Nekem az előző év rémlik, de lehet, hogy tévedek. A visszatelepülők első hulláma már 1880 tavaszán-nyarán megindult, Ülő Bika addig húzta, amíg csak tudta, végül az utolsó csoportok egyikével tért haza 1 évvel később.
Bocs, de tagnap olyan zűrös napom volt, hogy kiment a fejemből.
Igyekszem este utánanézni.
Én úgy tudom, hogy 3 nagy hullám volt: 1877 őszén, Crazy Horse meggyilkolása után oglalák érkeztek nagy számban, pár héttel később a menekülő nez perce-k maradékai, majd 1878-79 telén az északra menekülő cheyenne-ek próbáltak áttörni, de nekik nem sikerült.
Lényegében azokra gondoltam, akik mondjuk 1877. nyarán éltek Ülő Bika kanadai táborában.
Különben homályosan rémlik valami történet - már nem tudom, hogy hol olvastam, lehet, hogy a te anyagaidban - hogy egyes lakota csoportoknak kezdetben annyira nem smakkolt a rezervátum-élet, hogy egy nagyobb csoport 1878-ban (talán tavasszal vagy nyáron) a szigorú katonai őrizet ellenére megpróbált kitörni a rezervátumból, hogy Kanadában Ülő Bika csoportjához csatlakozzon.
Pontosítsuk a kérdést: csak az Ülő Bikával akkor érkezettekre gondolsz vagy beleérted a korábban/később oda menekülteket is?
A számuk egyébként állandóan változott, 1876 őszétől az 1881 nyaráig. Eleinte nőtt, majd 1879-80 kemény tele után - amikor a bölények annyira megfogyatkoztak, hogy szinte folyamatosan éheztek - folyamatosan csökkent.
Ennél is jobb és alaposabb, meg terjedelmesebb is azonban Richard Dillon: Indian Wars c. könyve, ez azonban - ismereteim szerint - nem jelent meg magyar nyelven, csak angolul és néhány nagyobb európai nyelven (pl. német).
Pedrotti nem nagyon csinált mást, mint kimásolgatta és kicsit átírta Dee Brown klasszikusát, a Vadnyugat története indián szemmel (angol eredetiben Bury my heart at Wounded Knee) c. könyvet.
Pedrottinál sokkal jobb szerzők is vannak a témában, igaz, hogy nem mindegyik jelent meg magyarul is.
Sajnos a történelmi cuccokról olyan 70-es évekbeli könyvekbő olvastam,ami lehet,hogy eléggé elfogult.Bár egy időben sokat olvastam az indiánok történetéről.
Nincs meg valakinek az indián háborúk könyv? Nagyon jó, leír mindent részletesen. Walter Pedrotti írta. Én 5-6 éve vettem meg. Tele van képpel és fotóval.
A vadnyugati vadászpuskák is jó könyv. Bár az inkább vadászattal foglalkozik.
"A Cedar Creek-i csatát is elég furcsán ábrázolták, ötnél több indián nem esett el ott sem, a filmben viszont súlyos veszteségeket szenvedtek stb. "
Te Nj!
Cedar Creek-i csatából a valóságban nem kettő volt?
Az egyik, amikor közel ezer (más források szerint öt-hatszáz) lakota harcos - túlnyomórészt hunkpapák - próbálta meg sikertelenül megakadályozni egy Elwell Otis őrnagy által vezetett amerikai katonai szállítóoszlop áthaladását a Yellowstone völgyében, a másik pedig, amikor Ülő Bika és Miles ezredes sikertelen okt. 22-i tárgyalása után az amerikai gyalogság rátalált a hunkpapák táborára és elpusztította a sátrakat és az élelmiszer-készleteket, de a hunkapapáknak néhány fő kivételével sikerült elmenekülniük.
"Amúgy meg tudok őrülni, amikor a "medicine"-t "gyógyszer"-nek fordítják, ahogy ebben a filmben is!
A Viasat History volt eddig a csúcs, az USA-Kanada határról ("Medicine Line", ami nyilván azért kapta a nevét, mert láthatatlan és mégis megállnak a katonák, ha odaérnek) mint "Gyógyszer Vonal"-ról beszéltek. :-)"
Azért a Crazy Horse fordítása Vad Csikónak az se volt semmi:-)
Én először azt hittem, hogy valami Wa-Chiko nevű ismeretlen lakota főnökről van szó, utána jöttem rá, hogy a Crazy Horse-t fordították Vad Csikónak...
...holott már a Crazy Horse sem tökéletes fordítása a lakota Ta-shunka Witko kifejezésnek.
Végre nekem is sikerült megnéznem a Wounded Knee-t.
Szerintem annyira azért nem volt rossz.
Számomra egyébként az volt a legmeglepőbb, hogy - ha a film korhű - röpke 10-15 év alatt, 1876-tól az 1880-as évek végéig milyen óriási változáson ment át a lakoták anyagi és szellemi kultúrája.
A film szerint ugyanis ez idő alatt a rojtos szarvasbőr ruhákba öltözött, sátrakban lakó nomád vadásznépből 10-15 év alatt euro-amerikai ruházatú, faházakban lakó farmerek váltak, akiket csak a mongoloid arcvonásaik és varkocsokba font, hosszú hollófekete hajuk különböztet meg a fehér szomszédaiktól.
Vallásilag pedig keresztények voltak a film szetrint, akik ősi hiedelmeiket erre az időre szinte teljesen feladták (a végső soron idegen, pajut eredetű Szellemtáncon kívül).
Mindenesetre szerintem ez így ez kissé túlzás volt, hiszen pl. a szellemi kultúra átalakulása ennél jóval lassabb folyamat lehetett és Sánta Őz könyve is leírja, hogy a szigorú tiltások ellenére az üldöztetések legsötétebb időszakaiban is egyes lakoták titokban ápolták, gyakorolták az ősi vallási hagyományokat, még a Naptáncot is, pedig azt a hatóságok - vélt vagy valós barbarizmusa miatt - 1883-ban betiltották és 1934-ig erősen üldözték ...
"Nem. Ők már a közép-amerikai vagy más néven ún. mezo-amerikai magaskultúrákhoz tartoznak."
Csak megzavart az,hogy földrajzilag észak-amerikához tartoznak.
"Ez ebben a formában nem igaz. Az valóban igaz, hogy ekkor már voltak elhagyott, elnéptelenedett városaik a mai Guatemala területén, de a mexikói Yucatán-félszigeten még elég életerős volt a maja civilizáció a spanyolok érkezésekor.
Yucatán nagy részét az 1540-es években gyarmatosították a spanyolok, de volt olyan maja városállam, amely egészen 1697-ig kitartott."
Hát igen,amerika görögjei akkor nem tüntek el csak úgy!Csak a maják ismerték a betűírást,vagy az aztékok is tudtak írni.Mert ezt sehol sem tudtam kideríteni.
A Rio Grande folyótól északra élük az észak-amerikai indián civilizációhoz tartozó népek?
"A maják és az aztékok kultúráját is az észak-amerikai indiánokhoz sorljátok?"
Nem. Ők már a közép-amerikai vagy más néven ún. mezo-amerikai magaskultúrákhoz tartoznak.
"Tényleg igaz-e,hogy a maja kultúra a spanyolok előtt már nem létezett?Kik éltek akkor a városállamaikban?"
Ez ebben a formában nem igaz. Az valóban igaz, hogy ekkor már voltak elhagyott, elnéptelenedett városaik a mai Guatemala területén, de a mexikói Yucatán-félszigeten még elég életerős volt a maja civilizáció a spanyolok érkezésekor.
Yucatán nagy részét az 1540-es években gyarmatosították a spanyolok, de volt olyan maja városállam, amely egészen 1697-ig kitartott.
Sziasztok!A maják és az aztékok kultúráját is az észak-amerikai indiánokhoz sorljátok?Mert lenne egy kérdésem?Tényleg igaz-e,hogy a maja kultúra a spanyolok előtt már nem létezett?Kik éltek akkor a városállamaikban?
Red Cloud, Two Moons, Geronimo, stb. egy képen.