Tehát még tanulmányoznom kell a problémát...
Nem is gondoltam volna, de az "emberiesség elleni bűncselekmény" fogalma immár magyar törvényszövegben is létezik, nevezetesen a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 15. §-ában. Ez talán már egy új magyar jogászgeneráció hangja (?), mindenesetre a hatályos magyar jogszabályok szövegét tekintve hapax legomenon.
Egy embertelen cselekedetnél az elkövető emberiessége eleve hiányzik (de legalábbis hiányos), épp azért tudja megtenni. Az tehát nem vész el, hisz a tettesben nem is volt. Nyilván az emberiesség fogalmának meghatározása kor- és közösségfüggő. Hogy mennyire tekinthető az emberiség kárának, abba inkább nem mennék bele - nem ide tartozik és nem is értek hozzá.
Vannak jogászok, akik talán éppen emiatt "emberiesség elleni bűncselekmények"-ről beszélnek, sőt írnak. De hivatalosan magyarul "emberiség ell. bcs." Nota bene, nemcsak kvantitatív, hanem kvalitatív aspektusa is van ennek. Vö. "Aki egy embert megment az egész világot menti meg." Ez utóbbi mondatot sem lehet szó szerint érteni.
A jogi nyelvezet kétségtelenül így működik, de én továbbra is azt mondom, hogy ez ellentétes az "ellen" általános nyelvhasználatban betöltött szerepével. Ha pl. bankot rabolni megyek, nem a pénz ellen, hanen a bank tulajdonosai, betései ellen követem el a bűncselekményt a pénzÉRT. No mindegy, részletkérdés.
De vissza az alapkérdéshez, kapcsolódva az utolsó mondatodhoz:
És egy "embertelen" cselekedetnél mi "sérül"? Mi "vész el"? Az emberiség vagy az emberiesség?
Dehogynem, a sértett vagyona ellen. Vagy például az életellenes bűntényt a sértett élete ellen. Vagy az emberiség ellenes bűnöknél az emberiség ellen. A sértett más dolog, de az ellen követjük el a bűntettet, ami sérül, ami csorbul, ami elvész. Szerintem.
