Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Az se tuti a zalai meg esetleg a zempléni dömpingen kívül.
Én is kinéztem tegnap és kiválasztottam egy poszt alapján a közeli Cserhátat.
Tök ismeretlen helyet kerestem guglimaps meg megérzés alapján. Csodálatos vargányamezősnek kinéző erdőkben jártam nulla találattal, ha nem számolunk pár csokor nyári laskát.
Világító tölcsér néhány helyen sok volt , de egyéb szinte semmi.
Én hülye, le is írtam, hogy még valószínűleg nem jó a völgy, mégis elmentem ma. 1 db vargánya a zsákmány egy ismert foltról. Azon kívül szinte semmi, olyan volt mint nyáron, sőt rosszabb. Elférne még az eső is, a jövő héten elvileg bőségesen lesz.
A VH-ban kötve hiszem, hogy vargánya-hullám lenne. Maximum a hullámon keresztül :). Ma reggeli 1 órás terepfelmérés: szerencse, hogy főleg a völgyet teszteltem a magasabban fekvő részek helyett. Eddig azt gondoltam, itt bőven volt csapadék, de alapvetően elég száraznak néz ki a hegység, az intenzív csapadék elfolyt, lefolyt gyorsan, így a magasabb részeken konkrétan nem láttam/találtam semmit. Ellenben a völgyben jóformán sár volt. Itt akadtam jó sáros rókagombákra. A kosárba került még 1-2 érdestinóru, sereges tölcsérgomba és nyári laska. Valaki egy szép kifejlett királytinórut az ösvény közepén hagyott (van egy tippem! :D). Mennyiség semmiből, max piros galambgombából volt. Ha szerdától jönne 20-30 mm, október első hétvégéjére Ívb-s helyzet lenne, meg minden egyéb.
Itt a dombvidék miatt más a helyzet.Birtokom a szőlőhegy és az erdő között van, ahol egy un. búvópatak 2-3 évente kijött a felszínre,utóljára 2012-ben.
Idén a közelben lévő állandó vízfolyás(térképen nevesített) augusztus végére teljesen kiszáradt.
Nézem a csapadéktérképeket,a d-nyugatról jövő nagy mennyiség a Tihanyi-félszigetig jön fel,elmaradnak az egész országra kiterjedő nagy csapadékok.
Mondjuk én spec nem a nyarségben lakom, de szintén nem nyrségi 3 megyében gombászok, sőt 4, amik közül 1 alföldi, de mégis mindenütt kinn sorakoznak a kaptárak az akácosokban tavasszal. Tehát ez is kicsit túlzás, hogy csak a Nyírség.
Ezért nem árt az, ha valaki, mielőtt erdészeti témában nyilatkozik, fellapozza Magyarország atlaszát, és megnézi, hány megye is van Magyarországon, vajon 1-nél több-e. Pl. mi itt ahol lakunk az Északi Középhegységben, a környékünk tele van a mult rendszerben egykori mezőgazdaságilag profitábilisen nem hasznosítható területekkel (tehát kis családi szöszmötölésekre jó volt de komolyabb népélelmezésre nem), és köszönik szépen jól vannak. Többet most vágtak tarra, tüzifának, és 1-2 év alatt már vírítanak rajtuk az életképes sarjak. Majd lefotózom, úgylátszik szükséges ebben a forumban hogy legyen fotó is, főleg mert sokan ahogy látom úgy gondolkodnak, hogy kinéznek a lakóhelyükre, aztán nyugtázzák, hogy igen, akkor tehát az egész világ ilyen.
Bár, halkan jegyzem meg, ugye ez az akác téma onnan jött elő, hogy mivel lehetne kiváltani legalább a nemzeti parkokban a kaszaboltást. Ha valaki ezt az alapállást megértette, akkor onnan könnyű már addig a következtetésig eljutni, hogy amúgy nem az akác a lényeg itt. Az csak egy opció. Tehát ilyen szempontból teljesen mindegy, hogy valahol szárad, valahol nem, valahol ad mézet, valahol nem, valahol kivágják 20 év után, valahol nem. Mivel a téma lényege: mivel váltsuk ki a védett területeken. Nyílván ez bármi lehet, én mondtam az akácot, mert nálunk bevált, rengeteg még most is a parlag, de nem ez a lényeg, hanem mi mást, hogy ne a nemzeti parkot. Kár hogy ebben a dologban nem sikerült eddig értelmes következtetéseket találni. Pedig ez lenne igazából a lényeges. Nem a spáítozás, hogy jajj itt így az akác, jajj ott úgy.
Ennek közvetlenül nem csak az éghajlatváltozás az oka. A 70-80-as években mesterségesen kialakított mederbe terelt kis folyóvízek medre a karbantartás hiánya miatt folyamatosan mélyül (legalábbis nálunk a Somogyi homokvidékeken), ezért alapból csökken a talajvíz szintje. + az áztató eső is kevesebb.
A karbantartások elmaradásának egy pozitív tulajdonsága van, hogy a patakok partját lassan újra benövi a fűzfa, nyárfa stb. és ez lassítja a víz lefolyását. A kép 2022 augusztusban készült. Anno a 80-as évek elején itt ki volt kövezve a meder oldala és a meder alja is takarva volt, hogy elkerüljék a mélyülést.
Méhész szemmel nézve tisztán látszik,hogy az ország nagy részén az akác ezt a megváltozott időjárást nehezen tolerálja.
Virágzáskor már nincsenek habfehéren virító,nektárt ontó erdők itt a dombvidékeken,rendre gyenge a méztermés.
A dombtetőkön kiszáradtak a fák,a mélypontokon azért nincs virág mert már rendszeresen elfagy.Maradék részen is kevés a virág,vélhetően azért mert már júliustól sárgul hullik le a levél,mostanra nagy erdőrészek vannak minimális levélzettel.
Ezek x-er letermelt erdők,gyenge növekedéssel,kevés használható fatömeggel.(Erdőtérkép szerint is)
Szerencsére vannak még szép akácerdeink az ország csapadékosabb részein,föleg az északi és az északkeleti régióban.
Néhány éve a Nyírségben októberben járva láttunk haragos zöld,teljes lombozatú szép akácerdőket,döbbenetes volt a különbség nálunk már rég lehullott az akác levele.
Tendencia lett,hogy más vidékekről a Nyírségbe kell vándorolni a méhekkel akácvirágzásra.
24 km-t túráztam ma, hogy egy jó kiló gomba összejöjjön. Nagyon gyenge nálunk az idei szezon, nem tudom, hogy egyelőre, vagy lesz jobb is. Nem vagyok annyira optimista. Tavaly azért 100 mm eső után voltunk, most 40 esett egy hét alatt. Messze nem olyanok a körülmények, mint akkor voltak, nincs is olyan nagy nedvesség, a déli szél meg már ma is erősen fújt fenn. 600-750 között mozogtam. Bükkösökben szinte semmi élet, lucosban már akad ez meg az, a gombáim 80%-a onnan származik. Akikkel találkoztam, náluk is pár db volt, ha egyáltalán. Pár szép barna tinórut is találtam.
izé... ez egy ízletes vargánya, egy setét lucosban. mivel az ív eljöveteléhez eleve hideg is kell, és jellemzően inkább őszi gomba, ezért feltehetően nem 30+ fok és szuperhosszú nyári napok vannak a videón. ami ősszel egy-két hét, az kánikulában simán lehet egy-két nap.
"Nagyobb az erdők összterülete, persze, hogy lesznek olyan területek amiket nem kell kivágni."
Tévedés. Szlovákoknak kevesebb a lombos mint nekünk. Nézzenek oda, azt hittem ezt tudod! Ezt is nekem kell elmondani? KB a 2/3-ada a mienknek. Azt meg nem értem miért ne tudnák eladni? Rendre előjön az erdőírtások kapcsán hogy kell a bútoriparba meg a kanadaiak viszik mint a cukrot, ezek szerint a szlovákok nem szeretik a pénzt? Ejj de fura népség. Vagy akkor mégse kell a bútoriparnak a fa, meg kanadába? Ezt most nem értem. Egyszer így másszor úgy. Nem birom követni.
Bár mellékesen jegyzem meg, fel tudnál világosítani, hogyan jön mindez a nagypapi féle WWF cikkhez írt kommentemhez? Ugyebár arról volt szó, hogy a WWF csinálhatna is valamit nem csak töketlenkedhetne. Valamit aminek van realitása ma Magyarországon. Ahhoz van hozzáfűzni valód, mert én értem, hogy megint bementünk ebbe a végfelhasználni nem végfelhasználni utcába, meg hogy hogy kell meg mikor letermelni, csak nem erről volt szó. Hanem arról, hogy a WWF szerint óvni kéne az erdőket, és ha azt vesszük alapul, hogy óvni kell tényleg az erdőket (vegyük most ezt alapul, hiszen az a konkrét cikk erről szól), szóval ha azt vesszük alapul, vajon a WWF elképzelése reális-e... Tettem fel a költői kérdést. Na, szóval ahhoz van-e amúgy hozzáfűzni valód? Mert azt megtudtuk eddig tőled, hogy a 89 előtt telepített akácosokra már mint fát termelő szegmensekre nem szabad tekinteni, valamint hogy amire rá van ütve hogy X-edik évi törvény, azt úgy kell tekinteni mint Mózes kőtábláit, de a konkrét cikkre amiről elkezdődött a diskurzus, na ahhoz van-e érdemben hozzáfűzni valód, abban a konkrét témában amit a cikk feszeget? Persze ha úgy vagy vele, hogy hülyeség az egész, és csak az ipar, semmi gond, akkor ezek szerint te ahhoz a vitához nem tudsz érdemben hozzászólni, azt is megértem. Csak akkor mondd azt, és akkor tőled nem is várunk többet erre vonatkozólag.
Nagyobb az erdők összterülete, persze, hogy lesznek olyan területek amiket nem kell kivágni. Mert nem tudják felhasználni vagy eladni, akkor minek tegyék?
Magyarország lakossága 9,5millió fő Erdők aránya 20% Területe 93e km2
Erdők össz területe: 18,6e km2 Éves fa kitermelés 7.5m m³
Szlovákia lakossága 5,5millió fő Erdők aránya 40%! Területe 49e km2
Erdők össz területe: 19.6e km2 Éves fa kitermelés 7.1m m³ És ez a szám több lesz (9m m³/év), mert az öreg erdőket ott is ki kell vágni, mert a kiöregedett fák értéke kisebb, mint az egészségeseké. Míg Magyarországon ilyen arányú növekedés nem várható. Lehet, hogy akkor nálunk jobban gazdálkodnak a szakemberek az erdő vagyonnal?
