Keresés

Mindennek már 2 és fél éve, de ami óriási traumát okozott, hogy Fallot-tetralógiával született, ami egy elég súlyos, négyszeres szívfejlődési rendellenesség. Túl vagyunk egy nagy műtéten (8 hónaposan történt), túl vagyunk az ezután következő másfél évnyi gyógytornán, ahova heti 2-3 alkalommal hordtuk, egyszóval úgy-ahogy akár még nyugodt is lehetnék, de nem megy.

Azóta már született egy kislány, aki teljesen egészséges és 1 éves, de egyszerűen nem tudom feldolgozni ezt a traumát, mármint ami a fiamat illeti.

Elvileg már jól vagyunk, már kb. 8 hónapja jár, de persze egy kicsit le van maradva kortársaihoz képest. Az orvosok is csak biztatót mondanak, de valahogy a kisördög ott bújkál bennem, hogy mi van, ha valami mégsem lesz rendben.

Tudjátok, igazából hasonló cipőben járó anyukák biztatását várom, hogy mondjanak valami jót az elkövetkezendő évekre, valami biztatót, akikkel hasonló történt. Remélem, nincsenek sokan.

Előre is köszönöm.
ingóbingó