Ez nem semmi, egy ilyen jegyért vagyont lehetett volna kapni a feketepiacon. De senki nem adta el... Ráadásul a legjobb helyek egyike.
Èn az angol-magyarra nem jutottam el, de különben jártam sokat a Népstadionba 1953-56 között, szinte minden hétvégén ott voltam. Kettös bajnoki labdarúgó mérközéseken kívül sok atlétika, de volt kosárlabda Európa bajnokság és tenisz Davis Kupa is , meg a Föiskolai Világbajnokságon ökölvívás Papp Lacival. Szinte mindig diákjeggyel mentem, 3 Ft. volt, aztán ha a külsö kapun túljutott az ember, bent már könnyebb volt jobb helyekre belógni.
Az Apeh adóbevallás készítő programjában is fel van sorolva az összes, mikor a címet kell beírni van ott egy lista, amiből választani lehet. Olyanok is voltak, amiket én még nem is hallottam:)
Érdekes részletek a http://www.muco.hu/rendezveny_helyszinek/nepstadion.htmloldalon található leírásbólNépstadion
A nagyméretű magyar stadion felépítésének terve már 1896-ban megszületett, akkor, amikor felkérték Budapestet az első újkori olimpia lebonyolítására. A Görög Királyság ugyanis nem vállalta a megrendezés költségeit, s a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkérte Magyarországot, rendezzen olimpiát. … csakhogy a magyar kormány - szintén anyagi okokra hivatkozva - nem vállalta a rendezést.
… az olimpiákon elért újabb és újabb sportsikereknek köszönhetően minden országgyűlésen napirendre került a központi sporttelep felépítésének kérdése. Ezt erősítette, hogy 1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határozatával Budapestnek adta az 1920-as olimpia rendezési jogát, de aztán a háború meghiúsította a terveket.
…1912-ben a sportkérdésekkel foglalkozó szakértők felvetették, hogy a főváros nagy stadionját a Vérmezőn építsék fel. Azért épp azt választották volna, mert a környezetnél mélyebben fekvő terület megfelel sportpályák kialakítására, és a Vérmező körül lévő utcák felé emelkedő lejtok a tribünök kiépítésére alkalmasak
… Ezután több tervezet is napvilágot látott, az egyik szerint a stadiont például Lágymányoson kellett volna felépíteni, az összekötő vasúti hídtól (Lágymányosi hídtól) a jelenlegi Petőfi híd felé eső területen, a Budafoki úttal határoltan.
…Az első világháború előtt felvetődött még egy ötlet, mely szerint a János kórházzal szembeni hegyoldalban építették volna fel a stadiont. A hely azért is alkalmas lett volna a célra, mert egykor téglagyár működött ott, és a terület agyagkészleteit kihasználva olyan alakú völgyet hoztak létre, melyben a stadion tribünjei földbe süllyesztéssel kialakíthatók lettek volna.
… Az első világháború után, 1920-ban ismét felvetődött a stadionépítés kérdése. Ebben az időben fejezték be a Margitsziget északi részének feltöltését, s a sziget ekkor még beépítetlen és parkosítatlan területét szemelték ki.
… helyszínként szóba került a Kaszás-dűlő, az Újlaki Téglagyár, a Népliget északi része, a Rákosrendező pályaudvartól keletre fekvő terület.
…Végül a legkomolyabban azzal az elgondolással foglalkoztak, mely a stadiont Óbudán, az Arany-hegy oldalán besüllyesztett aréna formájában kívánta megvalósítani.
… Végül csak az Arany-hegyi és Lóverseny téri megoldás jöhetett számításba.
… 1948-ban a metró egyik állomását a Kerepesi út - Hungária körút sarkára, vagyis a stadion területének szélére tervezték, és ez döntött a helyszínek között. A vezetők fontosnak tartották ugyanis, hogy a nép, amelynek építik a stadion, a lehető legkevesebb utazással közelíthesse meg a létesítményt.
„A Népstadion állomás helyszínén a felszínen már állt egy, a metróépítés korábbi koncepciójához igazodó monumentális, kupolás épület (tervező: Nyiri István), amely azonban az új koncepció szerint feleslegessé vált, mert az utaselosztó csarnokot a felszín helyett a térszín alatti állomásrészen belül alakították ki. A felszíni épületeket a metró székháza céljára alakították át.” Tervezte: Murányi Sándor
… arról írt a Szabad Nép, milyen lesz a Népstadion, ha tényleg befejezik: "A földalatti végállomásától 50 méter széles felvonulási díszútvonal vezet a pályákhoz. Az út két oldalán 10-10 méter széles vízmedence húzódik, magasba szökkenő szökőkutakkal, s a víz tükre fölött emelkednek majd a tanuló, dolgozó, sportoló és harcoló ifjúságot ábrázoló 3 méter magas szobrok is. A felvonulási útvonal tengelyében helyezkedik majd el az előadóteremmel, társalgóval, fürdőkkel ellátott 12 emeletes sportszálló."
Nos, a toronyból ma is csak három emelet áll, a tribün kétharmad részben készült el. Nincs szökőkút, dromosz, kupolás metróállomás. Talán csak a hazai bauxitból készült rémséges alumínium szobrok emlékeztetnek a hajdani tervekre. Mégis: a Népstadion és a felvonulási út torzója alighanem mindennél többet mond el a fél évszázaddal ezelőtti Budapestről.
A Népstadion makettje (ebben a formában sohasem készült el)
Ha még folytatjuk a metróállomás sorozatot..... Népstadion következik. Az alábbi képek az ötvenes években látszólag félbehagyott Népstadion állomás (mely eredetileg a végállomás lett volna) felszíni épületét mutatják. A képek John Howard mester nagyszerű lapjáról származnak (talán az első nem). Látható, hogy a Kerepesi útról az Aréna útra való kanyarodást még sorompó nehezítette a Keleti felől érkező HÉV sínek miatt. A harmadik képen pedig a HÉV Hungária körúti megállója, mögötte a metróépület része.
"Egyébként egyszer összeszedhetnénk a Budapesten található közterületnév fajtákat." A szabályrendelet "utcanévi utótag"-ként nevezi azokat és az alábbiakat sorolja fel:
árok, átjáró, bástya, dűlő, dűlősor, erdősor, fasor, forduló, gát, határsor, határút, játszótér, kert, körönd, körtér, körút, köz, lejáró, lejtő, lépcső, liget, mélyút, orom, ösvény, park, part, rakpart, sétaút, sétány, sor, sugárút, tér, udvar, út, utca, üdülőpart (a Fővárosi Tanács többször módosított 9/1989 (90. I. 31) Főv. Tan. rendeletének melléklete)
Én sem pickálódni akarok, csak morfondírozom. (és nem adom oda, hiába kérik)
Tekintve, hogy a két erdősor már régen nem erdősor, ezért nekem nem tűnik zavarónak, hogy utcának nevezik őket. Mert a mai szemlélőnek ugyan miben különbözik a Felső erdősor a Szinyei Merse utcától, vagy az Alsó erdősor valamelyik szomszédos utcától? Igaziból egy idegen, ezeket az utcákat keresve, zavarba jöhetne az erdőszél hiánya miatt.
Nem támogatom a Felsőerdősor utca elnevezést, de megértem.
Egyébként egyszer összeszedhetnénk a Budapesten található közterületnév fajtákat. (szörnyű szó ez, de most nem jutott jobb az eszembe)
Érdekes, hogy az erdősorokat mindenki következetesen hibásan szokta írni (igaz ez még az utcanévtáblákra is). Tulajdonképpen a terézvárosi Felső erdősor és az erzsébetvárosi Alsó erdősor kedvéért került be az "erdősor" elnevezés az utcanévi utótagok közé Budapesten. Azon gondolkoztam, hogy tulajdonképpen a köznyelvben is utcaként szerepelnek, van-e értelme az archaizáló "erdősor" kifejezés megtartására.
Alagi út Alagi ( Dunakeszi) lóversenypálya. A nyugati pályaudvar felé tartó emberre szóltak: - Na, mi az, egy kis alagi út? - Igen, van egy tuti tippem.
Gimplisziget A Keleti pályaudvar mögötti elhanyagolt, gazos terület, a régi lóversenytér, a mai Sportcsarnok gyakorló pályáinak helyén.
Nagysezlon A régi lóversenytér a mai Népstadion helyén. [A gyepen hevertek az emberek, mint a sezlonon.]
A keménykártya is tipikusan pesti dolog. A régi lóversenytér a Keleti pályaudvar mögött a Verseny utca végében terült el. A harmadik hely bejáróját a Thököly útról lehetett megközelíteni, de az első hely bejárója a Verseny utca végén volt. A harmadik hely belépőjegye egy kis puhapapirosú cédula volt, a második helyé már kartonból készült, de névjegyalakú és nagyságú volt, melyet többnyire a kalap mellé tűztek a versenylátogatók már csak azért is, mert láthatóan kellett viselni. Ezt a láthatóan viselést az első hely publikumának sem engedte el a Magyar Lovaregylet, de hogy a közönséges kalap mellé tűzést elkerülje, kis többszögletű, máskor kerek színes kis kartonokat nyomtattatott és ezeket színes, legtöbbször az egylet színeit, a vörös és fehéret mutató szalagra fűzette. Ezt már gomblyukba lehetett fűzni, az elmaradhatatlan látcsőre lehetett erősíteni, néha úgy, hogy csak a színes selyemszalagocska látszott. ez volt a keménykártya, a környék proletárgyerkőceinek minden vágya. Ezt kunyerálták a verseny végeztével kitódulóktól, hogy "kérem a keménykártyát .
Nagyon remélem nem udvariatlanság, hogy a megszólított csirip46 helyett/mellett elmondom, hogy szerintem az Erzsébet királynő útján az ügetőpályát 1905-ben nyitották meg és kb. két évtizeden át működött. Bár helyére konkrét adatom nincs, de meggyőződésem, hogy ez a mai BKV telep helyén volt, a Mexikói út és a Kolombusz utca között.
Itt 1937-ben már a KISOK pálya volt és a környéken a térképen nem látszik megszüntetett sporttelepre utaló üres telek.
Ferdén esett rá a fény és így jól látszik a sgrafittó technika. (Andrássy út 88.)