azt hiszem, hozzaszolasod vegtelenul sok leegyszerusitest es altalanositast tartalmaz, dehat nyilvan nem akartal ketszaz oldalt irni. Alapvetoen azert egyetertek Veled :)
Annyival mennek tovabb, hogy a mai -- de facto -- hatarok nelkuli Europaban a nacionalista villongasok tkp megszuntek. Vannak meg problemas ugyek (azert Baszkfold mar nem tartozik ide, vagy hallottal mostanaban valamilyen ETA akciorol?), de aligha valoszinu, hogy olyan barbar modon vegzodjenek, mint a volt-Jugoszlaviaban.
Kedves Poedle B.,
nincs teljesen igazad, mert ez nemcsak anyagi kérdés. Észak-Írországban, de ma már Baszkföldön, vagy Korzikán sincs igazán szegénység - legalább is koszovói, de még erdélyi méretekben sem, sőt Baszkföld manapság már az egyik leggazdagabb tartománya Spanyolországnak - mégis a legnagyobb problémát a nemzetiségi kérdés okozza. (Az észak-írországi kérdést is joggal mondhatjuk nemzetiségi kérdésnek, mert szemben azzal, hogy a média vallási villongásnak tűnteti fel, valójában az őslakosok és a betelepült megszállók közötti háborúról van szó!) A nemzetiségi kérdés Koszovóban is, és máshol is, legfőképp emberi jogi kérdés. Magyarán egyenrangú, egyenjogú állampolgárnak tartják őket, vagy másodrendűnek. Megadják-e számukra az általános érvénnyel elfogadott jogokat vagy sem. Sajnos általános példa az, hogy erre nemet mond a többségi nemzet.
A másik, nagyobb baj a történelmeben van, s ez a nacionalizmus, melyet az 1789-es francia forradalom szabadított rá a világra. ennek lett egyenes következménye, hogy minden nyelvi-etnikai népcsoport, önmagát nemzetként, vagyis területi autoritással bíró szuverénként kezdte értelmezni. S ez, mivel Európa kevert etnikumú volt, szükségképpen vezetett el a nemzetek közötti háborúskodásig. Ezt az ún. 'nemzeti elvet' erőszakolták rá 1918 után Közép-Európára, életképtelen államokat hozva létre, melyek egymás ellen fordultak. Ezzel a döntéssel KözépEurópa azt is megértette, hogy csak a 'nemzeti' államoknak van jövőjük, és azóta is arra törekszik minden állam, hogy etnikailag 'tiszta' állammá váljon. Nos ennek a gondolkozásnak díszpéldája még ma is Jugoszlávia, s ki tudja, hogy nem fog nemsoká Románia is erre az útra visszatérni?!
Az eredeti kérdésre válaszolva: amíg a szerb nép a fenti logika alapján gondolkodik, addi a szerbekkel való együttélése, bármely etnikumnak - szinte - lehetetlen! Szerbia nem tud, és nem akar, a mai értelemben vett, európai módon gondolkodni. A kérdés csak az, hogy előbb sikerül-e Szerbiát térdre kényszeríteni, minthogy a szerbek homogenizálják Jugoszláviát - vagyis elüldözik, kiírtják az albánokat, majd a magyarokat és a többi etnikumot?!
ez igy nem is oly igaz, hiszen az irek mar nem nyomorognak, sot Belgiumrol sem tudjuk elmondani, hogy szegeny orszag, megis ott a flamand-vallon viszaly. Innen tekintve legalabbis marado hataroknal elegge elkepzelhetetlen az egyutteles, ha valtoznak a hatarok, akkor is jo nagy idonek el kell telnie (meg gazdasagi fejlodesnek...), mire normalis lesza a ket nep viszonya.
Hat, nehez kerdes. Nezd meg, hogy tudnak egyuttelni a hataron tuli magyarok a tobbi neppel.
Azt hiszem, ha szegeny az adott orszag, akkor nagy a civakodas a kisebbsegek es a tobbseg kozt, egyebkent, ha jok az eletkorulmenyek, akkor csond van (nem kell masra fogni, hogy azert nyomorgunk, mert o ott van).
Az albanok es a szerbek azt mondjak nem tudnak egyutt elni ennyi megprobaltatas utan.Albright es az europai hatalmak akik meg akarjak tartani az 1945 utani hatarokat nagy erofesziteseket tesznek hogy ez a jugoszlav esetben is megmaradjon.A ket egymasra vicsorito ethnika kozott nem lehetett beket kotni csak egy megegyezest alairatni amelyet egyikuk se akart valojaban.A legitamadasok befelyezodtek a topic nem fedi mar a realitast.A kerdes nincs megoldva.Mit hisztek Ti,vitatkozzunk rajta...