Keresés

Részletes keresés

annie99 Creative Commons License 2007.08.09 0 0 2369

Irigyellek egy kicsit. A tábor miatt.

Eszembe jutott róla, hogy egyszer a suliban Cseh Tamás tartott előadói estet, aminek az lett a vége, hogy hajnalig mesélt a bakonyi "indiánság" csodáiról. Azt hiszem, soha nem vágytam még úgy semmire, mint hogy elmehessek oda. Kedvesen és udvariasan pattintott le, mert valami olyasmit mondott, hogy egy magányos fiatal lány megjelenése a családosok törzsközösségében előre nem látható bonyodalmakat tudna okozni... Hát eléggé megsértődtem ezen a megközelítésen, de azóta már megbocsátottam :) De azért sajnálom, hogy a bakonyi indiánság kimaradt az életemből.

 

Előzmény: mastinkala (2364)
annie99 Creative Commons License 2007.08.09 0 0 2368

Örülök, hogy így van. Tudom, néha úgy tűnik, mintha ellensége lennék a saját vallásomnak, pedig nem is ... :) Csak éppen azt gondolom, hogy olyan súlyos és égbekiáltó bűnök terhelik már a kereszténységet, ami elől nem menekülhetünk el, szembe kell néznünk velük. Mégpedig a tanítások szintjén, mert bizony sokszor olvastam az elmúlt években is azt a véleményt - persze már csak nemhivatalosan -, hogy Amerika őslakóira az isteni igazságszolgáltatás sújtott le. (Hogy a zsidóságot ne is említsük ...) De azért  örülök mindennek, aminek lehet.

 

Előzmény: kat63 (2366)
kat63 Creative Commons License 2007.08.09 0 0 2367

Szia,

 

Az őslakos politikai aktivisták a náci koncentrációs táborokhoz hasonlitják a bentlakásos iskolarendszert. Még olyan állitásokról is olvastam, hogy a "Végső Megoldás" fogalma innen, Kanadából ered, az őslakosok szisztematikus kiirtásával kapcsolatban - és ezt kopirozták a nácik. Az ilyen állitásokat a kanadai kormány cáfolja.  Az tény, hogy a dél-afrikai apartheid rendszer bevezetői a kanadai és ausztrál kormány asszimilációs "erőfeszitéseit" tanulmányozták és vették figyelembe.  

 

Előzmény: Don Quixote (2363)
kat63 Creative Commons License 2007.08.09 0 0 2366

Az egyházak felelősséget vállaltak a történtekért - az érintett egyházi tisztviselőket kiközösitették és kártéritést is fizettek (persze ezt birósági döntés alapján).  Az egyházak manapság próbálnak a szegénységben élő őslakosságnak segiteni, pl. élelmet osztanak szét. Az őslakosság nagy része egyébként keresztény - sokan az egyháztól kérnek ill. kapnak támogatást, mert a kormány által fenntartott programokban nem biznak annyira. Amikor az első éves praktikumomat végeztem, a Salvation Army Family Services-nél voltam és akkor döbbentem rá, hogy milyen rettenetesen szegény az őslakosság. Itt élelmiszert osztottunk szét, mindennapi dolgokat, mint pl. kenyér, tej, tészta, stb. Szóval én úgy láttam hogy az egyházak próbálnak korrigálni az őslakossággal való kapcsolatukon.

Előzmény: annie99 (2362)
sher99 Creative Commons License 2007.08.08 0 0 2365

 

 

  Sziasztok !

 

 

 Ma este böngészés közben akadtam rá erre az oldalra, rengeteg, nagyon érdekes - és értékes -fénykép van rajta.

 

 Gondoltam, Ti is szeretnétek tudni róla.

 

  denverlibrary.org , Western History and Genealogy

  rákeresés : native american

Denver Public Library: Western History Genealogy: Photo Sales ...

... text. Native American Image Gallery and Sales. Return to Gallery Index. This
gallery contains 151 images. Mouse over graphics to view ...
history.denverlibrary.org/sales/native.html - 9k

 

 

Eredetileg a worldcat-on keresgéltem,onnan tudtam rámenni.

Ha nem találjátok, vállalkozó kedvűeknek elküldhetem a teljes hivatkozást, bár ezzel újabban nagyon vigyázok, mert nem szeretném ha valaki valami hívatlan- akaratlant kapna.

 

Üdv.

 Sher

mastinkala Creative Commons License 2007.08.08 0 0 2364
Könyvajánló folytatódik!

-Észak-Amerikai Indiánok-Amerika őslakóinak gazdag kultúrái a délnyugati pueblóktól a fagyos Északig (Park Kiadó-Szemtanú sorozat 25)

...a könyv hatalmas tárgyi anyaggal (pompás fejdíszek, csodás gyöngyhímzéses mokaszinok, mesteri fazekesmunkák, művészi ötvösmunkák) mutatja be az indián népek kultúráját egész Amerikában.

-Molnár László Miklós: A híres Vadnyugat (Móra Ferenc Könyvkiadó 1983)

...a könyv a vadnyugat hőskorát próbálja összefoglalni, csaknem 220 korabeli fotóval és rajzos térképekkel. Kitér a szerencsevadászokra, aranyásókra, revolverhősökre... és olyan indiánokról is olvashatunk benne, mint Ülő Bika (Tatanka Yotanka), Vörös Felhő (Makhpiya Luta), és Geronimo...

annie, mindig megdöbbentesz a képeiddel: Geronimo-ról már soket láttam, de ezt még sohasem. Köszönöm!

kat, örülök, hogy itt vagy és megosztod velünk a tapasztalataidat. Ez fontos!

És egy kis élménybeszámoló: egy hetet töltöttem a Pilisben, távol mindentől, egy tábor keretében: jó volt találkozni nyulakkal, rókákkal. Jó volt éjszaka pipázgatni és az éj hangjait hallgatni. Néha néha bóklásztam is egyet egyet, olyan helyekre ami távol va a turista utaktól és az erdő nem volt fukar: tehénszarvas-koponya és gyünyörű tollak miket hazavihettem. Felejthetetlen volt! Az erdő az utolsó menedék!
Don Quixote Creative Commons License 2007.08.08 0 0 2363

Szia Kate!

Nagyon érdekes és egyben megdöbbentő, amikről írsz.

Érdekes, hogy korábban ebben a topikban a Galgadio vagy az NJ szinte pont ugyanilyen dolgokat írtak le egy az USA-ban valaha működött indián benntlakásos iskoláról.

Előzmény: kat63 (2360)
annie99 Creative Commons License 2007.08.08 0 0 2362
És a fenntartó egyházak hogy nyilatkoznak a saját szerepükről?
Előzmény: kat63 (2360)
annie99 Creative Commons License 2007.08.08 0 0 2361

Azt hiszem, ezek a képek nem annyira közismertek... A felsőn Geronimo látható, az alsón Chief Naiche, a szabad csirikavák utolsó főnöke. A képek már hadifogságban, 1890-ben készültek, az alabamai korszak közepén. (Szinte hallani vélem egy idomár ostorpattogását... )

Aratott köztük a halál, miközben nyomorúságuk a környék látványosságává vált, és az "idegenforgalomból" egészíthették ki fejadagjaikat. Piacképes volt a kiszolgáltatottságuk. Nem sokkal később több, mint hetven férfi lépett be annak a hadseregnek a kötelékébe, ami fogva tartotta őket. Ilyen paradox módon szerezhették vissza emberi -  harcosi - méltóságukat.

 

 

kat63 Creative Commons License 2007.08.07 0 0 2360

Sziasztok!

 

A kanadai bentlakásos iskolarendszerről irnék.

 

Az első  bentlakásos iskolákat még a francia gyarmatositók alapitották az 1600-as években azzal a céllal, hogy "megtéritsék" az őslakosokat. Egyértelmü volt, hogy az őslakosság nem kivánt a kereszténységre áttérni, hiszen önkéntesen alig-alig jártak ezekbe az iskolákba. Az 1800-as években a protestáns egyházak a mezőgazdaság üzésére való áttérést is kitették célül. Természetesen ez nem egyezett meg a hagyományos halászó, vadászó és gyüjtögető életformával, és önkéntességen alapulva ennek a politikának sem volt sikere. 1857-ben a szövetségi kormány meghozta a Fokozatos Civilizáció törvényt (Gradual Civilization Act) - a törvény célja az őslakosság asszimilációja volt. Ezzel egyidőben a szövetségi kormány felismerte, hogy a bentlakásos iskolarendszer "segitené" a fenti törvény végrehajtását, ezért a kormány finanszirozni kezdte az iskolákat. 1876-ban hozták az Indián törvényt (Indian Act), mely meghatározta hogy ki az indián, milyen "jogaik" vannak, hol és hogyan kell élniük, stb. Az Indian Act mai napig érvényben van és erre épül a mai napig fennálló rezervátum rendszer (erről majd később többet!), mint ahogy erre épült a bentlakásos iskolarendszer is. 1920-ban kötelezővé tették a bentlakásos iskolába járást a 7-15 éves őslakos gyermekek részére. A gyerekeket erőszakkal eltávolitották a családjuktól, ill. a szülőket börtönbüntetéssel fenyegették ha nem küldték önkéntesen a gyerekeket ezekbe az iskolákba. A gyerekek nagy része csak 10 havonta találkozott a szüleivel. A saját nyelvüket ill. vallásukat tilos volt használni - ha nem engedelmeskedtek, akkor megverték őket. Az ideológia az volt, hogyha elfelejtik a nyelvüket, kulturájukat és vallásukat, akkor beépülnek majd az európai lakosságba. Az 1900-as években, a gyerekek 40-60 %-a elhalálozott a bentlakásos iskolákban. A halál oka részben tuberculosis és részben fizikai bántalmazás ill. éheztetés volt. Elfogadott gyakorlat volt, hogy az egészséges gyerekeket a TB-vel fertőzöttekkel rakták össze, és a beteg gyerekeket nem gondozták (és persze sokáig nem is volt erre gyógyszer). Az 50-es évekig az iskolákra nem adott elegendő pénzt a kormány, igy a hiányzó összeget a gyerekek munkára való kényszeritésével pótolták. Az iskolákat a katolikus, anglikán, presbiteriánus és metodista egyházak müködtették. A 90-es években sok, valamikori iskola lakó inditványozott pert az egyházak ellen, főként fizikai és szexuális bántalmazás révén. A perek nagy része már lezajlott és az egyházi tisztviselők ezen bünei bebizonyosodtak. A szövetségi kormány 2005-ben 2 billió dollár kártéritési dijt ajánlott fel az érintetteknek. Ez személyre szóló kártéritést ill. terápiás programokra szóló pénzt jelent. Az utolsó bentlakásos iskolát 1996-ban zárták be.

 

A bentlakásos iskolarendszernek súlyos következményei voltak a kanadai őslakosságra nézve. A nyelv és kultúra elvesztése a nemzetiségi identitás, büszkeség elvesztését jelentette. Sok gyermek azt hitte hogy a szülők kényszeritették őket ebbe a helyzetbe és a tradicionális, családra épülő kötődések bomlottak fel. Az iskolákból a saját közösségeikbe visszatérve, ezek a gyerekek már nem tudtak tradicionális módon (halászat vadászat) megélni, az iskolákban pedig nem müvelték őket, ezért többségükből munkanélküli vált. A gyerekkori fizikai és szexuális bántalmazások hasonló problémákhoz vezettek a családokon belül - ez a mai napig súlyos probléma.

 

Itt a környékünkön a Kuper szigeten volt egy bentlakásos iskola - az ezzel kapcsolatos per az elmúlt években játszódott le, úgy tudom, a kártérités kifizetése még most van folyamatban. Munkám révén (gyermek védelem) sok olyan emberrel találkoztam, akit ebbe az iskolába kényszeritettek. Sokan közülök alkoholistává és drog függővé váltak. Sokan a saját gyerekeiket bántalmazták - ez egy ördögi kör. Sok generációra lesz még ahhoz szükség, hogy a bentlakásos iskolák "örökségétől" megszabaduljunk.

 

Tudom, a fentieket nehéz olvasni, de sajnos a az Észak-amerikai indiánok történelméhez tartozik. Az USA-ban is volt bentlakásos iskolarendszer, hasonló céllal ill. következményekkel.

Hetési Holló Creative Commons License 2007.08.07 0 0 2359
Hiányzik?
Előzmény: Don Quixote (2358)
Don Quixote Creative Commons License 2007.08.07 0 0 2358

Ha itt lenne még köztünk az Éberhard topiktárs, most biztos megkérdezne, hogy a "csikóharcosok" voltak-e azok, akik a lovak hasa alól is tudtak tüzelni a hadseregre.

Legalábbis többnyire ilyen kaliberű kérdései voltak, de azért színes színfolt volt a topik(ok) életében...

mastinkala Creative Commons License 2007.08.07 0 0 2357
Don! Az utolsó mondatom valami ilyesmi: távol sodródtam az igazságtól. Szóval, észrevételed valós, valóban sántít az elméletem, de ezt közöltem akkor is... ;-)
Don Quixote Creative Commons License 2007.08.06 0 0 2356

Már megbocsáss, de ez az érvelés egy kissé sántít.

A Dog Soldiers nem csajennek voltak? Ha igen, akkor mi köze van ennek ahhoz, hogy a sziú nyelvben hogy nevezték a kutyát és a lovat?

Előzmény: mastinkala (2353)
annie99 Creative Commons License 2007.08.06 0 0 2355

Szia Don!

 

A rendelést megint felvettem, reménykedj...:)

Amúgy megértelek, nehéz bevallanom, de magam is gyűjtöm a női szíveket megdobogtató alsóneműs felvételeket, itt mindjárt a kedvencem: daliás apacs harcos a hadsereg zoknijában ;-)

 

Előzmény: Don Quixote (2354)
Don Quixote Creative Commons License 2007.08.05 0 0 2354

Kedves Ani!

Töredelmesen be kell vallanom, hogy engem a női népviseletekből csak a szoknya alatti részek érdekelnek:-o)

Előzmény: annie99 (2344)
mastinkala Creative Commons License 2007.08.05 0 0 2353
Nem is tudom, esetleg ez a félrefordítás eredhet abból, hogy sziú nyelven a kutya=sunka, a ló pedig szent kutyaként van elkönyvelve, azaz ta sunka. Én elsőre erre tippeltem, de lehet, hogy messze sodródtam a valóságtól...
nj Creative Commons License 2007.08.05 0 0 2352
Igen, ezt a szokást én is ismertem, de erre nem gondoltam, hogy a pányva miatt lehetett. Amúgy nem hinném, hogy Tandori ennyire ismerte a síksági indián szokásokat, de ettől még lehet, hogy neked van igazad.
Előzmény: kat63 (2351)
kat63 Creative Commons License 2007.08.04 0 0 2351

Szia,

 

Nekem is csak tippen van, az alábbi cikk alapján:

www.manataka.org/page164.html .

 

A Cheyenne Dog Men vagy Dog Soldiers (Hotamitaneo) elit militáns csoport legbátrabb harcosai "kutya kötelet" (dog ropes) viseltek az öltözékükhöz erősitve. Ezeknek a bőrből hasitott szalagoknak a végére egy olyan cövek volt erősitve, amit egyébként lovak kipányvázásához használtak.  A csatában, amikor a társaik veszélyben voltak, ezek a legbátrabb harcosok kipányvázták magukat a földbe és addig ebben a pozicióban maradtak, amig a társuk megmenekült a veszélyes helyzetből, vagy egy másik társuk a segitségükre tudott sietni. Még akkor sem hagyták el a poziciójukat, ha a saját életük veszélyben volt.

 

A fentiek alapján talán a lovakkal kapcsolatos kipányvázás analógiáját vette alapul a forditó. Ezen kivül nem találtam semmi olyan referenciát, ami a csikó harcosok elnevezést támogatná...


Előzmény: nj (2350)
nj Creative Commons License 2007.08.04 0 0 2350

Azt tudja valaki, hogy miért fordította Tandori Dee Brown könyvében a "Dog Soldiers"-t "csikó harcosok"-nak?

Én arra gondoltam, hogy eredetileg a cheyenne-ek a lovakat hívhatták "nagy kutyák"-nak vagy valami hasonlónak és angolra fordításkor torzulhatott el, de ez csak tipp.

annie99 Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2349

Szia!

 

"INDIÁNOK és ősi kultúrák Észak-Amerikában (Helikon Kiadó 1993)"

 

Ma kaptam meg ezt a könyvet (White Elk olvtársunk ajánlatából) és tényleg nagyon klassz, bár egyelőre csak átfutottam rajta. Az apacs részbe olvasgattam bele leginkább, az alapján - és a képek miatt is - tényleg érdemes beszerezni. (Bár valószínűleg senki nem vonta kétségbe.)

Előzmény: mastinkala (2333)
annie99 Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2348

Szia!

 

Biztosan igazad van, köszönöm a helyesbítést.

A forrásomban "head chiefs—known as Wicasa Yatapikas, or "shirt wearers" formula áll, de nyilván pontatlan a meghatározás.

Előzmény: nj (2347)
nj Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2347

Én úgy tudom, hogy az ingviselők nem (feltétlenül) főnökök voltak, hanem inkább afféle tanácsadók a főnökök mellett. Vagy inkább, mint nálunk a miniszterek, a "végrehajtó hatalom" emberei (már amennyiben ez a síksági indiánoknál értelmes kifejezés, mert ugye náluk nem volt parancsuralom), akik az akiciták segítségével tartották fenn a rendet.

Pl. Crazy Horse sem volt főnök, amikor egy ideig "shirt-wearer"-ként működött. 

Előzmény: annie99 (2331)
annie99 Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2346

Köszönöm a tájékoztatást. Nem sok mindent tudok hozzáfűzni, talán csak egy idézetet, amit egy Magyarországon kiadott könyvből másoltam ki egyszer, de a címét nem tudom.

 

"Most ismét fordulat idejét éljük, az idő megérett a változásokra. Az asszonyok felismerik az ellenséget. Keresik az igazságot. Fiatal nőkkel beszélnek, s elmondják nekik, hogy a megerőszakolásnak nincs köze a szeretethez, sem az örömhöz. A férfiak ezáltal csak hatalmukat próbálják biztosítani - amolyan elavult hatalmat.

Az asszonyok újra megtanulják, mire való a testük, hogyan védjék meg önmagukat, s elmondják, mi a véleményük az igazságról, az alkoholról, a fogamzásgátló tablettákról és a szégyenérzetről. Igazságra, támogatásra és szeretetre vágynak, keresik azoknak a körét, akikhez csatlakozhatnának."

Nootka indián asszony 

 

Azt hiszem, csak ilyen belső változásokban lehet reménykedni, ezek pedig nem szoktak gyors és látványos változások lenni.

Érdeklődéssel várom az iskolákkal kapcsolatos írásodat. 

 

 

Előzmény: kat63 (2345)
kat63 Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2345

Szia!

 

Valószinüleg ez a téma (őslakos nők eltünése) akkor került középpontba néhány éve, amikor a rendőrség 27 nő maradányait találta meg egy sertéstenyésztő telepén Vancouver közelében. A Pickton per még most is folyamatban van. Az a hir járja, hogy 49 nőt gyilkolt meg, de a maradványok egy részét állattápnak felőrölte. Az áldozatok mind prostituáltak és kábitószeresek voltak, sokan közülük őslakos nők. Ezen kivül, Észak Brit Kolumbiában, már évek óta tünnek el fiatal lányok, akik otthonról elszöktek valami oknál fogva. A "Highway of Tears"-nek nevezik azt a viszonylag elhagyatott autóutat, ahol ez a probléma többnyire előfordult. Ezek közül a lányok közül is sokan őslakosok. Miért? Mert az őslakosság itt viszonylagos nagy szegénységben él, nagy az alkoholisták és a kábitószerfüggőek száma közöttük, és gyakori a gyermekbántalmazás (fizikai, lelki és szexuális) - a fiatalok, főleg a lányok gyakorta elhagyják az "otthonukat" és sokan Vancouver utcáin kötnek ki, prostituáltként.

 

Igen, volt sok vita arról, hogy vajon a hatóságok léptek-e ezzel a problémával kapcsolatban, vagy sem. Nekem az a véleményem, hogy ugyan hol keresték volna őket? Irtózatos nagy országról van szó, még Brit Kolumbia is hatalmas nagy (Vancouver sziget pl. Magyarországnyi terület), és ráadásul viszonylag gyér a lakosság, hatalmas erdőségek, hegységek, vadonok vannak. Ha egy elhagyatott országúton stoppol valaki és beül valakinek a kocsijába, utána könnyen egy tengerszem fenekén lehet kikötni - vagy egy szakadékban, aztán a grizzly medvék tüntetik el. Nem lehet ilyen hatalmas területeket átfésülni, úgy mint Európában (és ott sem mindenhol).

 

De a dolog másik része szerintem az, hogy ugyan teljesen mindegy, hogy a hatóságok gyorsan vagy lassan lépnek, mert ezek a szerencsétlen eltünt nők már valószinüleg akkor nem élnek, amikor a család elkezdi keresni őket. A probléma a családokkal és az elkövetőkkel van: miért van az hogy a család nem tudja ezeket a fiatal nőket megvédeni, és miért van az, hogy vannak olyan illetők, akik büncselekményeket követnek el. A válasz véleményem szerint visszatér a fent irtakhoz: szegénység, drog függőség, gyermekbántalmazás. Az őslakosság körében különösen nagy tragédia a szexuális bántalmazás elterjedtsége (vérfertőzést is beleértve). A gyarmatositásnak, és az azt követő asszimilációs intézkedéseknek, mint pl. a bentlakásos iskola rendszernek (residential schools) nagyon súlyos következményei voltak az őslakosságra nézve. (Majd később irok többet erről az iskolarendszerről, hatásáról és a manapság folyó ezzel kapcsolatos perekről.)

Előzmény: annie99 (2342)
annie99 Creative Commons License 2007.08.01 0 0 2344

A harmadik, "Three-Hide Dress" néven ismert ruhatípusról írtam már a 2255-ös hsz-ban, két fényképet is beszúrtam, amik témájukat tekintve ide kapcsolódnak.

 

A szabásminta alapján könnyen elképzelhetjük a készítés menetét. A felsőrészt varrással vagy kötők segítségével rögzítették a szoknyához, esetleg különálló ruhadarabként viselték.

 

Csejenn ruha 1870-ből (Montana)

A három színes sáv a csejenn stílus jellegzetessége. A ruhán a négy szent szín jelenik meg: a piros az élet, a sárga a Nap, a fekete az ellenség fölötti győzelem, a fehér pedig a hajnal szimbólumaként. A piros színt gyapjúszövet betét biztosítja, míg a sárga festés eredménye.

 

Komancs ruha 1860-ból (Oklahoma) A tulajdonosa minden bizonnyal előkelő család tagja volt, ezt mutatja az akkoriban még nehezen elérhető díszek változatos felhasználása. A különböző gyöngyökön kívül pénzérmék, kagylók és fémkúpocskák díszítik a sárgára és zöldre festett ruhát.

 

Komancs ruha 1890 (Oklahoma) A gyönggyel hímzett sávok alapján ránézésre csejenn ruhának tűnhet, árulkodik azonban a gyöngyhímzés technikája, az úgynevezett "flat gourd stitch" (melynél a gyöngyszemek egyesével vannak ráöltve a bőrre).  Az öv kerek díszei (concho), a lelógó dísz és a csatok ezüstből készültek. A hosszú szárú mokaszin szintén 1890 körüli.

(Forrás: National Museum of the American Indian)

 

A változatosság kedvéért mutatom meg ezt a képet. 1898-ban készült és a Rinehart sorozat része. A képen látható csirikava lány (Hattie Tom) ruhája két részből állt, ahogy a 2255-ben bemutatott apacs ruhák is. Az asszonyok ebben az időben már nem jártak bőrruhában, de a fiatal lányok számára elkészítették a Napkelte Tánchoz kapcsolódó díszes ruhát. (A fiatalembert Bonie Tela néven ismerjük, San Carlos apacs volt. Egy pillantást vethetünk a férfiak általános viseletére is.) 
annie99 Creative Commons License 2007.07.31 0 0 2343

 

Mint már említettem, az 1820-as évektől kezdődően új ruhatípusok terjedtek el. Két állatbőr felhasználásával készült a "Two-Hide Dress", elterjedése a mellékelt térképen látható.

 

Két színben összeillő bőrből formálták a ruhát, összevarrva őket a vállrészen és a karok alatt. A hátsó lábak visszahajtásával gallérszerű rész alakult ki, mely a hát- és a mellrészen húzódott végig. Az állatok farkát a korai ruhákról nem vágták le. A mellső lábak a szoknya bővülő fazonát adták, ami a lovaglásnál igen praktikus volt.

 

 

Arikara ruha 1840-ből. Jól látható az állat farka. A díszítés kékeszöld és piros földfestékkel készült.

 

Ezt a lakota lányruhát a kék "pony"-gyöngyökön kívül 150 valódi szarvasfog díszíti, ami igen tekintélyes mennyiség. Kiváló vadászra, esetleg kereskedelmi úton történő beszerzésre utal. (Egy állatnak csak két fogát használták fel.) 1850 körül készült.

 

Yakama ruha 1860-ból, a fennsík jellegzetes gyöngyös-rojtos stílusában. Többféle gyöngyöt használtak hozzá, a nagyméretű kék, zöld és arany színű gyöngyöket "Russian" vagy "Siberian bead" néven tartjuk számon, mert orosz kereskedők vitték Észak-Amerikába, bár eredetileg Olaszországból vagy Bohémiából származtak. Az apró, a mi kásagyöngyünkhöz hasonló "seed bead" típusú gyöngyök is megjelennek ezen a darabon.

 

1855 körül készült lakota ruha. Körülbelül ebben az időben kezdték az állat farkát U-alakú hímzett panellel helyettesíteni. A könnyebben beszerezhető apró gyöngyök nagyobb kreativitást, új minták kidolgozását tették lehetővé. Ezen a ruhán kereszt alakú minták láthatók, melyek a négy égtájat vagy a hajnalcsillagot jelképezték.

 

1865-re a lakota asszonyok fontos kereskedelmi terméke lett a mell fölött teljesen gyönggyel borított női ruha. Ehhez sokszor három állatbőrt használtak fel, szabása azonban a hagyományos kétbőrös mintát követte.
annie99 Creative Commons License 2007.07.31 0 0 2342

Szia!

 

Örülök, hogy többet tudhatok meg erről a népről, akik valahogy kicsit kimaradtak a tudatunkból, mivel társadalmi viszonyaikat tekintve kilógnak az elterjedt  "indián" képből.

Néhány éve olvastam az Amnesty International felhívását a kanadai őslakos nők védelmében, akiknek az eltűnése esetén a hatóságok nem nagyon mozdulnak, ezért aztán mindenki, akinek bizarr ötletei vannak, (őslakos és nem őslakos urak egyaránt) megtalálja őket. Érdekelne, hogy Te hogyan látod ezt, engem meglepett, hogy éppen Kanadában öltött ez a jelenség olyan méreteket, hogy külön kiemelje az AI.

 

 

Előzmény: kat63 (2338)
annie99 Creative Commons License 2007.07.31 0 0 2341

Szia!

 

Köszi a tippet, letöltögettem egy adagot, elleszek vele egy darabig :) (Az ékezetek hiánya nem zavar, nem azért mondtam.)

 

Dee Brown könyvén gondolkodtam el. Annyira szép a fordítás is - és itt elsősorban az indiánok beszédeire gondolok - hogy még ma is emlékszem néhányra, ami gyerekkoromban szíven ütött.

 

"Bár igazságtalanul bántak velem, reménykedem. Nincs két szívem... Együtt vagyunk hát újra, hogy valamiképp béke legyen. Mint a Föld, oly súlyos szégyenem, de megteszem, amit barátaim tanácsolnak. "(Motavato - Kormos Üst)

 

Eddig tudom csak fejből. Másokat is írhatnék, Joseph, Cochise és mások szavait,  amikről úgy éreztem,  felhallatszanak az égbe. (És ma is úgy gondolom.)

 

Rátok is ilyen nagy hatással volt ez a könyv?

 

 

Előzmény: comesoutholy (2337)
sher99 Creative Commons License 2007.07.30 0 0 2340

 

 

 

 Sziasztok !

 

 

 Üdvözlet az új tagoknak ! Örülök, hogy ilyen szépen gyarapodunk.

 

 

 Üdv.

 Sher

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!