" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ez Nagykanizsa mellett van, de sajnos még csak kísérleti ültetvény és még szőlő oltványokat állítanak elő. Ha valaki érdeklődik, akkor szívességből néhány növényt szoktak hozni Olaszországból. Szóval még lesz ott is tennivaló.
Aiol, valóban, de egyelőre üres. Nino tudná megmondani, hogy feltölthető-e. Tehát lehetőség van, csak energia és idő kell hozzá, a többi feltétel már adott.
Én is írtam erről is. Legfontosabb, hogy mi, a legkomolyabban érdeklődők mintakertet hozzunk létre lehetőségeinkhez képest, ültessünk kákit, kivit, asiminát, jujubát, egyéb rezisztens gyümölcsfákat. És amikor már egyértelműen szembesítjük ezeket az érdeklődőket, vagy a hitetlenkedőket, a saját szemüknek csak hisznek majd. De én továbbra is javaslom, hogy próbáljátok meg felkutatni a környéketeken az esetleges létező kertbarát köröket és próbáljatok velük kapcsolatba kerülni.
Mivel a legtöbb embert elég nehéz csupán szavakkal meggyőzni ,gyakorlatilag a legjobb módszer,ha a már nálunk termő gyümölcsfára,kivire,stb rácsodálkozik a szomszéd, a hozzánk látogató vendég,vagy az arra sétáló idegen. Az ilyenkor szokásos kérdéseke adott információ, jó tanács,az ami újabb híveket szerezhet ezeknek a növényeknek.Ha még tippet is tudunk adni a szaporítóanyag biztonságos beszerzéséről,növény nevelésről,metszésről,akkor már nyert ügyünk van. Húzhatunk egy strigulát.Küldetés teljesítve.Tehát ,először nekünk is egy "kis Ninonak" kell lennünk és meg kell mutatni a saját kertünkben ,hogy így is,itt is lehet.Jól gondolom?
Te tudod a legjobban hogy a saját hazájában senki nem lehet próféta !!
A népszerűsítés nem könnyű feladat. Ne soroljam az okokat.
Konstruktivitás:Internet - kell egy tárhely weboldal ahová fel lehet pakolni az infót.
Mert a baj ott kezdődik ha meg is fertőzök valakit és az beszerez egy növényt akkor ha nem tudok az illetővel és a növénnyel gyakran találkozni akkor elhal a kezdemény. Sajnos szakirodalmat fellelni nem lehet de ha net-en mindenki számára elérhető leírások vannak akkor könnyebb a dolga az adott növénnyel ismerkedő kertésznek.
Meg kéne keresni az ilyen faiskolákat, de sajnos többségüknek jó a jelenlegi helyzet, hogy akármit eladhatnak, a tudatlan közönség így is megveszi. Olyanokat is meg lehetne keresni, akik eddig nem érdeklődtek, közülük viszont kevesen kezdenének el érdeklődni. Aztán ott van az is, hogy ha már másodkézből jutna hozzá a közönség ezekhez a növényekhez, akkor már nem lennének túl olcsók, erről Zsuzsuci is beszélt, hogy a kákit eleve nehezen lehet olcsón forgalmazni és ehhez még számos járulékos költség rakódna.
Egy vonzó honlap a faiskolának is kellene, de ez csak akkor, ha elegendő mennyiségű szaporítóanyagot tudnak majd forgalmazni. Én gondoltam egy olyan honlapra, vagy blogra is, amit alapvetően Ninovarga szerkesztene, lenne néhány cikk az inverzióról, egy klimatológiai tanulmány, a rezisztens gyümölcsfákról, a kivi, káki termesztéséről, fajtaleírások, stb. Emellett közülünk az elkötelezettebbek is írhatnánk bele cikkeket, saját tapasztalatokat.
Én nagyon szívesen veszem, főleg, ha közük van az általunk tárgyalt mikroklimatikus tényezőkhöz, csak a tisztességesség miatt valamennyire tartanunk kellene majd magunkat a topik tematikájához. Igyekeztem tág topikleírást csinálni éppen ezért és úgy terveztem, hogy nem kellene az itt megszólalóknak különösebben korlátozniuk magukat, csak gondolom, tartanunk kell magunkat egy bizonyos szabályzathoz.
Ez a pici párbeszéd olyan szépen rendszerben láttatja a problémákat és olyan világosan megjelöli a kiutakat belőle, hogy érdemes lenne a továbbiakban minden véletlenül idetalálónak ezt a hozzászólást idézni. Tulajdonképpen, ha az itt leírt gondolatok minden egyes magyar állampolgárhoz eljuthatnának, egy csapásra változna meg a helyzet Magyarországon az "új" növényekhez való viszonyulásban. A feladatunk az, tehát, hogy ezeket a gondolatokat minél szélesebb körben terjesszük.
Igen, sajnos ezt 10-15 éve keződően jól elrontották a porzó kivik áradatával, állítólagos önporzó növényekkel a gondatlan kertészetek. Mit is érdekelte volna őket a dolog, mire termőre fordulna egy növény, addigra már ki tudna reklamálni? Ez a rossz tapasztalat is ebből fakad, hogy "azon sose lesz termés" De azt legalább volt alkalmuk megfigyelni, hogy az évek során elfagyásról szó sem lehetett, talajösszeférhetetlenség sem igazán merült fel, abba pedig belegondolhattak volna, hogy valószínűleg a vásárolt példányokkal nem stimmelhet valami, hiszen jó esetben látták minden évben a virágokat. Ebből nem lett volna nehéz kikövetkeztetniük, hogy nem termőhelyi gondok lehetnek a kivivel. Egy ilyen, még ma is tartó negatív kampányt borzasztóan nehéz pozitív előjelűvé változtatni. A kákival meg pont az a baj, hogy nagyon kevesen ismerik, a másik pedig az, hogy ha találkoznak vele, nem tudnak semmit a fogyasztásáról és ha megpróbálják keményen megenni, a kivinél is jobban egy életre elmegy tőle a kedvük. Mint azok, akik a pomelot próbálják a gerezdek megpucolása nélkül megenni "ilyen szarral próbálnak meg minket megetetni". De annak idején a krumpli is így kezdte a pályafutását, amikor bogyóit próbálták fogyasztani. Az általam korábban feltett mangosztán vastag lla héja is ehetetlen. Drágák a káki oltványok, sok helyen 10-15 ezres árakkal is találkoztam, de azért a mi növényeik ennél lényegesen olcsóbbak voltak. Ez nyilván probléma lehet, de néha belenézek bizonys csomagküldő kertészetek prospektusaiba és 4000 ft. alatt gyakorlatilag semmit nem lehet kapni. Ha ezek megélnek úgy, hogy a termékeik ráadásul bizonytalan, megbízhatatlan minőségűek, akkor akár egy 2-4000 körül mozgó ár sem lenne feltétlenül irreális. A füge kockázatos, de ha lefagy, újra kihajt. Nem szükségszerű, hogy az elkövetkezendő években olyan telek legyenek, mint mondjuk 98-2006 között. Az elmúlt évtizedekben többször volt olyan 5-8 évig tartó periódus, amikor a füge síkvidéken sem fagyhatott meg jelentősen. Így miért is ne lehetne mondjuk 5 évig bő első és másodtermésünk, ha legfeljebb az azt követő 7 évben csak másodtermésünk lesz, abból is kevés? Ezen kívül olyan eligazítással kéne forgalmazni, hogy szőlőhegyre, dombra, városba, fal mellé ültessék. Na meg itt van a "jégfüge" meg az a korai lila. Előbbi kevésbé fagy meg, utóbbinak pedig a másodtermésének is van ideje koai fagyok esetén is beérni.
A kivi népszerűségének már az is használ, ha megbízható forrásból lehet szerezni garantáltan jó párosításban kivitöveket.Több ismerősöm csak lesajnálóan mosolyog a kivis projektemen,szerinte én még nem tudom, hogy azokon sose lesz termés.Persze, mert a téma iránt érdeklődőknek már elvette a kedvét a sok kudarc.
Igen, az a baj, hogy a fügét ugyan lehetne olcsón "teríteni", de azzal a legnagyobb a kockázat.Jön egy kemény tél és odavan minden. A kivivel kapcsolatban tévhitek terjednek, ezek ellen nehéz dolgozni..A kákinak lennének a legjobbak az esélyei, a jó téltűrése okán, meg mert gondozás nélkül is szép a fa, addig is, amíg nem terem.De akkor könnyebben hozzáférhetőnek kéne lennie, meg talán az ára is magas egy kicsit.
Igazán dícséretes munka és remélem, hogy a jövőben majd a zöld aszalódó, szivar, korai lila és jégfügéket is ketten, közösen el tudjuk majd terjeszteni a környéken. A kivit, kákit sajnos venni kell, de a fügével valóban korlátlanok a lehetőségeink! Bár szerezhetünk lótusz magoncokat, csinálhatunk magról vetett kivialanyokat későbbi oltásra, de akkor már tényleg érdemesebb venni, mint ezekkel pepecselni. Az őszi, kajszi szemzése azért ezeknél talán egyszerűbb, bár ezekből sem ártana a kész oltvány. Azért én olyan óriási érdeklődésre sajnos nem számítok, de érhetünk el részeredményeket.
Ha nem is nagyon hangosan, de én már a fagytűrős topikban is jeleztem, hogy én bizony sok új fügebarátot szereztem. A környékbeli kertekből igen intenzív az érdeklődés. Az se semmi, hogy az egyik cserepes fögenövényemet ellopta az egyik szomszéd!:)
A másiknak meg volt már fügéje, az is az én hatásom volt mint kiderült, és egyszer megharagudott rá, és ki akarta vágni.(Ez amúgy ismerős valahonnan, nem?)Alig tudtam megvédeni szegény bokrot.Idén már örül, mert lesz egy csomó fügéje.
Szóval, én benne vagyok mindenben, ami előrébb viszi az ügyet.
Ja, és egy volt szomszédasszonyomnak, aki a napos erkélyéből csodálatos kertet csinál minden évben, vittem a múltkor egy cserepes fügét és egy perui földicseresznyét.Biztos vagyok benne, hogy jó helyre kerültek.
Egyetértek, egy ilyen honlapra valóban nagy szükség lenne. Ez a topik jó lehet klubfórumnak, a tagok itt folytathatnak tapasztalatcserét, terjesztői-ismeretterjesztői munkát, a weblap pedig összegezné ezeket a tapasztalatokat, valamint részleteiben bemutatná az általam képeken bemutatott ültetvényt, az ígéretes fajtákat egytől egyig, a termesztéstechnológiákat, fagytűrési kísérleteket, fajtaleírásokat, stb. Nekünk pedig első lépésben meg kell környékeznünk minden esetleges érdeklődőt, amit lehet, szaporítani részükre, későbbiekben pedig az esetlegsen környékünkön létező kertbarát körökkel kellene felvenni a kapcsolatot, ott az itt megszerzett ismereteket terjeszteni. Talán nagyobb eredményt érünk majd el, ha a jelenlegi érdeklődők mindegyike hozzájut megbízható szaporítóanyaghoz, nem olyanhoz, mint a nem termő jujubák, porzó kivierdők, stb. Így a hitetlenkedők szembesülnének a pozitív példával, elkezdhetnének gondolkodni, hogy "ha az ő kertjében működik, akkor az enyémben is működnie kell" Ehhez elengedhetetlen lenne, hogy az általam meglátatott kísérleti ültetvény-faiskola valódi kertészetté nője ki magát, mivel különösen a kivi esetében gyakorlatilag ez az egyetlen megbízható forrás, más helyről beszerzett növények szinte biztosan csalódást okoznak. Úgy tudom, a jövőben ez talán lehetségessé válik, de még sok a tennivaló és korlátosak a források. Ahhoz, hogy a tömegek körében igazi áttörést érhessünk el, ezres-tízezres nagyságrendben kellene, hogy rendelkezésre álljon megbízható szaporítóanyag, elérhető áron, valamilyen csomagkülő kertészetként üzemelve. Ez még azért talán nem a közeli jövő. Az is nagy probléma, hogy a magyar gyümölcstermesztői szakma a legcsekélyebb érdeklődést sem mutatja egyelőre mindaz iránt, ami ezen a kísérleti ültetvényen folyik, vagy amiről Ninovarga szokott beszélni. Tele vannak sztereotípiákkal, itt említeném meg az éghajlattal kapcsolatos dolgokat, mivel ezen az ültetvényen a legtöbb gyümölcsfa olasz, vagy Olaszorzágban termesztett fajta és sokan nem gondolnák, micsoda lehetőség rejlik ezekben a fajtákban nálunk is. Az apró "partizánmunka" az lehet számunkra, hogy minden ismerősünknek terjesztjük, hogy a kivi, káki, jujuba, asimina, stb. termeszthető nálunk, meg is kínáljuk őket saját termésünkből és minden eszközt bevetünk, hogy ők is hozzájussanak a megfelelő növényekhez. Az én városomban már 6 helyen van kivi, káki és jégfüge, a rokonságomban további 5 helyen, igaz, ők a kákit várhatóan csak ősszel viszik el tőlem. Valódi áttörés egy ekkora méretű városban szerintem akkor történne, ha már 2-300 háznál lenne ezekből a növényekből. Így is csak kb. minden 200. emberre jutna egy fa, de így már mindenkinek az ismerősi körében előfordulna egy. Ha sikerülne felvennünk a kapcsolatot az említett kertbarát körökkel, akkor ott is hasonló lenne a dolgunk.
Nino, ez remek ötlet. Ahhoz, hogy átlátható és követhető legyen a tagság, nem ártana készíteni egy weblapot, melyen minden infó és elért eredmény dokumentálva lenne és bárki által megtekinthető és letölthető hasznos
A "Fagytűrő"-ben többször tettem kísérletet arra, hogy az ott jelenlévő kertbarátokat kedvenc növényeink terjesztésére buzdítsam. A válasz ilyenkor gyakran néma csend volt és csak nagyon elvétve volt érzékelhető némi csekély jele annak, hogy aktivistákként közreműködőkre lehetne számítani ezen növényfajok propagálásában és a rájuk vonatkozó ismeretek terjesztésében. A nemrégiben nálam járt környékembeli lelkes, fórumban is aktív fiataloknak (Papa360, Béla) olyan ötlettel álltam elő, hogy meg kéne alakítanunk ezen növények kedvelőinek klubját. Indulásként annak első sejtjét itt a környéken, ami aztán országos méretűvé nőhetné ki magát lelkes aktivisták segítségével. Jelen fórum, Aiolnak köszönhetően már a topicleírás szerint is, nagyon dicséretesen, egy ugyanilyen szellemiséget igyekszik kiszolgálni. Kíváncsi vagyok, a jelenleg itt működő kis társaság mit szól ehhez a gondolathoz és milyen konstruktív ötlettel tudná kiegészíteni, vagy megtámogatni.
A közelmúltban bemutattam a "Fagytűrő"-ben egy szétrepedt törzsű kákit. Egy másik példával most megpróbálom érzékeltetni, mennyire előnyös, ha egy (általában Y alakú) szétrepedés veszélyét hordozó helyzetet időben felszámolunk. A fa tulajdonosát csak hosszas rábeszéléssel sikerült meggyőznöm tavasszal, hogy jobb lesz, ha az akkor alulról kettéágazó fát teljes akkori tömegének közel felétől megfosztjuk. Most már elhiszi, hogy jól döntöttünk és örül neki, hogy szótfogadott.
Jó lenne ha sikerülne! Jelentősen megkönnyítené a szaporítást, főleg a jó fajták szaporítását. A korábbiakban saját példa alapján bemutattam másokkal egyetemben, hogy a valószínűleg magról szaporított egyedek jelentős részénél nincs, vagy gyenge a terméskötés. Így sokunk várhat a saját termésre, valószínűleg kénytelenek leszünk jó fajtáról beoltani, csak honnan szerezzünk ilyenről oltóvesszőt és pláne a megfelelő időpontban.
Sajnos ilyen közeli képnél nem tudom élesebbre állítani a fényképezőgépet,de szerintem így is látszódnak a fehér pöttyök a törzsön.Valószinüleg a gyökérkezdemények. A vizben levő levelek elkezdtek rohadni de ez a kép bizakodásra ad okot.
Akkor ez a kisebb gyümölcsű lehet. Azért is árulják inkább azt a kereskedelemben, mert a többi nehezen szállíható, tárolható. Nevelgesd csak őket, mert a papayát mindenhol magról ültetik, tehát ha a nemükkel szerencséd van, akkor már másfél-2 méteresen is teremhet.
