Egyszerűen, az első nap, Hoyos azzal a hírrel állította meg a Badeni-bécsi vonatot hogy a trónörökös főbe lőtte magát, holott, Ő nem ment be a szobába, csak Loschek, ő pedig azt állította, hogy ciánnal a bárókisasszony mérgezte meg a trónörököst. ezt a verziót Mayerlingben maradt Coburg , sem cáfolta sürgönyileg egész nap, Csak a szívroham verziót közölték az újságokkal. A halál valódi okát a császári család egy nappal később a család orvosától Wiederhofertől tudta meg. A városban, ezért kósza hírek jártak és az újságok, írtak öngyilkosságról, gyilkosságról, agyon ütötték stb verziókról, és ezek a hírek eljutottak európai nagyvárosokba. Itt megjelent hírek terjedtek különböző módon. Ezeket az újságokat elkobozták, és a rémhírterjesztőket lefogták.
Érdekes volt egy egyszerű ember szemszögéből nézni a dolgokat. Jellemző, hogy egyértelműen a gyilkosság mellett teszi le a voksát. Kíváncsi lennék, mi volt az a vezércikk, amiért "százakat csuktak be", ahogy ő írja.
Még lemaradt egy gondolat..... Mikor ilyen későbbi életekről olvasok mint az övé is egyszerűen képtelen vagyok odaképzelni ugyanazt az embert mint aki egyszer csillogásban, pompában, és Erzsébet közelében élhetett.csak egy szegény nőt de Márie Larisch-t nem.....:(
Valóban, már az élete is hátránnyal kezdődött. Ráadásul szerelmével Batthyány Elemér gróffal sem házasodhattak össze (Pedig Erzsébetnek tetszett az ötlet) mert a gróf anyja azt írta fiának hogy ha egybekelnek ő az esküvő napján öngyilkosságot fog elkövetni. A tervezett frigy meghiúsult.Elég szomorú.Ráadásul ha normális hercegi családba születik talán jobbak lesznek az anyagi körülményei. Így nem szorult volna Rudolf pénzére és talán elkerülhetőbb lett volna minden. Persze ez nem védés.Még a legnyomorultabb életből is van kiút.Lehetett volna tisztességes, becsületes, hűséges a férjéhez stb. Később azonban eléggé nyomorúságosan fejezte be az életét.... 1924-ben megismerkedett William Henry Meyersszel, egy floridai farmerrel és természetgyógyásszal (* 1859), aki az atlanti-óceáni átkelés költségét finanszírozta Marie Louise és fia, Karl számára. Cserébe az asszony, megérkezésük után három nappal, 1924. szeptember 2-án a New Jersey-i Elizabeth-ben férjhezment Meyershez. A férfi azonban szélhámosnak bizonyult. Egy igazi európai grófnő férjeként saját személyes presztízsének javulását várta. Amikor ez ettől remélt bevételnövekedés elmaradt, a férj bántalmazni kezdte az öreg hölgyet, aki 1926-ban New Jersey-be menekült. Itt szakácsnőként és takarítónőként dolgozott.
Anélkül, hogy direkt keresnénk a mentségeket számára: Egy királyi herceg és egy polgárlány, ráadásul színésznő, lányaként elég zavaros helyzetbe született. Házasságon kívüli "természetes" gyerek volt eleinte, és ehez jön, hogy a nagynénje volt Európa legelőkelőbb családjának a női "feje" legalábbis elviekben. Mégis milyen élet lehetett ez? Talán, ha normálisan bánnak vele, ő is másképp viselkedett volna, de végül Sisi is "elárulta", hisz rátukmált egy férjet, ráadásul a saját nyugalma érdekében.
Ezzel együtt nem kellett volna eladnia a nagynénje titkait, és főleg nem kellett volna hazudoznia róla a halála után.
Az a kép még csak nem is hasonlít Sisire. A szalmakalapos képeiről inkább elhittem volna, hogy Sisi
Ebben teljesen igazad van. Én abszolút nem vagyok oda Marie-ért, ezt már többször kifejtettem, de tény ami tény, hogy valahol meg lehet érteni a viselkedése okait - nem azokat, amiket végül szándékosan tett, hanem azokat, amikről talán még ő maga sem tudott, amik tudat alatt mozgatták őt. Hiszen ahogy az a rengeteg sok ember, rokonok, udvarhölgyek, stb., teljesen Sisi bűvkörébe kerültek, és ott is maradtak végleg, úgy volt ezzel Marie is.
Ha kicsit a helyzetébe képzeljük magunkat, máris másképp látjuk. Sisi egy ideál volt számára, aki amikor megjelent teljesen elkápráztatta őt, ő pedig bizonyára mindent megtett, hogy magára vonja a figyelmét, és az volt neki a legnagyobb boldogság, ha látta, hogy Sisi érdeklődik iránta.
Olyasmi ez, mint a rajongás egy híresség iránt, szoktunk ilyet látni a TV-ben, amikor csillogó szemű tinilányok adnak valami ajándékot a kedvenc énekesüknek, amiért kapnak két puszit cserébe, és utána hónapokig a legnagyobb boldogságban élnek, mert arra a 2 percre a kedvencük csak rájuk figyelt. Marie-nál csak annyiban más a helyzet, hogy ők rokonok voltak, de szerintem a rajongása ugyanebből a vágyból eredt neki is.
Amúgy tényleg csinos és szép lány volt, amit másodiknak betettél képet a 128-as hozzászólásban, az van a szépségreceptes könyvben, tévesen Sisinek tulajdonítva.
Jó akkor belinkelem az Erzsébet mappákat oda is. Egyenlőre oda nem tudok többet feltölteni, pedig lenne mit, de teli pakoltam a tárhelyet más anyaggal.
Nagyon csinos volt a hölgyemény szerintem. Már csak arra célzok ezzel, hogy ő is mások is utánozták Erzsébet "stílusát", frizuráját. Mindezek, neki is igen jól álltak. "Hasonló" adottságokkal rendelkezett, mivel kitűnően lovagolt és vívott.
Nagyon klasszak a képek, de ezek a témákat a másik topikon is szívesen olvasnák és nézegetnék. Számomra is volt benne egy tucat új. A legjobban a 40, 65, 79 tetszett.
Valóban mániákusan utánozta, de mániákusan meg is szeretett volna felelni neki. Festetics Mária grófnő, aki saját, császárné melletti udvarhölgyi állását féltette Marie Louise-tól, bemutatta őt Georg von Larisch-Moennich grófnak, Ellgoth és Karwin bárójának (1855–1928). Nagynénje, Erzsébet császárné a házasságkötés érdekében erős nyomást fejtett ki unokahúgára és a kijelölt vőlegényre is. Mindketten meghajoltak a császárné és királyné akarata előtt. 1877-ben Marie Louise abban bízva vágott bele saját kényszerházasságába, hogy ezáltal a császári udvarban maradhat, imádott nagynénje, Erzsébet császárné közelében. E cél meghiúsulván, házasságát már értelmetlennek érezte. Hihetetlen hogy mire nem képes valaki:)
Maya, nagyon jók ezek a lovas képek! Volt köztük több számomra ismeretlen is.
Larish annyira utánozta Sisi-t, hogy készült egy egész sorozat lovaglóruhás képe is, fonott hajjal, kalapkával, stb.
A szépségreceptes könyvben egy majdnem egész alakos profilból készített fotó van róla, mellette a képleírás: Sisi Gödöllőn... nagyon sokan korábban itt a fórumon is azt hitték, hogy az tényleg Sisi. Amikor megvettem a könyvet, én is azt hittem, bár furcsa volt, hogy más a profilja, de hát ki gondolta volna, hogy rossz képet szerkesztenek be egy könyvbe.
Más, téma, de hibába nagyon szépek ezek a lovas képek, én rosszul vagyok attól, hogy volt a kornak ez az elmebeteg szokása, hogy a lovak farkát egész rövidre vágták, gondolom azért, mert azt hitték, úgy elegánsabban mutat egy magas rangú lovas számára. Nézzétek meg, FJ is csak olyan lovakon látható, amiknek szinte csak egy kis csonk a farka. Szerintem nagyon csúnya, de ami nagyobb baj, hogy állatkínzás is, mert így a ló nem tudja elhessegetni a legyeket magától, hogy ne csipkedjék össze. A farka ugyanis arra való.
Volt egy-két dolog abban a nagy úrias finomkodó bagázsban, amiért szívesen szétrugdosnék pár se**et, ha visszamehetnék abba a korba.
Mondjuk állatvédelem terén Sisinek is lett volna tanulnivalója, vegyük csak a falkavadászatokat, amik a lovaknak is kínzás volt, a kutyáknak is, a rókáról nem is beszélve...
A Valéria napló, Erzsébet szempontjából, az egyik legfontosabb forrás, de szinte, csak a családról van szó benne, nem annyira személyes dolgokról, inkább Valéria kapcsolatairól, véleménye az emberekről, környezetéről. Nekem tetszik a kritikája, mert az van neki, és ebből kiderül, hiába Ő az elkényeztetett imádott gyermek, valójában ő is egy bizonytalan és szorongó és meglehetősen depresszív ember. Kár, hogy a napló csak egy válogatás!
Be kell vallanom sosem olvastam Mária Valéria naplóját, de érdekelne...Valahol nincs fenn a neten esetleg részletek belőle?Nagyon érdekelne hogy Stefániáról mit ír benne!!!!!!!!!!!
Egyébként én sem hasonlítok egyik nagyszülőmre se. Meg úgy konkrétan senkire a családban. :) Talán egy kicsit az egyik nagynénémre. Érdekes, amit a gének művelnek. Lehet, hogy majd az én gyerekem, vagy unokám fog hasonlítani a szüleimre.
