" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Aiol! Én is úgy gondoltam, hogy könnyű lesz még őket bebugyolálni, hogy biztosan túléljék a telet.
Az új dugványok némelyikén jól látszanak a biztató jelek, de még csak pár napja.Így a többi se reménytelen, esetleg még késlekedik. Ami fontos, mindegyik fajtából lesz túlélő, úgy látom..A korai feketéből is megindult 2.Tehát, egyelőre jól alakulnak a dolgok.
Jozsó, ha Te megjelensz, mindig elkápráztatsz bennünket valamilyen csodával. Élmény nézni a gyümölcseidet, inspirálóak. Zsuzsuci kérdezett Tőled valamit, pár hozzászólással lejjebb, keresd vissza légyszi.
Köszönöm, és arra bátorítalak Benneteket, hogy folytassátok ezt az oknyomozó munkát a goji bogyóval kapcsolatban is, mindannyiunk érdeke! Az már biztosnak tűnik, hogy termeszthető nálunk, minden más infációnak pedig utána kell nyomozni!
Ez is bizonyítja a füge hihetetlen életrevalóságát! Szerintem kiültetheted most is, azzal a kockázattal jár, hogy lefagyhat, de legrosszabb esetben a föld alatti részekről ki fog hajtani. Viszont ilyen kicsi növények esetén legegyszerűbb télre az egészet földdel letakarni, így nem esik baja sem. A közvetítésemmel eljuttatott dugványok hogy vannak?
Mint az előzőben is leírtam, eléggé valószínűtlen, hogy egy valóban belvárosban lévő fa fenológiai állapota egy hét lemaradásban legyen az ország bármely más pontján tévő társaiénál. Ott vagy más fajtáról lehet szó, vagy pedig más fényviszonyokról, vagy pedig arról, hogy a magas beépítettség ellenére előnytelen domborzati pozícióban van az adott növény. A városklíma a kisugárzási inverziónál is összetettebb, bonyolultabb jelenség. Az lehetséges, hogy a környéked és a Ninovarga által lefotózott növények hasonló időben kezdtek el virágozni, ám nem szabad elfeledkezned, hogy speciális ponton laksz, óriási hőszennyezéssel, kedvező domborzati pozícióval és totális déli lejtővel, míg abban a térségben a legnagyobb város sem népesebb néhány ezer főnél. De ha azt figyelted meg, hogy ugyanott tart a természet Zalában, mint nálad, a kérdésem az lenne, hogy egyetértesz-e azzal, hogy a magyar éghajattani leírások atipikus pontokra telepített mérőállomások adatain és igénytelenségen alapulnak?
Ott sem igazán mediterrán hatásról, hanem a gyakori főnhatásról és különböző domborzati és légköri jellemzőkről beszélhetünk. Gyakorlatilag az általam bemutatott térképeken lévő jelenséghez van ennek köze, csak éppen ezek a tényezők ott érvényesülnek legjobban. Én nem azt állítottam, hogy tavasszal nálam ugyanott tartana a természet, mint arrafelé, csak azt, hogy országos szinten nem jellemző, hogy az "elmaradottabb" területek közé tartozna térségem a "kitavaszodást" illetően, hanem inkább ellenkezőleg. De kár is volt a témát ártatlanul megemlítenem, egyrészt azért, mert ilyen indulatokat generált, másrészt azért, mert sokakban megerősítheti a magyar éghajlattan hibás klímaleírásait és azt hihetik, hogy ezen a kontinentális, domborzatilag viszonylag homogén, nem nagy észak-déli és kelet-nyugati kiterjedésű medencén belül lenne bármiféle lényeges különbség egyes nagyobb térségek éghajlata között. Hiszen itt pont azon munkálkodunk, hogy ezeket a tévhiteket leromboljuk, és ráirányítsuk a figyemet, hogy kizárólag helyi, domborzati viszonyok befolyásolják a füge meghonosíthatóságát és a más gyümölcsöket virágzásuk idején érő fagykár létét, nemlétét, mértékét! Sőt, mint már leírtuk, az utóbbiaknak éppen a késői virágzás az előnyös ebből a szempontból. Mindezek ellenére én a kis térképeimmel is a sztereotípiákat kívántam lerombolni, mert sejtéseink és megfigyeléseink szerint általában egy kezdődő felmegedés, vagy nyugati, délnyugati áramlás esetén sokszor a térképeken látható vonal rajzlódik ki. A kedvezményezett térségekből Budapest és Pécs, Baranya is már gyakran látványosan kiesik. Budapest belterületén mindent felülmúló hőszennyezés van jelen, így az ottani növények mindenkit magasan előznek. Elég valószínűtlen, hogy bármely más helyen előrébb járjon a természet. A pesti Füvészketben már második évben azt látom, hogy a japánnaspolya tele van tavasszal gyümölccsel. Ez azt jelenti, hogy a belváros még az észak-olasz térségeknél is kedvezőbb adottságokat élvez! Ellenben számos Budapest határában lévő tereppont kifejezetten előnytelen fekvésű. A korábbiakban is kiderült, hogy az ismert nógrádi fagyzugokhoz hasonló domborzati pontok vannak jelen Budapest mellett! Régen sokat jártam Gödöllőre és ott szemmel látható elmaradást tapasztaltam nem csak Bp., de az én fáimhoz mérten is! Ezt CBNora beszámolója is megerősítheti. Hasonlót figyeltem meg Budakeszi, vagy Törökbálint esetében is. A legutóbbi télen a fagyos decembert követően mi már egy hete elfelejtettük a havat, amikor Pest felé indulva már pár kilométer múltán is összefüggő hótakaró volt jelen, és még a XI. kerületben is számos nagy összehordott hókupac éktelenkedett, a füvön pedig még éppen összefüggő hótakaró.
Nagyon jó a meglátásod, ehhez még talán annyit fűznék hozzá, hogy minden "új" növény meghonosítását olyan ellenállás övezi, ami az '50-es évek citrom-, narancs-, gyapottermesztési kudarcaiból következik. Holott ezek előre garantálható sikertelensége és szakmai megalapozatlansága élesen ellentétes az általunk meghonosítani kívánt növények nagyon is reális sikereivel. Még él az emberek fejében annak a korszaknak az irracionalitása és ezért a mi szándékainkat primitív módon ezekkel egy kalap alá veszik, hibbant idiótának bélyegezve mosolyognak rajtunk, pedig nem tudják, hogy saját fafejűségük mitől is fosztja meg őket!
Nem gondoltam volna, hogy rövid nyaralásom ideje alatt megint ilyen komoly indulatok fognak elszabadulni! Úgy látszik, ez nálunk kikerülhetetlen, akármiről is legyen szó. Én annak idején ezt a topikot azért hoztam létre, hogy itt tárgyilagosan, szakmai vonalat követve, személyeskedésektől mentesen lehessen megvitatni a klimatológia kérdéskörét is, és hogy együttes erővel tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a tárgyalt növényfajok terjesztéséért. Itt szinte nincs is "off" téma, a másik topikra belinkelt képeket is nyugodtan betehette volna ide Grifi, különösen annak tükrében, hogy azok a képek és a hozzájuk fűzött magyarázat sokkal inkább ide passzol. Jobb ötletek és lehetőségek híján én a magam részéről úgy csinálok, mintha az említett konfliktust nem létezőnek tekinteném és a következőkben tárgyilagosan kifejtem véleményem a vita tárgyával kapcsolatosan. És egyikőtöknek sem kell elmenni, feltéve, ha a nyílt ellenséges indulatot megtartjátok magatokban! Tudom, hogy annak idején épp egy ilyen kivonulás generálta ezen topik születését, de annak bőven volt tárgyilagos, szakmai oka is, Ninovarga már régebben is tervezett egy hasonló lépést az ellene irányuló indulatoktól függetlenül.
A gojibogyót nem ismerem, olvasva a hozzászólásokat, lehet hogy nem is fogom megismerni:)
Ellenben fügével kapcsolatos mondanivalóm van.
Cserépben nevelgettem egész nyáron a tavaly dugványozott, kül. forrásból származó fügéket. Letettem egy megfelelően napos helyre őket. Ott növögettek elég szépen, azok között van, amin már termés is megjelent.
Az egyiket arrébb akartam tenni.Előszőr nem értettem, miért nem akar mozdulni a cserép.Kiderült, hogy az alján levő lyukakon a gyökerek kiszöktek, és szépen tovább mentek a talajba és kapaszkodnak.Némelyik egész komoly gyökeret eresztett, ásóval kellett kiásni a cserép alatti földdel együtt.
Mert a jelenség arra késztetett, hogy kiültessem őket a végleges helyükre. Ezt amúgy is tervezgettem, de bizonytalankodtam.
Hát, most részben túl vagyok a 2. éves konténeres csemetéim kiültetésén. Azért így utólag legalább, megkérdezem, hogy jól tettem-e, amit tettem.
Jozsó! Neked rengeteg fügéd van cserépben, mit szólsz ehhez? A tieid nem növik ki a helyüket?
ok olvastam én is.. de mi van ha többet eszel? a levelet megirtam holnap reggel elküldöm csak még ki kell találni kinek küldjem fogyvédö az ok antsz is és még a MSzh élelmiszerlánc biztonsági elnökhelyettesen gondolkozom jobb öltetem nincs hogy biztos legyek a dolgomban. esetleg ötlet?
bennem is megfogalmazodtak a gojival kapcsolatos kérdések , ezért is kezdtem forumozni , de látom pontos info itt sincs ..
ugy döntöttem a régi jol bevált hivatalhoz fordulok ök már sokat segittettek nekem
/ fogy. védelem/ a héten megirom nekik a levelet , mert elég bizonytalan vagyok a goji fogyasztásában . valahol mérgezö valahol csodabogyó . Gondolom kis mértékben tényleg jot tesz a szervezetnek , de mennyi az a kis mérték?
mert ugye nincs kedve az embernek 3 kg gojievészet után az intenziven ébredni.
tájékoztatlak a fejleményekröl remélem 1-2 héten belül
Nemrég mentem be a hozzászólásba. Úgyhogy majdnem kezdő vok. Kb. 4 hete ültettem a Goji-bogyót és katalógusból rendeltem. :) Szeretném mindenki megosztani az információkat. Köszönöm szépen mindenkinek! Ja és küldök egy Goji-bogyómat. :)
K.: Goji bogyó növényt vettem és szeretném tudni ehető-e a termése és hogyan kell gondozni a növényt. Igaz-e, hogy a kínaiaknál ehető, nálunk mérgező a termése?
V.: A Goji bogyó, vagy lícium gyümölcs (hivatalosan ördögcérna; Lycium barbarum) Ázsiából származó cserje. Kínában valóban évszázadok óta használják, mint gyógynövényt, Európában azonban erős hatóanyagai miatt (beléndekhez és nadragulyához hasonlóan), mint mérgező növényt tartották/tartják számon. Túlzott fogyasztása ezek alapján negatív hatással is járhat, ezért mindenképp körültekintően kell fogyasztani.
Nevelése nem okozhat gondot hazánkban, hiszen igénytelen, szárazság- és várostűrő cserje, ezért is ültetik gyakran támfalak, védősövények sokat tűrő növényeként.
Sziasztok! Nyugodjatok meg! Remélem a Goji bogyó nem mérgező, hanem ördögcérna mérgező. Sztem nehezen megkülönböztetni inkább a termés alakját tudom.
Mire jó ez a Goji-bogyó?:
- Erőteljes antioxidáns, ami segít megelőzni a korai öregedést. - Immunrendszer építő. Fiatalabbnak fogod érezni magad, és úgy is fogsz kinézni. - Segít fenntartani egy egészséges vérnyomást, és erősíti a szívet. - Segít javítani az emlékezőképességedet. - Segít fenntartani egy normális vércukor szintet, és az egészséges koleszterin szintet. - Segít fellendíteni a szexuális működést, és kezelni a rendellenes szexuális működést. - Elősegíti a fogyást. - Enyhíti a fejfájást és a szédülést. - Segít enyhíteni az álmatlanságot, és javítani az alvás minőségét. - Segít javítani az étvágyat és az emésztést. - Segít fenntartani a szem egészségét, és javítani a látást. - Segít csökkenteni a rák kockázatát, és segíthet megakadályozni daganat kialakulását. - Elősegíti az egészséges máj- és veseműködést. - Enyhíti a változó kori tüneteket. - Segít megelőzni a reggeli rosszullétet terhesség idején. - Javítja a termékenységet. - Segít erősíteni a csontjaidat és az izmaidat. - Csillapítja a stresszt és az idegességet, és elősegíti a vidámságot. - Segít aktiválni a gyulladáscsökkentő enzimeket. - Csökkenti a szabad radikálisokat. - Segít a testsúly megtartásában, illetve kontrollálásában.
Ördögcérna*jellemzői: *Ezt ne egyétek meg, mérgező okozhat!
Bardock, szerintem ebben a kérdésben (ehető-mérgező) csak érzelmi alapon tudunk "igazságot" tenni, mivel olvashatsz a gojiról pro és kontra ilyet is, olyat is. Én hiszek abban, hogy nem engedték volna kereskedelmi forgalomba hozni, ha ártalmas az egészségre.
Valahol a neten ezt találtam róla:
"A világ második leggazdagabb C-vitamin forrása! (az elsõ a Camu Camu) A hagyományos keleti gyógyászat már több mint 5000 éve használja. Az õsi kínai gyógyászatban a szem, a máj és a vesék gyógyítására használták. A kínai orvoslás szerint a máj felel látásunkért, így "tiszta" májjal búcsút mondhatunk a szem problémáinak is. Tápanyag tartalom szempontjából nincs párja: 18 különféle aminosavat, köztük a 8 esszenciális aminosavat is tartalmazza, 21 ásványi anyagot( többek között cinket, rezet, vasat, kálciumot, szelént, foszfort, germániumot. 500-szor több C-vitamin van benne mint a narancsban! A bolygónkon ismert növények közül ebben található a legtöbb béta-karotin. B-vitaminok közül a B1, B2, B6 -ot, valamint E-vitamint tartalmaz."
Sziasztok! Éppen két hete gondolkodtam el azon hogy a katalogusból rendelt goji bogyó kisértetiesen hasonlít az ördögcérnára. Abban már biztos voltam, hogy rokonok de tényleg ugyanaz a kettő? A levelek alakja kicsit különbözik,de ugyanakkor virágzik és a virágok nagyon hasonlítanak egymásra liszharmatra mind2 érzékeny egyszóval elég gyanus. Persze nem biztos, hogy ez bármi rosszat jelent elég ha csak a paradicsomra és a burgonyára gondolunk elég közeli rokonok termésük kinézetre hasonló csak éppen az egyiké mérgező. Jól jönne pár hozzáértő szava úgyérzem.
Azok az őszibarackfajták, amelyekről szó volt, nem csak a tafrinára mutatkoznak rezisztensnek, hanem minden egyéb betegségre is. A kis kísérleti ültetvényben nincs semmilyen permetezés. Azokat a fákat, amelyek bármilyen kártevőtől megbetegszenek, egyszerűen eltávolítjuk, gyökerestül kinyűve őket, traktor segítségével. Most már nagyon szépen kezd kirajzolódni, hogy melyek azok a fajták, amelyek eléggé ellenállóak. Úgy tűnik, az eddig szerzett tapasztalatok alapján, mintha a késői érésért felelős tulajdonságokhoz inkább kapcsolódnának azok a jellemzők, amelyek a rezisztenciáért felelősek. Az eddig teljesen hibátlanul (tafrina esetében szinte egyetlen fodor nélkül) vizsgázott fajták későiek, vagy extra-későiek. Az utóbbin október végi(!) érést kell érteni. Egy másik nagyon jó ellenállónak mutatkozó fajta most érik, ami már szintén későinek minősíthető. Ezek a fajták mind olasz eredetűek, de nem licenccel védett, bejegyzett fajták, hanem vidéki szelekciók. Ott már egy, a miénkhez hasonló gyűjtői munka eredményei. A szaporításukról és forgalmazásukról egyelőre nem volt szó, legfeljebb egyénileg lehetne róluk szemezni.
