A négyütemű motor esetén a hatásfok kb 30% ezt 15%-al megemelni az még mindíg csak 35% -os hatásfok. Ezt nem nehéz elérni. A jelenség legegyszerűbben így értelmezhető:
A négyütemű Otto-motorban a sűrítési ütem végén a hőmérséklet 400 celsius és a nyomás 16 bar körüli. Az ideális benzin-levegő keveréket ekkor meggyújtva az elég (nem robban, mint ahogyan sokan helytelenül mondják), és az égéskor felszabaduló hő a gázokat terjeszkedésre készteti. A probléma akkor áll elő, ha túl magas a sűrítési ütem végén a hőmérséklet, mivel ekkor a keverék nem a gyújtószikra hatására, hanem önmagától gyullad meg. A lángfront sebessége jóval nagyobb, mint normál esetben, ez a kopogásos égés. Ha a hengerbe víz kerül, akkor az a sűrítési ütemben gőzzé fog alakulni. Ehhez azonban hőt von el a környezetéből, vagyis a benzin-levegő keveréktől és a dugattyú-hengerfej-henger egységtől. Az eredmény: a gőzzé válás hűtő hatása miatt a keverék nem éri el az öngyulladási pontot, az égés csak a gyújtószikra hatására indul meg. További előny, hogy a víz a gőzzé válás pillanatában az esetleg még nem tökéletesen porlasztott benzingömböcskéket is szétpukkantja. Ez azért érdekes, mert a benzin tökéletesen csak gőzeiben ég el, ami a gömböcskék felületén van. Minél kisebbek a gömböcskék, annál jobb az égés. A hevített gőz 12-szer akkorára tágul, mint az ugyanannyi hővel hevített száraz levegő, tehát nő a nyomaték. A kiáramló gőz a motorban és a kipufogórendszerben lévő kokszlerakódást pucolja. További előny, hogy az égési folyamat lassításával az effektív középnyomás (amitől a nyomaték függ) úgy növelhető, hogy közben a csúcsnyomás csökken! Ez csökkentett terhelést jelent a hajtókarcsapágyaknak. (Ez egyébként hallható is, a motor elcsendesedik, amikor megkapja a vizet). Ha a vizet nem becsorgatjuk, hanem nagy nyomáson beporlasztjuk a szívócsőbe, akkor a víz már a beszívott levegőt is hűti, amivel nyári hőségben javíthatjuk a töltési viszonyt (a hidegebb levegő sűrűbb). A vízbefecskendezés hátrányaként jelentkezik, hogy az Otto-körfolyamat csúcshőmérséklete csökken, ezért az ideálisan működő motor csúcsteljesítménye elméletileg szintén csökken, azonban a vízgőz nagyobb tágulása miatt ez nem lép fel, ráadásul az égést lassító és hűtő hatása miatt az előgyújtás biztonsággal növelhető, így a teljesítmény nemhogy csökken, hanem nő.
Természetesen nem saját kútfőből, hanem szakirodalomból!
Ebben az esetben tehát szó sincs a víz "elégéséről" Nincs plussz energia, csak hatásfokjavítás!
Minden a mennyiségen múlik!Egy bizonyos mennyiség után tényleg az ellenkezőjét éred el a vizgőzzel. Ha képes vagyok 15%-os üzemanyag megtakaritást elérni a motornál,akkor a plusz energiát honnan veszem ,ha nem a gőzből.Amit viszont a veszteség hőből nyerek.
Vegyünk 100 egységet éghető anyagból + 15 egység gőz hozzáadásával,115 egységet érek el.
60km/ó helyett 70km/ó -val megy a motorom a vizgőz nyomása nem indokolja a 15 egységnyi energiát a + 10km-es sebbesség növekedést.Honnan van a + energia?
Nem abbol,hogy elég a gőz,honnan van egy kazánban nagyobb nyomás gőzrásegitéssel,ha nem a viz égéséből.
Tüzet azért lehet oltani vizzel mert nagy mennyiségbe öntik az éghető anyagra.
Csökkensd a mennyiségét,emeld a hőmérsékletét és állits be egy maximumot a gőzből és + energiád lessz!
Nem értem mi az a más fizikai jelenség a benzinmotorban.
És ha műkődik zárt térben (henger,kazán) miért ne működhetne égőfejként?
Hát ha ez alapján látod bizonyítottnak, hogy a víz elég, akkor eléggé lukra futottunk!
Szerinted miért oltanak vízzel, bármekkora is a hőfok? A víz gőzzé válása közben hőt von el a környezetétől ezért jó oltó anyag. Az tény, hogyha túl nagy a tűz akkor gőzzé válik mielőtt elérné célját, ráadásul a gőze is eléggé nagy hőmérsékletű, és veszélyes, de nem termel plussz energiát az elégése. Azt nem tudom, hogy mi ez a vízplazma, meg freeenergy ami sok internetes oldalon megoldja mindannyiunk problémáját, de nagyon sok értelmes ember ezzel foglalkozik és valamiért nem tudják megismételni a kísérleteket.
A víz égése a benzinmotorban egészen más fizikai jelenség csak a hatásfokot javítja. Ez még nem energia a vízből.
Még mindíg várom a megfejtést, mert nyitott vagyok.
Azt tudod,ha a H2-őt tiszta oxigénnel égeted el,robban ,ha levegőn ,csendesen ég a hidrogén nyomásától függően.Ha nyomása van akkor szúró lángja van.De 2600Cfokos hőmérsékletet ad.Ha a sajátmaga álltal elpárologtatott,nem túlnagy mennyiségű vizgőzt engedsz a lángjába (ami még nem hűti le) és képes elégetni. Az adná, adja a plusz energiát.
Ha a motorodba több gőzt engedsz mint ami a benzinnel együtt képes elégni nem ,fog menni.Már pedig elég ha egyszer csökken a fogyasztás,ez meg tény.
- Már nem tudom ,hogy hol olvastam ,de kutatják a vizplazmát.Ha rátalálok,megirom.
- Azért is ajánlják a motorok hengerfejét bevonni kerámiával mert nagyon magas hőmérsékletet ad a hidrogén égése.
- A viz több mint egy folyadék ami az élethez szükséges. Információt hordoz és energiát továbbit az ÉLŐ VIZ könyvben olvashatsz róla. Azt hiszem van utalás a google keresőbe:MAGHAR AKADÉMIA web lapon is.
Azon ne aggódj, hogy kiadod magadat, ha százan megtudnánk csinálni, akkor is nagy eredmény lenne. Egyedül nem megy, vagy legalábbis sokkal lassabb.
1 A H2 égése gondolom a H2 és oxigén egyesülése mely valóban energia termelő!
De: Az égés során energia szabadul fel, nem hőfok, tehát még mindíg nem értem a 2600 celsius fokot! Hogy mekkora hőmérséklet jön létre, az az elégett gáz mennyisége és a rendszerben levő egyébb anyagok fajhője határozza meg.
2 Még mindíg kérdés milyen folyamatból akarsz energiát termelni? A víz bontását az a hő végezné amelyet megtermelsz azáltal, hogy elégeted a felbontott vizet-- vizzé. Ez kissé a felemelem magamat a hajamnál fogva típusú gondolatmenet.
3 Én úgy tudtam, hogy a plazma halmazállapothoz nagyon magas 10000 fok feletti hőmérséklet kell. Te ezt hol olvastad ki vizsgálja? Titok?
Én sokkal földhözragadtabb vagyok, én csak azt szeretném, hogy a gépkocsik kevesebbet fogyasszanak, és kevesebbet szennyezzék a környezetet.
Ezért nem szeretem az irást, nem azt adja vissza amit gondolok vagy irok.
NEM HARAGSZOM SENKIRE!
Most lehet ,hogy kiadom magam . Van egy elképzelésem amit előbb v. utóbb megpróbálok megcsinálni.
"Van egy nagy hőfokot kibiró porózus anyagod, szivacsod ,beleállitod vizbe, alulról H2-őt bugyogtatsz a" szivacsra" a szivacs fölött begyujtod, Tegyük föl ,hogy folyamatosan ég. Fölhevül a szivacs elkezdi párologtatni a vizet.Mivel a H2 égése 2600C fokot ad a szivacsból párolgó gőz ezen a hőfokon elég ez adja a plusz energiát.Mivel nyil térben égeted egyszer ég el a gőz.
Ha zárt térben (motor hengerében) kicsi a tágulási tér és még többször is betudod gyujtani? esetleg minimális H2 hozzáadásával, vagy a magas hőmérséklet föntartásával.
A H2 + O zárt térben ég,és a tér tartósan magas hőfoku 2000-2600C fok a folyamat állandó lehet H2+ O--- vizgőz--- H2+O a folyamat állandó lesz.
Annyira gyorsan zajlik a folyamat ,hogy nem beszélhetünk sem gázról sem vizgőzről. Ezért vizplazma, amit még most kutatnak.
Értem és elolvastam az előzőeket, csak azt nem értem miért gondolod, hogy ezzel plussz energiához jutsz. A víz felmelegítéséhez használt energiátvisszakaphatod, de mivel nyersz többet? Az erőművekben valóban a közelébe sem jutnak ennek a hőmérsékletnek a víz esetén. Ezt visszavonom! De az energianyereséget nem értem. A motorba jutatott víz növeli a motor hatásfokát ezért a vízbefecskendezés hasznosnak tűnik ráadásul a kibocsájtott szennyező gázok mennyisége is csökken. A henger falára lerakódott szennyeződés is eléghet, OK. De mégegyszer kérdezem mit értessz azon, hogy a keletkezett hidrogén gáz elég.
A második kérdésem: Miért beszélsz a víz plazma állapotáról, miközben azt mondod a víz szétesett alkotó elemeire hidrogénre és oxigénre, most akkor víz vagy sem?
Harmadik mi az a 2600C? Ekkora hőmérséklet jön létre? Vagy ennyi coulomb töltése van?
Most dühös vagy rám és azt hiszed kötözködöm....
Nem így van, én mindíg mondom a tanítványaimnak kérdezzenek olvasssanak alkossanak véleményt, majd ismét kérdezzenek....
Negyedik két hidrogén atom Héliummá egyesülésekor is hatalmas energia jön létre, de nem gondolom, hogy erről beszélsz! Akkor mit értessz azon, hogy a víz elég!
Ha az elején kezdted volna a topikot ,értenéd miről beszélünk amikor a viz széteséséről van szó.
A gőz elégetéséhez mindig magas hőfokon égő anyagra van szükség.
Pld:koksz
hidrogén
benzin
folyékony vas, stb,
És mivel ezen a hőfokon szétesik H2+ O-ra,rögtön be is robban,egy robbanást hallasz pedig robbanások egymásutánja áll fenn , addig amig ,van vizgőz utánpótlás, megfelelő hő mennyiség és gőz sűrűség. Végülis ez már a viz 4. halmaz állapota a plazma állapot!!
Képzelj el egy 1m falvastagságu fém gömböt a közepében egy 10cm.es üreggel
a közepébe 100 db viz molekulát juttatsz és a gömb belsejét fölmelegited 2000 C fokra a gömböt hamarosan hütened kellene mert felolvadna és felrobbanna.
1 csep vizben annyi energia van ,hogy egy nagyvárost ellátna energiával 1 évig.
Szia! ezt hogyan érted? ".A túlhevített vízgőzből, vízgáz lesz, "??? Az erőművekben soha nem hevitik 560 Cfok felé a vizgőzt.tehát messze vagyunk az öngyülladástól ------ha folyékony Cu -Al- Fe érintkezik vizzel -- mindig hidrogén robbanásról beszélnek-- ezek 690C felettiek.
Mit csinál a víz 650 fokon? szétesik? és akkor iparilag miért nem így bontják a vizet? Egyszerűbbet kérdezek: Tegyük fel szétesik alkotó elemeire majd...? Ismét elég tehát egyesül, vagy mi lesz. Édesapám a Mátrai hőerőműben dolgozik gyakran van gőzkifúvás egy egy sérült vezetéken (Évente 2-3 alkalom) de még egyik sem gyulladt be ezt mivel magyarázod. Szerintem inkább: A túlhevített vízgőzből, vízgáz lesz, ezt a halmazállapotot nem csak elemek de vegyületek is elérhetik.
Szia! terveim nincsenek de itt néz szét--- némi lakatos ismerettel leutánozhatod+ még a siker is biztositott, link:http://www.nyirokowatt.hu/nyir/index.php?page=6
Szia! folyamatosan NEM ---csak bemutatni szoktam----1Db 12V 20W izzót tudok vele villogtatni. A + energia IGEN/NEM nem mindegy honnan számolok --mit mivel osztok. Pár mW / 70---130 / -al lehet vezérelni-de mennyit ad? mit csinál a mágnes ---nagyon mágnesfüggő.
Mivel a viz (persze vizpára vagy vizgőz)650C-on szétesikH2+O-ra ,ebből a H2 elégéskor 2600C ad elvileg a rendszer önfentartó lehetne, persze ami birja a hőt és a nyomást.Avizelégetése sohasem önmagában értendő,mindig éghető anyag,lehetőleg magas hőfokon égőre vanszükség:koksz, tiszta hidrogén,benzin stb.
Tehát ha a H2-őt elégetem és megfelelő mennyiségü vizpárát adok hozzá a vizpára is elég.
Szia ! ez a FÉNYKAPU ----pájer tibor-- vizautó kisérletek részben van . Én eddig minden vizbontónál tapasztaltam a " maradék feszültséget" persze terhelni nem lehet --- valószinűleg a POLARIZÁCIÓ---H2 és O2 buborékok---
A lugok oldják az alut.Nálam is az lehetett,sőtt miután lekapcsoltam az áramot ,úgy viselkedett mint egy ellem,folyamatosan 1,3V-ot mértem.Kár ,hogy nem láttam mennyire habzik az elektrolitom.Valahol láttam egy vizbontót különleges és olcsó ötvözetet raktak csapvizbe amitől intenziv gázfejlődés indult meg.
Én ugy értelmeztem afeltöltést,hogy a tartály két oldalán +2 elektróda amire pár mp-es egyen feszt. kell kapcsolni és utána mehet a tényleges elektródákra.
Egy biztos egyenárammal jobb a vizbontás mint váltoval.Ajánlatos a bonto áram rákapcsolása előtt az elektrolitot feltölteni,pár mp.-ig .Olvastam valahol egy vartburgot üzemeltetett a gazdája évekig benzin-hidrogén keverékkel ,rozsdamentes spirál elektróda párral ,nem csak az áram hanem az elektróda formája is számit.Az ösztönöm azt sugja,hogy ha a viz fagyásakor mindig 6 szögletü jégkristályok alakulnak ki, akkor a hatszöget megbontó forma lenne a megfelelő,elektroda alakzat---ha van ilyen,de ez már matematika az meg nekem magas.
Szia! az Al csak a kloridok eszik, persze biztosan csak 1 vegyés mondaná meg. én rozsdamentes lemezt használok ebbe is csak lúg v karbonát rakható mert vasrozsda keltkezik / barna szmötyi /+ kell 1,,2 csepp moogató szer. régebben kipróbáltam a moogató szivacs / dörzsike ? ?*/ alját is szúnyoghálóval elválasztva --- ez remek volt / de a csatlakozás ? ?/3+2 felállában 1 cella. nem birta a gk akku . a 4 cella sorosan 20A feletti áramot akart.. !!
Az utolsó akcióm egy hete volt vasárnap 5elektróda pár közé 2 db alu lemez (szemcsés vizköoldó) nátronlug+kálilug+mégvalami,nemjut eszembe .24v egyenáram, lassan induló gáz fejlődés.Elkezdett egyre jobban habozni begyujtva nem éles durranás volt,ahogy vártam,hanem lánc szerüen körbe durrogott a sok buborék.Lekapcsoltam az áramot,elkellett mennem itthonról,az elektróda benne maradt a lébe ,kár volt. 4 óra mulva értem haza a lé 2/3-a a földön volt a maradékba ott volt az összes alu feloldva,úgy nézett ki mint az ezüst festék.Most vagy szerzek valahol alu lemezt vagy valami más kell elektrolitnak. Az elektródák valamilyen rozsdamentes szitaszövet.Most agyalok!!!
A vizbontással , hogy állsz? én már régen megakadtam arra jutottam , hogy impulzossal sem jobb mint egyenárammal,/ persze vannak jobb frekvenciák--- de max 10% al több a gáz --- viszont eszi FET-eket /amugy meg 4kWh -ból villamos energiáből tudok 3,5kWh mechanikait csinálni ...? ? ?
