"Taylor Wheeler ... pont a laikus érdeklődőket célozza, és csak középiskolás matematikár feltételez."
Az a helyzet, hogy sokkal könnyebb az egyetemi matematikát használati szinten megtanulni, mint a specrelt megérteni. A matekot milliók megtanulják, miközben specrelben simán elkaparnak.
Tehát ez nem igazán jelent előnyt.
"Sorra veszi azokat a kis fejtörőket, amikre az átlag érdeklődő rá szokott csodáékozni, esetleg belegabalyodni."
Talán éppen ezért nem értik és tartják misztikusnak. Túl sok a fejtörő és kevés a sima gyakorlás.
Ettől akrobatika jellege van.
Kerülik a matematikát és mesetörténetekkel próbálják pótolni.
Holott függvények, grafikonok kellenének.
Miért nem így oktatják mondjuk a fizika egyéb ágait? Monduk a termodinamikát. Ők beérik az egyetlen Maxwell-démonnal. :))
Már megbocsáss, de egyrészt a relatív sebességek, másrész a többszöri inerciarendszer váltása okozza.
Ez az "inerciarendszer váltás" is eléggé megtévesztő. :-) Ezt úgy szokták félreérteni, mintha valami miatt kötelező lenne néha leíró rendszert váltani. Holott csak arról van szó, hogy az egyszerű példákban szereplő tárgyak mozgásában sok hosszú inerciális mozgású szakasz van, és a szemléltetés kedvéért ezekre szokás illeszteni a leíró rendszert. Vagyis szemléletesen szeretnének oktatási célzattal számolni, de ez egyáltalán nem kötelező és nem tartozik a lényeghez.
Természetesen egyetlen egy tetszőleges inerciarendszerben kiszámítható bármi, akkor is, ha a tárgyak összevissza gyorsulgatnak, és egyetlen egy rövid inerciális szakasz sincs a mozgásukban. :-)
Az okok keresése kapcsán nálad tovább is mennék.
Szerintem nincs megnevezhető oka az órák eltérésének, ha csak az nem, hogy ilyen a téridő geometriája. Hogy miért pont ilyen, nem tudjuk. Történetesen olyan a világ, amit ezzel a geometriával lehet jól leírni. Az sajátidőt a téridőbeli ívhossz határozza meg. Ilyen a világ, kész.
A gyorsulások, sebességek, egyáltalán a mozgások határozzák meg, milyen lesz a téridőben az ívhossz, ami viszont megadja a sajátidőt.
Ilyen értelemben kb annyira magyarázható a gyorsulásokkal, sebességekkel stb. az órák eltérése, mint pl. ugyanezeket okként megnevezni arra, hogy autóval eljutok Budapestről Pécsre.
Az órák lassulásánál, így az ikerparadoxonnál is azért berzenkedek a gyorsulás mint kiváltó ok emlegetése miatt, mert a felgyorsított rendszerből vizsgálva a mindvégig nyugalomban lévő rendszert, ott is tapasztalható az órák "lassulása", pedig semmiféle gyorsító erő nem hatott rájuk.
A gyorsulás maga nem segít. Teve itt félreérthetően fogalmazott, ezt kifogáslta Mungo.
A pontos megértéshez a sajátidő és a téridőben befutott ívhossz kapcsolatát érdemes és célszerű megérteni. Ha egy út során pontosan ugyanakkora és ugyanolyan számú gyorsulási szakasz van, de más sorrendben vagy akár csak más ütemezésben, teljesen eltérő lehet az ívhossz és így a sajátidő.
Ha meg akarod érteni, olvass el egy jó könyvet, pl. a nemrég megjeleny Taylor&Wheeler téridőfizikát. Ez egy nagyon jól megírt könyv, mely pont a laikus érdeklődőket célozza, és csak középiskolás matematikár feltételez. Sorra veszi azokat a kis fejtörőket, amikre az átlag érdeklődő rá szokott csodáékozni, esetleg belegabalyodni... :-)
"Dögöljek meg, ha értem!" Szerintem szándékosan igyekszel elbonyolítani... az ikerparadoxonban azt kell megmagyarázni, hogy miért nem szimmetrikus az ikrek órája. A válasz erre az, hogy azért nem, mert a mozgásuk sem volt szimmetrikus: az egyik inerciális mozgást végzett, a másik pedig gyorsult (nem, nem az egyikhez képest gyorsult, hanem abszolút értelemben, vagyis belső méréssel kimutatható módon).
...az ikerparadoxont nem az abszolút sebesség okozza, nem is a relatív sebesség okozza, hanem a gyorsulás...
Már megbocsáss, de egyrészt a relatív sebességek, másrész a többszöri inerciarendszer váltása okozza. A gyorsulás ahhoz kell, hogy eljussak egyik inerciarendszerből a másikba. Kétségtelen, hogy a gyorsulások alatt is elmásznak az órák szinkronizáltságai, de nem ez a lényeges jelenség. Ugyanis ha a gyorsulások lennének a lényegesek, akkor nem számítana hogy mennyi ideig távolodik illetve közeledik az utazó iker egyenletes sebességgel, tehát mindegy lenne, hogy tiz fényévre távolodott, vagy a gyorsító szakasz után azonnal visszafordult.
Tehát a gyorsulás... Nem a lassulás, hanem a gyorsulás...
A gyorsulás definíciója: a sebesség időegység alatt töténő megváltozása.
Tehát amit te lassulásnak nevezel, a fizikában az is gyorsulás. A "lassulás" köznapi kifejezés, mely azt jelöli, hogy a gyorsulás iránya ellentétes egy teljesen önkényesen választott sebesség iránnyal.
Gézoo, _kérlek_, tedd félre a lassulást, az _ugyanaz_ mint a gyorsulás (legalább háromszor leírtam ma délután!)
Egy Földi megfigyelővel és egy inerciális mozgást végző részecskével nem lehet bemutatni az ikerparadoxont; ahhoz olyan szituáció kell, amikor a két iker először egy helyen van, utána eltávolodnak egymástól, a maximális távolság elérése után újra közeledni kezdenek egymáshoz, végül ismét találkoznak és egyeztetik az óráikat. Tetszik érteni a különbséget?
"az ikerparadoxont nem az abszolút sebesség okozza, nem is a relatív sebesség okozza, hanem a gyorsulás, amely, mint párszor tisztáztuk, belső méréssel kimutatható"
Tehát a gyorsulás... Nem a lassulás, hanem a gyorsulás...
Tehát jön egy mezonocska... cammog a maga közel fénysebességével..
nincs se gyorsulása, se lassulása, mégis az órája milliószor lassabb mint a miénk...
Vagy jön két hajó 0,4 c-vel, egyik 10 G-vel lassul, a másik 10 G-vel gyorsul,
azonos ideig.. ez egyik ezzel eléri a mi sebességünket, és megáll a földön..
De az órája azonos sebességgel ketyeg, mint azé amelyiknek a sebessége
ezalatt 0,8 c-re nőtt..
Nadon érdekes... És magadtól találtad ki vagy valaki segített??
Csak hogy itt azt kérdeztem, hogy hogyan különbözteted meg a lassulást a gyorsulástól.. Ez, mint az előbb tisztáztuk, lehetetlen, illetve annyiban lehetséges, ha önkényesen kiválasztunk egy irányt, amit elnevezünk 'menetirány'-nak.
Mert ugye szerinted az egyik lassítja a másik gyorsítja az órát... Semmi ilyesmit nem mondtam. Ha megengeded, idézem magamat: az ikerparadoxont nem az abszolút sebesség okozza, nem is a relatív sebesség okozza, hanem a gyorsulás, amely, mint párszor tisztáztuk, belső méréssel kimutatható.
Vezesse elő kolléga a hogyanját... A gyorsuló rendszerek abból ismerhetők fel, hogy tehetetlenségi erők hatnak bennük – általános iskola hetedik osztályos tananyag.
Bár én azzal is megelégszem, ha a 10 G-s lassulást a 10 G-s gyorsulástól megkülönbözteted.. Ez, mint az előbb tisztáztuk, lehetetlen, illetve annyiban lehetséges, ha önkényesen kiválasztunk egy irányt, amit elnevezünk 'menetirány'-nak.
Ha pedig nem az abszolút sebesség nagysága okozza az időlassulást, akkor pedig a sebesség változás relativitása miatt, mindkét rendszer a másikat látja gyorsítottnak-mozgónak, a saját-nyugvó rendszeréhez képest.. Így mindkét rendszerből a másik rendszerének ideje lassul le..
Tehát: az ikerparadoxont nem az abszolút sebesség okozza, nem is a relatív sebesség okozza, hanem a gyorsulás, amely, mint párszor tisztáztuk, belső méréssel kimutatható.
Oké... Akkor ecseteld, hogy ha két egymáshoz képest mozgó rendszer mozgásállapot eltérése teljesen szimmetrikus, akkor melyikben laasul az idő és miért??
Avagy a relatív sebesség hogyan és mire hatva okoz időlassulást ???
Ezt különösen igazzá teszi az a tény, hogy a gyorsulás méréssel, csak a sebesség megváltozását tudjuk mérni, de a sebességváltozás irányát nem! Vagyis nem dönthető el a "gyorsulásméréssel", hogy nőtt vagy csökkent a sebességünk !!!
Tehát ha egy utas a kanyarodó autóbuszban elesik, csak azt a tényt tudja megállapítani, hogy ismeretlen eredetű erő ledöntötte a lábáról, de azt nem, hogy milyen irányba esett el?
Legutóbb abban állapodtunk meg, hogy ha egy P és Q rendszer egymáshoz képest nyugalomban van, majd az egyiket felgyorsítjuk, akkor gyorsulás méréssel eldönthető melyikük mozgásállapota változott meg a másikhoz képest.
Méréssel nem dönthető el (nincs olyan mérés, amivel meg lehetne mondani, hogy a most inerciális mozgást végző test korábban gyorsult-e), viszont eleve tudjuk hogy mindkettőé megváltozott a másikhoz képest.
Amely megállapítás önmagában is hamis volt..
Sokkal több hamis állítás van mint igaz, ezért szerintem az igaz állításokra kellene fókuszálnunk.
