Nem a szintenyészet ellen kampányolok csak az egyedi minőségi pálinka megvalósítása iránt érdeklődök.
,, érzékszervi minősége alapján azonban a spontán erjedés általánosságban, kategorikusan nem minősíthető hátrányosnak a fajélesztős erjesztéssel szemben, sőt számos vélemény szerint a spontán erjesztett borokat (egészséges erjedésmenet esetén) gazdagabb aroma komplexitás jellemzi, mint a tiszta tenyészettel erjesztetteket."
BORTECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK ÉS KÉMIAI ALAPJAIK
Kállay Miklós Rácz László
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Felelős kiadó: dr. Czeglédi László
Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben
Spontán erjedés
A spontán erjedés során a must erjesztését a szőlőn eredetileg megtalálható, valamint a mustba a feldolgozás során véletlenszerűen bekerülő élesztőgombák együttesen végzik. E heterogén populációban a különböző fajok és törzsek oxigén- és tápanyagigényük, erjesztési képességük és nem utolsósorban alkoholtoleranciájuk függvényében váltják egymást az erjedés előrehaladtával.
Csíraszám alakulása a borkészítés során ( A: nem Sach. élesztők; B: Sach.élesztők; C: Leuconostoc oenos; C: szennyező élesztők és baktériumok)
Az ép, egészséges szőlőbogyón 103-105 sejt/g nagyságrendű vegyes élesztőpopuláció található, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt nem Saccharomyces fajok, tehát vadélesztők alkotnak. Ezen belül a Kloeckera fajok (elsősorban a K. apiculata) és teleomorf változataik, a Hanseniaspora fajok dominálnak. Gyakran fordulnak elő különböző Candida fajok (főleg a C. pulcherrima. C. stellata), valamint kisebb mennyiségben Pichia, Kluyveromyces, Rhodotorula és Cryptococcus fajok. Régebben a S. cerevisiae különböző változatait is a szőlőbogyó domináns élesztői közé sorolták, de az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a S. cerevisiae a szőlőbogyón csak jelentéktelen mennyiségben található, ami nem haladja meg az 50 sejt/g értéket, de ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A szőlő gombás fertőzöttsége az élesztőbiotát jelentősen módosítja. A szürkerothadásos szőlőn a Kloeckera fajok visszaszorulnak, és a C. stellata válik dominánssá. Az aszúsodott szőlőn hasonlóképpen a C. stellata dominál egyéb cukortűrő fajok mellett, a Kloeckera populáció itt is visszaszorul. Az egészséges szőlő mustjában a vegyes élesztőflórában mennyiségileg domináns és viszonylag jó erjesztőképességű Kloeckera, illetve Hanseniaspora fajok indítják meg az erjedést, az egyéb fajok többsége (alkoholtoleranciájától függően) néhány óra vagy néhány nap alatt elpusztul. A spontán erjedés általánosított populáció dinamikája szerint az átlagos összetételű egészséges mustokban a kis sejtű apikulátusz élesztők 4-5 % alkoholtartalom között gyors pusztulásnak indulnak, és a vezető szerepet átadják az igen kis sejtszámról időközben felszaporodó S. cerevisiae-nek.
Analitikailag kimutatható különbségeket elsősorban a borok esetleges maradék cukortartalmában, valamint a másodlagos erjedési termékek (glicerin, acetaldehid, illó észterek, magasabbrendű alkoholok) arányaiban találtak, amelyek mennyisége a spontán erjedéssel készült borokban általában magasabb. A borok érzékszervi minősége alapján azonban a spontán erjedés általánosságban, kategorikusan nem minősíthető hátrányosnak a fajélesztős erjesztéssel szemben, sőt számos vélemény szerint a spontán erjesztett borokat (egészséges erjedésmenet esetén) gazdagabb aroma komplexitás jellemzi, mint a tiszta tenyészettel erjesztetteket.
A spontán erjedés hátránya a fajélesztős erjesztéssel szemben abban jelenik meg, hogy spontán erjedéskor számos, általunk nem befolyásolható tényezőtől függ az induló élesztőközösség fajösszetétele és az adott minőségű szőlőnek kevésbé megfelelő összetétel esetén megnövekszik a hibás, illetve elakadó erjedés veszélye.
Újabban, a kézműves borászok a helyi, egyedi jelleg hangsúlyozása érdekében a természetes élesztőflóra spontán erjesztésével készítik boraikat. A sikeres erjesztés kockázata ekkor nagyobb!
Az erjedési hőmérséklet mellett a héjontartás időtartama is befolyásolja a vörösborok jellegét és minőségét. Az egyszerű, könnyű vörösborokat 7-10 napig, a minőségi borokat 14-21 napig, a nagytestű prémiumborokat pedig 28-35 napig tartják a törkölyön.
Az alacsony hőmérséklet és a lassú, egyenletes erjedés kétségkívül előnyös a borok aroma-összetétele és az elsődleges aromaanyagok megőrzése szempontjából, ezért az utóbbi két évtizedben a fehérborok erjesztési hőmérséklete fokozatosan lefelé tolódott, és ma többnyire 15-20 °C között van, sőt egyre több országban alkalmazzák a 10 °C körüli, ún. hidegerjesztést.
Dehogy viccelek. Láttam működés közben GC technikáját, és tényleg (jól)működik. De úgy gondolom, hogy nem sokan darabolják fel a birset, azért, hogy ellenőrizzék, nincs-e benne magházpenész. :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem valami vastagon adta. Én a Leskováci (nem az óriás) fajtából és a Bereczki birsből 70-30%-ban főztem. 100kg + a 6% adott 12l 50-est. Forró vízzel hígítottam, hogy átmelegítsem a cefrét, kellett bele rendesen, mert az egész daráléknak teveszar állaga volt.:)
Magyar kajszinál kipróbáltam, az nem ad jót, másod sorban, sőt....Pedig volt barack illat, főzés után, jócskán. Talán jobb az elején beletenni, érzésre, miután kiismerjük a fajta jellemzőit, párlatát.
Ha aromás-extra aromás gyümölcs fajtáról van szó. Mert barack és barack között is van különbség fajtánként. Stb.
A régi fajták jellemzően aromásabbak, sokkal, mint az újabb fajta nemesítések. Többet bírnak. Az új fajtáknál szerintem is max. 3% ami a napfényt illeti. Másképp vacak lesz. No, de a régiek...Azokban még megvan az aroma.
Nem az enyém volt, én úgy csináltam volna. (de lehet akkor sem lett volna olyan jó, mint így, hogy a másod főzött, (megfőzött) birs is részt vett a képletben. Nekem nem kellett pucolgatnom, viszont sajnáltam kidobni, annyira jó illata volt. Jól is tettem.
Kár értük, kiváló birsek voltak.:))) A birs az egy aroma bomba. Nem mindegyik. Amelyik szőrös és kefélni kell, az az aromás. Van valami sima is, az úgy hallottam nem tud közel sem annyit aromában.
Teljes sztori az úgy volt, hogy volt nekem 150 liter 3-4% napfényes kicsit vizezett birsem, a cukerhoz képest kilónként 5 liter hozzáadott vízzel. Az egészből lett 3,5 liter pálesz, késztermék.
50 ment komposztra, de észbe kaptam és 100-at megtartottam, próbaként. Nem 12 cukker ment bele, hanem 14. Néztem mennyi leve volt a 100-nak, ahhoz igazítottam a cukkert, a plusz vizet. Kilónként a 6,5 liter víz tetszik nekem ízben, a kilónként 5 az élesztő-szenvedős izű. Kihűlés után újraindítva budafokival, kis enzimet tettem még hozzá.
Az első anyag, fele,,, még hozzá lett blendelve az újragondolt másod késztermékhez. Elő-utópárlata is felhasználva a finomításhoz. Minden érzésre ment.
Nők megbolondultak utána, ami a végleges másodterméket illeti. A birs igazi aroma bomba. El tudom képzelni, hogy így geist-elve is milyen finom lehet a tiéd. A birsből csak a szesz (cukor) hiányzik, az aroma az túlsúlyban van.
3 Birs fát ültettem is, 2 éve, de még nem teremtek sajnos, nagyon lassan nőnek.
Az összes birset magában + 6% zacskóssal cefréztem, főztem. Tavaly 30-40% almával csináltam, most kíváncsi voltam az aromára, ízre alma nélkül. Nekem sok az aroma, majdnem tolakodó, úgyhogy a tavalyi tiszta almával kevertem 70-30 %-ban. Így jobban tetszik, de azért hagytam tisztán birset majd későbbi kóstolásra.
A cefremoslék cukrozásáról én is olvastam, ki is akartam próbálni, de elfelejtkeztem róla és kertbe került a fák alá.
Egyszer régen, főztem birset, nagyon keveset adott, pedig tuti anyag volt. Az üst fedőt felemelve nagyon jó bent maradt aromákat éreztem. Nosza, 100 litert nem a fák alá-mellé tettem komposztnak, hanem felütöttem cukkerral, 12 kilóval, kiegészítettem 150 literre vízzel.
A kifőzött, cukkerral felütött az volt a bomba. A natúr cefre elő és utópárlatával lett finomítva. Az bomba cucc lett. A natúr az annyira aromás volt, hogy nagyon, egyszerűen túl sok volt benne az aroma. A már kifőzött, újra gondolt birs cefre az pont jó birses, ízletes volt.
Valaki, aki aranyérmet kapott a birs pálinkájára, még kért, ebből az újragondolt anyagból, hogy ez még kell valamennyi az övébe is. (én nem versenyzek) Múltkor valaki írt hasonlót,,észrevettem. Megvan, Obsitos is írt ilyesmit, igaza is volt.
:)) Végig menetes. Szerelvény boltos azt mondta, hogy a kisebb végnek kell kívül lennie. Szerintem csak szerelési okokból. Mert ugye a csavart kint könnyebb meghúzni, mint a 200 literes hordó belsejében, legalul. Amúgy, szerintem meg, oksa, legyen kívül, lógjon ki ennyire, de amikor már nem lesz mit főzni, tél lesz, akkor vágok le belőle, úgy, hogy a menet ne romoljon el, se kívül, se belül.
Túl hosszú, így egyenlőre nem lesz olyan szép, csak hasznos.
Most nem kockáztatok a vágással, mert pénteken főzök vele, körtét, meg törkölyt is, a boltban meg csak ez a kettő darab volt,,,rám várt. Kijön velem a rézműves kollégám, aztán felteszi az i-re a pontot, a füleket forrasztja rá, ott helyben az új sisakra.
Magasítás kelleni fog, a hűtőnek,,,elég sok. Valami 40 cm, biztosan, kb...
Állványom nincsen még,,,bútorlapot pakoltam párat, de az sem lesz elég,,,úgyhogy azt találtam ki, hogy C-osztályos Merci kerekeim vannak felnin, 2 db-ot befogok. 20 cm-t emel darabja, a hordó szélességén meg túlnyúlik 2-2 cm-el, szépen meg is állnak egymáson, kipróbáltam. Tégláim is vannak, de nem szép egyenesek, hanem bontottak, nem állna egyenesen, akkor ez még mindig jobb, szvsz.
Csak nehogy defektet kapjak főzés közben...:-)))) De amúgy a lemezfelni akkor is megtartaná a hordót. Aztán utána felteszem a felesleges alkatrészeket az adok-veszekre. A régi sisakot ma sokat csiszolgattam, kap még a (szerintem) kritikusabb-vékonyabb helyeken extra cinezést, hogy az is használható legyen, ne legyen vele gond.
Gondolom nem a réz volt a drága.:) Nem akarok beleszólni, de amennyiben van belsőmenet a réz átfolyónak a másik végén, akkor a csapot odaraknám.Nem lógna ki, nem volna útban annyira.
Ilyet sikerült szerezni, a helyi vízszerelvény boltban. 3200 volt a kettő, kicsit drága, de nem szeretnék a főzőn spórolni. Fél colos csap, a rézszerelvény neve hordó átfolyó, vagy hordó átmenő.
Most ősszel vásároltam egy DES 80-as, keverős készüléket és teljesen meg vagyok elégedve vele. Nagyon szeretem a háromszáz literes hűtőjét, egy nap kettőt is tudok vele főzni és még a feléig se melegszik fel. ;)
Szerintem vagyunk páran itt akik, a haverok-barátok nyaggatására néha-néha kifőzzük a cefréjüket. Nekem is a hétvégén áthozta a cimbi a szilváját, tegnap lett is volna időm főzni, megnéztem fehér kis kukacok mászkáltak benne, (gondolom muslica) fogtam és kiöntöttem a kertbe, mivel gondoltam, hogy erősen alkoholos közegben nem éreznék jól magukat ezek a kis élőlények, tehát "ereje" már nem volt az anyagnak. Szóval hiába szórod tele szódabikarbónával, ha alkohol nincsen benne.. Mondjuk ezt neked kell eldönteni, hogy mi az ami belefér, de én 2-3 liter pálinkáért szívességből nem pocsékolom el két délutánomat, vagy egy napomat.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszi. Már döntöttem. Nem az enyém, megkértek, hát kifőzöm. Találtam egy 4-5 éves hszt innen, 35-40Lhez tett a kolléga egy zacskó szódabikarbónát, 10 perc keverés és indult a főzés, és jó lett. Előtte azért a kóstolási ötleted alkalmazni fogom, hogy kell e az a zacskó egyáltalán.
Főzd le, tegyél bele aszalt szilvát, tavaszi munkálatoknál tökéletes erőnlétnövelő lesz.
Mekkora a főződ? Mert ha kicsi, akkor már az első főzetkor tudod, hogy jól döntöttél-e vagy sem!
Ha meg 100L-es, akkor egy főzés és kész! (na meg egy finomítás)
A cefre savas. Ezért minden cefre pezseg elméletileg, ha szóbabikarbónát teszel bele. Azt hogy 100L-be mennyit kellene tenni.... hogy semleges legyen a cerfe... hát, amíg pezseg.
De inkább az a kérdés, hogy ecetes-e vagy sem.
Na már most!
Végy egy butykos üveget!
Szűrj le némi lét szép tisztára és öntsd bele!
Aztán csak úgy spontán kóstoltasd meg másokkal, és Te is igyá' finom nedűböl!
Majd mikor jön a kérdés, hogy mi ez? annyit mondj! Finom szilva bor!
Ha iható, akkor jó, ha nem akkor is jó. Legalább tudjuk.
Teteje gondolom már fekete. Lehetőleg középről, lentről vegyél kóstolási mintát.
Ha te sem innál belőle, akkor is főzd le! Szódabikarbónával, vagy anélkül, de ha van benne alkohol, mert ízre érzed, akkor azt meg lehet menteni.
A főződet jól kipucolja!Nevezzük őszi-téli főzőelpakolás előtti karbantartásnak. Tehát arra azért kell számítani, hogy nem ez lesz az év pálinkája. Egyébként is mit csinálnál novemberben, mint hogy tavalyi cefrét főzzél le!
Majd sok sok év múlva, mikor sztorikat mesélsz és véletlenül elmondod, hogy 100 liter szilva cefrét csak azért borítottál a ganéra, mert nem volt merszed lefőzni, s a kihozatal-munkaidő-alkoholhalfon gondolkodtál, akkor milyen véleménnyel leszel magadról? Na látod! Remélem meggyőztelek, de a döntés a te kezedben van! Főzni, vagy nem főzni! Az itt a kérdés!
Ha mindenáron leakarod főzni(amit én nem tennék) készülj fel arra hogy keveset fog adni, az sem lesz finom, és súrolhatod a főződ belső réz felületeit a rézgálictól.(tapasztalatból tudom!:)))
Amikor megpróbáltam, csak az vezérelt hogy csináljak valami olyan finom és élvezhető pálinkát amivel még nem próbálkozott senki. Egyébként az Írsaiban meg van minden mai kell ( ágyazás nélkül is)
Ki kéne főznöm 100L tavalyi szilvát. Alkohol van benne, a tetejére ráfújtam és jött vissza az alkahol, de kivettem 2 dl-t és beletettem egy kávéskanálnyi szódabikarbónát. Pezsgett ám rendesen hallható módon. Meghallgatnám a tanácsaitokat, illetve hogyan hatna az alszeszre, majd a tisztázott termékre, ha előtte nem javítanék? (Ha megoldás az lesz, hogy szódabikarbóna, akkor hogy határozom meg a mennyiségét?) Köszi!
Ez a hosszabb fajta mérő, direkt ezt rakattam bele, nem azt a pici végűt, kb. 7-8 cm-es, belóg a gőztérbe, elég szépen. Amúgy, ez nélkül a mérő nélkül meglennék, a másikon sem volt, de azért jól néz ki.
Az olajhőmérőt szoktam figyelni, a dupla falban, az az ami kell, de valami információt talán ez is szolgáltat majd.
Valaki próbált már szőlő pálinkát ágyazni? Sajnos az istenért sem találok olyan fehér mazsolát, ami nem lenne olajos. Próbálkozott valaki esetleg más gyümölcs ágyával? Irsairól van szó az esetemben, illatra nagyon mézes-virágos, és arra gondoltam, szívesen próbálkoznék pár literrel, hátha...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A kérdésem a sütőtökről fog szólni. Tudom! Írjak a keresőbe. Próbáltam. Amit tavaly itt találtam útmutatót nem lelem. Direkt beírtam, de a konkrét hozzászólást nem találom. Legalábbis a régit nem találom. Valaki anno leírta mikéntjét. Ezt a leírást nem találom. Most kínálnak 130 Ft körül sütőtököt. Én k.... sokallom. Nem ennyi szokott lenni az ára.... De ez egy külön kérdéskör. .. Ettől függetlenül szeretnék intézni egy keveset... Szóval: Aki tudna nekem mondani egy olyan cefrézési receptet ami a tapasztalatán nyugszik meg(ő)rülnék neki.... :) Kedves tapasztalt kollégák! Várom kimerítő válaszotokat! Jó éjt!
Közben utána nyomoztam a hordó előéletének. Eperfából készült, biztos nem barikolt, állandó csapon volt a kamrában, ebből árulták a pálinkát. Mikor kezdett kifogyni, a pincében levő nagy hordóból után töltötték. Most eladó hagyaték lett belőle. El kellene menni megnézni, megalkudni, 20-25l almát rászánnék, azzal kb. félig lenne.
Ilyen sokat használt hordótól szerintem sem igazán kell félni (főleg, ha akós méret, nem holmi 5 literes díszhordó), csak rendszeresen kóstolgatni kell, mert a szelektív párolgás (is) megeheti lasanként a fajtajelleget, ha az a pálinka nem igazán alkalmas érlelésre.
Ami viszont a hordós pálinka jellegét illeti, nem tudom, hogy a szóban forgó hordó összesen hány évet volt töltött állapotban, de szerintem nem nagyon számíthatsz olyan fajta hordós jellegre, mint ami az aranyszínű szilvapárlatoknak van. Pl. a Szicsek ószilvája is 3 évnél többet tölt (minden bizonnyal nem valami friss) hordókban, és szinte semmi olyan nincs az ízében, ami utalna az érlelésre (mondjuk a színe is egész minimális). A sima szilvájukkal összehasonlítva érezni, hogy kerekebb, és hogy kicsit lefaragta a pálinka éles, lakkos oldalát (bár nem eléggé), meg talán van egy kis plusz szárazság, de ennyi. Ami igazán jó érlelt szilvákkal találkoztam (pl. Jelínek, Zufánek), azok nem túl régi, és érdemben megpörkölt hordókban érhettek. Az aktív hordó nemcsak ahhoz szükséges, hogy fás ízeket kapjon a párlat (maga a fás íz amúgy is csak egy vékony máz szokott lenni az ízben), hanem ahhoz is, hogy katalizálni tudja az olyan érési folyamatokat, amik a párlat bizonyos kongenereit finomabb aromákká alakítják.
Ha van jókora üveg demizsonod, akkor az is megoldás, hogy félig töltöd. Időnként szellőzteted...
Idő kell neki és levegővel érintkező felület.
Saját tapasztal, hogy a pálinkám akkor volt a legaromásabb és legfinomabb, amikor a literes üvegben a maradék 1,5-2 dl állt ledugózva vagy két hónapig. Pedig volt pihentetve, de teli 5 literes üvegekben...
Nem hittem el, milyen csúcs lett a kajszipálinka! Azóta nem töltöm teli az üveget, ha magamnak szánom! :-)
A madár berkenyéről a "sógorokat" kellene megkérdezni, mert ott nagy divat a belőle készült párlat...pedig állítólag nem csak pálesznek jó...olvastam régebben egy cikket, az írója szerint minden kertben kellene egy ilyen fa...a bogyóinak kiváló élettani hatásai vannak, csak nálunk kevésbé ismerik...
Azzal a két ráforrasztott lemezcsíkkal egyrészt a meneteket is rögzítheted, meg a hordó peremén áthajlítva, nagyon egyszerű, de erős az egész spirál pozicionálása is, avval az egy rövid lemezcsavarral.
A lemezek egy kicsit még a hűtőfelületet is növelik, így jobb a hatásfoka...
......persze hatásfokot így is lehet növelni egy átfolyósnál...ez nagyon bevált...
Nekem a 300l-es hűtőben 5.5-6m 5 menetes 28-as spirál van, a hordó 3/4-es magasságáig (ritkára) tekerve. A cefre főzésnél egyszer le kell cserélni a felső 80-100l vizet, tisztázáskor, tele üst esetén kétszer is.
Köszi szépen a képeket, nem ezt láttam, hanem egy zöld hordót, amiből 3 ilyen toldat, rajta a gyors csatis cső,,,de nem tudom hogyan oldotta meg a nyitást. Mindegy Green Cornier megmutatta, hogyan lehet műanyag csappal megoldani, illetve, hogy milyen is kell rá.
Ezek a képek most nagyon jól jöttek, továbbítom is, az én rézművesemnek. A hűtőspirál középen történő rögzítése itt az okosság. Ő is középen akarta tartani, azt mondta, nem jó, ha a széléhez fogatjuk hozzá, mert akkor megint csak nem lesz jó a hűtés, meg valami törés is lenne benne, arra viszont nem nagyon volt tuti bevált tippje, hogy hogyan lehet szépen és főleg erősen rögzíteni ott középen. 2 lécet mondott, az elsőre sem tűnt nekem szimpinek. Így kell ezt megcsinálni.
Pedig jól vannak. A kajsziknak még szerdán is zöld lombjai voltak, pedig volt már hajnali fagy. Nem direkt a fa tövére, vagy a feltételezett főbb gyökérzetre irányul a melegvíz, hanem kicsit előrébb, az udvar pedig végig lejt. Mire a fák megkapják, már nem lesz olyan meleg az.
Ez a régi hűtőm kb. 10-12 liter alszeszt bírt ki, aztán csere, 80-100 liter víz.
Állítólag, ez hiba. Az enyémben 3 méter 22-es rézcső van, pb-palack köré volt tekerve, és nagy a menet emelkedés, jól szét van húzva. Haverét egy rézműves készítette, abban 5 méter 22-es cső van, pb-palack köré tekerve szintén, de sűrű menetes. Az övé nem melegszik ennyire. 2 főzés után is csak a felső 20-25 cm a forró, alatta hideg van. (Mi van?-mondom,,nem akartam elhinni)
Havernak 60 literes a főzője, és 120 literes a hűtője.
A rézműves ismerős azt mondja, hogy hosszabb cső kell és a lényeg, hogy sűrű legyen a menet, mert úgy tud hűteni. Meglátjuk, valóban sokkal többet fog -e bírni, vagy csak ugyanolyan lesz, mint eddig.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egy barátomnak sikerült egyszer gondos odafigyeléssel kihozni a cefréjéből, hogy a tetején egy 3-4cm vastag hártya lett amit egybe le lehetett venni róla, olyan volt mint egy marhagyomor :D pálinka nem lett belőle :)
Például attól, hogy nem főzted ki időben. Meg gondolom, nem is savaztad. Valami önálló létforma alakult ki benne, ha nem büdös, megpróbálhatod külön kifőzni, de semmiképpen se keverd a többivel.
Gondoljatok bele: a nagy viszkigyártók is fahordóban érlelik a matériát. 8-13 évig. Ezalatt 20-30% a veszteség, ami a dongákon keresztül elpárolog. Helyette mi kerül a hordóba? Hát levegő. És nem töltögetik utána, hanem úgy hagyják a lefejtésig. Kell az oxigén az éréshez.
Más: tapasztaltam, hogy a rendszeresen levegőztetett pálinka teltebb, kerekebb aromájú lesz, mint az, amelyiket légmentesen lezártam.
Én valami vizes bázisú lakkot ajánlanék. Az oldószeres parkettalakk nagyon büdös és beivódik. Az lehet, hogy az oldószer a pálinkában átalakul egy év alatt.
..."Valahol a fórumon nagyon régen, láttam olyan megoldást, hogy a hordón gyors csatlakozók voltak, ez nekem szimpatikus megoldás volna"...
...lehet, hogy ilyet láttál?.....ilyen 1/2"-os túlfolyót rakok az 50-es hűtőhordóra ésha itt már látod, hogy meleg a víz,akkor ezt a szintén 1/2"-os kerti csapot kicsit megnyitva, 10-15-lityit le lehet "tolni" a felső forró rétegből...ez a kerticsap ugyan gyárilag tömlővéges, de simán rá lehet tenni a Gardena gyorscsatit is...
DES 100-al főzök, eddig 1 óra volt a felfűtési idő és kb. 4-5 óra a főzés, 5 liter alszesz kb. 45 perc alatt jött le. Tavaly ugyanabból a szilvából főztünk a kollégámmal, ugyanúgy cefrézve, neki házilag barkácsolt főzője van, nem olyan a kupolája, mint nekem, neki sokkal kisebb a réz felület, így a deflegmáció is. Az ő pálinkája sokkal illatosabb, ízesebb volt. Idén minden alkalommal, amikor cefrét főztem takartam a kupolát jó vastagon, a főzésidőn nem változtattam. Pár napja olvastam valahol, hogy valaki a DES 100-al a főzést lezavarja a felfűtési szakasszal együtt 4 óra alatt. A muskotályos szőlő főzésénél kipróbáltam, fűtöttem alá, mint állat, folyamatosan "dobogó" hangot adott a hűtő, így 5 liter alszesz 35 perc alatt jött le, a kupola most is takarva. A finomítás megvolt takarás nélkül, még nincs bekeverve, kíváncsi leszek a tavalyival összehasonlítva. Nekem anno a nagyszüleim azt tanították, hogy a főzést nem szabad siettetni, csak komótosan, lassan csordogálósan, lehet eddig rosszul csináltam?
Akkor próbáld ki, egy régóta használt hordó biztosan nem rontja el a pálinkát. Egy-két liter biztosan elvész közben és már a faanyag is kidolgozta magát, de rossz biztosan nem lesz.
Én, ha az összes pálinkámat összeönteném, talán meg tudnék vele tölteni egy ilyen hordót. De nincsenek ilyen terveim. :)
Éppen a héten ajánlottak két darab egy akós használt pálinkás hordót, az egyikben 20-25 éve csak szilva volt a másikban alma. Nem mertem semmit mondani rá, mert nem tudom darabban lehet-e pálinkát tartani benne, tele tölteni meg merem.
Az ilyen rendszerű hűtőkben csak akkor cserélnek vizet, ha indítani akarják a következő főzést, és nincs idő megvárni, hogy kihűljön. A forró víz viszont nem barátja a fának...
Ezt gondolnám és is, hogy viaszosból nem, egy cseh oldalon viszont azt olvastam, hogy a sligovicát viaszos hordókban tárolják, ezek szerint van, aki igen. :)
Kívülről lakkozni kell ezeket az érlelő hordókat, először nitrós lakkal, ami hamar szárad és nem ivódik be mélyen a dongába, majd utána parketta lakkal újabb két rétegben!
Ha nyári vágású volt a faanyag, akkor nyitottak a pórusok és olyankor sokkal gyorsabban illan el a pálinka!
Minél fiatalabb a hordó, annál kevesebb ideig kell benne érlelni a pálinkát, és ahogy öregszik, az érlelési idő úgy növekszik!
A kész pálinkát üvegbe kell tölteni, és onnan fogyasztani! :-)
A külső védelmet tárolási helytől, és igénybe vételtől függően 3-4 évente célszerű újra megcsinálni, mivel mozog, szárad, dagad a fa, így mozog és ezáltal a lakk is repedezik!
Hát ennyire emlékszem, de szerintem a lényeg megmaradt!
Köszönöm a válaszod. Attól tartok, hogy az a gond, hogy belülről nincs kezelve és azért "tűnt" el a pálinkám. Megpróbálok keresni itt a környéken egy szakembert, aki esetleg tud segíteni. Sajnos én nagyon nem értek hozzá és nem tudom mivel és hogyan orvosolható a gondom.
Gyógyszerészként anno sok üvegről kellett leszednünk a cimkéket, azok sima "átázós" papírok voltak. Az sima ügy, mosogatóban pár órás áztatás és a papír szépen lejött. Még könnyebben a régi enyves alapú etikettek jöttek le, amiket még úgy kellett anno "rányalni", mint a bélyegeket. Mondjuk azok meg maguktól is leestek! :) Aztán a mostani szintetikus ragasztók és kezelt papírok anyaga határozza meg, mivel tudjuk legkevesebb erőfeszítéssel eltávolítani. Úgyhogy mindenható módszer nincs, ki kell próbálni az adott címkére valót. Most a legtöbb ragasztó benzinben oldódik, mi is sebbenzinnel szoktuk a papírt átáztatni, aztán szépen egyben lehúzni. (Erre analóg módon láttam a jól bevált WD 40 spray-vel is működik) Vagy egy gőztisztító sugara is lekapja...ott a gőzös felpuhítás és a magas nyomás vakaró ereje kombinálódik és a "fényes" viaszolt papírokon is működik. A gyári PVC alapú műanyag etiketteket érdemes melegíteni (infralámpa, hőlégfúvó, hajszárító) óvatosan, nehogy moegolvadjon, és a sarkánál óvatosan felfeszegetni és egy teljesen hátrafele feszítve lehúzni a címkét. A ragasztómaradvány meg lejön már könnyen (benzin, aceton, WD 40, dörzsi, fémgyapot). Jó kísérletezést!
:)) Még nem. Egyszer viszont beleesett egy 60-as műanyaghordóba, amibe úgy 40 liter pálinkát hígítottam. Akkor aggódtam én is a maghőmérőért, de semmi baja nem lett.
Szuper, ez lesz az! Az nem baj, ha lassan ürül le, simán szoktam menet közben is vizet cserélni, a fél colos locsolón le szokott folyni úgy saccra kb. 6-8 perc alatt a 80-100 liter, alul úgyis hideg a víz.
Az egész hordó meg ráér lefolyni, az ember csinál addig mást.
Nem két napig kell dagasztani hanem két hétig. És akkor van bedagasztva mikor már több napon keresztül megáll benne a víz. Ha nagyon folyik akkor egy vödör vízbe beleteszed. Az első beavatáskor nehogy a legjobb pálinkádat tedd bele!
Miután belinkeltem, már láttam én is, hogy nincs csapjuk.:( Amit feltettél azt használom én is, de van 1/2"-os is, utána azt teszel hozzá amit akarsz. Én is a felső 80-100l vizet cserélem csak. A leeresztő csap az vékony nálam is, sokára ürül le a hordó.(300l)
Tuti be lehet, 3/4-es is van nekik. Hétfőn elmegyek a vizes szerelvényboltba, aztán megérdeklődöm a lehetőségeket. Szvsz. ez lesz a nyerő, köszönöm szépen!
Valami közdarabbal ezt be lehet szűkíteni, hogy egy 1/2 col locsolócső rámenjen?Valami 30-40 méter locsolócső van elvezetve a hűtőtől, aztán, amikor leeresztés van, akkor valamelyik fa sor kapja a vizet, olyankor kell rácsatlakoztatnom a locsoló tömlőt. (gyors csatlakozóval jó lenne, csak rá pattintani, megnyitni, aztán hadd menjen) A felső 80 litert szoktam leereszteni, de ilyenkor már bejátszik a teljes leeresztés is, fagyok miatt. Rákerestem 1 col, kb-s, kidobott egy ilyet:
Nekem 1"-os KPE csappal (kb-s) van megoldva. A hordón belül 1"-os hollanderrel rögzítve. Csináld nagy átmérővel, gyorsabban megoldható a leeresztés,víz csere. KPE-idomból tudsz venni kisebb átmérőt is. Itt is:http://www.megatherm.hu/kpe-idomok-es-csovek
Sziasztok! Kis segítség kellene. 200 literes műanyaghordóban lesz az új hűtőm, a kivezetéseket viszont nekem kell megoldanom, beszereznem, csak a dörzsárazás lesz megcsinálva hozzá. Valahol a fórumon nagyon régen, láttam olyan megoldást, hogy a hordón gyors csatlakozók voltak, ez nekem szimpatikus megoldás volna.
2 db leeresztőre lenne szükségem, csappal, amire menne a locsolócsövem, gyors csatlakozóval, ez menne a gyümölcsfáimhoz. +1 betápláló, csappal, szintén kerti gyors csatlakozóról kapná a vizet.
Hol árulnak olyat, amin csap is van? (vagy nem is kell rá csap? )
Láttam olyat, hogy gyors stop-os,,lehet ez kéne, legalábbis jól hangzik, de nem jöttem rá a lényegére, az eladó meg nem tudott válaszolni a kérdésemre. Fogalmam sincs, mit vegyek és hol, mi volna a legjobb.
Köszönöm szépen a válaszod, nagyon sokat segítettél.
Nos fogalmam sem volt arról, hogy nem mindegy milyen a hordó. Ezek szerint az én hordóm is érlelő hordó. Esetleg így utólag van rá lehetőség, hogy valamilyen módszerrel (viaszolás) tároló hordóvá alakítsam, vagy ezt csak készítéskor lehetséges? A viaszolást meg tudom csinálni utólag, vagy inkább ne próbálkozzak vele?
Az enyém, és feltételezem a Tiéd is érlelő hordó és nem tároló!
Éppen ezért kevés ideig szabad benne hagyni az érlelni kívánt nedűt! Viszont mindig kell, hogy legyen benne, mivel kiszárad, összeszárad és az abroncsok lehullanak! (sajnos jártam így, apósom megdicsért, de helyre hozta a hibám!)
A tároló hordók belseje forró viasszal van kiöntve és átmozgatva, így a viasz kitölti a dongák illesztését, a fa pórusait, így nincs nagy mértékű párolgás!
A fentiekre Nekem após azt mondta, hogy a hordó megissza a pálinkát! Igaza is van! :-)
A kádár jó tanácsokat adott, az első "üzembe helyezésről" csak a többit felejtette el elmondani!
Remélem tudtam kicsit segíteni!
Ha konkrétabb kérdésed lenne, akkor apósomtól rá tudok kérdezni, ha szükséges!
2literes hordó dísznek jó, másra nemigen, a térfogatához képest arányosan olyan nagy a felülete, hogy pár nap, 1hét (?) amit benne tudod hagyni íz szempontból, veszteség tekintetében pedig az van, amit tapasztaltál. Belső viaszolás segítene rajta. Nincs személyes tapasztalatom, a szakirodalom, hozzáértők álláspontja ez.
Még egy dolog a címkeeltávolítással kapcsolatban. A legtöbb címkét melegítés után (pl. hajszárító) simán le lehet húzni. Persze, csak óvatosan, törtem már el üveget így.
Amiben a segítségeteket kérem, az konkrétan nem pálinkafőzés, de szorosan kapcsolódik hozzá. Pálinka tárolásról lenne kérdésem és remélem tudtok segíteni. A nyáron vásároltam két db 2 literes fahordót. Az egyiket megtartottam, a másikat pedig a barátomnak adtam. Mielőtt pálinkát töltöttünk bele, a készítő utasítását követve épp, hogy langyos vízzel öblítettük és két napig hideg vízzel dagasztottuk. Ezek után feltöltöttük pálinkával és vártunk. A minap ránéztem a hordóra és legnagyobb meglepetésemre, a hordó üres volt. Megkérdeztem a barátomat is, hogy nála mi a helyzet? Az eredmény nála is ugyanaz. Valaki esetleg tud segíteni, hogy a hordót hogyan és mivel kell kezelni mielőtt pálinkát töltök bele?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Van olyan címke mint pl a 0.35 Zsindelyes amiből van nekem kb 200db, na azt akár acetonban is áztathatod akkor sem jön fel a címke. Először egy hétig áztattam, de mintha semmi sem lett volna. :) Aztán valaki ajánlotta a nagynyomású mosót, és az leszedte. Persze a ragasztó nyomait már hozta szépen az aceton, de a címke is valami fólia alapú volt.
Ezzel a fajtával gondban vagyok, mivel jópár éve próbálkozok vele, de a környéken( felvidék) csak szenved. Tudnál valami másfajtát ajánlani, ami jó párlatot ad?
A vezéraromákban rejlenek azok a lényeges különbségek, amelyek a kisüsti és az úgynevezett tornyos eljárással készülő pálinkákat megkülönböztethetik. E komponenseket ugyanúgy befolyásolhatja az illékonyság, a megfelelő hely és mennyiség, mint a lepárlás körülményei. A legfontosabb tényező azonban a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. Ennek megfelelő beállításával mindkét módszerrel ugyanolyan ízű és illatú pálinkát készíthetünk ugyanabból a cefréből.
Nem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól. A két lepárlási módszer lényegi különbségei a vezéraromákban rejlenek, és abban, hogy ezek a gyümölcsfajra jellemző komponensek milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába. Ezeket számtalan tényező befolyásolja írja a laboratorium.hu.
Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni ezt a vezéraromát. Ezért van nagy jelentősége a gyümölcs minőségének, érettségi fokának, a cefrézési körülményeknek és a használt technológiai anyagoknak.
Megfelelő illékonyság: Egy bizonyos komponens a cefréből akkor tud a párlatba átkerülni, ha megfelelően illékony. A cefre a lepárlás során folyamatosan csökkenő alkoholtartalmától is függ, hogy mely komponensek kerülnek a lepárlás adott szakaszában a párlatba.
Rossz helyre kerül a komponens: Ha a lepárlás során nem a középpárlatba, hanem az elő- vagy utópárlatba kerül a komponens egy része, kevésbé lesz érezhető a pálinkában a várt vezéraroma illata és íze.
A lepárlás körülményei: A fűtés intenzitásának mértéke vagy a berendezés fizikai kialakítása más paraméterekkel együtt befolyásolják, hogy a cefréből a gőzfázisba jutó illékony komponensek milyen mértékben kondenzálódnak vissza a folyadék fázisba. Ezt a részleges kondenzációt nevezzük deflegmációnak.
A fűtés intenzitásának növelésével a deflegmáció mértéke csökkenthető. Ha nagyon erőteljes a deflegmáció, a fontos vezéraromák csak alacsonyabb koncentrációban tudnak a párlatba kerülni, mintha kisebb mértékű deflegmációval történne a főzés. A kisüsti eljárással készült pálinkáknál például - a berendezés fizikai kialakításából adódóan - jellemzően kisebb mértékű deflegmációt alkalmaznak, a lepárlás végén megjelenő vezéraromák általában nagyobb koncentrációban kerülnek a középpárlatba, mint a tornyos eljárással készült pálinkáknál, ahol ugyanazok a vezéraroma-komponensek még alacsonyabb koncentrációban vannak a gőzfázisban.
Azért érezhetők például a kajszibarack pálinkára jellemző lekváros jegyek is általában intenzívebben a kisüsti pálinkáknál, mert azok az alacsony illékonyságú komponensek, amelyekkel összefüggésbe hozható a lekváros karakter, elsősorban a lepárlás végén dúsulnak a párákban. Ugyanakkor a jellemzően erőteljesebb deflegmációt alkalmazó tornyos módszernél kevesebb kerülhet e karakterekből a pálinkákba.
Mitől pálinka a pálinka?A vízen és az etil-alkoholon kívül minden pálinka tartalmaz még másféle alkoholokat, észtereket és további egyéb összetevőket, amelyek a lepárlás során kerülnek a felforralt cefre gőzeiből a párlatba. A komponensek egy része minden pálinkában megtalálható, más komponensek pedig általában egy-egy terméscsoportra, (pl. csonthéjasok, almatermésűek) gyümölcsfajra, vagy akár gyümölcsfajtára is jellemző összetételben és mértékben találhatók meg a pálinkákban. Elsősorban ezeknek az összetevőknek a mennyiségétől és részben az egymáshoz viszonyított arányától függ, hogy például barackpálinkának érezzük-e azt a pálinkát, amit barackból készítettek.
A kisüsti és a tornyos módszerrel is lehet tehát teljesen hasonló ízű és illatú pálinkát készíteni ugyanabból a cefréből. Ennek egyik oka, hogy számos lehetőség van arra, hogy a tornyos módszernél csökkentsük a szokásosan alkalmazott deflegmáció mértékét, ilyen a fűtés intenzitásának növelése, a deflegmátorba bemenő víz hőmérsékletének emelése, vagy mennyiségének csökkentése, valamint ezek kombinációja. Ugyanakkor a kisüsti módszernél is viszonylag rugalmasan változtatható a deflegmáció mértéke, bár itt már nem olyan széles határok között, mint a tornyos módszernél.
Az is megállapítható tehát, hogy ugyanabból a cefréből egy berendezésen két különböző beállítású főzés két nagyon különböző érzékszervi tulajdonságú pálinkát is eredményezhet. Ugyanakkor két különböző típusú berendezésen is készíthető közel azonos összetételű pálinka, ha a lepárlási paramétereket célszerűen választjuk meg. Az intenzív illatú és ízű, vagyis a vezéraromákat megfelelő koncentrációban tartalmazó pálinkák akkor készíthetők, ha a lepárlás során nem túlságosan erőteljes a deflegmáció mértéke. Ilyenkor ugyanis csak az alkohol kihozatal lesz kiváló, de a pálinkába kevesebb kerül a fontos aroma komponensekből.
Tanácsra lenne szükségem: nagy szegfűkörtéből( kis muskotálykörte) főztem pálinkát. Az íze erősen muskotalyos enyhe körte ízzel. Eléggé kevés a szeszkihozatala. Tudnátok tanácsolni, hogy mely NYÁRI körtefajtátákbóll érdemes (beszereznem) hozzákevernem, hogy KARAKTERESEBBÉ tegye vagy kihangsúlyozza a körte ízt?
Megtöltöm a palackot vízzel úgy, hogy ne merüljön el, majd rácsavarom a tetejét. A főzéskor belerakom a hűtőbe. Itt szépen úszkál a víz tetején, a főzés közben pedig a forróvíz (egy-egy felrakás alatt) általában leoldja a címkét...
Én tegnap nitro hígítóval szedtem le a topjoyos üvegről a ragacsot. Vékony ecsettel többször bekentem, majd kis idő múlva ronggyal ledörgöltem. Volt olyan amit kétszer, háromszor is be kellett kenni.
Addig én is eljutottam, hogy áztat, és levakar, de a ragacs ami makacs. Remélem, nem a reklám helye, de a méhes mézes szörpös üveggel bajlódók. Hiába spalkizom le, még minden, ragacsos marad.
Már arra gondoltam, hogy írok nekik, hátha tudják a tutit...
Késsel a nagyját le lehet faragni áztatás után a papírt.= Áztatás után késsel le lehet faragni róla a papírt.
Lobogó-forró vizet nem próbáltam, de van néhány típusú ragasztó, ami még nyúlósabb és makacsabb lesz meleg víz hatására. És az helyett, hogy lejönne, inkább kenődik.
Amennyiben instant, és gyors megoldást akarsz úgy nem tudom melyik lehet a nyerő, de nekem a forróvízben való áztatás mindig bejön.. utána kicsit megcsiszolom dörzsivel és kész is. Dobd bele egy vödörbe az üvegeid, nyomj rá forró vízet, és hagyjad ázni pár órára. Minél tovább annál jobb, utána úgy lejön róla mint a lehelet.
Hány C fokon erjedt? Nekem 15C fokon 5hét múlva még böfögött, neked teljesen befejezte? Kotyogózol? Én 12.5l/50% főztem ki spontán erjesztett 1q szilvából, EP/UP nincs benne.
Ezt találtam: 15fok spontán erjesztett must, 10-15mg/l kénnel 5-6nap alatt indul be, 3-4hét alatt lezajlik a java még fél évet hagyják dolgozni, 10% felett sokszor kluyveromyces azonosítanak, mint alkoholtűrő élesztőt, ami befejezi az erjesztést.
A szilva ígéretes lessz az idén, aromában ill. kihozatalban. Augusztus- szeptember saját flóráján erjesztve /adalék mentes/ 1 hónapja magnélkül tovább erjesztett 45 liter cefre , adott: 4,2 liter 73%-os kp. és 7 liter 25%-os eup-ot. Megközelítőleg 10,6%-os volt a magnélküli két hónapos csefre.
A tegnapi napon finomítottam a birs alszeszem, és 50 alatt 1.5-2 decinként külön gyűjtöttem. Még 35 nél is nagyon kellemes kompót illata volt, semmi savanykás-kesernyés utópárlat íz ami ilyenkor szokott jelentkezni. Nektek is volt már rá precedens, hogy "merészen" akár 30 ig is engedtétek a kifolyó pálinkát finomításnál?
Olyat csinált már valaki, hogy alszesz lepárlásnál rézeleje elvétel után (nem bízva tökéletesen az azonnali kóstolásban) inkább elvett pár decivel több előpárlatot majd a végén - bár még alig érezhető az utópárlat illat/íz, azért inkább külön gyűjtötte azt a kb. litert, ami már UP gyanús, és ebből a kettőből összeöntve nyert valami másodosztályú eredményt? (pl. némi levegőztetés után jövőre diópálinkának vagy ilyesmi)
Az íze sem, a színe sem változott,csak az enyém:)A magon mintha kialakult volna egy erdekes viaszos bevonat. Így aztán ezt most itt ünnepélyesen feladom!:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem szakértő leszel, hanem okleveles bíráló és nem elég a pénzt befizetni, eredményesen el kell végezni a 80 órás képzést, a végén (gondolom) vizsgázni belőle.
Kevesen használnak lakásban vagy tökéletesen zárt helyen nagyobb teljesítményű zsámolyt,mint egy szokványos konyhai gáztűzhely ősszes égője együtt.A gáz égéstermékének jó része vízpára,ezt mindenképpen ki kell engedni,a helyére ugyanott jön a friss levegő,ez elégséges,nem?
..."Rézműves építményénél láttam még Honeywell szelepet. Igazából egyiknél sem tiszta, hogy lehet-e állítani folyamatában a teljesítményt, megcsurranás után, ugye már nem kell teljes teljesítmény"...
Nekem egy teljes kazán belsőt sikerült szereznem, amihez ez a Honeywell szelep tartozott...ez egy alap gázszelep, a 220 (vagyis már 230) Volttal nyit-zár, van termoelemes biztonság és persze őrláng is...de ezt állítólag tudja 25-30-évig üzembiztosan...
...én úgy gondoltam, hogy ennyi kell a biztonságomhoz...viszont a teljesítmény szabályozását evvel a 1/2"-os gázos(zöld karos) golyós csappal oldottam meg...
...a SIT NOVA 800-akárhányas (már nem tudom), amit az egyik fórumtárs 100-as üstje alá csináltam, az már ennél modernebb és a ráépített mágnesszeleppel már modulációs üzemmódban is működhetne, de azt csak a kazán elektronikája tudja vezérelni...viszont az alap biztonsági dolgokat az is tudja és neki is ez volt a lényeg...
A teljesítményt itt is a jól bevált gázos golyós csappal lehet szabályozni...a szikráztató itt is külön van még...
..."Kérdésem lenne, hogy milyen gázszelepet érdemes rátenni? SIT Nova 820-ról esett szó régebben, Találtam egy 825-öst, de a modulációs tekercs miatt nem vagyok benne biztos, hogy jó lenne. Rézműves építményénél láttam még Honeywell szelepet"...
Annak ellenére, hogy tudom, hogy többen használják a különböző kisebb nagyobb teljesítményű szőnyegégőket PB-vel is meg földgázzal is egyetlen golyóscsappal, azt mondom igazad van, amikor kicsit félsz...
Nem árt a nagyobb biztonság, pedig még a hivatalos főzdékben is (lehetett) látni csapos megoldást...
...2012. február 11.-én fotóztam ez alatt a cefréző üst alatt, ezt a csőégős gázfűtést, amin csak egy árva golyós csap volt...igaz volt őrláng is...és mindezt a régi SZICSEK főzdében, ahol azért nem egy hete használták...
Van itthon egy fém hálóm amiről nem tudom eldönteni, hogy horganyzott, vagy saválló. Ezt aromakosárnak szeretném használni birs finomításához. Amennyiben horganyzott okozhat gondott? van helye horganyzott acélnak a páratérben?
Sztem. nincs vita, akkor van értelme spontán erjesztéssel foglalkozni, ha konkrét célod van vele, kultúrális, világnézeti, minőségi, terroir, kiváncsíság.
Ahhoz, hogy a spontán erjesztés sikeres kimenetelének esélye magas legyen, egészséges, természetes, vegyszermentes termőhelyre van szükség, persze egészséges gyümölcs, stb. paraméterek mellett.
A spontán erjesztés akkor adhat kiemelkedő eredményt, ha sikerül egy olyan termőhelyet találni, ahol a természetes, összetett mikrokultúra, egyedi jelleget és minőséget ad megbízhatóan a terméknek, ez egy másik műfaj, nem érdemes szembe állítani a fajélesztős erjesztéssel, egy sokkal összetettebb folyamat, ráadásul az évjáratosságot kiterjeszti az erjesztésre is.
Idén nekem a szabolcsi vadon termett nemtudom szilva és egy vegyszermentes feketeribizli spontán elég szépet produkált.
Végre megtaláltam Pecabubus írását,ami nálam eldöntötte a spontán kontra irányított erjesztés vitát a utóbbi javára.Kicsit talán macerás,de jól érzékelteti mennyire esetleges hogy milyen élesztőt fogunk ki.
A linkelt cikkben csak kérdésben szerepelt spontán erjedés, nem véletlenül, ugyanis épeszű ember nem a véletlenre bízza a borát vagy cefréjét. Vadélesztő olyan mint a vad, vadászni kell sajátot. Sokféle van belőlük, rengeteg jó és rossz tulajdonsággal. Amikor tavasszal a csípős reggeli hideget felváltja a balzsamosan illatos, gyorsan melegedő reggel, két-háromdecis befőttesüveget kétharmadig töltök pasztőrözött 100% szűretlen almalével, a száját pedig - elsősegély-dobozban lelhető - steril gyorskötöző pólyával fedem be, rágumizom hogy ne másszanak bele bogarak, ne essen bele falevél. Az üvegeket természetesen nagyon alaposan kitakarítom és fertőtlenítem StarSan-nal (habképző anionos-savas élelmiszeripari fertőtlenítővel), de ha nincs más a hypo is jó.
Ezeket az élesztővadász üvegcséket különböző gyümölcsfák törzsére erősítem vagy ágaira lógatom, bogyós gyümölcsök bokrai alá teszem, mindig árnyékos helyre, ne melegedjen túl a napsütéstől. Másnap délelőtt beviszem az üvegeket és lecserélem a fedésüket folpackra: később a folpack megemelkedéséből látszani fog hogy mennyire aktív a széndioxid-képződés, ebből megtudjuk mennyire aktív a vadélesztő. Szobahőmérsékleten tartom az üvegeket a vadélesztő-mintáimmal.
Két-három hét múlva azokat a cefréket amik a folpack púposodásával tisztességes CO2 és ezáltal szeszképzést mutattak fel megillatolom, és (steril) kiskanállal megkóstolom. Amelyek kellemes összbenyomást nyújtanak, mellékízektől és zavaró szagoktól mentesek, valamint nincs rajtuk baktériumfertőzésre utaló fátyol, továbbléphetnek a maradékcukor-teszt szakaszba: pár csepp kierjedt cefrét alufólián szenesedésig melegítek alulról (vihargyújtó öngyújtó jó erre, vagy kézi pb-fáklya), közben buzgón szaglászom, érzek és látok-e karamellt. Ha nincs maradékcukor akkor a minta felszaporítható, pasztörizált 100% szűrt almalében amihez élesztőtápot adunk. Rázzuk fel bőszen mielőtt beoltjuk, kell az oxigén az élesztő szaporodásához.
További két-három hét múlva, az erjedés befejeztével szeretett és féltve nevelt dűlőszelektált házi vadélesztőnket lepihentetjük az üveg aljára, egyszerűen betesszük a hűtőbe üvegestől. Ha a cefréje letisztult és az élesztő lesüllyedt, óvatosan leönthető az almabor róla, és forralt-lehűtött vízzel pótolható. Ilyenkor már sztázisban tartjuk az élesztőt, ezért oxigén- és tápanyagmentes vízben tároljuk. Havonta legalább egyszer szaporítsuk fel nehogy meghaljon nekünk, sok víz lefolyik a Dunán gyümölcsérésig.
Nyáron sajnos azért nem jó élesztőt vadászni mert sokkal több a levegőben a tejsavbaktérium, ősszel a monília, az élesztőnket ekkor már csak petricsészében és agaros tápon tudnánk izolálni. Nem minden tejsavbaktérium ellenség, van azok között is ami kellemes (utó)ízt ad, és van ami kellemetlent. Közülük azok a barátaink amik az erjedés ideje alatt észrevétlenek (nem aktív élesztő-konkurensek) és jelenlétük csak a cefre kierjedése után kb. egy héttel látható a cefre felületén megjelenő fátyollal. Nem kell megvárni, legjobb ha akkor főzzük ki a cefrét amikor tükrösre kierjedt, és azért az eléggé nagy boldogság amikor a saját élesztőnkkel tükrösre erjed a gyümölcsünk."
Mindjárt egyszerűbb lesz az, ha a régi vastag kivezető csonkra teszel egy szűkítőt és max 70-80-as flexibilis csővel vezeted ki az égésterméket az ablakon...de lehet, hogy már egy 60-as is elég lenne...és akkor nem kell "könyöközni" füstcsövezni, mert az tényleg macerás lenne...
Több helyen is láttam már, hogy gázkazánoknál és pelletkazánoknál is használnak, viszonylag kis átmérőjű flexi csöveket és jól működnek...sőt az új kondenzációs kazánoknál már két vékony flexi cső megy a régi vastag csőben, az egyiken a levegő jön be, a másikon az égéstermék távozik...így nem használja a szoba levegőjét...
Na!...:) akkor menjünk tovább.Így utólag úgy gondolom hogy azért érzek most élesztő szagot a nyári vagy koraőszi cefrézéssel szemben, mert ez már egy zárt , a kinti hideg miatt keveset szellőztetett helyiségben történik nálam. Így a benti levegőben szinte felhalmozódik az egyébként kint elillanó élesztő szaga.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Élesztőzöm ,fényezem a cefréimet.Eddig fel sem tűnt,hogy lehet ilyen jellegű "szaga".Jövőre biztosan lesz olyan cefrém amibe nem teszek élesztőt,(kisérleti jelleggel).Szilvával volt az idén is,de blendeltem 5 félét,így nem tudok különbséget tenni .
"Kell-e továbbra is használni a kályhacsöveket "....én használnám.Nem elég hogy zárt helységben az oxigént kajolja,a CO2-t is oda termeli.Vagy szellőztetés többször.
Át lett alakítva a főzőm fűtése gázasra az üst egy üstházban van aminek van füstelvezető kivezetése mert régebben fával használtam. Már gáz égő van alatta . Kell-e továbbra is használni a kályhacsöveket mert elég bonyeszos 3 méter hosszan kanyarokkal kivezetni a műhelyablakon.???? Üzem közben nem éreztem problémát.
Semmi extra, csak amit írtál, hogy az almával átoltod, az véleményem szerint nem spontán erjesztés, de nehogy kötözködésnek vedd, nincs nagy jelentősége, csak megakadt rajta a szemem. :)
Ha tettél hozzá élesztőt,akkor nem csoda.Én most egy adag birscefrét érzek élesztő szagúnak,pedig spontán indított,forrásban levő almával indítottam tegnap.
Olyan gázszerelőt nem fogsz találni, aki neked ezt össze rakná,
max elmondja, hogy ő hogyan csinálná, ha ő csinálná...
Ha figyelsz a szavaira, és van egy kis tehetséged, magad is boldogúlni fogsz. Én is félve álltam neki, de működik...😌
Nekem egy egyszerű Karancs csap van, új mágnes szeleppel és
új lángörrel. Van takarék lángom, a szabályzó csavarokkal lehet állítani a lángok nagyságát. Én PB-vel fűtök, és állítható a nyomáscsökkentő is.
Én lemondtam a szikráztatós gyújtóról, inkább egy odatartott gázgyújtó lángjára engedem rá tartalékon a gázt. Így szépen begyullad, és nem bufog az üstházban a gáz...
Köszönöm a fotókat az égőkről. Olyan problémám lenne, hogy mivel földgázról üzemeltetném, nem vagyok elég bátor hozzá, hogy csak egy csapot tegyek rá :D Kérdésem lenne, hogy milyen gázszelepet érdemes rátenni? SIT Nova 820-ról esett szó régebben, Találtam egy 825-öst, de a modulációs tekercs miatt nem vagyok benne biztos, hogy jó lenne. Rézműves építményénél láttam még Honeywell szelepet. Igazából egyiknél sem tiszta, hogy lehet-e állítani folyamatában a teljesítményt, megcsurranás után, ugye már nem kell teljes teljesítmény. Gázos szakember hallani sem akar erről. Bár lehet csak nem jó helyen érdeklődtem.
Nézegetem a sisak képeket, aztán kidobta az enyémet is a net. :( Ezek szerint 6 évet ment el nálam, most nézem. 61444 hsz.-ben lehetett először befogva, akkor még agyag tömítéssel, disznóvágós üstben. 12-13 évesen megvettem, 20 évet pihent, aztán 6 év alatt majdnem vége is lett. 44 liter hasznos térfogatról 85-re, úgy 4 éve lehetett vízzárasítva, 2 éve saválló duplafalúban, szilikoncső páracső tömítés, űrtechnika, pillangószelep,,fatüzelés, gáztüzelés, fatüzelés, vissza gáztüzelésre,,egyik hely-másik hely,,,Hmm... Azért ez nálam megélte a fejlesztéseket, nem unatkozott sokat.
Bár az új is olyan jó párlatot adna majd, mint ez,,,talán a hűtőm sem fog huppogni,,,eddig a régi sosem tette. No jó, inkább iszok egyet-kettőt, félek az újtól kicsit, mennyire fog beválni.
Béke poraira. :( Rézmanó látatlanban megmondta, hogy vékony az anyaga,,,igaza lett.
Phúú, de sajnálom, nagyon megszerettem, mindig azt gondoltam, hogy örök lesz és kiszolgál. Amit most csináltatok, annak fogtam, rendesen súlya van, úgy 5-6x nehezebb lesz. Vagy még többször,,,de nehéz. Anyagárban csak a sisak 46 ezer körüli. Csak finomat adjon.
IGEN ! Szabadon eladható , értékesíthető . Idén módosították a jövedéki törvényt .
Megszűnt az a kitétel miszerint eladáshoz engedélyt kell kérni a NAV-nál ( üzletszerűhöz maradt ).
Ha eladtad bejelented az önkormányzatnál , hogy eladtad , ha veszel helyette bejelented , hogy vettél .
Se a régi készüléked vevőjét , se semmi adatát nem kell bejelenteni ... ( mellesleg a TESCO -ban , meg egyéb kiskerboltokban sem rögzítik ) . A saját bejelentett főződ téged véd esetleges zaklatástól ...
Az én kupolám pénteken lyukadt ki, állásában, 7 helyen. Előtte héten még finomítottam, nem volt baja.
Megcineztük, jó lett, de mikor elvittem ma egy helyi rézműveshez, hogy erősítse meg valamiképpen, lebeszélt a további használatáról. Nagyon elvékonyodott szegény, mindenhol be lehet kicsit nyomni a rézlemezt. A héten készíti nekem az újat, ki kell nyitni a zsebet. Ez jó vastag anyagból lesz, dómja, 28-as páracsöve és új sűrű menetes 22-es hűtője lesz, feláldozom rá a műanyag 200 literes cefrés hordómat, mert a fém hordóm is 3 éves lett és ilyenkor már szeretnek kilyukadni ezek is.
Pálinka főző alkatrészeket el lehet adni legálisan, mármint meg szabad hirdetni? Marad a régi kúpom, a páracsövem, a régi hűtőm, mi a fenét csináljak vele, meg hátha pár fityinget visszahozna.
Semmiben nem különbözik az alszesz finomításától. Pontos határértékeket nem lehet felállítani, mert az átverés lenne. Bízz a szaglásodban, ízlelésedben.
(Jópár sovány, szegényes ízű pálinkám lett volna, ha szigorúan ragaszkodok az "előírt" vágási pontokhoz.)
Eljött az idő, mert meg lett a főzhető mennyiség az előpárlat és utópárlat gyűjtése során. Mivel még nem finomítottam epup-ot így a kérdésem az lenne, hogy mennyivel másabb a finomítási folyamat mint egy sima finomításnál? Általában mennyivel többet kell elvenni az elején? Gondolom az utópárlat is hamarabb jelentkezik? Kinek mi a tapasztalata, milyen minőségű pálinkára lehet számítani? Legutóbb amikor a főzőmet gőzöltem át elő és utópárlattal a hűtő feltöltésekor ugye szép lassan gőzből, folyékony halmazállapot lett, és igencsak jó gyümölcsös illata volt, kifejezetten tetszett.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
SAjnos bármelyik méz alkalmas az erjedésre, ha nem várjuk ki a "lapozódva csurgás" állapotát. A repce mézet ne pazarold el, nagy érték , csokkenti a gyomorsavat, ellentétben a többivel, mert azok növelik. (viszont azonos körülmények kozött lehet a repcének a legnagyobb az affinitása az erjedésre)
Szerintem nincs olyan nagy áramlás ott benn...ahhoz nagy nyomás is kellene...az meg, hogy esetleg 20-25-évenként sisakot kell cserélni, talán még kibírható...habár a mi (engedélyezett) mennyiségeinkkel, lehet, hogy lesz az 30-év is...:):):)...
Nem is tudtam, hogy ez a töményebbhez tartozik...szabad kézzel szoktam benne matatni...:):)..., de ha nincs seb a kezemen, még csak nem is csíp...pár perc elég a lemeznek, de ezt még a savfürdőben, egy dörzsis szivaccsal szoktam gyorsítani, amíg tiszta nem lesz...utána lúgos (trisós) vízben leöblítem és végül bő tiszta vízzel...
A rézkupola NEM a gőzáramlástól vékonyodik el, hanem a híg, szerves savak és az oxigén hatásától.
Ugyebár, mikor bontjuk a készüléket, a kupola gőzterében már savas párlatkomponensek vizes gőze csapódik ki a belső felületre. A kibontáskor meg megkapja az oxigént.
Mindenki, aki egy kicsit is figyel, tapasztalhatta, hogy a főző belsejében a cefreszint alatt a réz szinte fényes, fémtiszta. A fedél és a sisak belseje pedig barnás-zöldes bevonatú, még nedvesen is. Ez a barnás-zöldes bevonat képződik a szerves sav és az oxigén hatására. Ami a következő főzésnél szintén savi hatásra feloldódik.
Nem tudom. A mostaniaknál egyedül az üst alja ami vastagabb az oldalánál és a tetőnél, sisaknál. Érdekes, hogy a helyi főzdében is a teteje vékonyodott el hamarabb a 400 l-esnek.
Csak itt az az érdekes, hogy a savas, 3-4pH-s cefre nem bántja ( nem olyan mértékben)a rezet, hanem a semleges pH-s gőzök amik elvékonyították a tetőt.
A gőzök aramlása is 20 év alatt úgy látszik el tudja koptatni.Mint ahogy a csap szeleptányérját a folyadékáramlás is(ki gondolta volna),aztán az ember csodálkozik hogy tömítés csere után is csöpög a csap.Ezért lehet hogy megéri pár ezerért egy szeleptányér dörzsárra befektetni.
Az előző 100-as DES főzőmet kb 20-22 évet használtam, úgy, hogy én is használtan vettem.Három éve adtam el, de nem az üst volt elvékonyodva, hanem a tető meg a sisak, de az annyira, hogy már nem volt tartása. Aki megvette az az új tetővel, sisakkal ma is pálinkát főz benne. Még annyit, savazott cefrét sosem látott!
Persze,abban igazad van hogy minden anyag valamivel különböző mértékben reagál.Az is igaz hogy a réz a cefrében előforduló szerves savakkal,vagy a renkívül híg kénsavval enyhén korrodálhat,amitől 10-20 év mulva kilyukadhat.De ezzel szemben azt állítani hogy "szétkapja mint fioki a lábtörlőt"?!....már engedd meg nekem,ezen akadtam föl(tudom,ez is az én szociális problémám).
..."híg kénsav viszont oldja"...a sima akkusav az ugye hígnak számít?...mert én az ezüstforrasztás után, az erősen elszíneződött lemezeket ebben a híg kénsavban szoktam mosogatni, hogy újból szép legyen...:):)...
Egyet értek veled, fejezzük be a témát. Én mindössze személyes tapasztalatból próbáltam segíteni. Innentől meghagyom a kémia szakértőnek a dolgot (bár ha jól olvastam amikor pár napja feljöttem, akkor pont az előttem itt ajánlottak lettek végigpróbálva, kielégítő eredmények nélkül) + a flusztrációt a főzőt kitkarítani próbáló kollégának.
A véleményemet kifejtettem. Hogy neked mi uncsi az a te egyéni szociális problémád. Én 10 évnyi FMCG tapasztalatból beszélek és azért is nem írtam konkrétumot, mert rengeteg féle szer létezik. Ezen kívül nem az összes összetevő van rajtuk/a biztonsági adatlapon felsorolva. Tehát marad az, hogy tapsztalatból (vagy a gyártó ajánlása szerint) használod a szert. Nem mellesleg, csak hogy még egy kicsit unatkozzál volt olyan szer is, ami pár hónap alatt a rozsdamentes adagolócsövet is szétkapta. Az élet soha sem ideális állapot, 1-1 savval és fémmel, hanem állapotos ideál, komplex rendszerekkel. Mellesleg aki konkrétumot említett, az egyedül én voltam (pl. biztonsági adatlap), nem csak fröcsögtem, hogy a másik hülye meg nem ért hozzá. A kölcsönös tisztelet nálad is meglehetősen alacsony prioritás lehet a rangsorban.
Én inkább azt mondanám, hogy az ipari tisztítószerekért más boltba kell menni, én is ott veszem. Otthoni használatra, hivatalos duguláselhárító javaslatára, aki elég sokat kűzdött az egyik lefolyónkkal.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A pontosság kedvéért: a rezet sokminden oldja, csak az adalékok minősége a kérdés. Például oxidálószer jelenlétében a gyenge szerves savak is oldják a rezet. A tömény kénsav passziválja, a híg kénsav viszont oldja. Csak némi oxigén legyen jelen.
A lényeg az, hogy jól belemagyarázzuk a dolgot, hogy a kémiához nem értők bokáig aggódják magukat.
Az ipari tisztítószerek NORMÁLIS esetben nem elérhetők magánemberek számára. Főleg nem a 98%-os kénsav. Nem is ajánlatos "Marinéni" módra használni, mert katasztrófa is lehet belőle.
A háztartásokban a lefolyódugulások döntően zsír-szappan eredetűek. Ezt a sósav garantáltan nem oldja.
Itt a teljes mondatod: "Ellenben az ipari lefolyó tisztítókkal vigyázz, mert nem mindegyik lúgos, van amelyikben komoly savak vannak és az viszont pikk-pakk szétkapja a rezet, mint foxi a lábtörlőt."
Te állitottad hogy a sav marja a rezet.Ezért kérdeztem hogy melyik savra gondoltál(egyébbként sejtettem hogy nem tudod,csak írtál valamit)mert a lef.tiszt.-ban esélyes 98%kénsav is csak forrón oldja.
Ez a tévhit itt már többször megbukott,kicsit uncsi.
Nos, látom nálad most az a lényeg, hogy kötekedjél.
143150-ben kérdezted, hogy a rezet milyen sav oldja, én válaszoltam neked 143157-ben. Mi köze is van ennek a lefolyó tisztítóhoz???
A tisztítószerekben (különösen az ipariakban) nem csak egy fajta anyag van/lehet hanem több, melyeket általában úgy válogatnak össze, hogy elérjék a kívánt hatást (pl. tisztítás + fertőtlenítés), vagy erősítsék egymás hatását, vagy esetleg megvédjék a tisztítandó anyagot (pl. inhibítorok). Bár ha jól sejtem ezt te is tudod...
Tapasztalataim alapján az ilyen keverék tisztítószerek könnyen tudnak meglepetést okozni, még úgy is, hogy az "adalék anyagok" a tisztítószerben elenyésző mennyiségben vannak jelen. Tehát nem reakció egyenletek és számolgatás alapján beszélek, hanem tapasztalatok alapján. A képletekkel való "vegytiszta tologatást" meghagyom nektek.
Szumma szummárum, valós körülmények között nem csak réz van, meg csak ilyen-olyan sav, hanem még ott pihennek egy páran az adott időben, az adott közegben és nem egy kémcsőben lögybölök össze 1-2 anyagot.
Szerinted a lefolyótisztítóba van salétromsav,vagy h.peroxid-sósav keverék és a 98% kénsav hány fokon oldja a rezet?.....ahogy írod " pikk-pakk szétkapja a rezet, mint foxi a lábtörlőt"
Igen ez a fazék csak étel hordó és nem sisak formájú a teteje, és a felhabzással problémák lehetnek ,de a gyári 17 literes főzö is olyan mint egy kukta és azt is csak max 3/4 ig lehet tölteni
Az meg oldható ha adott egy nagy fazék ami 18/10 anyagu hogy arra valaki tudna készíteni egy méret azonos sisakot,van itt a csoportban olyan aki készítenie csak sisakot elérhető áron?
Pl. vas-klorid, hidrogén klorid-sósav keveréke, de a kénsav és a salétromsav is tudomásom szerint oldja. Ellenben itt nem csak ezt kell figyelembe vennünk, hanem a réz-oxid, valamint a forrasztásoknál használt egyéb fém ötvözeteket is. Ha nagyon bele akarok menni a sűrűjébe, akkor hozzá teszem hogy a kereskedelemben kapható rézlemezek nem 100%-ban állnak rézből, hanem kisebb-nagyobb mértékben szennyezettek.
A lefolyó tisztítók NEMmindig lúgosak. Álljon itt példaként, amit én használok otthon: CH start lefolyó tisztító biztonsági adatlap. Javaslom a 2. oldalon az alsó harmadban a "98%-ban kénsavat tartalmaz, Index 016-020-00-8" feliratot. :) Mellesleg a brutális kémia című műsorban is bebizonyították, hogy a tömény sósav hatékonyabb mint a nátron lúg.
Sokmindenből lehet pálinkafőző berendezést készíteni. Kérdés, hogy érdemes-e?
A gyári 17 lityis kuktafazékhoz adott hűtő nem igazán lesz jó a 30 literes edényhez. A páracső sem igazán. Mivel síkfedelű, az áthabzás veszélye miatt max 20 liter cefre tölthető bele, az is habzásgátlóval.
Jobban jársz, ha készen veszel egy komplett 30 literes főzőt. Lehetőleg rézből készültet.
..."át szeretnék alakítani egy gyári 17 literes pálinka főzött nagyobb edényt szeretnék rá"...
Ezt hogyan kell értsük,---(nagyobb edényt szeretnék rá)---a 17-lityis kukta helyett szeretnél egy másik edényt?
Amit belinkeltél, valószínűleg saválló és nem csak rozsdamentes és a talpa miatt akár még jó is lehet...
Az anyaga az ilyen edényeknek 0,6-0,75mm vastag általában...de a teteje az nem éppen páleszfőzőnek való...
Esetleg ha kivágod a tetejét és ráforrasztasz egy vörösréz sisakot, ami legalább 5-literes, akkor még akár használható is lehet...persze a tömítést meg kéne nézni, hogy mennyire hőálló, mert ez az edény végül is nem főzésre készült, hanem csak melegítésre, hiszen csak ételhordó...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Bocs, hogy ilyen gyors vagyok, de közben elszólított a sors. A magasnyomásút azután vesd be, hogy 1-2 hétig áztattad a lerakódást a lúgban. Szerintem így is vagy 4-5 menetre lesz szükséged, mire sikerülhet leszedned azt a komoly szenet, amit valaki, valamikor ráégetett arra az üstre. Mindenesetre a lúgozás utáni magasnyomásúnál tényleg járj el körültekintően (szemüveg, esetleg lehajtható maszk), mert gyakorlatilag lúgos cuccot fogsz szétveretni, ha előtte leöntöd a maradék oldatot akkor is! Amúgy pelyhet lehet venni gyógyszertárban is, de kérdezősködni fognak, hogy mire kell. Mond a lefolyó tisztítást és azt általában elfogadják. Ellenben az ipari lefolyó tisztítókkal vigyázz, mert nem mindegyik lúgos, van amelyikben komoly savak vannak és az viszont pikk-pakk szétkapja a rezet, mint foxi a lábtörlőt.
Segítségetekre lenne szükségem át szeretnék alakítani egy gyári 17 literes pálinka főzött nagyobb edényt szeretnék rá kutagodtam a netten és ilyen étel hordót találtam szerintetek ez megfelelne gondolok itt az anyag vastagságra .
Teljesen jó, igaz csináltunk üstöt a főzőnek, így egyenletesen kapja a meleget, a megfelelő távolságot az aljától el kell találni, utána nincs több bajod vele. (mienk 35L-es) Füstcsö is van kivezetve, és üstházban kb nem is történhet olyan, hogy valami mellette kigyulladna.
Nem kifejezetten tudlak követni. Disznóperzselőt említettél, az nem ilyesmire való, egy zsámolyra vagy szőnyegégőre van szükséged.
A kéményt vagy kivezeted a szabadba és pillangószelepet használsz a fojtásához, vagy lezárod teljesen és kitárod a műhelyajtót, az alap, hogy a környékén nincs semmi éghető, vödör oltóvíz a bejárathoz odakészítve.
Én a palackból 250-300kg nyümölcs főzését és finomítását tudom megoldani, 50-es főzőm van, nem DES.
A füstcsövet el kell zárni, ha gázzal fűtesz, ha mindenképpen szükség van rá (beltér) egy pillangószelepet kell beépítened, a huzat kiviszi a meleget az üstházból.
Azon kívül, hogy "be kellett fejezni a gyártását" semmi!
Ezek szerint én fogtam ki egy rossz példányt! Nekem majd leesett a kupola főzés közben, és a vízzár nem zárt!
Most zár! Neked szerencséd volt, vagy Nekem nem volt! Nem tudom!
Az égőfejem meg kicsi hozzá állítólag, a cég szerint! Most kipróbáltam egy majdnem pörzsölő szintű melegítőt, azzal jó volt, de 2 főzést bírt ki a palack!
A kazán égő beszerzése folyamatban van, de nem tudom, hogy lesz-e, és mit kell átalakítani rajta!?
Olvasgattam itt a fórumon, majd csak sikerül az alapján!
Felejtős ez az égő. C12 égőtálca vagy valami hasonló. Egyébként nem értem mi a gond azzal a főzővel de mindegy. Én is használok ilyent és én maxmálisan elégedett vagyok vele. Ár-érték arányban szerintem verhetetlen.
Hát én kértem, hogy hozzál egyet az biztos. Itt is írtam meg mailt is írtam. Itt írtad is az árakat amikre rákérdeztél. Gondoltam elfelejtetted. Akkor most bodottá :) Már a kócot meg az élelmiszeripari zsír (brutál grága) oda van készítve, ha netán.. de így nem kell kócolni ha küldöd.
Nem akarok ekkora kotlát. 08.26.-án hoztam egy 100-as kalapáltat. Sajna nem volt időm beugrani a DES-hez keverőhöz szimeringért. Ha esetleg és lehetne ha arra jársz hoznál egyet?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ezekkel a "tudományos dolgozatokkal" kapcsolatban vannak fenntartásaim. Legfőképp a kozmetikai beavatkozásokkal.
Ha nem passzol az eredmény az elképzeléssel, akkor mindjárt beiktatnak egy "K" faktort, K-szorzót. A K-faktor eredetéről, származtatásáról persze mélyen hallgatnak. Nem egy olyan üzemesítésben vettem részt, ahol egy ilyen "szakértői nagydolgozat" megvalósíthatóságát kellett vizsgálni. Sosem sikerült a dolgozatban leírt eljárás alapján a leírt eredményt hozni.
Sajnos a "vízzáras" DES minősége már nem az igazi. Kicsit kókány a forrasztás, nem kicsit kókány a fedél bajonettzára, nagyon kókány a hűtő. A használhatóság még némi utómunkát igényel.
Van egy bazinagy japánbirs bokrom (is). Nagyon ingadozó mind a termés mennyisége, mind pedig a mérete. A termés illata nem igazán karakteres. Ellenben isteni lekvár főzhető belőle. 1 rész kimagozott japánbirshez 2 rész semleges ízű alma ( Golden, Mutsu). Először az almát főzöm, sűrítem 2/3-ára, majd a feldarabolt japánbirset beleteszem. Kb. 5-6 perc alatt szinte szanaszét fő. Botmixerrel pépesítem, majd cukor ízlés szerint.
Íze kicsit emlékeztet a birsre, viszont van egy sajátságos, nem kellemetlen aromája, erősen savas.
Az ínyencek egyy marék levendulát is tehetnek bele.
Én nem kicsit forráztam, hanem teljesen megfőztem. Az üstben, annyi vízben, hogy ellepje. Felraktam a sisakot is, és feltöltöttem a hűtőt. 15 percig rotyogtattam az első párlatcsepp megjelenése után. A főzés végén kiszedtem a főtt almákokat, éskeverőszárral pépesítettem. A vízben megfőztem a következő adagot. Az összes főzés után a főzővízben oldottam a cukkert, és hozzáöntöttem a cefréhez. Pektinbontó, fajélesztő.
Hűvös helyen 2 hét volt a zajos erjedés, és kb. 2 hónap az utóerjedés. Ez esetben már lezárt hordóban, kotyogó nélkül.
A felfogott birsvíz kondenzátumot lefagyasztottam, és később a főpárlat hígítására használtam fel.
40-literes üstben, jó háromnegyedéig vizet forraltam és amikor elkezdett forrni, levettem a gázt takarékra (hogy a víz ki ne hűljön)...ezután 10-15-darabonként beleszórtam a birset...5-8-perc után már meg is puhult és szűrővel kivettem, mehetett a forró vízbe az újabb adag...amíg az puhult a vízben, egy kis 30-as hordóban, (kevés golden almával) a Nabiti-féle rettenetessel, lekvárrá pépesítettem...a végén az egész főzővizet hozzáöntöttem...
Egyáltalán nem volt kompótos, sőt nagyon jó lett...
Én a napokban megfőztem egy darabot, de nem hozza azt a tipikus birs ízt, sokkal savanyúbb, bele kéne keverni más fajtába, hogy a citrusosabb illata legyen, magában, a fene tudja. Próbáld ki, főzd meg, edd meg. Jó étvágyat. :)
Tehát ha innentől kezdve valakinek azt mondom hogy "fogyaszthatnál egy kicsivel több almamagot" az szerinted milyen érzelmeket fog táplálni irántam:))))
Éreztem,de nem cefrézéskor.Szoktunk lekvárt csinálni birsből,ez a gyümölcs nagyon gyorsan puhul,5-10 perc alatt a lekvár is készre fő,a leve szörpnek első osztályú,na szűrés után a gyümölcs kompótszerű.De,mint mondtam,a cefrézéskor nem főzöm,csak forrás kezdetétől hőn tartom.Ja,és nem az egész mennyiséget,a javát darálom.Mondjuk van,hogy kétszer.
Marad a vas, ami csak a kifolyó moslékkal érintkezik. Ez okoz valami hátrányt a pálinka minőségére? Azon kívül, hogy a könyök csúnya lesz, rozsdás, stb...
Ez így rendben is van.Én csak arra lettem volna kiváncsi,hogy Csikky kolega milyen messzemenő következtetéseket vont le abból a linkelt dokumentumból,amiből bemásolt pár sort.Mert ő volt az,aki álomnak nevezte ezt a nevetségesen sovány eredményt.(1 kg cukor/1 L 50 %.)
Ami ha nem is közjegyző előtti hitelesített, de nekem és a májamnak elfogtadható paramétereket produkát.
Úgy látom itt elvi kérdés kezd kibontakozni. Vagy már túl is van a kibontakozáson. Gyerünk, én is beszállnék a tesztbe. Dokumentáljuk le az alap dolgot. De kérlek ne Kabait!!! Kaposvárit, hiszen csak ott van cukker, Kabán már ohne cukker, mert történt ami törtnént, de ezért ne töltsünk töltényt.
Hol és hogyan cefrézzünk, és kivel-kikkel és hol mikor főzzük le az illegal szeszt?
Télen, sílusosan Mikulás előtt? Elvégre ő a védőszentünk.
Későn találtam meg a videót, már le volt cefrézve a birs. Valamennyit megcsináltam volna, hogy kipróbáljam a birspálinkát birsmagon érlelni. Te adtad az ötletet, egy kísérletet megért volna.:)
A véleményetekre lennék kíváncsi. Pálinkafőzőt szeretnék venni és a képen látható DES gyártmányút néztem ki. Van valakinek tapasztalata vele? Érdemes beruházni rá? Melyik forgalmazótól érdemes megvenni? Pozitív és negatív véleményekre is kíváncsi vagyok.
Kezd el főzni, mikor eléri a 80C-fokot a lé, akkor zárd el a fűtést.Hagyd a levén, mikor megpuhult, akkor zúzzad! Melegen, 25-30 foknál élesztőzz,meg a szokásos pektin duplán.
Birsnél aki nem darál hanem kicsit forráz , az hány rercig teszi ezt? (én idáig daráltam, de most ki fogom próbálni a forrázást. Csak nehogy túl kompótosra sikerüljön!:)
Az értekezés első lapján az alábbi összegzés található....
"Azaz 1 gr cukurból 0,511 g alkohol képződik. Az elméletileg kapott érték mellett a fajlagos sűrűség és a különböző veszteségek figyelembe vételével a térfogatszázalékra [v/v%] vonatkozó átszámítási tényezőként a 0,059 [v/v%/g]os szorzószámot célszerű alkalmazni. "
Már hogyne használnák. Néhány hete voltam a gyárban és az egyik márkakereskedésükben is. Egy csomó dologra rákérdeztem, és jó néhány alkatrész árat felírtam az kollégáknak, a beszélgetés során nem jeleztek ilyen irányú változtatási szándékod. ( görgess le a második posztjukhoz, és ott van a vízzáras is.... )
Tudjuk, hogy Te maximalista vagy, de a moslék leengedéséhez miért ne lenne jó a horganyzott könyök?
A (gyakorlatban) nagy valószínűséggel, a cukrozott cefréből kevesebb elő és utópárlatot vesznek el az érzékszervi bírálat alapján. Mert csak akkor igaz az 1 kg Kabai = 1 liter 50 fokos.
Nehogy komolyan vedd, csak oldani akarom ezt a témát, jó ez az anyag, főleg mert leírja konkrétan, hogy kristálycukorról van szó, az eddigiek nagy általánosságban cukorról szóltak, így még inkább lefedett a történet.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Tényleg nem tudom mitől lehet különvélemény, el kell végezni a kísérletet dokumentálva. Azok sem értenek egyet, akik csak elméletben, és azok sem, akik gyakorlatban is foglalkoztak vele. A tudományos állításnak van levezetése, a másik oldalon még mindig nincs semmi kézzelfogható.
Nem tudom, hogy az élesztőgombákat ki fedezte fel és írta le a működésüket jellemző kémiai folyamatot, de az biztos, hogy nem ebben a században volt. Innen szigorúan "viccelődésre" vagyok kapható ebben a témában. :)
Ez van, ezen a maradi fórumon a kisebbséghez tartozol a haladó nézeteddel, a többiek a tankönyvi ökörségeknél leragadtak vagy lehet, hogy turbo élesztőt használnak? :)
Én is unom a témát, pedig engem érdekel, mi lehet azokkal, akiket nem is érdekel?
De az 1 kg cukor/1 L iható(50 körül)pálinka nem álom,közepes cefrézéssel,főzéssel hozható.Természetesen nem engedhető meg ecetesedés,biztonsági előpárlat elvétel duplán,triplán,idő előtti up-re váltás,stb.
Az elméleti hozam: 1 g cukorból valamivel több mint fél g alkohol lesz.Mivel az alkohol fajsúlya jóval 1 alatt van,az elm. keletkező alkohol kb. 6-6.5 dl.Ebből megintcsak elméletileg 1.2-1.3 dl 50 %-os szesz lesz.És akkor gyakorlatban miért ne lehetnne kihozni mindenféle hibával együtt 1 L-t?
Az 1kg/l 50% illetve valamivel több, az elméleti hozam, ebből lejön a párolgási veszteség és az élesztő fejlődéséhez szükséges cukor mennyisége, főzési veszteség, nem tudjuk még mi.. így ez az érték biztos nem állítható elő.
Ok, hogy nem fogadod el, nyilván nem azért lesz végrehajtva a kísérlet, hogy téged meggyőzzön.
Meg kell puhítani, vagy főzéssel, vagy fagyasztással, vagy meg kell várni, amíg magától megpuhul. (Én a legutóbbit használom.) Onnantól olyan, mint minden más gyümölcs. Nézd mega a reggelinket is.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
..."Állítólag a narancs pl. úgy beleeszi magát a rendszerbe , hogy a keserű héj íz örökre benne marad.
Nem tudom mi az igazság ebből"...
Ebből semmi sem igaz...én már többször is főztem és ez baromság...még különösen alaposabban sem nagyon kellett elmosni...az erről szóló beszámolóimat megtalálod az alább belinkelt gyűjteményben...
A citrom viszont érdekes kihívás lehet...:):):)...
Több oka is van. Ebben az esetben (az egész üst saválló), viszonylag kevés a rézfelület és a páracső is egy léghűtéses deflegmátor a rendszerben...a nagyobb felületével így a katalizációs hatást is növeli és egy közel 100-as üstnél, ahol azért van gőzmennyiség rendesen, nem jó a szűk keresztmetszetű páracső, vagy hűtőcső...
A páracső még az utolsó lehetőség arra, hogy a kevésbé illékony összetevők kicsapódjanak a falon és elinduljanak vissza az üst irányába. Persze, ha viharként fütyül át a vékony csövön, akkor erre nincs lehetőség, az a folyadékfilmet is viszi magával. Nagyobb átmérőjű csőben ugyanaz az anyagmennyiség lassabban áramlik.
Ahogy már a többiek is említették, a 98-literhez legalább 22-es (külső átmérő) páracső kéne, (130-150-centi) de a 28-as sem túlzás...ha a rézsisakba lágyforrasztással van a 3/4"-os fitting begyógyítva, akkor azt viszonylag könnyű kivenni és kicserélni egy nagyobbra...ha viszont keménnyel csinálták, akkor az még szakembernek sem túl egyszerű, de azért nem lehetetlen...
Az 1" az 25,4mm belső csőátmérőt jelent. A külső átmérő függ a cső falának vastagságától. Pl. ha 2mm a falvastagság, akkor a colos cső külső átmérője 29,4mm. Körülbelül.
A saválló csőre menetes tokot AWI-val lehet könnyedén felhegeszteni. Egy közepes képességű AWI-s hegesztőnek ez nem jelent gondot, hiába vékony falú a cső.
A sisak tetején lévő menetes részt is le lehet cserélni, akár házilag is, ha van 1-2 alap szerszámod: csőkulcs, kúpos lépcsős fúró, fúrógép.
A páracsőnek elegendő a 22-es rézcső is, mivel feltehetően relatíve magas az üstöd. Így nem érdemes "nagy lánggal odakongatni" neki. Hiába duplafalú, a relatíve nagy magasság miatt könnyen odaéghet a cefre.
A hűtő saválló csövéhez egy roppantógyűrűs idommal tudsz csatlakozni, ha a hegesztés nem játszik, ilyen idomokkal egyébként az egész csövet fel tudod építeni forrasztás nélkül, de sárgarézből vannak, nem ajánlott túlzásba vinni és az anyagára is megugrik. Egy szakemberrel a 3/4-est ki kéne cseréltetned, aki forrasztással az egész csövet összerakná.
Hegesztés vagy keményforrasztás. Igen, az 1" feletti méretre gondoltam, abból olyan, amit tudsz szerezni. Bár a 3/4-es csatlakozó elég jelentős szűkítés ehhez képest.
A ¾ col nekem is kevésnek tűnik , de sajna nem tudom cserélni . Az 1 col cső az a 28mm rézcső lenne? A hűtő spirálcsöve nagyon vékony nem lehet rá menetet vágni , esetleg hegeszteni de szerintem az sem egyszerű munka . Esetleg milyen megoldás lehet még erre ?
Debrecen/Nyíregyháza környékén lenne egy olyan szakértő fórumtárs, akit ha megkérnék, szakértené a szőlőpálinkámat? Gondolok itt arra, hogy nagy segítség lenne számomra a jövőben, ha adna 1-2 tanácsot kóstolás után, mire figyeljek, mit tapasztalt stb...
Versenyre ha be is adom, onnan nem jön vissza ilyen "bírálat", meg az nem is erről szól egészen, ezért is lennék kíváncsi itt a közösségből valakinek a véleményére, még ha szubjektív is.
A százas üsthöz elég karcsú a 3/4" menet, jobb lenne nagyobb. A páracső legyen olyan hosszú, hogy elérjen a hűtőig és emelkedjen. Jó lenne minimum 1". A saválló cső végére is tegyél menetet, akkor könnyű csatlakoztatni.
Sziasztok! Van egy 98 literes saválló dupla falu főzőm réz kupolával és deflegmátorral ¾ colos menettel a tetején.
A hűtő egy saválló tartály ,18mm es saválló csőkígyóval Kb. 30 literes az egész , vízforgatási lehetőséggel .
A kettő közé kellene egy páracső melynek méretezéséhez kérnék segítséget . Milyen vastagságú és hosszúságú csövet lenne érdemes használnom? A saválló hűtő csövét hogyan tudnám összekötni a páracsővel?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ahogy mondjátok... ízlések és pofonok. A párom vitt a sógornak kóstolót, állítólag ő meg el volt varázsolva tőle :) Végül is a nyersanyag nagyobb része tőle származik, úgyhogy nem fog kárbaveszni .
A fügepálinka igazi ínyencség, de elég megosztó ital. Én biztos nem ágyaznám, viszont ha Neked most nem tetszik, később sem fog. Valószínűleg. Amennyiben ágyazod, ne mindet. Lehet úgy még ennyire sem tetszik majd.
Ha dupla falú,azért nem árt az olajat vagy vizet leengedni annyira,hogy csak a fenékben legyen,de mindenképpen a legalacsonyabb szint alá.Tönkremegy az olaj,felesleges gázfogyasztás.
Van, akinek ízlik a füge, van, akinek nem. Én pl. szeretem, a párom ihatatlannak tartja. Keress olyan ismerőst, akinek a kedvence. Nincs annál jobb dolog, mint egy barátnak örömet szerezni. :)
Sokat olvasgattam a témában közben, de jó hallani (olvasni) a ti tapasztalataitokat is!
Kb egyáltalán nem fogyasztjuk a bort...
Az idén is lett van 150 L, tavalyi is van kb ennyi... és még ingyen adnának is ismerősök... Csak először szeretnék rájönni érdemes-e foglalkoznom vele.
Mindenesetre szeretném kipróbálni milyen is a borpárlat. (nem kénes, teljesen jó, fogyasztható házibor amúgy, csak senki sem fogyasztja)
Én már 5l alszeszt is tisztáztam a DES100-ban.... bár rendesen megszenvedtem vele, annak ellenére, hogy nyár volt. :-)
Fűteni csak a gázégő elalvás határán lehet, elválasztani találomra (annyira kevés az anyag). Ilyen hidegben szabadban főzésnél az se sokat segít, ha betakargatod az üstöt -ami persze mindenképpen kell-. :-(
Hatodikai cefrézésű császárkörtét szerdán főzöm le. :-) Még vagy tíz centi CO2 van rajta így is (annak ellenére, hogy nincs bundája, nem édes és a Brix is napok óta "vízszintesen" áll :-p).
Valóban, nálam a körte a leghosszabb ideig erjedő cefre de ha, mint írta a kolléga, pektinbontót használ, élesztővel beoltja és a második harmadik nap adja a napfényt, akkor a 2 hét a reális, nem az 1-2 hónap :)
Klasszikus érlelés a viszki, konyak, bourbon érlelése. 65-70% alkoholtartalmú párlatot töltenek fahordóba, és 8-12-15 évig relatíve meleg raktárban pihentetik. Ezalatt az alkoholtartalom 40-45% körülire csökken. A fahordón keresztül lassan oxigén is bejut a párlatba.
Azt kitapasztalták az évek során, hogy ha levegőtlen a raktár, vagy túl hideg, nem lesz igazán jó az itóka. Hiába a legjobb minőségű hordóban tárolták.
A szeszes italok érlelése is a gyakorlati tapasztalatokon alapul. Matematikába nem igazán önthető, inkább kisérletes jellegű.
Nem véletlen, hogy kialakult a pincemesterek, pálinkamesterek szakmája. Ők is elsősorban ízleléssel döntik el, hogy merre vigyék az érlelés folyamatát.
Esetünkben a borban nem elemi kén van, hanem rendszerint metabiszulfit . Ami tovább bomlik, oxidálódik. Végeredményben kénessav vagy kénsav sója lesz a borban. Ha kénessav sója, abból a borkősav, citromsav, almasav képes felszabadítani a kéndioxidot. Na, attól büdös, "kénszagú" a bor.
100 literes főzőm van, és sárgabarack cefre lefőzését követően 9 liter alszeszem lett. Hogyan tudom lefinomítani. Azt mondta a DES forgalmazó, akitől a berendezést vettem, hogy 10-15 liter alszesz a minimum amit bele lehet tölteni finomításnál.
Természetesen kétszer főzöd, mint a gyümölcs cefrét. De lényeges különbség van az elválasztásnál ha Brandy módszert használsz. 75-50°közötti rész lesz a szíve, ezt csinálhatod meg brandynek. Az elő és utópárlatot öntsd össze és kármentésként még egyszer lefőzheted.
A kén egyáltalán nem fog semmit csinálni ha normál a borod, vagyis iható egyébként.
Mi a tapasztalatotok a főzés utáni pálinka kezelésre?
Van aki szerint az üvegeket le kell zárni a főzés végén és hetekig pihentetni, majd fokolni, hogy ne távozzon aroma és oxigéntől elzártan ez a folyamat eredményesebb ...
Mások szerint a főzés után (szigorúan 20 fok celsius alá hűtve a pálinkát) lehet és kell muslica biztos módon levegőztetni és csak egy-két nap múlva lezárni és a pihentetést megkezdeni és később több lépcsőben befokolni ...
A főzés után a sokak által késznek gondolt pálinka még biztosan vegyi átalakuláson megy keresztül, kell ehhez oxigén vagy nem? Használ vagy mindegy vagy árt? Kell a késznek gondolt pálinkából valaminek kiszellőzni? Veszít a szellőztetéskor alkoholt vagy fontos aromát?
Van erre egyértelmű elmélet vagy tapasztalati tudás?
Ne hagyd, hogy megtévesszen a rengeteg reklámduma. A pálika íze-illata a gyümölcsből jön, nem a főző csinálja.
Az ilyen-olyan feltétek az alkoholkinyerés hatásfokát javítják, nem a minőséget. Jók, persze, de tapasztalat kell hozzá, érzékenyek a jó beállításokra.
Ne keverd össze a dolgokat. Az "aromatorony" az egylépcsőshöz tartozik. Egyébként csak egy reklámelnevezés, nem attól lesz aromásabb a pálinka.
Kisüsti eljárásnál vagy duplafalú, vagy keverős szokott lenni a főző, duplafalú keverős kisüstiben nem is nagyon kell. (Ártani nem árt, persze.)
Egyelőre ne kombináld túl a dolgokat, egyszerű duplafalú kisüstit vegyél - ne verd magad fölösleges nagy költségekbe. Pár év tapasztalat után érdemes gondolkodni rajta, hogy továbblépsz-e, vagy maradsz ennél. Először a cefrézést és a főzés alapjait kell megtanulni.
Igen , valahogy az "komolyabbnak" tűnik a sok csillogó-villogó kiegészítő miatt , de akkor az ízek miatt csak a hagyományos lenne az igazi (extrákkal) kiegészítve .
Feltéve ha találok olyat amiben minden kívánság megvan.
Aromatorony , keverőmotor , villanyfűtés és 35 liter környéke űrtartalom.
Pénzügyileg sem olyan "veszélyes" mint az egylépcsős.
Nem írtam, hogy a Dávid-dal nem lehet jót főzni, a gyártó kérésre biztos épít be keverőt. :)
Elég nehéz ügy ez, onnantól, hogy nem kétlépcsőst választasz. Nincs tapasztalatunk, ha valaki használ ilyet, akkor egy fajtát, összehasonlítási alapja nem lesz. Egy biztos, ha veszel egy hagyományost, jó a gyümölcsöd, betartod a technológiát, jó pálinkád lesz. Vásárolsz egy tornyost, rutin és konkrét elvárások nélkül nehezebb lesz kiigazodni, a három karon kívül a deflegmátor és a fűtés paraméterét is be kell lőni, kétlépcsősnél csak a fűtéssel meg lehet mindent oldani. Egy fórum társunk ECO pálinka főzőjében készült kiváló őszibarackot kóstoltam hétvégén. :)
Én nem tudom értelmezni az 1-3 hónapos bunda lefordulást :) úgy kell érteni, ahogyan rézműves írta.
És azt se, hogy nem kell lenyomkodni. Soha nem mondtam, hogy a bundát nem lell lenyomkodni, ezt írtam: nem nézegetjük kevergetjük naponta kétszer.
Szeretném, ha nen forgatnátok ki a szavaimat! Az alábbi mondatok nekem úgy jöttek át, hogy addig nyomkokodta a bundát naponta kétszer ameddig át nem fordul.
A bundát naponta 2x lenyomkodom, öngyújtóval ellenőrzöm, hogy hogyan áll a cefre felett a CO2.
Amikor már megáll a forrás és lesüllyed a bunda, megállt a CO2 termelés is, akkor lefőzöm az alszeszt, amelyet 5%-ig szedek.
Nekem az a gyanúm, hogy félreértés áldozata lettem, és Ti is.
A kisüsti eljárás sokkal robusztusabb, alig-alig lehet elrontani vele a főzést. Az egylépcsős bonyolultabb, sokkal érzékenyebb a pontos beállításokra, tapasztalatot igényel. Ráadásul sokkal drágább is. Ezért kezdőnek, különösen kis mennyiségű gyümölcshöz mindig kisüstit ajánlunk. Én is egy harminc literes kisüstivel főzök.
Persze, gyönyörűek a csillogó-villogó készülékek, de a pálinka minősége nem a készüléktől függ, hanem a jó gyümölcstől, és a gondos cefrézéstől. Amivel viszont minden kezdő megszenved, az a leégés, ezért mindenképpen duplafalút érdemes venni. Szimplafalúval kezdtem én is, sokat szenvedtem vele, amióta duplafalút használok, sokkal könnyebb az életem. :)
Itt a fórumon kétlépcsős főzőket használunk többnyire, ok az egyszerűbb műszaki felépítésen és a hagyományon kívül, hogy könnyű velük testes párlatot készíteni, hosszú kellemes utóízzel, lekváros jelleggel. Az egylépcsős berendezésekkel az aromaprofil legtöbbször vékonyabb, tisztább, sterilebb, gyakran illatosabb irányba megy el, rövid utóízzel (elméletben ez nem azt jelenti, hogy tornyok csak ilyet tudnak, valamiért a főzdék mégis ebbe az irányba mennek el az egylépcsős technikával).
A berendezés, amit belinkeltél 3szitatányéros, valamilyen módszerrel a tányérok szabályozhatóak a karokkal vagy a túlfolyó magasságát vagy a szitatányér nyitottság mértékét lehet állítani, ezzel a flegmából kialakult folyadékoszlop magasságát lövi be. Ezzel és az oszlopfejbe épített deflegmátorral változtatható a deflegmáció-rektifikáció mértéke, a termék aktuális alkoholfoka. A karokkal a tányérok kikapcsolhatóak, ez az alapvető különbség a másik (Dávid)berendezéshez képest, amikor a jó ízek jönnek a tányérok kiiktathatóak, az elválasztásokhoz egy mozdulattal lehet másik üzemállapotot kapcsolni, a Dávid töltetes oszlop hatásfoka "csak" a deflegmátorral befolyásolható.
A Dávidnak nincs keverője, a szakirodalom szerint az tornyos elválasztás alapvető feltétele, hogy az üstben minden folyadékrész ugyanakkora hőenergiával rendelkezzen.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem, ugyanúgy kell főzni mintha cefrét főznél. Bár jogos a kérdés, hiszen eleve egy iható borról beszélünk, ez annó nálam is felvetődött, de majd meglátod, hogy van különbség az egyszer főzött és a finomított borpárlat között.
Simán főzd le mint a pálinkát, de ha brandyt akarsz csinálni, akkor a tisztázásnál csak a 75-50 közöttit vedd ki (a szívét), abból lesz a finom konyak :)
..."Nem szeretnélek elszomorítani,de a cefre nem szentkép: nem nézegetjük kevergetjük naponta kétszer. A bunda legjobb esetben 1-3 hónap alatt fordul meg"...
De minket elszomorítasz, amikor ilyeneket írsz...már hogyne kevergetnénk azt a cefrét, bizony hogy keverjük, de főleg csak a legelején, a zajos erjedéskor...utána már inkább csak a feljövő bundát nyomkodjuk a lé alá óvatosan...én amikor a bundát lenyomkodtam, a keverő fejét a lé alatt tartva, még ott is megkeverem, de csak óvatosan...ezt reggel és este is hasznos megtenni...azért a régi öregek nem csak hülyeségeket csináltak...DDD...
Megfigyelték (amiből a mondás is lett), "ahányszor lenyomkodtad a bundát, annyi kupicával több pálinkád lett"...
A bunda megfordulása, meg egy külön tészta...sokszor gyümölcs és cefre függő, hogy egyáltalán megfordul e...
Persze az az igazi, meg szép látvány is, amikor a bunda tényleg lenn marad, "föladja a levét" és tükrös a teteje...
De tudjuk, meg tapasztaljuk, hogy ez nem mindig van így...sokszor akkor is készen lehet, ha még van rajta egy vékony "felöltő", mert az már nem is bunda és már lehet főzni...
Itt van egy tévedés azzal kapcsolatban, hogy a keverés visz-e be oxigént a cefrébe, vagy sem. Valójában a főerjedés alatt olyan sok széndioxid keletkezik, hogy a cefre oldott széndioxidban erősen túltelítetté válik. Ezért ilyenkor a cefre hiába érintkezik a levegővel, egyszerűen nem tud beleloldódni az oxigén - nincs több hely. Ezért lehet a főerjedés alatt napjában többször is, keményen, durván fölkeverni a cefrét. Igazából még az erjedés leállta után is széndioxiddal túltelített a cefre, ami még mindig védi (nem a széndioxid párna véd igazából, a jelenléte csak jelzi, hogy elég még a széndioxid a cefrében). Ezért kell a kierjedt cefrét úgy tárolni, hogy minél kisebb gáztér legyen fölötte, minél lassabban távozzon el a széndioxid. (A kadarkát pl. hagyományosan nyitott kádban erjesztették, probléma nélkül.)
Én nem tudom értelmezni az 1-3 hónapos bunda lefordulást :)
És azt se, hogy nem kell lenyomkodni. Pontosan naponta kétszer az elején mert a bunda teteje kiszárad és elkezd penészedni. Ráadásul a tetején levő gyümölcs cukortartalma sem hasznosul.
Ha pedig beoltom élesztővel, mint a hozzászóló írta, akkor 2 hétnél tovább soha nem kellett erjesztenem :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
...persze hatásfokot így is lehet növelni egy átfolyósnál
...ez nagyon bevált...
...lehet, hogy ilyet láttál?..
...ilyen 1/2"-os túlfolyót rakok az 50-es hűtőhordóra és
ha itt már látod, hogy meleg a víz,
akkor ezt a szintén 1/2"-os kerti csapot kicsit megnyitva, 10-15-lityit le lehet "tolni" a felső forró rétegből...ez a kerticsap ugyan gyárilag tömlővéges, de simán rá lehet tenni a Gardena gyorscsatit is...
A magon mintha kialakult volna egy erdekes viaszos bevonat. Így aztán ezt most itt ünnepélyesen feladom!:)
...én úgy gondoltam, hogy ennyi kell a biztonságomhoz...viszont a teljesítmény szabályozását evvel a 1/2"-os gázos (zöld karos) golyós csappal oldottam meg...
...fő a biztonság...
...
2012. február 11.-én fotóztam ez alatt a cefréző üst alatt, ezt a csőégős gázfűtést, amin csak egy árva golyós csap volt...igaz volt őrláng is...és mindezt a régi SZICSEK főzdében, ahol azért nem egy hete használták...
