Köszi a magyarázatot,de ha még nem fogyott el a türelmed,egy kicsit ovodásabb szinten kéne fogalmaznod,mert sajnos nem minden fogalmat értek.
pl:" a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki"
Mi az az érintési pont? Afénykép síkjára milyen irányból értendő?Mi a szimetriatengely?
"Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el"
Feltételezem hogy itt két tengelyre gondoltál,de elfelejtetted megírni hogy melyik melyik,így nem értem a mondatot,és a következő mondattal is ugyanez a helyzet.
Lehet hogy egy egyszerű búgócsigán keresztül előbb megérteném..
Ha súlytalan pörgettyűről beszélünk, csak nutációról beszélhetünk. A megforgatott pörgettyű szimmetriatengelye szabad tengely, tehát akörül foroghat a test. A forgástengely az irányát azért tartja meg, mert tengelyirányú perdületet adtunk a pörgettyűnek, és ez megmarad, hiszen nincs külső forgatónyomaték.
Ha a pörgettyű forgáspontjára vonatkozó forgatónyomaték nem nulla, akkor mozgása lényegesen eltér az erőmentes pörgettyűétől. Az ilyen pörgettyű gyakori esete, hogy a külső forgatónyomaték a nehézségi erőtől származik, vagyis a pörgettyű forgáspontja nem esik egybe a súlyponttal. Ha a pörgettyűt lefényképezzük, a súlyerő az érintési pontra vonatkozó, az fénykép síkjára merőleges, befelé mutató forgatónyomatékot fejt ki, Mivel a perdületvektor a szimmetriatengellyel egybeesik, a szimmetriatengely iránya a perdülettel együtt változik. Esetünkben ez azt jelenti, hogy a tengely mindig a súlyerő és a tengely által meghatározott síkra merőlegesen mozdul el: a tengely csúcsa körön, a tengely maga egy kúpfelületen mozog.
Hidd el, nem lebcsülésképpen emlegettük fel, hogy ilyen eszköz létezik már. A saját tapasztalat nagyon is hasznos, az ötletek még hasznosabbak, még akkor is ha nem a tied az elsőség. Láthatóan használható ötlet jutott az eszedbe és a megvalósítása is örömöt okozott. (Vélhetően.)
Talán abban különbözik, amiben pl. a hősugárzó különbözik a vasalótól vagy a cserépkályhától: gondolj arra, hogy miért cserépkályhával szokás fűteni inkább, mint hősugárzóval.......
Köszönöm, azt hiszem értem. Mert ami jelen esetet illeti, a többrétegű anyagon keresztül " szivárgó " meleg biztos nem különb egy vasalóénál és biztos nem gyógyít.De fogásnak nagyon jó.
A hő átadásának 3 formája létezik 1. hősugárzás (pl infralámpa) 2. hőáramlás (folyadékok, gázok melegitik a velük kapcsolatban lévő testeket) 3. hővezetés (pl a kanál a forró teában, a vége is meleg lesz.
Azt hiszem a mindennapi életben a 2. a leggyakrabban előforduló
Kösz szépen a választ. Értem is meg nem is :-( Tudom, hogy van infravörös csillagászat.Ehhez szondákat küldenek az űrbe.Van infra kamera, az éjjellátó más néven. Sugároz a cserépkályhám is, de ez a bizonyos infrahőt adó karbonlap mi a fenét tud sugározni, ha egyszer van rajta egy védőanyag ( vászon szerű ) és továbbá kétrétegű lepedőt is teszünk alánk a melegforrás tetejére. Mennyivel más lehet ennek a hősugárzása, mint egy szimpla cserépkályháé? Ti. emiatt mondják különlegesnek a szerkentyűt.Ezt is elektromosan fűtik, ettől miben különbözik egy vasalótól ? Bocs,ha nem ide illő kérdések ezek, de sokunkat érintenek. Az ágyat árulják és nem kevésért.
Van közeli és távoli infravörös sugárzás. Pl. az emberi test a közeli infravörös tartományban sugározza melegét.....
HŐMÉRSÉKLET többféle definiálható, de az biztosan nem tananyag azon a tanfolyamon, hogy milyen hőmérsékletek léteznek, az az asztrofizikusok számára fontos:))
Sziasztok! Szeretném a segítségeteket kérni egy ügyben: Járok egy termo masszázs központba, ahol azt szokták magyarázni, hogy az ágyban lévő " karbonszálas epoxilap " infra hőt sugároz, ami a testbe áramolva segít bizonyos folyamatokban. Ez ügyben kérdezném: Van egyáltalán infrahő? Mert infravörös fényről hallottam, de hőről nem. Akkor ha a cserépkályhámnak nekidűlök , az milyen meleg ? Ha valamit melegítünk, akkor milyen hő keletkezik ? Egyáltalán van több fajta hő? Előre is kösz szépen a válaszokat.
Kedves fizikusok, szerintetek is lehet úgy modellezni az alapállapotban lévő elektront, mint egy valamilyen helybizonytalansággal rendelkező, zárt hullámteret, amely a helyigény javára lecsökken, ha valamilyen em. hullámmal kerül kölcsönhatásba?
Szerintem a kísérleti mérések nagyon érdekesek. Szerintem a Te kísérletednél valamilyen jó felvevő kamerára lenne szükség, és valahogy fel kellene raknod a youtube-ra. És körbenézni, hogy más ilyenféle kisérleteknél milyen berendezéseket használnak. Szerintem vagy az ELTE-s vagy a BME-s Kármán Laborhoz kell fordulnod segítségért.
Mindenképpen valahogy mennyiségi adatokra kell lefordítanod a látottakat. Meg kell mérned a higany vezetőképességét, az általad alkalmazott áram áramerősségét és feszültségét, a forgó víz szögsebességét, stb. Mert csak így lehetne egy kvantitatív fizikai modellt készíteni. Mert szemmel azonosnak lászó jelenségek eltérőek lehetnek. Ha egy ilyen fizikai modellt tudsz erre a jelenségre alkotni, akkor minden további nélkül publikálhatod bármely tudományos folyóiratban.
Igazából ez nagyon összetett jelenség. Mindenképpen szükség lenne mérési eredményekre.
Mindenképpen érdemes egy úgy multimétert venned. Képzeld, hogy 1000 V jelentős áramerősséggel mit müvelne a higannyal. Hamar elgőzölögne, amit lehet, hogy beszívnál a tüdődbe...
Szerintem kamerával kellene, mert a telefonos filmek szerintem nem elég jó minőségűek. A legfontosabb, hogy fizikai mérőeszközökkel kell feltérképezni a folyamatot, vagyis fizikai adatokat kell szerezni. Ezzel szerintem lehetne kvantitatív fizikai modellt készíteni, és cikket írni.:)
"Másnak sincsen jobb magyarázata, mint hogy az elktronok mint áramló gáz viszik magukkal az atomokat."
Én erre tudok csak gondolok.
"Na de csak ott vana víz szerpének a kérdése. Már egy nedves papiron is bekövetkezik a jelnség, de szárazon nem.... iletőleg a száraz alapon is történik valami mozgás, de minimális. Volt egy olyan felvetés, hogy talán a vizen csúszil, lecsökken a surlódás és attól nem pedig a nagyobb erőhatástól mozog gyorsabban. Ezt viszont éppen most zártam ki, mert szilikon olajos felületre helyzezett higanycsepp valóba nagyon látványosan csúszkál ide oda, de az áram ki be kapcsolása nem okoz ebben változást.... ha viszont csak egy nagyon kicsi víz is van jelen.... elszabadul a pokol..... (((-:"
Ebben a higanyban volt oldva nátrium? Mert, ha igen akkor a víz-nátrium reakciónak szerepe lehet. Mert a szilikonos olaj akkor nem lép reakcióba a nátriummal, ahogy a száraz papír sem.
"feszültségmérőt... hm.....hm..... Vagy valami mást..? (-: .. na ezt már nem írnám le ide... (((-: .....ha többet théta nem jelentkezik, sikerült a kísérlet... (((((-:"
"..... de második hallásra már arra is gondolhatunk... (-:... hogy akkor a másik vége? ok. a pozitív elektróda magára húzza a fémben az elektron felhőt, de akkor a másik vége meg pozitív lesz és az meg a negatív elektródra kell hasson ugyan úgy..... (-:"
A negatív elektródához is eljutnak a pozitív higany atomtörzsek, de ez olyan áramlás, mint az elektronok áramlása a pozitív elektróda felé.
De a higany felhalmazódása a pozitív elektróda felett nem áramlás, pusztán higanyfelhalmozódás, mivel az elektródához közel az elektronokra nagyobb erők hatnak, amik csatolásban van a higannyal. Az higanyfolyadék az elektródához közelebb vastagabb, mint távolabb, az azzal van kapcsolatban, hogy az elektródához közelebb nagyobb az elektronok árama, mint távolabb. Az elektronok pedig vonzák a higany atomtörzseket. A higanynak a pozitív elektróda közelébe való áramlása csak nagyon rövid ideig tart, utána nincs több áramlás az erőtér távolságbeli változása tartja egyensúlyban ezt a felhalmozódott állapotot.
"Találjunk fel egy feszültségmérőt? (((-:... csak kalibrálni kellene? (-:"
Neked otthon kész állapotba van ez a kísérlet? Nem tudod valahogy lefilmezni?
Nekem a higannyal van problémám. Otthon tutira nem menne a higanyos kisérlet.
"Vagyis azt mondod, hogy a pozitív sarok mint elektron felhőre hat a fémre? Hihető is első hallásra."
Igen, a higanynál. Ugyanis a higanyban nincsenek rácserők, amik ellent tudnának állni a pozitív sarok vonzásának. És a térerősség nagysága az elektródához közelítve nő, ez magyarázza a higany elektróda melletti felhalmozódását.
"Ha jól látom viszont nem tértél ki arra, hogy vajon miért olyan látványosan erősebb a vonzás pozitív elektróda felé? pedig ellentétes pólus a másikkal is..... holnap átolvasom mégegyszer...... "
Arra gondolok, hogy a higanyfolyadék, mint minden folyadék felszíne ekvipotenciális felület. Az elektronok a pozitív elektróda felé áramlanak. A pozitív elektróda közelében nagyobb térerőség hat az elektronokra, mint távolabb. Mivel az elektronok és a higanyatomtörzsek(atommag+ belső héjon maradt elektronok) erősen vonzák egymást, így az elektronokkal a higanyatomok is elindulnak. És ez az áramlás nagyobb hozamú, mint a higanyatomtörzsek negatív elektróda felé történő áramlása. Így egy pozitív elektróda felé vastagodó higanyfolyadék jön létre.
