Így igaz! Én április első felében vetettem és akkor még bár nappal meleg volt de hidegek voltak az éjszakák. Most ha meleg lesz szinte mindegy hova veti csak igyekezni kell mert kifut az időből. Szerintem jól csinálja, hogy kétféle módon veti el, majd kiderül melyik lesz a jobb.
Ha 25 fok feletti meleg helyen tartja én mindenképpen a cserépbe vetésre fogadnék.
Tetvek beindulnak lassan ...vásároltam egy Vektafid A nevű bio cuccot...de esik az eső...a tetvek meg diszkóznak a levelek alján...az van rá írva,hogy 5 órán belül ne essen eső a permetezés után...remélem nem kések el vele ,ha még rosszidő lesz 2-3 napig...
Tegnap vettem 12 drb...2 hetesek 520 Ft/drb. 10 hét múlva 3,5... 5kg között lesznek /ha az Úr is úgy akarja/..és irány a hűtőláda! (liba 1200 Ft/drb. 2 hetes)!
...és? Vajon a csirke már nem csirke? Megsúghatom, még mindig van ketreces tenyésztés...és ott nuku szalma..)) /amúgy a mély almosból kivitt almot kevertük a tiszta ketreces trágyával....és 1..2 év érlelés után....irány a paprikaföld /abban az időben a kolhoz csak 100 hektárt termelt+ annyi volt a háztáj.
Most látom, mennyit változott a világ--ma már egyik sincs..((
Köszi az infókat! Ebben az esős időben azt csinálom,hogy 3 magot cserepekbe vetek,4 magot pedig fészkekbe,a helyére. Ások egy nagyobb gödröt és jól meg trágyázom. Fóliát teszek majd le kb. 1m2 darabot. A töve tiszta maradjon.
Semmi szoktatást nem igényel nálam. Elvetem-kikel megy a fóliába és ott nevelkedik kihelyezésig. Az első hetekben kirakás után locsolni kell később már elterpeszkedik és kevesebbszer kell locsizni. Nagy melegekbe majd nyáron összeesik a levele azért, hogy kevesebb vizet keljen neki párologtatni de este a hűvösebben mindig megujjul.
Azért nem esszük mert drágább mint a tyukhús. Kevés a píz az egyszerű embereknek.....én se eszek kacsát max egy évben egyszer valamilyen ünnepen vagy ha vendég jön.
Én egy-egy margarinos dobozt kibéleltem nylonzacskóval és ezekbe vetettem el egy-egy magot kb fél centi mélyre jó nedves földbe,a dobozokat tetővel lezárva, meleg helyen és a harmadik napon kikeltek. Ahogy kibujtak rögtön kiraktam őket mert így még nem kell a napfényhez szoktatni, ha hagyod megnőni akkor szoktatni kell. A nylon zacskó meg azért jó mert így könnyebben ki lehet szedni a földjével együtt hogy ne hulljon szét.
Nálunk évről évre többen vágnak kacsa hizlalásba...145% az ország baromfi termelése...ebből 45 elvileg export...a kacsa mind export...itthon nem nagyon esszük,mi magyarok...
Köszönöm az információt. Megjegyezném 1981...92 között egy olyan baromfi telepen dolgoztam, honnan évi 2 millió vágóállat került ki. Tehát "képben" vagyok..)))))
A kertemen túl mezőgazdasági föld van....2001 óta lakunk itt de még szerves trágyázást a gazdaság nem végzett. Tartják a vetésforgót rendesen, kukorica-búza-napraforgó-repce stb.
Nem akartam bő lére engedni de eszembe jutott, hogy a zasszonnyal az első évben négykézláb haladva nyomláltunk mert szerettük volna tövestől eltávolítani a hihetetlen mennyiségű nyomot , aztán évről évre kevesebb lett. Kivéve amikor egy ifa birka trágyát kaptam......
Köszönöm az írottakat! Már 3 éve kertészkedem, nincs sok rossz tapasztalatom, sokan ösztönöznek, csak ne kellene a vízért ennyit szenvednem, mondjuk most már három napja esik és holnapra is azt mond, így egy darabig nem lesz gond ezzel. Persze egy-két termény tűnt már el, de ez szerintem a bekerített kertből is eltűnik néha :) Tapasztalás az egész és a csoda, mely a szívünkben él... :) És persze a képeken, talán átadja a sok kép mindezt az érzést!
Azért a hsz-ból kitűnik,hogy nem ma kezdtél el érdeklődni a mezőgazdaság iránt... :) Vágod a borsót,hogy úgy mondjam! Legalább tudom,van néhány ember aki tudja miről beszélek néha... :D
Én is így vagyok ezzel...persze itt is az emberek nagy része városba jár,hogy teperhesse egy kicsit azt a bizonyos mókuskereket...természetesen az életben maradáshoz elegendő pénzért. Élni viszont már kevés az a pénz...
én munkanélküli lettem...részben saját akaratomból. Lakásfelújításra szánt megtakarítás,hitel(nem nagy összegű,csak a törlesztés a magas... :)...) egy részét költöttem a kertészkedésre...föld beművelése,vetőmag,és a legfontosabb az öntöző technika,zsír új,kútfúratással együtt, 4000 négyzetméterre...tudom majd bővíteni is...mert 6500 négyzetméter körül lenne a kert végső mérete...egy részét viszont még nem vontuk be...ott bodza,meg mindenféle volt...azt kivágtam,kituskóztattam...ősztől már a művelést,talaj előkészítésével meg akarom kezdeni...
Szóval a ganyéra visszatérve...én ajánlom kicsi kerteseknek a vietnámit,vagy az amerikai,esetleg minesotai törpe méretű disznókat....lesz saját trágya,mindent tökéletesen komposztálnak,3-4 négyzetméteres olban elvesznek...szelídek.....lesz saját,prémium füstölt csülök a történet végén... :)
Itt szabolcsban már könnyebb a tescoból húst venni és kényelmesebb is... Egyszerűen nem éri meg tartani a jószágot. Persze mi ettől még tartjuk, nekem a bolti/túltápozott hústól a szemem is kifordul, de így vagyok a bolti zöldséggel is... szép, piacos és rajzolni se lehet szebbet, de ilyet neten is tudok nézni... Az enyém nem olyan piacos, de legalább tudom mivel van kezelve, már ha egyáltalán van.
Ti az országnak akkor a trágya szegény részében éltek...nálunk sokan nagyban és kicsiben is kertészkednek és a helyi állattartók,főleg baromfisok(kacsa,liba)bőségesen ellátják őket trágyával...ősszel kihordják a föld szélére a nyáron a telepen összegyűlt trágyát(pl 100000 kacsa trágyáját). Ezt tavasszal szórják szét...addig is érik...értem,hogy mit beszéltek,de én azt mondom,hogy nem kell sokat agyalni rajta...a szalmás,viszonylag érett trágya nagyon jó talaj javító...aztán még 10-30 szor műtrágyáznak,tápoldatoznak,permeteznek...itt mindig van trágya...a juhok alól egész télen nem ganéznak ki...rengeteg jóféle összejön 100-200 birka alatt tavaszra...
a lényeg az,hogy itt a Kiskunságban van élet és nincsenek még 1000 hektáros emberek...
Most kevesebb tökfélénk lesz. 1-1 Uchiki Kuri és turbántök, meg valamelyik fajtából van még egy palántám, de még nincs kiültetve.
Tavaly késő ősszel málnatövekért kaptam cserébe 102 db földieper palántát (3-4 db-ot kértem), és csak a kerítés mellett találtam nekik helyet, ahol eddig a tök futott. Nem szeretném teljesen beárnyékolni őket, úgyhogy az említett sütőtökön kívül csak Luffa sepium és Luffa operculata lesz a kerítésre futtatva, ezeknek nincs nagy lombjuk.
Ezeken kívül van még 4 db. Momordica palántám. Még nem tudom, hová ültessem, de régi volt a mag, frissíteni akartam. Ha csak pár termés beérik, már elértem a célomat. Talán még ezek is el fognak férni a szamócák mögött a kerítésen.
Mély almos esetén kell az alom, különben a letaposott trágyát nem tudják felszedni, csak nehezebben. Olyan is van, hogy mindig ráalmoznak és amikor a csirkék elérik a kikerülési kort (általában vágó súly) akkor takarítanak. Szóval ott extra szalmás/alom anyagos a trágya. Az alom a trágyát segít összefogni, szállíthatóbbá tenni. Persze az se jó ha túlzásba van viszik, mert akkor csak szalma lesz...
A másik, amit itt disznó tartásban alkalmaznak, de ehhez speckó padozat kell, hogy vízzel mosassák a padlót és ezt egy trágya tároló ciszternába vezetik, innen pedig folyékony tárgyaként lehet szállítani. Az más kérdés, hogy ebben azért csomó fertőtlenítő és nyavaja van, mivel nem csak tiszta vízzel mosassák a padlót! Úgy tudom itt almozás sincs. Ez se újkeletű, de én azért a normál tehén trágya híve vagyok személy szerint. (A nyúl és birka is jó, csak abból kevés van)
Köszönöm, amit írtál, annak idején megtetszettek a sütőtökjeid, s kedvet kaptam én is a felfuttatott sütőtök neveléséhez. Erkélyen erkélyládába is ültettem, majd meglátom hogyan növekszenek, ott uborkahálóra futhatnak majd, igaz, egyelőre kissé sárgásak a levelei, bár nagyon sok napsütést kapnak, mivel déli fekvésű az erkélyünk. A levelei keményen állnak, így biztosan egészségesek, talán épp a sok napsütéstől olyan sárgák, nem csak az erezetük, hanem a teljes levelük világoszöld. Majd talán beindulnak. A hétvégén pünkösd, így egy nappal többet lehetünk itthon, talán tudok készíteni nekik egy kis "csalánfőzetet". Szerintem a tököknél a nyári meleg napok kedveznek, ekkor kezdenek el igazán versenyt futni a kertben. Szerintem először a gyökérzetüket növesztik meg, majd miután biztonságosan tudnak vízhez jutni, akkor nagy, erős, csöves száruk sok vízzel megtelik, avval tartják magukat. Ekkor már minden nap fél métert futnak, jó talán nem annyit :) Tavaly május 20-án ültettem a cukkiniket, s július 6-án volt első termésem, szerintem akkor gyorsabban fejlődtek, mivel már szinte nyár volt, mikor kikeltek a földből a magok. Idén egy hónappal hamarabb ültettem, idejében, április 19-én, bár most kissé lemaradásban vannak a tavalyi "gyorsaságukhoz" képest, de talán június közepére lesz első termés. Ebből is látható, hogy szeretik a meleg napokat a sok napsütést, s ekkor növekszenek igazán. Most, hogy harmadik napja esik itt az eső, eléggé megtorpantak, de majd talán utána a sok nedvességtől és a napsütéstől... Idén ültettél tökféléket?
A milliós nagyság rend akkor lehetne igaz, ha baromfiról beszélünk... Ott meg a legtöbbet nagyon hamar levágják, továbbá a trágya extra szalmás.
Ami jó lenne, az a marha, sertés, juh trágya. A szarvasmarhából alig van a korábbi évekhez mérve, a sertés és juhból nincs nagy infóm, de a bárányt legeltetik, abból nem lehet sok trágyát számolni, a sertésből lehetne éppen trágya, de abból sincs elárasztva úgy az ország, hogy tetemes trágya mennyiség legyen.
Na meg nem csak a zöldségesbe kell a sok trágya. Kultúrától függetlenül mindenhol jó élettani hatása van a talajra, mivel javítja a talaj szerkezetét, ezzel egy lépést téve a jó talaj élethez.
Sem a mű sem a szerves nem tud annyit önmagában mint a kettő együtt és ezt a nagyok is el szokták ismerni.
Egyébként nem az ördögtől való dolog. Alaptrágyázásra mindenképp szerveset érdemes használni, majd a fiatal növénynek fejtrágyaként mikramid később pedig npk levéltárgya formájában. Nálunk legalábbis ez tűnt a leghatékonyabbnak.
. van sok trágya. Az állatokat milliószámra tartják. Zöldségesekbe kell sok trágya. Azt meg nem 100hektár szám nyomják. . . Tizenhektáros zöldségesek már nagymenők. . .
Szerintem félreértettél, én nem próbáltam összehasonlítani a szerves- és a műtrágyát. Azt próbáltam leírni, hogy mennyire jó lenne, ha sokkal több szerves trágyát használnának az emberek, de a nagyobb gazdaságok szükségleteit nem tudja fedezni az állatállomány.
Olvastam a hsz-edet a kertetekről, meg a traktoros gyomirtásról, hát minden elismerésem, nem lehetett könnyű menet. Egy olyan területen elképesztő mennyiségű gyommag lehetett.
Géptanból volt ilyen számolásos feladatunk, bár most nem teljesen értem, hogy miből vontad le, hogy nem volt :). Persze, m2-re lebontva nem sok, de ha van 100 hektár földed, akkor arra mennyi is kell? 5000 tonna, ha a kisebb mennyiséget számolom. Oké, szamócából ritkán csinálnak 100 hektáros ültetvényt, de szántóföldnél nem ritka a több ezer hektáros ültetvény sem. Ha csak 15 tonnát számolok, ami elvileg szántóföldi kultúránál is csekély mennyiség, akkor is 1500 tonna trágyát kéne szerezni néhány évente.
Ha az összes termőfelületet 4-5 évente csak 15 tonna szerves trágyával akarjuk feltölteni hektáronként, akkor sincs elég trágya az országban. Nem az arányra mondtam, hogy sok, hanem az összmennyiségre. Ezért van az, hogy a legtöbb gazda legrosszabb esetben nem is használ szerves trágyát. Mert gyümölcsösnél, zöldségnél egy pár hektáros terület már elég szépen terem, de szántóföldi kultúráknál 20-30 hektár nem is számít nagynak.
A feladott házi dolgozat jópofa, csak éppen feltöltő trágyázásnál nincs értelme csak műtrágyával számolni. Pontosabban Itt az 50-100 t/ha szerves mellé kell a műtrágya. Az pedig, hogy mennyi műtrágya kell, azt nem lehet hasracsapás-szerűen kitalálni. Előzőleg talajvizsgálat alapján és a kultúra szükségletei alapján lehet kiszámolni, hogy mennyi műtrágyára van szükség, talajvizsgálat nélkül nincs értelme. Műtrágyánál tudtommal arra kell figyelni szamócánál, hogy K2SO4-et kapjon a klórérzékenysége miatt.
Konyhakerti szinten nem is írtam, hogy költséges lenne akármelyik trágya. Én most a sokak által irreálisan drága pellet trágyát használtam, kb 10x-es mennyiségben, mint ahogy ajánlják, és 5ezer forintba került. Azért sokan használnak műtrágyát házikertben is, de közel sem olyan mennyiségben, mint egy hajtatott paradicsomnál, ami kőzetgyapotba van ültetve és lényegében csak műtrágya oldattal van öntözve. Én is úgy gondolom, hogy házikertben megoldható a csak szerves trágyázás.
mikor ideköltöztem egy dzsindzsa volt a kert egy oroszlán símán elveszett volna benne
:o)
Ez ismerős!
20 éve vettük a tanyánkat. Az előző lakó csak a kaputól az ajtóig vezető utat kaszálta le időnként, ez volt az összmunka, amit éveken át végzett.
A "kertbe" egy MTZ-t küldtem be, kukorica-szárzúzóval. Kétszer kellett végigmennie, mert egy menetben nem tudta lezúzni a többéves gaztengert. A traki egyáltalán nem látszott ki a dzsindzsából!!!
A ház körüli kb. 200m2-es részhez nem fért hozzá, oda kihívtam a cégünk alkoholista mindenesét, aki egy liter pálinkáért bákinek bármit megcsinált, a kertibudi kitakarításától a pótkocsinyi tüzifa összevágásáig. Nem vállalta a kaszálást, pedig a végén már 5000,- Ft-ot kínáltam neki. (2005-ben!) Úgyhogy 10000-ért vettem egy használt benzines fűnyírót, és két nap alatt lezúztam az egészet. Vastagon fedte a mulcs a területet. :o)
Első tavaszunkon a szépen felszántott, bevetett kertet olyan gyomtenger lepte el, hogy nem bírtunk vele. Kemény volt. A feleslegem nem egyszer sírva próbálta kiszabadítani a gyomokból a vetemény, én meg jobban cifráztam, mint egy részeg kocsis... Rengeteget dolgoztunk, de alig termett valami.
Házi kertben most próbálkozom a műtrágyák teljes kivonásával, egyelőre nem látok problémát, minden szépen fejlődik. :)
Huszonéve, amikor a telket megvettük, találtunk egy zacskó valamilyen műtrágyát, abból feloldva amennyit előírtak, beöntöztünk egy füves részt, aminek az eredménye félelmetesen haragoszöld, buja "műfű" lett. A szer maradéka a kukában landolt, azóta sem járt nálunk semmilyen műtrágya, és egyelőre minden szépen fejlődik:)
Énnekem néha szerencsém van mert van a faluba egy srác akitől néha kapok marhatrágyát igaz a 2 m2-es utánfutómat megpakolom 3 fordulóval az úgy összesen 1,2-1,3 m3 lehet és ezt terítem 115 m2-re nem tudom megmondani, hogy ez hány kilónak felel meg. De ezt ennek ellenére kiegészítem ősszel ásás előtt NPK tavasszal rotálás előtt VITAL műtrágyával . A szerves trágya csak 2-3 évente játszik.
2001-ben mikor ideköltöztem egy dzsindzsa volt a kert egy oroszlán símán elveszett volna benne félig kötött volt a talaj ásáskor keményen rákellett lépni az ásóra. Azóta minden évben szántva van, rotálva van komposztozva és trágyázva van. Meg is látszik rajta. Ha most ások valamiért símán kézzel belenyomom az ásót.
"A növények élete nem merev, de egy számítógépes programnál valószínűleg bonyolultabb"
Khmm... Éppen ezért baromság, amikor szoftveres szimulációkkal próbálják mikrogramm mértékben beállítani az egyes kutlúrák tápanyag ellátását... Illetve amikor arról vitázunk, hogy van-e értelme nagyköltséggel egalizálni a szervestrágyák NPK tartalmát, vagy elég, ha egy körülbelüli átlaggal számolunk...
Zöldítés csak a 10 ha földterületet meghaladó tulajdonosoknak kötelező és ha van olyan földje ahol fás-bokros terület is van, (mármint az ő földjén...) akkor azt bejelentheti és nem kell újabb zöldítést végezni.
Érdeklődve olvasom az írásaidat és egyáltalán nem gáz, ha továbbadod a tanulságaidat kiskertre vonatkoztatva. Hányadikos vagy ha szabad kérdeznem meg nem sértve persze ?
Ha visszaszámolod az t/ha-t kg/m2-re, akkor kiderül, hogy nem olyan sok az. Tavasszal kb. 20kg/m2-t ástam be a kertembe... Na az már tétel! :o)
Ha van kedved, akkor csinálj egy házidolgozatot! :o)))
Számold ki (mondjuk) 1ha szamóca feltöltő trágyázásának a közvetlen költségét csak átlagos minőségű istállótrágyával, és csak műtrágyával! Műtrágyánál vigyázz, hogy a megfelelő hatóanyag-összetételűt válaszd! A szerves helybeszállítási távolsága legyen mondjuk 50km, a műtrágyáé 10km. A gépválasztást rád bízom, de azonos fogyasztásúak legyenek mindkét esetben. Amortizációval, közvetett költségekkel ne foglalkozz, mert a példa szempontjából nincs jelentősége.
Ha kiszámolod, akkor nem kell a továbbiakban fikciókba bocsátkoznunk, pontosan össze tudjuk hasonlítani.
(Abból, amit írtál, az tűnik ki, hogy ilyen jellegű feladataitok tervezési feladataitok nem voltak...)
Ellenben konyhakerti szinten szerintem nem a költségek alapján kellene megítélni a szerves vs. műszar kérdést.
Szerintem konyhakertbe csak szervestrágya való. Ha az ember műtrágyázza, vegyszerezi a zöldségeit, akkor egyszerűbb és olcsóbb megvenni a multiban a hasonló technológiával előállítottat...
De ez csak a magánvéleményem, mindenki részéről kéretik a kövek dobálását mellőzni! :o))
Persze, én itt inkább a házi komposztálásról beszéltem, ott már csak a mennyiség miatt is nehéz megoldani az ekkora és ilyen tömör halmokat. A növények élete nem merev, de egy számítógépes programnál valószínűleg bonyolultabb :). Persze amit nekünk tudnunk kell ebből, az már nem olyan vészes. A lényeget jól megfogalmaztad, minél több, annál jobb :).
Nem kell fedett hely, de fedett helyen is csinálják. Hiába nedves a trágya, a víz fokozatosan szivárog el belőle, és csapadék alkalmával veszi fel a következő adagot. Tehát biztos, hogy veszít a tápértékéből, de ettől függetlenül nem lesz egy tápelem-nélküli valami. És igen, több okból is jobb az érett trágya, mert az éretlenben még sok tápanyag még nem felvehető formában van a növények számára. Szóval azért az érett trágya jobb.
Az istállótrágya, de bármilyen más alomtrágya érlelése külön tudomány. (Sajnos én sem értek hozzá, de ez igazándiból nem nagyon zavar...)
Magát a kazlat is megfelelően tömörre kell rakni ahhoz, hogy a csapadék nagy része lecsorogjon róla, és a kazal belsejébe csak annyi szivárogjon be, amennyi az állandó nyirkosság fenntartásához kell. Erre meg azért van szükség, hogy a fermentáló mikroorganiznusok működni tudjanak.
Amikor sok nyulunk (is) volt, akkor minden évben szép trágyakazlat építettem. Villával nem nehéz tömörre, és vízlepergetőre rakni. De háztáji körülmények között ritkán keletkezik annyi trágya, hogy normálisan lehessen érlelni. Így aztán ásáskor általában túlérett (már komposztálódó) és éretlen trágya is kerül a kertbe, az aránylag megfelelő érettségű mellett.
De nincs ezzel semmi gond, a lényeg, hogy LEGYEN ELÉG TRÁGYA. :o)
Végül is ez nem az agysebészet, és a növények élete sem egy merev számítógépes program...
Ezért is szokták mondani, hogy a szerves trágyának nem is a tápanyag-utánpótlásban van nagy szerepe, hanem a műtrágyát egészíti ki nagyon jól, mert meggátolja azok kimosódását, lényegében tárolja azokat.
Ettől függetlenül pl bio termesztésben csak szerves trágyát lehet tápanyagpótlásnak felhasználni. Nitrogén-trágyázásra a pillangós növények tökéletesek. A gyökerükön lévő gyökérgümők megkötik a légköri nitrogént és felvehető formába hozzák a növények számára. De csak szerves trágyázásnál sokkal több trágyára van szükség, ha az összes tápanyagot abból kívánjuk fedezni.
Most volt gyümölcstermesztés vizsgám, a szamócatelepítésnél tanultuk, hogy az ültetvény telepítése előtti feltöltőtrágyázásnál 50-100 t/ha mennyiségű szerves trágyát kell kijuttatni. Azért az tetemes mennyiség. És ezt műtrágya mellé.
Szántóföldi termesztésnél is 15-30 t/ha szerves trágya lenne a minimum, de ott is olvastam már 50-70 t/ha-os ajánlásokat, amit ki kellene juttatni legalább 4-5 évente, de a csökkenő állatállomány miatt ez szinte lehetetlen. Ha még be is lehetne szerezni ennyi szerves trágyát, gondolom gazdaságtalan lenne a termesztés. Bár később lehet, hogy megtérülne. De manapság, ahogy olvasom a cikkeket, híradásokat, a legtöbb gazda a túlélésre megy rá, nem a gazdaság fejlesztésére. És főleg nem azon gondolkozik, hogy mi lesz a földjével 50-100 év múlva. Sajnos. De erről nem a gazdák tehetnek elsődlegesen.
A zöldtrágya elvileg mindenkinek adott lehetőség lenne, de ki engedheti meg magának, hogy olyan növényt termesszen, amiből aztán nincs haszna, mert vagy nincs értékelhető termése, vagy nem lehet értékesíteni. Most van ilyen kötelező zöldítés, olvastam is a cikket, hogy a gazda bevetette valamivel, de azt a területet nem lehet művelni talán egy évig. És azt mondta, hogy ott a jó föld, és nem tud rajta termelni. Az nem került szóba, hogy talán a talajnak jó, hogy ha nem zsigereli ki teljesen, de abszolút megértem az ő álláspontját is, hisz ebből él.
Bocs a kitérőért.
Házi kertben most próbálkozom a műtrágyák teljes kivonásával, egyelőre nem látok problémát, minden szépen fejlődik. :)
Nem kell fedett hely neki. 150-180cm magasan koporsó alakú ,3-10 méter hosszú,2-4m széles rakásokat csinálnak körülbelül. Mivel nyers,nedves trágya ezért olyan rengeteg vizet nem vesz már fel. A benne levő mikro és makro organizmusok annyira átdolgozzák,hogy majdnem föld szerkezetű,a szálas részek már alig felismerhetőek. A benne dolgozo élőlények további elemekkel gazdagitják,nem hogy kimosodna valami... A kiteritett ganyéban már nem olyanok a korülmények ezért mosódik. De azért teritjük ki,hogy kimosodjon,oldodjon.
Szerintem arra gondol, hogy kültéri, fedetlen komposztálás esetén az eső gyakorlatilag kimossa a tápanyagok nagy részét. Nem tudom hogy az istállótrágya érlelése hogyan működik, nyilván vannak olyan módszerek, amikor fedett helyen történik az érlelés, de sok helyen szerintem simán felhalmozva érlelik a szabadban. Ilyenkor a ráhulló csapadék sok tápanyagot kimos belőle idő közben. De pl komposztálóból is lehet kapni ilyen műanyag dolgokat, vagy a házilag készített komposztálóra is lehet fedelet, tetőt gyártani, és akkor kevesebb tápanyag mosódik ki, viszont ilyenkor úgy tudom, nem árt néha megöntözni, hogy ne száradjon ki teljesen (mondjuk amikor negyven fok van huzamosabb ideig).
Friss trágyát fejtrágyázásra csak akkor, ha nincs érlelt. Ez esetben meg úgy, ahogy anegytech1 olvtárs írta.
A mulcsozásnak és a perzselésnek nincs köze egymáshoz. Ha szerves trágyával fejtrágyázol, akkor általában nincs lehetőség rendesen beforgatni, mert megsérülhetnek a gyökerek. Ilyenkor valamivel takarni kell a kiszórt trágyát, hogy lehetőleg minél kevesebb nitrogén illanjon el belőle. Erre lehet megoldás a sekély bekapálás és/vagy a füves mulcsozás. (A szalma nem jó, mert az laza marad. A fünyesedék-mulcsot is célszerű tömöríteni (nehéz henger, esetleg taposás).
Az erős belocsolás mindenképpen kell.
A friss baromfi és sertés trágya zöld részre jutva valóban perzsel. Talajba forgatva is szárít, rendszeres és bőséges öntözést igényel. Ennek ellenére nem olyan mumus a friss trágya, mint ahogy mondják, de azért az érlelt trágya lényegesen jobb és biztonságosabb, főleg ha fejtrágyázáshoz kell.
De mindez rengeteg dologtól függ!!! Mennyire szalmás a trágya? Tudjuk-e megfelelően érlelni? Milyen a talajunk? Milyen növényekhez használjuk? Tudunk-e rendszeresen mulcsozni? Tudunk-e öntözni? Stb., stb.
A komposztált trágya viszont tápanyagként nem sokat ér. A komposztálás során a nitrogén gyakorlatilag elvész, és a többi hatóanyag mennyisége is lecsökken. A komposzt inkább talaj javításra, meg ültető közegnek elsőrangú, nem tápanyag utánpótlásra való.
Úgy emlékszem nem. Ez a többi sütőtökkel való összehasomlítás, cukkinivel, egyéb főzőtökökkel sosem ültettem egyszerre. Az elején mind lassan nő nálam, terelgetni kell a kerítés felé, aztán beindul.
A képeden lévőknél ilyenkor sosem volt nagyobb, sőt.
Még nem próbáltam friss trágyát, de tudtommal csak akkor éget, ha közvetlenül érintkezik a gyökérrel vagy szárral. Tehát arra érdemes figyelni, hogy inkább sorközökbe vagy a növények köré kerüljön, és ne érjen hozzájuk. Én egy kissé bekapálnám, de a mulcs mindenképp jó ötlet rá. És kihordás után én rögtön jól megöntözném. Kivéve, ha úgy esik, mint most.
Amúgy a mulcsozással kapcsolatban nagyon jó tapasztalataim vannak. Múlt évben az ágyások csak egy részét mulcsoztam, de már akkor is feltűnt, hogy ott sokkal kevesebbet kell öntözni. Persze negyven fokban azért ott is kell, de ez a mulcs vastagságától és a talaj szerkezetétől is függ.
Nálam homokon az elég nagy szó, hogy több nap szárazság után is nedves a talaj felszíne, ha betúrok a mulcs alá. Míg a fedetlen területek egy nap után kővé száradnak. Egyelőre csak az a bajom, hogy kevés a mulcsanyag, mert én csak a fűnyesedéket használom erre. Miután lenyírtam a füvet, a nyesedéket szétterítem a füvön pár centi vastagon, így egy-két nap alatt kiszárad és szépen ki lehet szórni, így az alja sem rohad be. Amikor rögtön a frissel mulcsoztam, akkor volt, hogy az alja berohadt. Mindenesetre nagyon jó. Egyrészt - ahogy korábban is írtam - sokkal tovább marad nedves a talaj, másrészt öntözni is egyszerűbb. Én esőztetve öntözök egyelőre, így sokat számít, hogy a víz, sár nem csapódik fel a növények levelére, és a talaj sem erodálódik. Ennek a jó homoktalajnak az a tulajdonsága, hogy pillanatok alatt átfolyik rajta a víz, de amikor öntözöm, akkor olyan, mintha egy betonlapot öntöznék, folyik el róla a víz, sodorva magával földet is. Ezért csak fokozatosan lehet kijuttatni sok vizet. A mulcs esetében viszont fokozatosan szivárog le a víz, és sokkal gyorsabb az öntözés is. Másnapra a mulcs felszíne megszárad, a talaj felszíne viszont nedves marad. :) Most már minden ágyást mulcsozni fogok, amennyi mulcsom csak lesz. Nemsokára nyírhatom a füvet a sok eső után :).
Sziasztok! Tökörészünk? Akkor most vegyük át újra!
Görögdinnye,sárgadinnye,uborka és óriás tök.
Nekem 5 leveles növényeim vannak. Nem voltak metszve. Nem tudtam,hogy már lehetne. Meg nem is tudom,hogy lehet e még. A közepükből ki csípni.
Hogyan,mikor,mennyit kell metszeni?
Ez egy nagyon jó kérdés volt, tavaly a cukkinim ilyen lett a visszaforgatott növényi részektől:
De lehetséges, hogy itt is jó lesz, csak mivel a fa koronájának peremére tettem és itt a talaj is kissé keményebb volt még nem tudom, de csalánlével fogom folyékony trágyázni, abból bármennyit elbírnak...
Ez szerintem nagyon sűrű. 3-4-szerese ami inkább kellene tőtávnak. Ennyi extra tápanyagot nem hiszem, hogy juttattál ki, vagy fogsz műtrágyázni, hogy mindegyik rendes méretűre fejlődjön.
Tavaly láttam nálad Hokkaido tököket teremni, némelyik bár deformált volt, de úgy is tetszettek. Én idén kaptam egy topiktárstól magokat, így kipróbálom őket. Nálad is a kezdetekkor lassabban nőttek a többi tökféléhez hasonlítva, most így néznek ki nálam:
Itt úgy néz ki, mintha ugyanakkora lenne, mint a cukkini, de ez egy vadgesztenye lombkoronájának vonalában van és ott keményebb is volt a talaj, lehet, hogy ezek a hatások teszik, hogy kisebbek, csak ezért kérdezem.
A növények sokkal többet kibírnak, mint gondolnánk. Nem olyan borzasztó a látvány, csak sok a víz, de láttam már ennél többet is, amit a növények túléltek.
Csak attól tartok, hogy amelyik töklevél közepét felhasította az majd el fog száradni, még ha nem is teljesen, de részben biztosan. Biztosan kiheveri, bár másik kérdéskör a tetvek. A cukkini levélfonákán lévő tetveket ti mivel tüntetitek el. Én tavaly egy pumpa folyékony szappan és 5 csepp levendula olaj egy 1,5 literes permetezős flakonban és lefújtam a levelek fonákát. Nagyjából hatásos volt és a levelek is zöldek maradtak.
Borúra derű! Ezek a képek a vihar előtt készültek.
Végül egy kis Facélia virág, most kezdett el virágozni, és most ezt is megfektette a vihar. Ezt a poszméhek csalogatására vetettem. A poszméhek meg majd talán megporozzák a cukkinit, bár ti láttatok már poszméhet cukkini virágon, mivel én még nem csak házi méhet.
Minden szinte letaposva, bár láttam már csúnyább képeket is tőletek. A tökök levele bár nem látszik szépen ki van csipkézve néhol, nem mindegyiken igaz, de mintha ollóval vágtam volna lyukakat a levelekre, ezt csak ma láttam, mikor jöttem haza, az esővíz nem volt probléma, de látható, hogy a vízelvezetést még meg kell majd oldanom az ereszcsatornából járatokon el kell majd olyan helyekre vezetnem a vizet, ahol az szükséges, pl.: a fal tövébe, ahol most sem esett egy csöpp eső sem. Ez egy szempontból elég jó ötlet volt tőlem annak idején, mivel a szőlőt az ereszcsatorna ellátja hatalmas mennyiségű csapadékkal, így a 3 tő szőlő idén a harmadik évükben elég szépen terem is. És hajt rendületlenül épp most is... A jégeső elől védve van a tetőkinyúlás miatt nagyon párás így nem lesz neki a környezet, és mivel déli irányba néz a fal, így sok a napfény is, így már most virágzik:
nekem az erkelyen van egy citromfu bokrom, onnan szoktam lecsippenteni 2-3 szarat. 1-1-et fel liter forrovizbe aztatom kb fel orat, majd megy bele egy keves citrom. annak mar van ize. szoval nem csak a leveleket.
eppen szorp szezon van. mi bodzabol, akacviragbol es csipkeszirombol szoktuk csinalni. a fel literes (4.5l?) uvegbe 2 kilo cukroral fozunk szirupot. bodzabol kb 20 fej megy bele. oakacbol is hasonlo mennyiseg terfogatra. megy bele 1-2 citrom felszeletelve, meg citromsav. semmi tartosito. 4 napot aztatjuk. 1.5-os petpalackokba toltve mennek a fagyasztoba. az akacszorp selymesebb, a csipke megjobban.
Szikleveles paprikám nekem is van. :) Aztán van olyan piacon vett, amin már (nem is olyan kicsi) paprika van, a saját - normál időben kelt - paprikáim is kezdenek virágozni.
Én a levendula szörpön agyalok, csak egyelőre még nincs elég nagy levendula ültetvényem :)
Más: Mivel az uborkánk palántadőlés miatt közel 50%-a kiment, így 10 db-ot még vetettem a gyökereztetőbe. A vetéstől számított 3. napon már 2 leveles állapotban van! 30 fok + 50-70% páratartalom. A dinnyém nem jött nagyon össze, de a neki szánt területre elég volt.
A kései paprikám egy 0, még 2 leveles állapotú... Nem is szórakozok vele, jövőre már februárba megy a gyökereztetőbe...
Én a borsmentán kívül csak keverék teákat szoktam készíteni, de nem szomjoltásra, hanem gyógyszer helyett/mellett.
A citromfűnek nem (csak) a levelét kell használni. A virágzás kezdetén a felső kisaszarasznyi hajtásvéget kell leszedni. Frissen is, szárítmánynak is ez a jó, ebben a részében, és ekkor van a legtöbb illat- és hatóanyag.
- A félig nyílt virágokat csokorba kötve, kiszárítva beakasztjuk a ruhásszekrényekbe. Hatékonyabb a bolti moly-riasztó szereknél (amik általában természetes vagy szintetikus levendula-aromát tartalmaznak.) Tényleg jó, kipróbáltuk. Úgy értem, volak nálunk ruhamolyok, de abba a szekrénybe nem mentek be, amelyikben levendula volt. Ennél csak a feromonos csapda a hatékonyabb. :o)
- "Ideges szívpanaszok" (= a stressz eredetű keringési problémák leánykori neve) esetén alkalmazható gyógytea keverék egyik fontos alkotórésze. Ezt is kénytelen voltam kipróbálni, tényleg jó. És nem okoz függőséget, mint pl. a Xanax...
A tea-keverékben nem érződik sem az íze, sem az illata, mert borsmentát és mézet is szoktam volt bele tenni, és az teljesen elnyomta a többi összetevő ízét, illatát.
Ja, meg a Zasszony szokta néha levendulás vízben áztatni magát, de ahhoz bóti levendula-olajat használ.
Köszi a válaszokat! Levendulának inkább az illatát szeretjük.
Mulcsozást akkor nem hanyagolom el. Megcsinálom.
Citromfűből 10-15 cm hajtást,3 darabot,kicsi citromlével. 1 liter vízbe.
De a menta tényleg sokkal ízesebb.
Gyógynövénynek bevizsgálva/minősítve csak a törzsalak, a Lavandula angustifolia (=Lavandula officinalis) van. Hivatalosan, gyógyteaként csak ez termeszthető-forgalmazható-minősíthető.
Ez nyilván nem azt jelenti, hogy az angustifolia díszváltozatai, illetve más levendula fajok ártalmasak lennének, csak éppen nem ismert a hatóanyag tartalmuk. Lehet bennük ugyanannyi, vagy akár semmennyi is.
Néha lehet a díszfaiskolákban a törzsalakot is kapni, de inkább a különféle szín- és formaváltozatokat árusítják.
Én pátyolgatok itthon egy vén "vad levendula" tövet, de sajnos sem dugványról, sem magról nem sikerült még szaporítanom, valószínűleg nem jól csinálok valamit.
Pedig megéri mulcsozni, annyival nem több munka most, mint amennyivel kevesebb lesz később a mulcsozott területeken. Locsolni is kevesebbet kell, meg a gaz sem nő (na jó, néhány elvetemült azért kidugja a fejét).
Nem egyszerű ez a trágya téma...mert azzal kell megoldani,ami van...
Mulcsozással annyi a bajom,hogy nem érek oda,hogy megcsináljam...van pedig sok mulcsozni való szalmám...ki kéne hordani...100 méter minimum...talicskával...
Krumplit ma töltögetem...borsót,hagymát gyomlálom...aztán palántázni kellene,állványt csinálni az uborkának...aztán majd egyszer csak mulcsozni...a tök és dinnyeféléket,meg majd a paradicsomot,uborkát...
Régebben (amíg volt nyulunk), sok nyúltrágyát használtam. Frissen is, érlelve is, amilyen éppen volt. Semmi bajt nem okozott soha. (És a baromfitrágya sem!)
Ha csak begereblyézed, az szerintem pazarlás, mert a nitrogén tartalom zöme elillan a levegőbe. Célszerű lenne legalább sekélyen beforgatni. Ha ez nem lehetséges, akkor kiszórás-begereblyézés után takard tömör mulccsal (pl. fűnyesedék), és jól locsold be!
A homokon a kimosódás inkább csak a gyorsan feltáródó műtrágyáknál gond. De szerintem okszerű öntözéssel ez sem fordulhat elő.
A szervestrágyák nem lúgozódnak ki olyan gyorsan.
A disznótrágyával viszont nem árt vigyázni! Frissen piszkosul szárít, rengeteg öntözővíz kell a semlegesítéséhez.
Én egy ideje már csak komposztálva használom, illetve az is bevált, ha a mangalicák WC-jét csak évente egyszer termeltem ki. Igaz, a nitrogén tartalom jelentős része valószínűleg mindkét módszernél elillan, de miután egyik évben az összes takarmánytököt kiszárította az éretlen disznótrágya, óvatosan bánok vele. Inkább baromfitrágyát használok (mert nyulam sajnos már nincs), nameg az idén is vettem egy pótkocsira való marhatrágyát.
Én tegnap meg ma raktam,rakom a dinnyéket...sárgából én is Magyar kincs meg Tetényi cseres...meg néhány szál ismeretlen eredetű,egy nénitől kaptam...meg csíkos,sötétzöld és hosszúkás világoszöld színű görögdinnye fajtákat...a nevüket fejből nem tudom... de mindent kitábláztam,táblázok...
dinnyéből nem lehet pálinkát csinálni.... már többen próbálták volt akinek 300 kilóból lett 1 liter valami. Naponta kettőt símán lenyomok vagy hármat. Lekockázom aztán lehűtöm és este élvezkedek... nekem már ez jutott :))))
60 centis lesz a tőtáv 190 centi a sortáv. a széleken 50 centi marad el kezdéskor. ez a 2-3 esős nap lemegy és mennek ki. Jövőre lehet, hogy egy héttel még később vetek .....
képeket is csináltam a folyamatról . A sárgadinnyét támrendszerre viszem az idén alá bőven teszek komposztott . A két támsor közé pedig fűszerpaprika kerül ikersorral. Holnap berotálom.
Tényleg tud valaki bio foszfor trágyát? csontszenet készítettem már de nagyon macera be kell gyűjteni a csontot kell egy zárható fémedény amiben hevíteni lehet ,aztán még ledarálni, ősszel kiszórni stb... más bio foszfor trágya ötletetek van?
Én ezt a vörösödő fajtát kifejezetten kedvelem, szerintem finomabb, mint a sima zöld.
Tavaly vettem a Lidlben salátamagot, Négy évszak volt a neve, az kifejezetten vöröses lett, nekem nagyon ízlett. Idén szándékosan csak ilyet vettem, igaz, nem kelt ki, csak nagyon gyéren, és alig-alig mocorog. Tavaly rekeszszámra osztogattam belőle a fejessalátát. Hátha az idén megsajnálnak, akik kaptak, és most lehet, nekik sikerült jobban és nem kell nélkülöznöm a fejes salátát :D
Én a nyulak alól kijövő, elpocsékolt szénát (lucernaszéna) szoktam mulcsozásra felhasználni, bogyókkal együtt. Szerintem nyugodtan szórhatod a növények közé is.
Bio műtrágya nincs. Legalábbis NPK tartalmú. Meszezni lehet, rezet és ként lehet használni, illetve néhány engedélyezett szerben van Kalcium vagy Bór.
A friss nyúltrágyát szerintem fel lehet használni, csak arra kell ügyelni, hogy ne érintkezzen a növény szárával és gyökerével, mert égethet. De ha a sorközökbe bekapálod, akkor az esők bemossa a talajba a tápanyagokat. Vannak olyan tápanyagok, amik nehezen mosódnak ki, de a növény is nehezen veszi föl. A nitrogén viszont hamar kimosódik, azt friss trágyával is lehet pótolni, vagy ázalékkal. Vagy műtrágyával, csak az nem bio.
Köztes megoldás vagy a pelletált cucc, vagy lehet kapni jó drágán alga-tartalmú növénykondícionálót, esetleg gilisztahumusz-oldatot, de ez nagy területre túl drága. Vagy saját ázalékot érdemes csinálni, de szerintem a friss trágya is jó bekapálva, nem hiszem, hogy az rossz lenne.
Van még egy kevés disznótrágyám itthon. Saját cucc. Szerencsére van itthon malac. A nyúlbogyót lehetne nyersen,a növények köré szorni,kicsit belegereblyézni? Fejtrágyának? Szerinten,ha veszek,akkor nem granulált zsákos marhatrágyát veszek gazdaboltba. Létezik bio műtrágya? Vagy köztes megoldás? Ebben a nagy homokban szerintem az öntözéssel kimosom a tápanyagot.
Nekem most a beszerzés alatt az volt a tapasztalatom, hogy jó minőségű pelletált trágyát lényegében nem lehet kapni áruházakban. De még kertészetekben sem. Gazdabolt.hu-n sikerült rendelnem, de megnéztem a forgalmazókat és Budapest közelében csak a Gazdabolt.hu árulja, a többi forgalmazó nagyrészt csak termelőknek vagy kereskedőknek ad el nagy tételben (nem a vasárnapi kertészeknek :)), így tőlük nem is tudtam rendelni. Auchanban és kertészetekben én is láttam már ilyen granulált cuccokat, de azoknak az ára is horribilis és a hatása is megkérdőjelezhető. Nem beszélve a tartalmáról. Sok esetben nincs leírva részletesen, hogy hogyan készültek és miből, csak a marketing duma. Na olyat én sem vennék.
Amúgy, ha jó minőségű virágfölddel kevered, nem is biztos, hogy szebb lesz a növény tőle. A növényeknek meghatározott tápanyagmennyiségre van szükségük, ha tízszer annyit adsz nekik, akkor sem lesznek szebbek. Talajtan tanárom mesélte, hogy egyszer kapott talajmintát, hogy mondja meg, mi van benne. Miután a vizsgálatok kimutatták, hogy extra magas minden tápanyagtartalom benne, akkor rákérdezett, hogy mégis mi történt ezzel a talajjal. Kiderült, hogy évekkel ezelőtt több ezer libatetemet ástak el benne, ami a gázosodás miatt be is robbant, majd ebbe vetettek dinnyét. Az lett a hatása az extra magas tápanyagtartalomnak, hogy a dinnyék nagyon gyorsan kezdtek el nőni, megelőzve a sima, egyébként szintén jó minőségű talajban fejlődőket. Majd egyszer csak lassult a fejlődésük és a normál talajban növő dinnyék beérték őket a fejlődésben. Tehát semmi haszna nem volt, hogy ott kimagaslóan sok volt a tápanyag, mert a növény nem tudott többet hasznosítani, mint amennyire szüksége van.
Én is pont így. Zsákos, áruházas szárított szarvasmarhatrágya. Nem a Loui Vuitton márkajelzés volt rajta.
És nem egyszer, többször, több termékkel. Az évek során 5-6 alkalommal biztos vettem ilyet, mikor nagyon gyorsan kellett volna valami extra tápanyag, átültetéskor, fa-, bokor telepítéskor....
Kevertem cserépben fele-fele !!! arányban földdel, és így sem lett szebb, mint a mellette csak földben fejlődő ugyanolyan fajta növény.
Valami áruházban vett zsákosat én is használtam egyszer. Az sem jött be, ami azt jelenti, hogy a növények nem fejlődtek jobban, mint ha nem kaptak volna semmit. Feltűnően nem voltak tápanyaghiányosak, sápkórosok, vagy ilyesmi, csak kisebbek voltak, mint azok, amik rendes, Ifából kiborított trágyát kaptak. Úgyhogy pénzkidobásnak tartottuk.
Esetleg leírhatnád, hogy te milyet használtál. Vannak olyan granulátumok amik tényleg csak vasárnapi kertészeknek gyártott kis kiszerelésű túlárazott vackok. Ezek szerint te ilyet vettél, de egy termékből és egyszeri használatból az összes többit általánosítani nem célszerű. Ha szétterítek egy vagon szemetes, gyommagvas istállótrágyát a kertben, lehet, hogy nem lesz jó hatása, de nem mondhatom azt, hogy ebből kiindulva az istállótrágya csak ront a helyzeten és csak az használja, aki tele akarja hordani szeméttel a kertjét :).
Meg az érdekelne, hogy mit jelent az, hogy nem jött be? Tápanyaghiányosak voltak a növények?
Ebből itt már volt egy vita, ezt nem szeretném újra indítani, de leírom, amit tudok. Én Tyúkanyó trágyát vettem, ennek kb 2500 Ft/25 kg az ára. Azt megbeszéltük már, hogy a jó minőségű istállótrágya jobb, az más kérdés, hogy nem nagyon lehet kapni jó minőségűt, meg általában nem is ellenőrzi senki. De azért hozzá lehet jutni. A pelletált trágyából nem érdemes szárított granulátumot venni, mert a hasznos mikroorganizmusok is elpusztulnak tőle. Meg a szőlőtörkölyből készült dolgokat is el kell felejteni, mert annak a tápanyagtartalma nem a legjobb. Amit én vettem, az fermentált istállótrágya, max 70 fokos hő éri a fermentáció során, így a hasznos élőlények benne maradnak.
Most használtam először, így tapasztalatom még nincs a hatásosságot illetően, de szerintem tenyészidőszakban is érdemes kijuttatni, csak be kell dolgozni a talajba. Én is tervezem, hogy még adok a növényeknek.
A szakmai cikkekben egyre többet lehet olvasni a pelletált trágya előnyeiről, így nem hiszem, hogy a vasárnapi kertészeknek gyártják. Nálunk még lehet, hogy szokatlan furcsaságnak tűnik, de külföldön már régóta használják ezeket, csak mi mindig le vagyunk maradva pár évtizeddel. Érdemes elolvasni az alábbi cikket, a Corvinus Egyetem oktatója írta. Direkt olyan cikket kerestem, ami nem köthető egy forgalmazóhoz sem. A tanár nemrég tartott nekünk előadást, és itt is beszélt arról, hogy Magyarországon nehéz jó minőségű istállótrágyához jutni, mert legtöbb esetben szennyezett valamivel. Bár a pellet trágyára nem tért ki, de itt van a cikk tőle:
Akkor próba-cseresznye, nekilátok én is! Ha menet közben úgy látom, hogy nem bírja az uborkaháló vagy az inda, akkor majd bezsákolom a termést, ahogy lentebb javasolták az olvtársak. :o)
Az a gondom, hogy az uborkaháló tényleg zsákbamacsek. Írtam, hogy vettem már drágát ("naeztutijólesz"), de egy szezont alig bírt ki, pedig csak zöldbabot futtattam rá.
Azóta a legolcsóbbat veszem, amit találok. Most pl. egy ilyen "gagyi" kezdi nálam a harmadik évet úgy, hogy még télen sem szedtem le. (Természetesen olcsóból is volt már olyanom, amit szezon végén ki kellett dobni.)
Amúgy kétféleképpen használom a növényhálót.
- Hosszában kettévágva. A 60 centi széles csíkot 3-4 méterenként kb. 1,2 méteres PVC csőre fűzöm, és szigszalaggal rögzítem. Ezeket szúrom le a bab és borsó sorokhoz. Mivel nem kell a talajszintig érni az aljának, ezért ezek kb. 80 cm magas támasztékot adnak, ami a max. 1m magasra futó fajtákhoz jó. Ha letermett, akkor leszedem róla a maradványokat, feltekerem, és elteszem a következő évre.
- 2m magas zártszelvény oszlopok közt kifeszítve. Három feszítőhuzal van köztük kihúzva, 10, 100, 200cm magasan, ezekre van ráfűzve a háló. A felső egy vastag acéldrót, a másik kettő fénystabil bálakötöző zsinór. Erre az idén uborka fut.
De van pl. egy kb. 2m magas, hulladék akáclécekből összetákolt "mobil" ágasom is, ezt vagy 15 éve tákoltam össze, ideiglenesen... Akkor vettünk először folytonnövő paradicsomot, és hirtelenjében kellett egy állvány. Ez a szögelt-drótozott-toldott-foldott tákolmány azóta is áll. Tavaly erre is hálót akasztottam, a tűzbabot tartotta. Idén ugyanerre a cukorborsó fut.
Meg az idén egy elbontott kerítés meghagyott oszlopai közt is fogok hálót feszíteni, a salátababot és a tűzbabot vetettem oda.
A sárgadinnye helye még bizarabb lesz: egy melléképület eresze alatt lesznek, arasznyival beljebb, mint a csurgó. A hálót a szarufák végén futó cserépléchez fogom rögzíteni.
Minden évben van több féle salátám és mindből van pár darab (sokszor több mint 50%) ami bevörösödik, bebarnul, ezeket nem esszük meg. Régebben azt hittem biztos a mag közzé bekeveredett valami más de most már úgy gondolom ez lehet gomba!?
Fölteszek két képet, mind a 2 ugyanaz a vetőmag, mondja már meg valaki hogy ez most fajtatulajdonság, vagy valami betegség?
A vaszöget szépen feloldja a csalánlé, mert elég savas magában és lesz némi vastartalma ráadásul szerves savkötésben. A pitypangban pedig sok a kálium, én ugy rakom bele ahogy érem, ha gyökér is megy azt kicsit azért darabolom 4 hét alatt nincs aza mag ami abban a környzetben csiraképes maradna.
Én a fokhagymát taposom ki állandóan, hasonló okból. Egy idő után már GPS kell ahhoz a kicsi kertecskéhez, amiben ültetek. Elveszek benne, így aztán sajnos van amit legázolok.
Úgy tudom biotermesztésben is engedélyezett a használata.
A használathoz előkészítése macerás, keress rá.
Valahogy felmelegítve, vagy meleg-forró vízben feloldva kell egy töményebb oldatot készíteni, amit a permetezőben tovább hígítasz. Használat után meg jól el kell mosni a permetezőt, mert kiülepedik, lerakódik, és utána macerásabb nagyfelújítani a berendezést.
Nem tudom mennyiért jutnál hozzá, és az milyen minőségű lenne.
Egyben biztos vagyok, ha eladásra termelsz, és érdekel az, hogy ár/érték arányban mit használsz fel, akkor elfelejted.
Szerintem ez a fajta szárított, szagtalanított, feldolgozott termék csak vasárnapi kertészeknek, és esetleg cserépben, edényben élő növényeknek lenne jó.
Úgy írom ezt, hogy kipróbáltam ilyet, és nekem nem vált be. A hatása kb. az előre csomagolt olcsó "virágföldével" volt egyenértékű.
Én tavaly a fóliába 3 tővel próbálkoztam a fólia szélén. Jó volt , tiszta volt kicsit több figyelmet érdemel. Az idén tegnap,állítottam fel 3 darab 170 cm. magas 4 méter hosszú uborkahálót (tetőléc a tartószerkezet). A hálósorok között közel 2 métert hagytam mert szeretném hogy a nap sokáig bevilágítson viszont a területet kihasználom mert iker fűszerpaprika sort teszek közé .
a szélétől 50 centire kerül az első tő, a tövek utánna 60 centi tőtávra követeik egymást. A palánta majd elkezd futni akkor a főszárat valamennyi levél után elcsípem és 3 szálat vezetek a hálón úgy, hogy a kockákba ki-be dugdosom őket mint az uborkánál, száranként 2 dinnyét szeretnék, tehát egy tő =6 dinnyét nevel.
én a retekkel minden évben megpróbálkozok annak ellenére, hogy minden évben megfogadom soha többet, aztán nagyon ritkán sikerül, ebben az évben nem igazából jött össze, pudvás lett
a répám ahogy írtam kinőtt tegnap jobban megnéztem kb. 13-14 folyóméternyi, ez több mint szükséges
a petrezselymet pedig egyszerűen kitapostam, kár érte mert volt belőle kb 4-5 folyóméternyi, le volt takarva fátyolfóliával, és mivel szélen volt én szépen legyalogoltam:(
Úgy kell az uborkahálót felrögzíteni, hogy a legfelülre kerülő osztásban végigfűzöl egy drótot, amit rendesen megfeszítesz (több helyen kikarózol, a két végét nagyon stabilan, stb...) Így a háló minden pontját egyenletesen tartja ez a drót felülről. Nem tud megrogyni, behasasodni sehol.
Uborkához elvileg elég lenne 2-3 méterenként kikarózni, de ahhoz is javasolt a fenti módszer.
Pláne szabadföldben, ahol esetenként a szélnyomás, ritkábban valami zápor mellékeseként kialakuló orkán erejű légmozgás tud csúnya dolgokat csinálni.
Így a sárgadinnyét is simán megtartja a háló, ha folyamatos rögzítéssel bír felülről.
A csalánról már sokat olvastam, de a pitypang és a vasszög új nekem. Mesélnél erről hogy miért kellenek? A vasszöget gondolom a vas miatt, és a pitypangnak mi a szerepe? Hogy rakod bele a pitypangot, virággal együtt, vagy anélkül. Mostanra már elvirágzott, még így is bele lehet rakni?
Hordót csalános ázalékhoz használd 4 hét alatt kész is van. A tetveket 3%-os káliszappannal permetezd le, szépen kiszáradnak tőle, igaz ismételni kell hetente, mert visszatelepednek. :-D
Icipicit???? A fóliasátram mellett érik két 60 literes hordóban a csalános pitypangos ázalék, 5 méteres körzetben csak gázálarcban és komplett vegyvédelmi felszerelésben lehet megközelíteni. Még most adok hozzá egy-egy adag fahamut, a rozsdás vasszögek meg már az eleje óta benne vannak az aljában. Egyébként főleg paprika paradicsom és kabakosokhoz használom, tényleg nagyon hatásos.
Nálam a répa ki sem kelt. Viszont a hónapos retket már nem győzöm megenni, lassan kellene a helye másnak. Túl sokat vetettem, de fene sem gondolta, hogy ez most ennyire jól sikerül.
:DDDDD A férfiak jól berúgtak, nekik buli volt. A Belet meg nekünk kellett anyósmamával kimosni, meg a sok zsíros cuccot elmosogatni. Ő is utálta szegény az egészet, de nem jobban mint én. Értünk csinálta, meg azért mert ezt szokta meg. A végeredmény persze finom volt, ezen semmi vita. A házilag készített disznósajt, szalonna, sonka, töpörtyű........
A kóstoló széthordásának hajdanán megvolt a maga értelme. Nem volt hűtő. Aki vágott, széthordta az igaz, de következő héten vágott más, aki meg neki küldött. És így ment egész télen. Mindig volt friss.
Én úgy tapasztaltam, hogy a jófajta uborkaháló nagyon erős. Egyszer marha nagy lopótökök termettek uborkahálón, elbírta. Az már más kérdés, hogy a növény szára mit bír el.
Az a baj, hogy tényleg nem lehet tudni, hogy az adott uborkaháló egy egy év alatt lebomló, gyenge vacak, vagy napon is 10 évig elvan, és nagy tököket is elbír. Mindkettővel volt már dolgom.
"Idegen" kertes műsorokban úgy termesztik üvegházban a s.dinnyét felfelé futtatva, hogy a tövek mellett vannak valami stabilabb tartók/karók, amik egyébként a hálót is tartják, és amikor a termés elkezd növekedni és túl nehéz lenne a tőnek, beleteszik egy necchálóba és felakasztják a tartóra, innentől az tartja a dinnye súlyát.
Az uborkát évek óta felfuttatva termesztem, és ez nagyon sok szempontból praktikusabb, mint a "földszintes". Tavaly láttam sárgadinnyét, hálóra futtatva. Kocsiból, elsuhanva a nyitott végű fóliaházak mellett...
Ebből jött az ötlet, hogy meg kellene próbálni. (Úgy rémlik, valaki szintén írt ilyesmi szándékáról. Talán Tintus?)
A boltokban többféle növényhálót találtam, eléggé eltérő árakon. De a színükön és a csomagolásukon kívül nincs más látható különbség, a szakító-szilárdság még tévedésból sincs rájuk írva. :-(
Nincs olyan kerítésem, amire felfuttathatnám a sárgadinnyét, és mindenképpen puha hálót szeretnék. Sajna, a boltokban kaphatóknak még az ára sem mérvadó. Vettem már drágán olyat, ami alig bírta ki egy szezont, ugyanakkor már a harmadik évet kezdi nálam egy nagyon olcsó típus. De sárgadinnyéhez ezt is gyengének érzem.
Ha nem találok valami tuti-tippet, akkor marad a "földszintes" nevelés.
Az uborkaháló biztos, hogy nem bírja el, futtasd inkább drótkerítésre. Bár nem fog felfutni, mint ahogy az uborka sem fut fel magától, neked kell igazgatni.
A sima uborkaháló nagyon gyenge az biztosan nem. A sütőtököket mindig így termesztem és akad köztük nehéz darab, főleg az óvári. Bowdenek vannak kifeszítve és azokra fut fel.
Ezzel a "mexikói" meg "indián" csodatalálmánnyal mindíg ki tudnak akasztani.
Ne érts félre, nem akarlak bántani, és a módszer is jó. Csak éppen mostanság a netes guruk valami most felfedezett titokzatos, tengeren-túli tudásként próbálják előadni ezt a dolgot, és ez piszkosul bosszant.
Ugyanis amióta Magyarországon kukorica termesztés folyik, ezt a kisparcellákon mindenhol így vetették!!! Kukorica, szárazbab, takarmánytök. Gyerekkoromban (a hetvenes évek elején) a "nemtéesz" kukoricákat a legtöbben még ugyanígy hasznosították!!! Elhiheted, hogy nem az aztékoktól tanulták...
Ennyi erővel magyar hármas vetésnek is hívatnánk, de valószínű, hogy a világ összes olyan pontján, ahol mindhárom növényt termesztik, ezt így adták elő. Sehol sem hülyék az emberek, az ilyen dolgokra mindenhol rájönnek.
Az a baj, hogy az új kertészkedős nemzedék már nem a szüleitől, nagyszüleitől tanul, mert kimaradt egy-két nemzedék a buliból. Így aztán újra fel kell fedezni a csőben a lyukat, (ami még mindíg nem lenne baj), csak sajnos ezt sok kamu-tanfolyam szervező meg csodaguru kihasználja.
Egyébként sem a gyengeszárú csemegekukoricák, sem az Orange és hasonló modern sütőtök nem alkalmas erre a fajta termesztésre. Ehhez a régi, vastag, erősszárú takarmánykukorica kell, amit a mostaninál jóval nagyobb sor és tőtávval vetettek, meg a régi takarmánytök, ami békésen tekergett a tágas sorokban.
"a dolog redukálódott a saját fogyasztás, felhasználás szintjére"
Így van, és a mai piaci helyzet mellett ez így normális. Az önellátásra termelt élelmiszerek általában a prémium kategóriába tartoznak. Vegyszermenetesek, tápmentesek, megfelelő élettérben fejlődnek, és van "kifutási idejük", vagyis nem pumpáljuk sem szójával a hízót, sem pétisóval a salátát...
Viszont az előállítási költségük is csak a prémium termékekkel versenyképes.
Ha úgy tetszik, azért tartunk haszonállatokat, azért termesztünk haszonnövényeket, hogy kiváltsunk egy számunkra pénzben megfizethetetlen luxust: azt, hogy egészséges élelmiszerek kerüljenek a család asztalára.
A röfi-döfihez csak annyit: mi majdnem minden évben vágunk mangakicát, 2-4 darabot.
Nem buli. Munka. Jó munka, mert látszik az éves munkáknk eredménye, de este nem kell ringatni bennünket. :o))
Gyerekkoromból, a nagy családi disznótorokból az maradt meg, hogy jöttek a rokonok, és semmi perc alatt tökrészegek voltak. Apu meg anyu holtfáradtra robotolta magát, hogy a tisztelt rokonság degeszre zabálhassa magát, és még valahogy a hízó is fel legyen dolgozva. A nagy nehézségek árán felhízlalt disznó felét felzabálták, kóstolóba elhordták, illetve másnap elvittük... De a szokás nagy úr, főleg faluhelyen.
Aztán eljött az az év is, amikor apu azt mondta, hogy elég volt, és nem hívták el a sáskahadat. Onnan kezdve maradtak ők és mi, gyerekek. Nap végére ugyanolyan hullafáradtak voltunk, de legalább a részeg bagázst nem kellett kerülgetni, és (bár a kóstolókat ezután is széthordtuk, ahogy azt a szokásjog megkívánta), sokkal több maradt a hízóból. Persze, voltak nagy sértődések, de ezeknek leginkább az volt az eredménye, hogy aput sem hívták el máshoz. De ezen nem sokat bánkódott...
Csalánnal úgy lehet tetveket irtani, hogy a friss ázalékot (max 1-2 napos) kevered valami olajos , lúgos dologgal (kenőszappan, semleges mosószer, stb...)
Ennyi erővel a csalán el is maradhat. :)))
Magában a csalán nem fog megállítani semmiféle tetvesedést. Komolyabb betelepülést meg nem akadályoz meg.
Ha tovább hagyod érni a csalánt 1-2 hetesre, akkor nitrogén-pótlásként szokták használni. Viszont ebben az állapotában az erjesztett csalán egy ici-picit büdös. Csak annyira, hogy két utcányira is feladnak hirdetést a házuk eladására....
persze igaz nem a haszonért foglalkozunk állatokkal is, pontosabban igaz is meg nem is, 30-32 évvel ezelőtt volt olyan, hogy 80 hízónk volt, olyan is volt, hogy 200 nyúl, ennél a mennyiségnél természetesen a pénz szerzése dominált, az egy másik kérdés, hogy rengeteg melóval járt, aztán ha nyulak elkaptak valami akkor hulltak mint a legyek, egy időben nekem felmentésem volt a 0. óráról a gimiben, mert a disznókat kellet megetetnem reggel korán
de ez az idő elmúlt
éveken keresztül 200 csirkénk volt, ebből eladtunk 150 db-ot, annyi haszon volt rajta, hogy a saját fogyasztás nem került semmibe, mondjuk én csak a tisztításnál, darabolásnál segédkeztem
na ez is véget ért, van 60 db, abból 10 marad a végére tojni
szóval a dolog redukálódott a saját fogyasztás, felhasználás szintjére
De aki tart haszonállatot/háziálatot, az biztosan nem (csak) a haszonért tartja.
Mi baromfit tartunk, nem csak tojásra, hanem a valamennyi díszbaromfit is. Én sem a haszonért tartom, mert az nincs is, vagy nagyon kevés.
Ez nálunk ugyan olyan hobbi és elfoglaltság, mint nálad a kertészkedés: szeretjük az állatainkat.
Jó és megnyugtató érzés egy stresszes nap után kimenni a kertbe, és látni mennyit és milyen szépen fejlődtek a palánták.
Az ember rögtön elfelejti a gondokat. Én ugyanezt nem csak a kertben, hanem a baromfiudvarban is érzem, látom
mekkorát nőtek a jércék, új kiscsibék születtek, akik a kotlóssal sétálgatnak. Nagyon szívmelengető látvány.
Ők (akár a családod) számítanak rád, szükségük is van rád, és rengeteg pozitív élményt és szeretetet lehet tőlük kapni.
Másképp mint pld a kutya/macskától, de mégis.
Az ember tervezgethet, hogy jövőre ennyi ilyen típusú, annyi olyan típúsúval bővíti majd a csapatot, stb.
És persze elpusztítják a kerti/konyhai hulladékot is. Aki erre az érzésre nem érez rá, nem is fog tartani soha, mert haszon nincs, vagy
nem sok van benne, de munka annál több. Mint ahogy kutyát sem tartanak sokan, mert sok vele a gond, drága a kutyatáp, stb...(van akit csak dühítene)
és nem azt látják/érzik, hogy egy érző lény, akitől sok jót, szeretetet stb lehet adni és kapni.
Hiszen ha csak a puszta számokat meg a munkát nézzük, akkor talán ma már az ásót és a kapát is örökre eldobhatnánk.
Szóval ma már egyáltalán nem divatos, de egy életvitel, életritmus része, az egyik hobbi és egyik elfoglaltság.
Talán ha az embereket több dolog érdekelné, több dologban örömet lelnének, és nem csak a haszonért, hanem a dolgok szépségéért,
meg hasonló dolgokért rajonganának, kevesebb ember ülne reggeltől estig a kocsmákban (itt Miskolcon, Perecesen a fél városrész ezt teszi állandóan, főleg a férfiak),
meg kevésbé hajszolnának azt, amit egyszerűbb dolgoktól,
pénz nélkül l is meg lehet kapni. És talán kevésbé éreznék néha pocsékul magukat.
azért valahogy túléltem ezeket a"szörnyűségeket", olyan is volt, hogy fejszével csaptak a kezemre, éppen a kedvenc nagybátyám, na az sem esett jól, de "ahol gyalulnak ott forgács is van"
nem bírtam ki megnéztem a sárgarépát, ahogy írtam is ami kinőtt az szépnek ígérkezik, kíváncsi vagyok nagyon szépen felrotáltam a talajt, ennek látszani kellene a répán is
a petrezselyem hozta a szokásost, kinőtt 10-15 tő :( szóval nulla
a tegnapi ebédhez (rántott sajt, rántott máj) saláta dukált, szépen fejesedik, egyben a külső levelek vénülnek, ami nem jó
a leszedett lestán megy ajándékba a kollégáknak, rengeteg van nem bírjuk felhasználni
én azért emlékszem olyan esetre is, hogy -17 fokban történt nálunk a vágás, a kiömlött forró víz is azonnal megfagyott, csetlettünk botlottunk a jégen, a kezem a hideg víztől borzasztóan feldagadt
és olyan is volt, hogy a hentes beleszúrta a kezembe bontáskor a kést, irány az ügyelet és 2 öltéssel varrták össze
szóval nem csak a nőknek nem buli
a legutolsó vágáskor(márc.15.) gyakorlatilag a nagybátyám és én mosogattunk el mindent.....
Érdekes, hogy a férfiak emlékeiben él csak jó buliként a disznóvágás.
Én arra emlékszem, hogy gyerekként én voltam a "hozdideezt-viddodaazt", a töpörtyű sütése már sötétedés után történt, a másnap meg elment a mosogatással, de ez ugye az asszonyok dolga volt. A buli részéből mindig kimaradtunk.
régen ugye decemberben minden héten 2 disznótor volt nálunk, szombaton 1, és vasárnap is, más-más helyen a családban, a csapat ugyanaz volt általában, édesanyámék négyen voltak testvérek, ez ugye 4 vágás, a 2 nagyszülő, ez 2 vágás, és engem amikor már nagyobb nagyobb voltam meghívtak vendégzenésznek a nagybátyámék apósához húst darálni, általában 2db 200 kg körüli jószág volt, és csak kolbászt csináltak, volt mit ledarálni
hiszen csak gondolkozzunk egy picit , nem volt hűtőszekrény, fagyasztó sem, mindent amit lehetett felfüstöltek és ment a padlásra nagy serényen, oldalast, kolbász egy részét felsütötték, mert a befőttes üvegbe és zsírral lezárták
Ez egy másik generáció, ez tény, de, hogy mennyire másabb, az akkor derül ki, mikor a testvérem és önmagam hasonlítom össze, 8 év is nagy különbség. Bennem még megvannak az emlékek a kertről, mikor a nagymamámmal ténykedtünk a kertben. Azt nem így kell, hanem így... Ezt így könnyebb... Én pedig csak néztem, hogy egy hónap leforgása alatt mi lett a kerttel, olyan volt számomra, mint egy dzsungel. A sivár téli tájból a nyár úgy jött el, mint valami álom, hirtelen csak ott lett, ez számomra maga volt a csoda és ezt a nagymamámnak tulajdonítottam, ő hozta létre a csodát. Most én próbálom, mindezt a csodát létrehozni a lakótelepen, melyre a szomszédok és a lakóközösség néz fel, és ők is ugyanezt a csodát élik át, ki tudja meddig még... A korosztályomban sem foglalkozik evvel senki, mikor mondom, mit csinálok, csak néznek, helyette a bevásárlás és a szórakozás van terítéken még 32 évesen is. Ezen meg én lepődök meg :)
Még akkor is, ha a az idő mindent megszépít. A nosztalgia ugye.....pedig kemény világ volt a régi paraszti élet, nem volt abban semmi romantika. Csak így utólag........viszont az életre nevelt, pontosabban életre való embereket nevelt. Néha belekukkantok a TV nevezetű ládika valamelyik "gasztro" műsorába, hát komolyan mondom nem tudom, sírjak, vagy nevessek. Jó, tudom MŰSOR. Azért csinálják. Attól még tény, hogy a sok szőke városi plázacica, meg a hozzájuk illő félig b...(szóval meleg) hímnemű egyed éhen döglene ha egyszer is magáról kellene gondoskodnia. De szívesen nyomnék a kezükbe egy lapátot, meg egy talicskát!
Félreértés ne essék, nem bántom a városlakókat, én is Miskolci vagyok, ott is nőttem fel. De a gyökerek megmaradtak, mert úgy tanítottak, úgy neveltek. És volt hová "hazajárni" amíg az ősök éltek.
Ez bizony a sokadik városi generációnál már kimaradt. Anyósom anno azért tartott fenn a gyerekeimnek egy picike kertet, hogy " ne úgy nőjön mán fel, mint a birka, tudja mán megkülönböztetni az ásót a kapától!" :) Igaza volt!
Ezt már olyan módon továbbfejlesztettem, hogy feldolgozott állapotban hozza a kapumba a falubéli a disznótorost. :) Ez azért jó, mert itt lakik a faluban, ha egyszer is olyat hozna ami nem tetszik, akkor egy vevő mínusz. Nem hiszem, hogy érdeke lenne a fekete pont bárkitől itt helyben. Persze nem néztem meg soha, mit ad a malacnak enni, de jártam már nála, láttam a jószágait még röfögve.
Szalonnát sajna nem tudok tőle venni, mert ugye aki eladásra hízlal, az nem a kihízott kocát fogja levágni, hanem az alig 100-150 kilós malacot. Annak meg nem sok szalonnája van.
Egyszer elkövettem azt a hibát, hogy hamarjában kellett hurka-kolbász, a hazaérkező nagyfiam kedvére. Gyorsan vettem a vásárban, mert arra már nem volt idő, hogy feliratkozzak rá.
Hááát...nem mondom, hogy nem lehetett megenni, de hogy jó nem volt, az biztos. Szétfőtt kása, némi fűszerezéssel, kb. ennyi volt a történet.
Ez is olyan tanulópénz volt, mint a piacon vett palánták. Idén már megálltam, hogy 1db. palántát sem vettem. :) Virágzik végre a már bimbós állapotban kiültetett kápiám. Jó sokáig csak stagnált a kiültetés után. Végre megindult.
Köszönöm, hogy leírtad. Eddig sem vásároltam meg mindenkitől a cuccot, ezután még gyanakvóbb leszek. Tökéletesen igazad van, itt is úgy működik a dolog, mint a zöldséges piacon. Aki piacra termel, annak az a célja, hogy minél hamarabb piacképes áruja legyen. Ez nem feltétlenül egyenlő a minőségi áruval.
Én is utálom a disznó vágást, de évente azt a 3 (idén 4) napot kibírom. Mi 3an csináljuk, semmi hentes és egyéb dolog. Így lassan haladunk, de minden precízen jól meg van csinálva.
Ami meg a vásárlást illeti, volt olyan év, hogy nem tudtunk malacot nevelni. Akkor vettünk az utcából. Olyan fehér volt a húsa, hogy csúcs... Szójával nyomatták, hogy hamar lehessen eladni és jó sokat nyomjon... Elfogyott, de azóta mindig úgy csináljuk, hogy legyen malac. Igaz nem 200-300 kilós hízókat vágunk, de 3 embernek nem is hiányzik olyan nagy... Nálunk csak savós darát kapnak (tengeri, tritikálé és ha van zab + napraforgó is csak az íz kedvéért) Persze néha ha jut akkor kapnak csalánt, vagy szőrös paréjt. De tápot, koncentrátumot, szóját nem kap...
Dolgoztam hús üzembe. Ott hallottam egy bölcs mondást:
Jó fűszerezéssel a szart(trágya) is el lehet adni és senki nem jön rá, hogy az szart eszik!
Szóval oké hogy bepácolják gyönyörűre azt a sonkát/szalonnát, de attól még nem biztos hogy azt a kiváló falusi ízt kapod, csak finom fűszerezést kapsz.
Én is látom kitéve a "házi sonkás" bódékat a piacon és egyéb helyen, de ha az a sonka beszélni tudna mondana olyat is, amitől a szemünk ketté állna... A mangalicát is lehet szójával felnyomatni gyorsan és jól eladni..
De ezzel senkit nem akarok megbántani, megsérteni, lebeszélni, csak tényeket/tapasztalatokat írtam le.
Én nem tartok háziállatot. A faluban megveszem ott helyben leölik és nálam dolgozzuk fel. Kistámoltam egyszer teljes részletességgel a költségvetés bürkétől a sonkáig. Ha mindent költséget összeszámolok és figyelembe veszem hogy 3 bolt átlagából számított ár mennyi akkor bizony az jön ki hogy pld. 35 ezer befektetéssel 94 ezer forintot állítottam elő az első ölésnél. Akkor megéri a házias ízeket eszegetni?! Ja és tudom mi van a kolbászba meg a hurkába.
SWIT MILLION és CHICCO ROSSO parik Virágzik a kaptur A megkésett palotások amiket a fagykár után vetettem nagyon beindultak junius első napjaira készen lesznek.
Szia! Apám 65 éves lesz...pont ugyan ezeket mesélte...ünnep volt a disznótor...még a harmadik unokatesók is ott voltak...30-40 gyerek összejött...a fölnőttek megették gyakorlatilag az egyik disznót! :) Hajnalig tivornyáztak! :)
Minden hétvégén,a télen...aztán jöttek a sötét idők itt is...a földeket,jószágokat elvették...kuláklista,ha valakinek 5 hold földje volt...
De az új időkben már minden évben testvéreim is,apámék is,tavaly először mi is vágtunk disznót...legalább ilyenkor is összejövünk a tesókkal,családdal! :)
(Édesanyámék hatan voltak testvérek, apámék ketten, és mindenki tartott 2-3 malacot.
Meg hozzá a nagyszülők, akik néha hatot is...)
Szóval minden hétvégén valamelyik nagybátyámnál, nagynénémnél vagy nagyszülőnél disznóvágás volt.
Bár az emberek itt is általában részegek voltak (hogy régen ez az ivászat mekkora "divat" volt....)
Mi persze még gyerekek voltunk. Minden családnál volt 2-3 gyerek, és ilyenkor összejöttünk egy bandányian.
15-20 gyerek is volt egyszerre egy ilyen családi eseményen, és gyerekkorom legszebb élményei közé tartoztak ezek a társasági események...
Mi gyerekek tüzeskedtünk a katlanok körül, (néha társasjátékoztunk, ) de többnyire szaladgáltunk, játszottunk, rosszalkodtunk, vérszerződéseket kötöttünk,
és nagyon boldogok voltunk.
Sajnos a rendszerváltozás után a mi falunkat sokkal erőteljesebben érintette a "válság".
A testvérek nagy része munkanélküli lett, vagy minimálbér körüli összegből próbált megélni, fenntartani magát és a családját.
Innentől kezdve a nagy családi disznóvágások megszüntek, ha valaki vágott is, titokban csinálta.
Szinte úgy dugták a malacot, mint az 50-es években, Rákosi idejében, feketevágást tartottak, nehogy a húst be kelljen szolgáltatni a pártnak.
(Érsd: szinte titokban vágtak, nehogy kóstolóban szét kelljen osztogatni a drága ételt, amiből alig volt....)
Felnőtt koromban még részt vettem azért pár disznóvágáson (mi nem voltunk tajrészegek),
és én azokat is nagyon élveztem a sok munka ellenére. Bár amikor feldaraboják a malacot, azt nem bírtam sosem nézni, akkor soha nem voltam ott, csak utána.
A leszúrás sem volt jó, de ott bírtam fogni a malac lábát, csak nem néztem oda....
Ezek ellenére én nagyon szerettem mindig. Már vagy 15 éve nem voltam disznóvágáson.....
Mindig beszéljük, hogy kellene egy malacot venni, és csinálni egy malacvágást....
Mi fél évenként kapjuk meg (nem havonta) az étkezési tikettet, legalább abból, akkor)
De valószínűleg élő állatot már úgysem vennénk, hanem csak féldisznót.
Májat, meg egyebeket meg lehet hozzá frissen hozatni (pld. a hurkához) a közeli hentesnél,
csak ezt előre meg kell vele beszélni...
Hát majd egyszer. Jó lenne megcsinálni, mert az én gyerekeim egy ilyen élménnyel szegényebbek.
És nem csak egy egyszerű de szép élménnyel, hanem a régi idők életvitelének szépségei-nehézségeinek
a megtapasztalásával, a családi-közösségi-összetartozási élmények átélésével. Az igazi vidéki élettel.
Mert a facebook meg más virtuális közösségek (pld. egy fórum ) lehet szórakoztató, unaloműző, stb... de nem tud a szívben csodát tenni,
olyat semmiképp, mint amilyeneket mi annak idején közösen átéltünk...
Nálunk szinte mindig csak egy malac lett átküldve a másvilágra az meg azért nem vészes. Ha meg sokan vannak akik segíteni is tudnak, akkor azért gyorsabban megy. Bár ha többet vágnánk valószínűleg én is pokolba kivánnám az egészet.
Ha jól volt tárolva lehet közötte még csíraképes, de csak nagyon kevés. Ha van türelmed foglalkozni vele akkor áztasd be és várd meg amíg csírázni kezd aztán lehet válogatni. Egyébként kicsit megkéstél vele, tegnap már wuxalozni kellett nálunk a karósbabot.
Gyerekként a toros asztalnál fáradtan , álmosan elém tettek egy lavórnyi zsíros izét, amit nem kívántam megenni, a "bácsik" meg óbégattak mellettem, mint az állat, és ott kellett ülnöm, és enni kellett. Ebben nekem semmi jó nem volt. Unatkoztam, és álmos voltam.
Felnőttként erre ráfejelt, a moscsokos munka, ázva-fázva, xar időben. Mindig karácsonyra vágott anyósom két hízót. Este lett, mire odáig jutottunk, hogy sült a zsírnak való, már csak mosogatni kellett. Az "emberek" meg tajrészegen óbégattak. Valamiért ez sem volt nagy élmény. :DDD
Szegény mama.....hányszor mondta hízóvágás napján esténként, hogy "úgy megennék egy kis túrós tésztát!" :)))) Onnantól egy tepsi krémessel mentünk haza hízót vágni.
gyerekként még jó buli volt a disznótor,hiszen nem kellett dolgozni csak enni,aztán már dolgozni is kellett ahogy idősebb,erősebb lettem, még akkor is buli volt, aztán teltek múltak az évek, a család széthullott,már nincs buli csak a sok meló
édesapám minden évben megfogadja ez lesz az utolsó...mondanom se kell ebben az évben is malacka már ott figyel az ólban, szóval lesz meló újra, persze kaja is :)
Azért a hami-nyamit megelőzi pár kevésbé kellemes tevékenység. Aki mosott már belet, nem annyira szereti pl. a vastagbeles hurkát. :)
Visszagondolva egészen a gyerekkoromig, semmi kellemes emléket nem találok a hízóvágásban. A hátam közepére nem hiányzik!
Nyilván amikor már az asztalon van elkészítve, az már a kellemesebbik része. Ezt elérem azzal, hogy kimegyek a vásárba, és megveszem a főzni-sütnivalót ott. Na az már kellemes! Újra divat a mangalica (amint itt is látszik), van már vastag, nyársalni való szalonna bőven, házi füstölésű, kistermelőtől. Mellesleg egy fillérrel nem drágább, mint a bolti gusztustalan vacak. Sőőőt.....
Még füstölőm is van, megvehetném akár nyersen is, de semmi értelme. 1200/kg áron olyan kolozsvári szalonnát kaptam, amilyennek lennie kell.
Sziasztok! Néha olvasom az írásaitokat, most tanácsot szeretnék kérni: 2009-es babot érdemes elvetni? Véletlenül akadtam rá, nem látszik, hogy baja lenne, szép vörös-fehér tarka.
Arról nem beszélve, hogy ha az egész kertet beszórnám vele (ami ugye hülyeség), akkor sem lennének biztonságban a növényeim. Akkor már inkább a PET palack csíkok:) Egyébként eljutottunk abba a boldog állapotba, hogy a kiürült palackot vihettem egyenest a szelektívbe, mert már vagdostam eleget.
A lótetűirtó (és pocokirtó) Arvalin sajnos csak egyfajta gázosodó vegyületet tartalmaz (cink-foszfid), aminek olyan alacsony a hatása és ügyetlen a hatásmódja, hogy rendkívül macerássá és bizonytalanná válik az alkalmazása. Ez van, mást nem engednek, ez meg nemhogy másra, de még a tárgyat képező kártevőkre is csak mérsékelten veszélyes... :
50000 forint volt szórással együtt idén a trágyázás...vettem a ganyét...14000 a szántás 12000 a tárcsázás...most eldöntöttem,hogy jövő tavaszra legalább egy szóróval összegyűjtök trágyát...akkor legalább öko szemszögből is korektebb lesz a körforgás ...
A magokat köszönöm! De az idén már nem marad több hely!
Nálunk is kettő napja paraszt ünnep van...eseget az eső...ennek ellenére ugy döntöttem,hogy kiganézok a csüngőshasúak alól...
Kérdés:
A palántáknak szánt részt,ha vékonyan megszórom érett,apró,morzsásabb trágyával ,és bele rotátorozom,azzal javítok valamit,vagy inkább ne erőltessem?...dinnye palánta meg uborka,paradicsom,paprika a jelentősebb része...
A Kertészetből nem látok mást, csak ezt a topikot, az Állati új üres, lényegében csak a kedvenceket tudom megnézni. Én szúrtam el valamit, vagy a fórum nem működik?
Nálam a legnagyobb 39 kiló volt. :) A lányok megsütötték, és lefagyasztották. Nemrég volt belőle finom muffin. (Szerintem a tavalyi termés több évi szükségletünket fedezi.)
Rhéman kollegÁTÓL KAPTAM BIG MAX nevű sütőtököt állítólag 30 kilóra is megnő de ez tápanyag kérdése szerintem. Ha ez jó lenne írj. Megkeresem a magokat .
Ezen most már ne izgasd magad, lehet elég lesz a szélesség, ha a gyökérnyakat megvédi. Én sem centivel mérem a csíkot, azért írtam a 6-7 cm-t, mert annál a háromdecis pohárból kivett palánta legnagyobb része szabadon tud terjeszkedni. Majd pár nap múlva meséld el, hogy volt-e rágás:)
Szervusz! Köszi a tájékoztatást. Most délután lerakosgattam a 4 cm-es csíkokat. Nagyon szuper találmány. Valóban hiányzik róla még az a 3 cm. Így most nem nagyon áll ki a földből. Félő, hogy az öntözésekkor bemosódik rá a föld. Én öntözőkannával öntözök. Jobb lett volna ha előbb kérdezek. De az időhiány miatt nem jól tervezek, és már mindig élesben jönnek elő a problémák, amikor "haladéktalanul" már meg kell oldanom a feladatot. Láthatóan ez a metodika hibás. :-(
A másik fórumon tettem fel a paradicsomjaimról képet, hogyan néznek ki. Ha esetleg megnéznéd, jó lenne. Hogy vajon ez a hideglelésével magyarázható e?
Szia, én írtam mindkettőről, mert utálnám a lótetű irtó vegyszert használni, de a dédelgetett palántáimat sem szívesen dobnám oda neki. A hullámpapír csíknak a pohár köré tekeréséről csak agyaltam, pont azért, mert az később elbomlik, nem kell kihuzigálni - addig viszont, amíg a palánta szára gyenge, talán megvédi a lótücsöktől. De ezt elvetettem, mert a hullámpapír vékonynak bizonyult, nem tudtam köré "szúrni" a palántának. Jövőre valamilyen erősebb kartonpapír csíkot fogok kreálni. Ezért idén a PET palackot használtam. Alját-tetejét levágtam, aztán oldalt felvágtam hosszában. Ebből készítettem 6-7 cm-es "csíkokat", amiket a palánta köré körbehajlítva le lehet szúrni a laza földbe úgy, hogy 1-2 centire álljon ki (így később könnyű kihúzni a paprika és uborka körül, a paradicsomnál ott maradhat). Mivel a lótetű a talajfelszínhez közel mászkál, ennek nekimegy és kikerüli. Kiültettem ezen a módon kábé 200 palántát, egyet sem rágott meg - ellentétben a korábban, nem ilyen módon kiültetett 16 db kápiával, amiből hármat elrágott a kis szemét. De azóta szerencsére már járkál a búbos banka is:)
Egyébként nem egy nagy dolog a vagdosás, annyi pihenés úgyis kell árnyékos helyen, míg összevagdosom - az "ár/érték aránya" pedig nagyon jó:)
Az egyik az, amit beetee kolléga is leírt. Csak ne rögtön az első legyen amit meghagysz rajta. De valóban csak egy maradhat. Az extrém tápozás lényeges, ha 500 kiló felé akarsz menni. Az alatt a normális jól trágyázott talaj is elég. A nagy tenyészterület szintén fontos. 5*5 méter. De azon ne fusson össze vissza. Fel kell tekerni a szárakat spirál formában. Illetve a járulékos gyökerek fejlődését segíteni kell a nóduszok földdel való takarásával.
A fejlődő termést pedig a közvetlen napsütéstől óvni kell. (raschel háló)
A "nagydobosi" fajta pontosan erre való 5..8 kg nagyságú tökök. Igaz nehezebben sül át mint ezek az ámerikai tökök, de édes, jóízű...Búbos kemencében sütögetem.
Nem nehéz kitalálni: egy tőre mindennemű konkurens növény mentes óriási tenyészterület, extrán ellátva tápanyaggal (trágya, műtrágya, levéltrágya), és a tövön sem szabad hagyni másik termést. Csak egy maradhat, hogy minden energia abba az egy termésbe kössön ki. Ja, és maximálisan optimális :D vízellátás.
Nem feltétlen akarok méteres tököket, mert télen nem tudnám hova tenni fagymentes helyre. Kb 25-30 centisekkel is megelégszem, ebből ha egyet felvágok pont megtelik vele a sütő.
Az üres PET palack alját és tetejét le kell vágni, és így egy hengerpalástot kapsz. Ezt kell a palánta köré lesüllyeszteni. Ez olyan 20-25 cm mélységi védelmet ad a föld alatt egyenes vonalban közlekedő kártevőktől.
Ha egy helyen elvágod hosszában, akkor könnyebb utólag kiszedni a már megerősödött növény alól, nem utólag kell vagdosni a növény alatt.
Erre csak azért lesz szükség, mert a szétterülő gyökérzetet nevelő növényeknél (pl. paprika) jobb eltávolítani később.
A kartonból hajtott hengerpalást elázik/elrohad magától.
Szervusztok, szép jónapot kívánok minden serénykedő kedves fórumtársamnak.
Egyik fórumtársunk az elmúlt napok egyikén arról írt, hogy pet palackokat ügyesen felcsíkozva és azokat a pari palánták szára közé helyezve a földbe dugva igyekszik megvédeni a rágó kártevők ellen a palántáinak a szárát. Kíváncsi lennék a részletekre, -mert én is kipróbálnám e megoldást- valami nekem is egyeli a palántáimat.
Sajnos hiába keresem, nem lelem a fórumokon. Talán kaphatok segítséget, amit most várok.
(Csak zárójelben megjegyzem, valaki hullámpapírból készít szellemes és hasonló dolgot. Erről a két megoldásról olvastam itt a fórumok valamelyikén).
Persze, annyi a különbség, hogy amit fűszernek használunk, az üvegben van, a vetőmag meg zacsiban. :o)
Csak annyi fűszerem van, amennyi erre az évre elég. Valahol jócskán van még vetőmag is, csak nem találom. Akár még eszembe is juthat, ha mg,bolt környékén járok, hogy vegyek egy zacsival... Nameg a kevéske és satnya őszi kelés is virágzik már, ha annak a magját gondozott földbe elvetem, még beérhet az idén.
Nálam egy kb 6x3 m terület van a sütőtöknek hagyva, ennek a közepén vannak elvetve. Ha innem ki akar futni visszakanyarítom. Nem hagyom más vetemények közé befutni, mert sem járni, sem kapálni nem lehet tőle. A kukoricát géppel kapálom. Terület van bőven, jut hely mindennek.
Az idén vetettem óriás sütőtököt is a képet egy hónapja betettem róla ezt egy körtefa alá vetettem de ki fogom engedni futni http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=134754152&t=9108176 Most jó helye volt, a jégesőtől megvédte a fa. A másik sütőtöknek rongyosra szaggatta a leveleit. Pár nap múlva meglátom, de bízok benne hogy kiheveri. Ha mégsem akkor vetek gyorsan másikat.
De a magja nélkülözhetetlen fűszer, legalábbis nálunk.
Évek óta vadon (is) kel a kertünk környékén. Csak annyi vele a gond, hogy fiatalon rosszul tűri a konkurenciát, alacsony és aprómagvú marad. Így aztán ha megműveletlen helyen kel ki, akkor eleinte az agresszívebb gyomokat, füveket ki kell húzgálni közüle. Ha már megerősödik, akkor elnyom szinte mindent. De eléggé víz és tápanyag igényes.
Néhány évente vetek egy pár sort a konyhakert valamelyik szélébe, az szépen megnő, és több évre elegendő magot ad. Egy részét hagyom elszóródni, egy részét én szórom szét, egy részét meg elteszem fűszernek, vetőmagnak.
Az idén már vetnem kellett volna, mert most kevés kelt vadon, de nem találtam meg a félretett vetőmagot, venni meg mindíg elfelejtettem.
Mivel műveletlen terület, lehet tápanyaghiányos is a terület, de az is lehet, hogy van benne elegendő tápanyag. Azért az ázalékolás mindenképpen jól fog jönni nekik. A tökféléknek valóban nagyon mélyre hatoló karógyökere van szabadföldbe vetés esetén, így talán életképesek lesznek. De ez ugye sok mindentől függ, azért bizakodni lehet. Ilyen esetben jobb is a helybe vetés, mint a palántázás, mert a palántának a cserép alján megáll a karógyökér fejlődése, míg szabadföldbe vetés esetén jó mélyre lenyúlik.
Ez egyfajta kísérlet lesz, úgy gondolom, hogy a hétvégén kicsit körbekapálom, bár csak úgy, hogy azért nagy távolságból se szúrjon szemet. A trágyázása most fog jönni, nem előre történik, mivel nem saját a "birtok". Ezt pedig úgy gondoltam, hogy csalánnal fogom mulcsozni és csalánlével jó töményen fogom öntözni, folyékony trágyaként, a közelben van a kút, így minden adva lesz. A talaj szűz talaj, ami sokszor sokat jelent. Bár igaz, hogy kemény a talaj, az szerintem a kertben is ásás után is az, mivel a tökök gyökerei szerintem elmennek két méterre is. De majd meglátjuk... Azért bízom benne, tavaly dinnyével csináltam meg és egész szépen fejlődött, bár azt kukoricaföld szélére vetettem, úgy egy métert futott semmi öntözés és trágya nélkül. Végül termése nem lett, de mivel a kukorica árnyékot tartott, és persze vize sem volt így nem várhattam sokat. Azt annak idején május 10 körül ültettem, és már fél méteres volt a kukorica, mikor kikeltek a dinnyék, most szép sík a terep, nincs árnyékhatás, szerintem jobb lesz a helyzet.
Félő, hogy trágyázás, lazítás nélkül nem lesz belőle semmi. Én egyszer palántáztam a nem használt kertünkbe sütőtököket, kicsit kikapáltuk a helyét, palántázás, locsolás... Kettő kivételével kirágták a csigák még fiatalon, az a megmaradt kettő pedig csak kinlódott, nem jutott semmire.
Én egy kb kétméteres sorba szoktam elvetni a sütőtököt kb 15 centi tőtávra jól betrágyázott földbe. A sor két végére leverek 1-1 méteres karót, hogy később ha slaggal locsolni akarom tudjam hol van a töve. Innem mindenfelé szétfutnak, egy nagy dzsungelt alkotnak.
(Bocs, hogy nem a növényeidet dícsérem, természetesen azok is szépek, de ezt a csodálatos lepkét utoljára gyerekkoromban láttam élőben. Az meg nem tegnap volt...)
Én egyszer sima csapós egércsapdát helyeztem egy járatba, azt gondolván, hogy pocok. Néha nagyon hasonlóak tudnak lenni, plusz a pocok használja a vakondok járatait is. Szóval akkor fogott egy szerencsétlent... Meggyőződésem, hogy azokban a járatokban, amiket letaposás esetén mindig visszaépít, ilyen módon szinte az összeset el lehetne kapni. De hát most döntsön az ember, hogy lótücsök vagy vakondok... (Így is van lótücsköm, de most ágyásonként 1-2, persze az is sok, de ha vakondok nem volna, nem is tudom, mi volna itt.)
Tudja valaki, hogyan néz ki a koriander, ill. a feketegyökér frissen kelt egyede? Idén ültettem először őket, de fogalmam sincs, hogyan néznek ki, soraik pedig még nem igazán határozottan alakultak eddig ki...
Tegnap...van ami elég jó,van ami nagyon nem...a palántákat tegnap 0.2% wuxal permettel kezeltem....jövőhét elején akarunk palántázni,utána héten meg a szántón,a csúnya zöld gyomos nagyobb részt tárcsáztatni és a cukkinit meg a maradék magokat oda vetni...
Baromi nagy jégeső volt nálunk,tiszta fehér volt a föld mint télen. Kisebb cseresznye méretű jég szerencsére esővel jött, leginkább a salátát és a tökféléket szaggatta meg.
A füves rész amit fertőtlernítetem kb 60m2. Van ezen kívűl még 3500m2 ott a kukacok is meg a vakondok is kedvükre turkálhatnak. De a szegény kukacnak ugyanolyan rossz ha a talajfertőtlenitőtöl pusztul mintha a vakond találja meg.
Igen, magyarul az van rairva, hogy horcsogcsapda, angolul pedig az, hogy vakondcsapda, mivel naluk nem vedett allat. Es en errol irtam, nem az elvefogorol. Bar en sem tamogatom a vakondirtast, csak azt hittem, errol irtal.
Amíg lehetett igazán jó minőségű talajfertőtlenítőket vásárolni akkor azzal sikerült a vakondokat átirányítani a füves részről. Tavasszal megszórtam a területet talajfertőtlenítővel a jobb hatás kedvéért fóliával letakartam mivel egy gázosodó szer volt.
Ha nincs a területen táplálék keres egy táplálékban gazdag területet.
A vakondcsapda az vakondcsapda. Egy drótrácsból készült cső, visszacsapódó ajtókkal. Ez egy élvefogó csapda. Másmilyet még nem láttam. Igaz, már évek óta nem figyeltem ilyesmire, de úgy rémlik, hogy tavaly még láttam itt egy nagy mg.boltban. Ha legközelebb arra járok, (és eszembe jut), akkor utánanézek, hogy létezik-e még ilyen.
Szerintem te a hörcsögcsapdára gondolsz. Na, az egy brutális szerkezet. Gyerekkoromban mindíg elcsatintottam őket határban, mert sajnáltam a hörcsögöket. Most így visszagondolva csoda, hogy egyszer sem kaptak el a hörcsögösök. Szerintem kiadós verésben lett volna részem...
Szerintem a valóságban nincs köztük különbség, csak más fényviszonyok között készültek a képek, esetleg utómunkában is lehetett különbség. A Garafarm képe valamivel minőségibb munkának tűnik.
Én tavaly 4-et vettem belőle, a legdrágábbtól az olcsóbbakig. Mind napelemes. Nem vettem észre, hogy zavarta volna őket a búgás, minket annál inkább. Aztán szép sorban elhallgattak, a legdrágább még tavasszal néha megszólalt, a többi már tavaly kimúlt.
Ugye a vakondot elvileg nem lehet irtani, ezért nálunk ezeket nem is vakondfogóként árulják. Unokabátyámék viszont fogtak ilyen csapdával több vakondot is, mert elegük lett. Nekik bevált. Azt mondták, hogy jó mélyre rakták. Nálunk még nem okozott olyan nagy gondot, hogy irtani akarjam őket.
Hááááát, lehet, hogy nagyon gonosznak tűnök, de nekem gyanús, hogy ahol a különféle barkács vagy bóti riasztó kütyük "beváltak", oda amúgy sem ment volna a vakond...
Írtam lentebb, hogy egyik szomszédnál az "ultrahangos" riasztót csak egy méternyire kerülték ki a vakondok. (De lehet, hogy csak azért, mert ott éppen nem volt mit enniük...)
Másik eset: másik szomszédasszonytól kaptam "ez nálam tökéletesen bevált" felkiáltással valami vakondriasztó hatásúnak mondott növényt. Vidáman túrtak köztük keresztül kasul a vakondok...
A vakondfogó csapda szintén kozmikus dolog számomra.
A felszín alatti kutatójáratokban a legritkábban megy végig kétszer az állat, oda felesleges tenni.
Ha a túrásokba felvezető lyukba tesszük, ott meg legtöbbször új adag földet túr maga előtt. Ha kellő kitartással és kubikolással rátalálnánk valamelyik föld alatti közlekedő alagútra, akkor a megbolygatott helyet valószínűleg nagy ívben el fogja kerülni, és inkább új járatot fúr.
Tényleg: valaki fogott már ilyen csapdával vakondot?
Nekem eddig egyetlen módszer vált be: ha valami csoda folytán sikerült az aktív túráshoz lopakodnom az ásóval, és véletlenül pont jó irányból sikerült alászúrnom, és kifordítanom.
Talán két-három kis fickót sikerült így elcsípnem az elmúlt húsz évben. Egyszer meg hajnalban a fűben mászott egy, csak el kellett csípnem a grabancát. Szintén két-háromszor valamelyik kutyám fogta meg, de ezek nem élték túl az affért.
Az elemes és napelemes ultrahangosnak mondott zöld riasztóknak köze nincs az ultrahanghoz. A drágábbak napelemmel egy ceruza aksit töltenek. Bizonyos időnként hangjelzést adnak, mivel a földbe szúrva vannak, ezt a hangot levezetik oda, így zavarja a tájékozódásukat. legtöbbször beválik, de nekem volt, amikor ennek a tövében dúrt ki. (két év alatt tönkre is mentek)
Ugyanez az elve a palackosnak, csak ingyen. Ahogy a szél forgatja a palackot a vasrúdon, az így keletkezett hangot vezeti le a vas a földbe. A a palackon kell kivágni oldalt és kihajtani pár kis lapátot, hogy tudjon a szél belekapni. Ennyit ez is ér, mint az előző.
Ennek van egy olcsóbb változata, de általam szintén nincs kipróbálva.
Viszont egy másik fórumon, egy kedves fórumtárs esküszik, hogy bevállt nála a dolog:
"a vakond riasztására nekem be jött a következő módszer. 6 -os beton vasat le szurok a földbe, ráhúzok egy 1,5 l műanyag üveget, azt mozgatja a szél zörög..... de lehet fém kólás, sörös doboz is felkötni 15 cm es zsinórra."
Állítása szerint úgy 30 nm-enként kell egy ilyen. Ha ritkábban van akkor ennél messzebb már megjelennek a túrások.
A pocok viszont igen. Azon még túlteszem magam, hogy megeszi a sárgarépát és a petrezselyem gyökeret, legrosszabb esetben veszünk a boltban. De az elkeserítő, mikor facsemeték és bokrok mennek tönkre, mert lerágja a gyökerüket.
Ettől függetlenül még a pockokat sem mérgeztem soha, a patkányokat is élvefogó csapdával gyűjtöttük be, mikor egyszer beköltöztek a melléképületbe. A pocok tényleg időszakos, vannak évek, mikor rengeteg kárt tesznek, máskor semmit.
Nálunk is csak a felszín-közeli kutatójáratokkal okoznak kárt, a kicsit mélyebbekkel szintén csak a vízelvezetés a probléma. De ekkora kárt, mint most, itt is ritkán okoznak. Idén a friss istállótrágya által bevonzott lótücskök meg más jószágok után kutatnak ennyire. A kukorica ágyás felső öt-tíz centijét gyakorlatilag teljesen átforgatta!
Tegnap reggelre meg a még ki sem kelt vörösbabba szabadult be egyikük, de szerencsére nem sokat turkált.
A tanya többi részén engem sem zavar a jelenlétük. Annak ellenére, hogy a felkavart sívó homok miatt egy-egy vakondtúrás újrafüvesítése éveket vesz igénybe. De messze nem angol-pázsit, úgyhogy elférnek ők is, mi is. :o)
Ebben Nóra a szakértő, az ő életét keserítik meg leginkább ezek a dögök. De ha jól emlékszem, a rendszeres begyűjtésen kívül ő sem talált más hatékony megoldást.
Nálam tavaly alig pár darab fordult elő ebből a fajból, az idén meg még egyet sem láttam, de ez sajnos nem jelent semmit. Csak abban reménykedem, hogy talán a homokvidéket nem szeretik annyira.
Szerintem ezeknek a csoda-találmányoknak akkor lenne hatásuk, ha a vokondok tudnának olvasni: halálra röhögnék magukat az emberi "találékonyságon".
Egy vakond majd' az összes csemege kukoricát kitúrta egy éjszaka alatt. Ásás közben ráadásul elszakította a gyökereiket. Persze, azok után a lárvák és rovarok után kutatott, amelyek szintén a kukoricának ártottak volna, de a végeredményen ez nem változtat: újra kellet vetni az egész ágyást, így nem lesz az idén korai főtkukoricánk.
Rozsda barna, meg olyan pirosas szinü is, vagyis csak a háta olyan szinű. Tavaly voltak óriás példányok is, most idáig kicsi és barnás szinűvel találkoztam.
A tavalyi, csigainváziókról szóló beszámolókból is kiderül, hogy nem mindegy, hogy az óriás meztelen csiga, a kis,világos hússzínű vagy fehéres mindígelfelejtemafajnevét meztelen csiga, vagy neadjisten a spanyol nudista lepte el a kerted.
Mondjuk abból a szempontból, hogy mindegyik eszi a szamócát, tök mindegy, de abból a szempontból, hogy mire számíthatsz még, nagyon nem mindegy, hogy melyik faj a főkolompos.
Aztán van az a verzió, amikor az illető egy fémcsövet leásott a földbe, beleapplikált egy biciklicsengőt, azt meg rákötötte egy időkapcsolóra. Időnként megszólalt a csengő, persze a vascső által felerősítve, a vakond meg hanyatt-homlok menekült.
Vakond még soha nem bántott nálam növényt, mindig csak mellettük túrt, az meg, hogy a fűnek nevezett gaz itt-ott dimbes-dombos, vagy ha elgereblyézem, hiányos, kit érdekel... ? :)
Akkor ajánlom figyelmedbe a "Wallace és Gromit" című (szerintem nagyon remek) mesefilmet, abban is a "Nyuszívó 2000" típusú szerkezetet, amely komplett üregi nyúl kolóniákat képes kiszippantani (vagy visszafújni) a járataikból/ba.
:o)
Na hát. Egy Rakétának is baromi nagy a légszállítása. (De tényleg: a mienk most halt meg, a maga 300W-jával tudta ugyanazt, mint a csillivilli 1500 W-osak. Akarok is keríteni egy másikat, tartaléknak.)
Számomra inkább az a fura, hogy hogyan jut el és ül meg a tömény gáz a mély üregekben, ha a felszíni járatokba szétfújatjuk.
Na ja. Az én kedvencem "csízióm" meg a nyakig beásott üres üveg, amibe beledudál a szél, és a műértő vakond világgá szalad ettől a rémes zenebonától! :o)
Egyik szomszédunk "ultrahangos" vakondriasztókat döfködött a pázsitjába. Elmondása szerint ez hatásos volt, mert a vakond egy méter sugarú körön belül elkerülte a riasztókat. :o)
Hasznos mellékhatása volt viszont, hogy általában a váratlan vendégek sem alkalmatlankodtak sokáig, mert az emberi halláshatár környékén lévő ütemes visítás többeket zavart.
A házigazdáknak szerencséjük volt, mert egyikük sem hallotta ezt a frekvenciát. (Én igen...)
Jó a füstpatron, de csak akkor ér valamit, ha reggel megtalálod azt a lyukat, amelyik a mélyebben lévő alvóüregbe vezet. A keletkező gáz nehezebb a levegőnél, és ha ide le tud áramlani, akkor megfullad a delikvens.
Ha csak a felszín alatti táplálék kereső járatok valamelyik nyílásába teszed a patront, kkor a füst egyszerűen szétterül a kesze-kusza labirintusban, meg kiáramlik a vékony kéreg résein, és legfeljebb a töredéke jut el a jóllakottan hortyogó pocokig.
Egy időben használtam, de ekkora területre nagyon drága. Különben is: ha sikerült leapasztanom a rágcsálók számát, akkorheteken belül új jövevények érkeztek, és kezdhettem elölről.
Kb. öt évente van gradáció, de ezt nagyon befolyásolja az időjárás is. Jópár év után az idén megint sokan vannak a kertünkben, ráadásul a friss trágyázásra érkező talajlakó rovarok miatt a vakond-létszám is túllépte az ingerküszöbömet.
A vakondsereg pajorok után kutatva túr ki mindent, a pockok meg étkezési céllal teszik ugyanezt. Pár ezer forint megint rá kellene szánnom füstpatronra.
Köszönöm szépen az ötleteket! Valamit muszály csinálni, mert tavaly a sárgarépát is úgy elrágták, hogy mire megnőtt már nem is kellett belőle enni.
Valaki egyszer mondott olyat is, hogy egy edénybe cukros folyadékot kell tenni és abba belemásznak.
Esetleg ilyenről hallottatok?
Olyan szépen pirososdik az eper, de ezek a francok elrágják. Nem lehet őket kiirtani, mert a szomszéd kertjében olyan szép nagyra megnő a gaz, és már többször láttuk, hogy onnét jönnek át.
Ma reggel én is csigáztam. (Közben persze jól eláztam...)
Úgy saccperkábé darabra nem voltak kevesebben, mint amennyit tavaly is összeszedtem egy-egy esős reggelen, viszont az étkezési méretűek legfeljebb a negyedét-harmadát tették ki a mennyiségnek, a többi mind kicsi volt. Tavaly ez az arány fordított volt.
Nálatok a tarlórépa mire nő meg úgy ping-pong méretűre? Én április 11-én ültettem és már szép levelesek és a szára kezd vastagodni, de a szár egy része meghajlik mielőtt a talajba menne, ez normális? - Így is meg szokott nőni nektek is? Vagy ugyanúgy, mint a céklánál, amelyik ilyen meghajlott szárú az majd torz termést növeszt?
Akkor ez rossz ötlet volt :D. Nálam szerencsére még nem okozott soha gondot a csiga. Ez lehet, hogy a homokos talajnak köszönhető, azt elvileg nem szeretik. Bár múlt évben sok csiga volt, csak a teraszon lévő cserepes növényeket ették meg szép lassan. A varjúhájat egy nap alatt elfogyasztották, pedig szép volt. Zöldségekhez viszont nem nyúltak. Szamócám most van először, örülnék, ha nem zabálnák meg.
A sör nekem sem vált be csalinak, kicsi a fogás vele.
Viszont az ananász héllyát egyszer kidobtam a komposztra, hát nem tudom kifejezően leírni, hogy milyen csigaáradat indult meg 10m-es körzetből a domb felé, és a komposztos domb is hemzsegett a csigáktól.
Van ez a verzió a csapdákból, hátha valakinek van kedve utánépíteni, és a csalinak az ananács használható a por helyett.
Egy megoldás van, mérgezett csalit szórni minden lyukba..addig míg mozgás érzékelhető. Nagyon szeretik a fiatal almafák gyökerét, képesek több ezer fát is tönkre tenni!
Teljesen precíz a leírásotok. ugyanezeket művelik itt is.
egyébként a vízipocok életterének beszűkülésével szorulnak be a kertekbe.
Képesek fák gyökereit körberágni,ezzel tönkretenni.
Tehetetlenek vagyunk egyelőre, de remélem jönnek jó ötletek. a kiöntés nem megoldás, főleg a több köbméter víz és a végtelen járatai és kijáratai miatt.
Esténként és kora reggel kimenni, és összeszedni. Eleinte reménytelennek tűnik, de egy idő után kezd látszani az eredménye. És ahogy beindul az érés, egyébként is valamivel több ép szem marad.
És egy idő után az ember kevésbé lesz finnyás. Ha csak kicsit van megrágva, megesszük.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Össze kell szedni minden áldott nap, bármilyen lehetetlen vállalkozásnak tűnik eleinte. Nincs az a sok, ami egyszer el ne fogyna! A tavalyi évben minimum egy mázsa csigát szedtem össze. Idén, eső után, már 10-20 db. a maximum amit találok. Óriási változás!
Epret kissé fura módon ültettem, de a csigák ellen jó volt! A hostákat is így ültetem. A földet takartam fóliával, ebbe ültettem az epret, és az egész miskulanciát meghordtam öklömnyi osztályozott kavicsokkal. Jó munka volt, pláne nyáron, de a csigák számát tizedére csökkentette az epresben. A hosták sincsenek agyonlyukasztgatva. Nem szereti a csiga a meleg, száraz követ. A nyirkos, hűvös növényzetet inkább.
Ezt a kis területet úgy kell elképzelni, hogy itt is egy darabka földiepres rész , ott is egy darabka, és mellette sárgarépa, zöldség... Körbe kerités meg a hamuzás az nem megoldható.... Valami más hatásos mód kéne!! De köszönöm az eddigi tanácsokat.
Mekkora teruletrol van szo? En megprobalnam fatyolfoliaval takarni az egeszet, a szeleire foldet boritani, hogy a csiga ne menjen ala. Meg nem volt szuksegem csiga elleni vedekezesre, de eddigi irasokbol ugy vettem eszre, hogy nincs biztos modszer. A takaras talan nem engedi oda oket. Elvileg a soros csapda mukodik, de nem probaltam meg.
Legyetek kedvesek segiteni! A kis veteményes kertünkben az idén annyi földieper terem, hogy a kis családomat ellátja a szezonra. De!!!! Most kezd pirosodni, a csiga már megrágta.
Mit tudok tenni? Tudom futó kacsa a legjobb, de azon kivül valami más, amivel kitudom irtani őket?
Az adózáson kívül élelmiszer-biztonsági előírások is vannak. Persze nem olyanok, mint egy üzemnél, de ha az ember eladásra termel, azokra is oda kell figyelni, nehogy az ájentéjessz orrba vágja. (Csak egy jóakaró kell, aki felnyom...)
Ez az üveg+kupak, mint jelentős árképző tényező, valóban versenyhátrányt jelenthet egy kistételben értékesítő termelő számára.
Állandó kuncsftkör esetén szerintem betétdíjat kellene felszámolnod, amit visszaadsz, ha visszahozzák az üveget. (Tudom, hogy kvázi "ingyér" szerzed a göngyöleget, de akkor is...)
Piacon persze ez nem működne, mert ehhez megintcsak valamiféle engedély kell, amit szerintem földi halandó nem kaphat meg. (Termékdíj, veszélyes hulladék, miazmás...)
Pár éve a helyi madarastecsóban lehetett vásárolni házi joghurtot, egy környékbeli termelő áruját.
Az üveg másfélszer annyiba került, mint a benne lévő joghurt! És bár betétdíjként volt feltüntetve, nem lehetett visszaváltani...
Pár hónap után eltűnt a polcokról, maradtak a tejet, gyümölcsöt csak nyomokban tartalmazó, viszont agyonreklámozotthűdeegészséges műanyagpoharas készítmények.
anyósom könyvelő és ő megnézte a feltételeket, ha jól emlékszem 600 000 ft.-ig adómentes, de nem árt gyűjteni a számlákat, ha ezt túlléped, hiszen akkor jól jöhet, bár el sem tudom képzelni, hogy ennyit hogyan leget árúsítani :)
talán valóban akkor ha nagyon drágán adjuk el, mindegy is,
igen és ki kell váltani, talán az őstermelőit is
ha valaki rendel tőlem, akkor a postázás jelenthet gondot és költséget
a múltkor postáztam egy csomagot, nyilván ezek az üvegek nem könnyűek, 1600 ft volt a posta ktg.
A termékek eladása azért nem olyan egyszerű. Pedig engem is érdekelne, mert hasonlóban is gondolkozom, de egyelőre nem tudom, hogy milyen szabályozás vonatkozik az ilyen termékekre. Az biztos, hogy kistermelői igazolvány kell hozzá, és a készítésre is vonatkoznak élelmiszer-egészségügyi előírások. Szóval nem olyan egyszerű, hogy megcsinálom és eladom. Persze rokonok-ismerősök körében megoldható, de ha komolyabban akar vele foglalkozni az ember, akkor már számlaképesnek kell lenni és be kell tartani néhány szabályt. De úgy tudom, hogy kistermelőknél nem olyan szigorúak a szabályok.
Érdemes megnézni a Gabko chili-t. Ezt egy srác gyártja, van blogja, honalpja, ahol lehet rendelni, kiváltotta a kistermelői igazolványt, és tudtommal jelenleg nem tud annyit gyártani, mint amennyit vennének :).
Amúgy tőled lehet ezekből rendelni valahol? Engem érdekelne :).
és látjátok éppen a jelenlegi helyzetemben lép fel az a probléma, minek készítsek egyes termékekből még többet, ha az eddigi készletet sem tudom eladni, és akkor persze ilyen kor lehetne menni árulni a termelő piacra, ha van affinitás
Ez a kép ebéd előtt igencsak megindította a nyál-elválasztásomat :D. Megyek is ebédelni. Amúgy gratula hozzá, már múlt évben is nagyon tetszettek ezek a termékek :).
ízelítőül rakok fel képeket, és bízom benne egyre többen kapnak kedvet a saját terményeik otthoni feldolgozásához, a képek természetesen nem a múlt héten készültek :)
Debrecenben minden nap van termelői piac ,a Szatyor egyesület szervezi váltakozó helyszínnel, ezen kívül még néhány helyszínen szintén van a városban
Hajdúszoboszlón péntek délután a normál piac után 2 -től
én már voltam a hajdúszoboszlói piacon nézelődni, kevés eladó még kevesebb vásárló, egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy mindenki a saját portékáját árulta, sajtok, mézek, kolbászok stb. ami kapható, és persze zöldég gyümölcs is
a Szatyor által szervezett piacon is voltam már szintén nézelődni, ott inkább hústermékek, péksütemények, sajtok voltak, de árultak gyümölcs és zöldségleveket is, csalamádét, paprikakrémet, befőtteket
nos azt kell mondanom horror áron
a Szatyornak van honlapja, meg lehet nézni kik árulnak és mennyiért, gondolom 800 ft 1 liter pariléért nem kevés, vagy egy meggybefőttért
jómagam is elgondolkodtam a piaci árusításon de eddig még nem jutottam el a megvalósításig, ugyanakkor ismerősöknek, kollégáknak adok el feldolgozott termékeket, de ezt már írtam korábban, nem titok
nem feldolgozva nem éri meg eladni, bár ha belegondolok feldolgozva sem, ez inkább egy hobby, mondjuk fárasztó hobby :)
az elmúlt évek alatt sikerült egészen magas szintre fejleszteni a termékeket, ízléses csomagolás+jó íz
a ketchup, a cékla befőtt, a csemege ubi nagyon sikeres, gyakorlatilag elfogyott az összes cékla és ubi, a csalamádé szintén nagy sikert aratott abból is adtam el
lekvároknál viszik a földiepret, szeder, meggy, meggy-málna variációkat
készítek különféle önteteket, szószokat indiai, olasz stb jellegűeket
zakuszkát, padlizsánkrémet-ezekből kevesebbet adunk el, mert mi is megesszük :)
de készítünk lecsót, paprikakrémet, vegetát i
készítek eladásra savanyú káposztát is
nem sorolom tovább mert akkor még sokáig kellene írnom :)
összességében nincs ebből jelentős bevétel, csak éppen annyi, hogy kicsit besegít mindig az aktuális ktg.vetésbe
ahhoz, hogy anyagilag megérje jóval drágábban kellene eladni, akkor nem biztos, hogy megvennék, és a mennyiséget is növelni kellene, és itt jönnek a problémák, az időtényező és persze nagyon fontos a csomagolóanyag, azaz üveg+kupak, ha azt már meg kell venni, akkor az is beépül az árba
A piacot, mind gazdasági fogalmat írtam, nem termelői piacra, hanem vásároló-közönségre gondoltam. A kistermelő pedig miért ne szerződhetne le valakivel? Itt nem azokra gondolok, aki a fölös tojást meg paradicsomot eladják, azoknak a tételeknek nincs különösebb jelentősége piaci szempontból, de ők nem is nagyon versenyeznek, meg nem is nagyon küzdenek árufelesleggel. Általában az ismerősök elviszik a terméket. És általában nem is ebből élnek.
A kistermelő nagyobb méretekben termel, akár multival is szerződhet, de itt lép életbe a hátrány a nagygazdaságokkal szemben. Ezért sok kistermelő viszi piacra a termékét. Olvastam olyanról, aki messziről jár fel naponta Budapestre a Vásárcsarnokba, mert ott tudja olyan áron eladni a termékét, hogy megérje. Pedig nem kis tételben termel, csak éppen a nagyüzemekhez képest kicsiben. De állítása szerint így sem nagyon éri meg, mert a Vásárcsarnokban nagyon drága a helypénz, és ehhez adódik a benzinköltség.
Amíg a multiban megkapja ugyanazt az ember jobb áron, mint a helyi piacon, addig nem feltétlenül fog a piacra járni zöldséget venni. A másik, amiért sokan inkább a multiban vásárolnak zöldséget, hogy ott minden egy helyen van. Elmegy bevásárolni, minek menne külön zöldségeshez vagy piacra, ha a multiban azt is megkapja. Ez pedig hátrány a kistermelőknek.
A nagy multikkal pedig többségében nagytermelők szerződnek. Hiába termelnék annyit egy zöldségből, amennyi akár egy multinak is elég lenne a szezonban, nem velem fog szerződni, mert valószínűleg nem tudom olyan olcsón adni, mint a nagytermelő. Ráadásul a nagytermelő lehet, hogy a multi összes boltjába tud szállítani, míg egy kistermelő csak egybe. Ez csökkenti a logisztikai költségeket is, tehát minden szempontból előnyösebb a multinak is egy nagytermelővel szerződnie, mint sok kicsivel.
Nem lehet versenyezni a nagytermelőkkel árban és mennyiségben. Árban talán, de nem éri meg. Viszont minőségben sok esetben lehet. De ez sem mindenre igaz, mert egy cukkininél vagy padlizsánnál nem sok különbséget fog érezni a vásárló a nagyüzemi és a kistermelői zöldség között, de paradicsomnál, paprikánál már lehet olyanokat termelni, ami a boltihoz képest jobb.
Azért írtam, hogy meg kell találni a piaci réseket, ahol még van lehetőség egy kistermelőnek is nagyobb bevételt generálni. Amikor valaki belefog a termelésbe, nagyon meg kell gondolnia, hogy mit fog termelni, milyen módszerrel és kinek fogja eladni.
Kevered a szart a hóvirággal, ahogy ezt annak idején a biológia tanárunk mondta... :o))
Te hiába nem permetezel, a paradicsomod attól még nem lesz "BIO". Akkor árusíthatsz ilyen minősítéssel, ha minősített termelő vagy, és teljesítesz minden gyakorlati és adminisztratív előírást, aláveted magad az ellenőrzéseknek és minősítéseknek, és fizeted mindezek költségét és díját.
A "bio" minősítésű termékek extrém árában nem csak a fajlagosan magas munkadíj szerepel, hanem a védjegy-használathoz kapcsolódó nem kis közvetett és közvetlen költségek is. (Meg persze annak a meglovaglása, hogy egy bizonyos jövedelem szint felett trendi dolog bio-cuccokat venni. Szerintem nincs is ebben semmi rossz, amíg találnak rá vevőt.)
Van (volt?) errefelé egy érdekes kezdeményezés: kistermelők/őstermelők és potenciális vevők regisztrálhattak egy internetes közösségbe, ahol afféle web-áruház szerű értékesítés folyt. Meg lehetett rendelni a felkínált árukat, amit aztán a termelők bevittek egy helyre, ahol a vevők később átvehették. A vevőnek mindenképpen jó volt, mert pontosan tudta, kitől mit vásárolt, és ha nem tetszett, nem vette át. Nameg nem kellett a termelői tojást, sárgrépát, almát, sonkát, túrót öt helyről összeszednie, hanem amikor összegyűlt a pakk, kapott egy értesítést, bement érte, kifizette a kasszába, és kész.
Hogy az eladónak (legyünk optimisták: a termelőnek) mi ebben a jó? Ha sok terméket rendeltek tőle, akkor megérte beszállítani. Ha csak ötven tojást vettek, akkor meg ráfizetett. (Bár amikor utoljára néztem ezt az oldalt, elég borsos árakat diktáltak ahhoz, hogy akár egyetlen füstölt mangalica-csülök beszállítása is rentábilis legyen...)
Nálatok a tarlórépa mire nő meg úgy ping-pong méretűre? Én április 11-én ültettem és már szép levelesek és a szára kezd vastagodni, de gondolom, mivel nem lehetett a mag olyan mélyre ültetve így a szár egy része meghajlik mielőtt a talajba menne, ez normális? - Így is meg szokott nőni nektek is?
A piacon nem a nagytermelő, és pláne nem a multi az ellenfél!!!
Először is: a nagytermelő nem bohóckodik csip-csup piaci tételekkel, ő leszerződik valakihez, vagy közvetlenül, nagy tételben értékesít. A szupermarketek vásárlói meg ritkán járnak piacra.
A csak a felesleget értékesíteni szándékozó konyhakertész, vagy a piacozásból megélni szándékozó tisztességes őstermelő igazi versenytársai az áruikat a nagybani piacon beszerző árusok.
Velük nem tudsz a (látszólagos) minőségben versenyezni, legfeljebb árban. De akkor meg annyira le kell menned, hogy kérdéses, megéri-e a fél hétvégédet az asztalod mögött tölteni, ahelyett, hogy a családoddal lennél...
Volt egy öreg cimborám, aki piacozott. (Nyugodjék szegény békében, nemrég temettük.) Ő elmesélte egy csomó trükköt, amit ismert és/vagy alkalmazott. Nos, addig is erős fenntartásaim voltak a piacokkal szemben, de azóta...
A szomszédom nagybani gyümölcstermelő. Tőle is sok "érdekességet" hallok, amiket a pesti nagybani piacon tapasztal.
De nem feszegetem tovább a témát, ez a topic nem erről szól.
Bár szívesen olvasnék pozitív beszámolókat is ebben a témában, leginkább olyantól, aki rendszeresen és sikeresen piacozik a saját terményeivel/termékeivel.
Szerintem akad ilyen ember is az olvtársak között, csak most hallgat... :o))
Az öreg székely bácsi felmegy Pestre az állatkertbe, hogy életében legalább egyszer lássa azt. Nagyon tetszik neki, sorra nézi az állatokat: a majmokat, a tigriseket, struccokat, stb. Odaér a zsiráfok kifutójához. Nézi a zsiráfot, nézi, csóválja a fejét. Már vagy egy órája bámulja tátott szájjal, mire hitetlenkedve csak ennyit tud mondani: - Márpedig ilyen állat nincs!!!
No, ez a mezei pocok. Van ám mérgezett búza pocokirtő. Kiskanálnyit szórj a lyukakba és 2 hónap alatt egy sem lesz../de héja, verebészölyv se..((( Felénk a nagy gyümölcs ütetvényekben csak így irtható!
Nekünk volt pár éve 1500m2 csicsóka. Direkt eladásra vetettem. Gyönyörű volt. Egy felvidéki komával megegyeztem,hogy egyben megveszi az egész termést. Krumrli szedő géppel akartam felszedni. El jött az idő. A koma megkért,hogy becsüljem fel a termést. . . Akár hol szedtem,hatalmas gumók voltak! Mindnek kivétel nélkül üregesre rágták a belsejét,vagy a külsejét rágták,hámozták meg. Négyzetméterenként 30-40 járat volt. Egyet meg is fogtam. Pocok. Az egér duplája,kerek pofa,farka nem volt. . . Sírtam... Több száz ezer pénzről volt szo.
Nálunk is garázdálkodik valami. 15 éve nem volt itt semmi ilyen állat .Tavaly jött, vakondtúrásokat csinált. Nem sokat, de a legrosszabb helyeken. Megpróbáltam kiönteni, de a vizet nyom nélkül elnyelte a föld. Vettem füstpatront, egyszerre dugtam le a kert 5 pontján. Másnapra szellőzőnyílásokat készített, új kupacokat csinált, s azóta is vígan él. Már sajtot csinált a kertből. Persze a macska segít neki a rombolásban. Talán megérzi ha a felszín közelében halad, és megpróbálja kiásni. Csak tudnám mi lehet.
Igazad van, a kósza pocok a tettes. Nem csak felétek, itt a Dunántúlon is gyakori kártevő.
Sokáig az terjedt el felénk, hogy ez a földi kutya, de az állítólag védett állat, és az Alföld igen kis területein él már csak.
Hihetetlenül falánk, és nem is válogatós, imádja a virághagymákat, a gyümölcsfák, szőlő gyökereit, de szinte minden növényt megeszik a pocok.
Én sem találtam még ellene hatásos védekezést, habár volt, hogy az üregébe beleeresztettem több száz liter vizet, mert kutam lévén az van bőven, de nem hiszem, hogy sokk kárt tettem benne, mert a vizi pocok közeli rokona, egyesek szerint azonos faj, mert anatómiailag megkülönböztethetetlenek. Legjobb esetben a porontyait fojthattam meg a fészekben, mert abból az ágyásból elköltözött.
Sokszor a türelem segít, mert valamilyen okból igen szélsőségek között hullámzik a népessége, van amikor mindent ellepnek, máskor alig van nyoma.
Egyetlen dologban volt pozitív a jelenléte. Meglepő módon néhány éve meglepte az eper ágyásomat, de egyetlen tövet sem rágott meg, viszont a tövek között olyan volt a föld, mint a szita, nem lehetett belépni, mert rögtön beszakadt. Viszont meglepő módon egyetlen tövet sem rágtak ki a pajorok, ami azelőtt általános volt.
Másra nem tudok gondolni, mint hogy vadászik a pajorokra. Pedig biztos, hogy nem vakond volt, kis járatok voltak, túrást sem produkáltak.
Utána is olvastam, a Brehm azt írja, hogy nem csak növényi táplálékot fogyaszt, rovarokat, békaporontyot, más pocokfajokat, madárfészkeket is kirabol.
Szóval az epernél bejött, szerencsére úgy tűnik, hogy az eper gyökerét véletlenül éppen nem szereti. :-)
Ha van konkrét lyuk, akkor tegyél le élvefogót, vagy rácsapós csapdát. Én azzal fogtam már patkányt. Esetleg hurkolhatsz is, bár a hurok hátránya, hogy ha belemegy rögtön ott kell lenni megfogni, mert különben kivergődi magát. Nekem sajna a patkány így járt... De eseteleg próbálkozhatsz a lyuk beöntéssel is. Lehet másik járatnál előjön, de remélhetőleg elriad onnan.
Mindig az áttelelt növényekről fogok magot. Több réteg fátyolfólia van télen az ágyáson, így nagy része mindig áttelel. Nekem elrothadni nem szokott, de az már előfordult, hogy virágzáskor annyira ellepték a tetvek és a poloskák, hogy tönkrement. Szerencsére sokáig eláll a mag, és ha egyszer sikerül a magfogás, több évre elegendő terem, nem baj, ha egy-két év kimarad.
Azt hiszem, most nem érdemes magfogáshoz elvetni. Akiktől kaptam, tavasszal vetik, és palántázzák. Ez csak szóbeli közlés volt, de gondolom, nem keverték össze a dolgot, és nem valami másról beszéltek.
Azért sem érdemes, mert ilyenkor szokták elárasztani a kártevők. Egyszer én is próbáltam tavasszal vetni, de nem lett belőle semmi. Permetezve nyilván lett volna, de annyit nem ér, nyáron vetve is bőven elég nagyra megnő. Akkor már nem jelentkeznek rajta a tavaszi kártevők.
Idén a répák egy részét már ősszel átültettem olyan helyre, ahol magérlelésig maradhat, és tavasszal is átültettem még néhányat, többfelé a kertben. Egyelőre jól néznek ki, de nem szabad elkiabálni.
Nem vakond (azt szeretem), nem mezei pocok, hanem kósza pocok. Ez biztos, mert már fogtam és nem lehet összekeverni mással. Olyan aljas dolgokat csinál, hogy a felszín alatt pár centivel járva, felemeli a növénykéket a földdel együtt és valóságos süppedő szőnyeget készít a talajfelszínből. Természetesen a lakhelyét mélyebben készíti el, és vannak kijáratai, amik nyitottak maradnak, amit a vakond nem csinál. Szóval itt (a Mátra és a Bükk között óriási károkat csinál az utóbbi években.
Nekünk néhány éve úgy sikerült jó párat kifogni, hogy teleengedtük a járatokat vízzel, mire jó sárosan kievickéltek, már csak agyon kellett őket csapni. Persze többszöri menettel bírtuk csak őket kiirtani? továbbállásra ösztönözni? már nem tudjuk meg, de eltűntek.
A kis piros tasakos pépet gondolod? A nagy papírdobozos 1200.- Ft, legalábbis nálunk.
Próbáltam és nem kell neki, kitúrja a földdel együtt!
Egyet tudtam eddig fogni a tubusos ragaccsal,amit egérfogáshoz kell felkenni lapokra. Egerek ellen nagyon jő, de a pocokkal szemben ez az egy sikere, volt.
Olvastam valahol a Stix Ratmus irtószerről, de nem jelezték, hol lehet megvenni? Tudtok valamit erről?
Tegyük fel én egy ilyen ellenőrző emberke vagyok. Kimegyek a piacra mint egy megrögzült ökomániás (amúgy is elég szkeptikus vagyok sok téren, így a kérdezősködés tőlem nem áll messze) és megkérdezem, hogy na mégis mivel volt ez a cucc permetezve? Te közlöd, hogy semmivel! Na én ettől vérszemet kapok és veszek annyi mennyiséget, amennyi elég ahhoz, hogy vigyem is kivizsgáltatni, mivel én amúgy egy ilyen ellenőr vagyok.... Az, hogy későbbiekben hogyan tudnak téged vissza követni passz. De általában aki piacozik nem 1x megy, hanem gyakran...
Legyetek szívesek segíteni, mert megőrjít ez a rengeteg aljas kósza pocok!!!Ha ez itt nem téma , akkor irányítsatok olyan topikra, ahol sorstársak mérgelődnek.
Na végre valaki, aki ebben jártas. Mondd már légyszi, ki a fene ellenőrzi azt a permetezési naplót? Gyakorlatilag azt ír bele mindenki amit akar. Én pl. vihetnék egy üres papírt nyugodtan (már ha piacoznék), mert nem permetezek. Ezt hogy lehet ellenőrizni?
Tavaly jutott eszembe ez a pár gondolat a zöldségesnél. 900 Ft/kg áron "BIO" koktélparadicsom. Augusztusban! Mondom a lánynak, én ebből egy tonnát hozok neked drága, fele ennyiért, és garantáltan bio.
A dolog vicces is lehetne, ha nem lettek volna olyan gyanúsan egyenfürtök. Hosszú, egyforma fürtök, egyforma szemekkel. Nos, az enyém nem olyan. Viszont valóban vegyszermentes, és finom.
Ez pedig a nagy szegedi ,marstéri piac ...ide az árak miatt egyenlőre nem készülök...
Heti asztalbérletAz asztal alatti terület ingyenes12500 Havi asztalbérlet Az asztal alatti terület ingyenes 40500 Havi asztalbérlet parkolóbérlettel Az asztal alatti terület ingyenes 48100 Féléves asztalbérlet Az asztal alatti terület ingyenes 225000 Féléves asztalbérlet parkolóbérlettel Az asztal alatti terület ingyenes 265000
Nem érzem kényszernek a piacozást...inkább vállalkozás félének...itthon vagyunk a tanyán a pici lányunkkal...a párom el van vele...én meg vetegetek,kapálok,a tanyát javítgatom...a baromfikból,malacokból adogatok el közben...addig is,amíg nincs termés...a tojást is azért veszem fel a repertoárba,hogy amikor esetleg nincs elegendő termésem,akkor is legyen mit vinni a piacra...
A cukkini az biztosítja az egész nyári fizetésemet...persze csak szeptember elejétől kezdik el kifizetni. Nem baj,mert nagyon jól esik,amikor 2-3 heti leadott cukkini árát küldik egyben...
Amúgy én is megpályáztam a lent említett dolgot...most van folyamatban...
Kertészeti kérdésem az lenne,hogy vettem szentesi sarjadék hagymát,amit elvileg helyben hagyva 3-4 évig lehet szedni és kötözött formában értékesíteni...kb. 10 napja vetettem el ...mikor fog az kibújni? 2-4 centire vetettem...rónára...de próbáltam 2-5 cm távolságra szórni egymástól a magokat...mert magról van szó!
Ez így igaz. Sok gazdának azért fizettek múlt évben, hogy hagyja a meggyet a fán. Egyébként mindenhol ezt olvasni, hogy a legnagyobb probléma a szövetkezetek hiánya.
Na, hát ezért volt hülyeség felszámolni anno a szövetkezeti rendszert. Ha rengeteg meggy terem, lehet meggylekvárt főzni, ha van a meggytermelő vidéken üzem, ahol feldolgozzák a kistermelő terményét is - a lekvárt pedig évekig lehet tárolni, majd elfogy a következő évben. (Például idén, amikor meg majd alig terem meggy a tavalyi nagy termés és a késői nagy fagyok és a virágzáskori rossz idő miatt.)
Bár nincs tapasztalatom eladás terén, de ilyen irányba tanulok, és erre készülök. A nagyokat nehéz legyőzni és utolérni is. Pl egy több-tíz/számilliós befektetéssel létrehozott termálvízzel fűtött, több ezer hektáros paradicsomtermesztő üzemet nehéz utolérni árban.
Amióta egyetemre járok, elég sokat olvasok szakmai lapokat, és ami egyértelmű, hogy a szántóföldi növénytermesztésen át, a gyümölcstermesztésen keresztül egészen a zöldségtermesztésig a legnagyobb nehézség a friss áru értékesítése. Azt mondják, hogy mielőtt még termesztésbe fogna a gazda, még előtte érdemes leszerződni egy átvevő partnerrel, különben nagyon nagy a rizikó. Jó példa erre az elmúlt nyár, amikor pl egész Európában rengeteg meggy termett. Ha azt érés után pár nappal nem sikerül értékesíteni, akkor rárohad az emberre, hiába sok a termés.
A másik probléma az árverseny. A gazdák akaratuk ellenére saját maguk nyomják le az áraikat, mert mindenki el akarja adni a termékét, ezért mindenki próbál a másik alá alkudni, hogy vele kössenek szerződést. Mert ugye annyiba kerül a termék, amennyiért odaadják. De mindenki oda akarja adni :D.
Az biztos, hogy a friss árunál sokkal jobb helyzetből indul az, aki fel is tudja dolgozni a saját termékét. A feldolgozott árut tovább és könnyebben lehet tárolni, és sokkal hosszabb ideig lehet eladni. Csak ugye a feldolgozáshoz is tőke szükséges.
Érdemes nézegetni a pályázatokat és igénybe venni a támogatásokat, ha van rá lehetőség. Nem tudom, milyen lehetőségek vannak, én koromból kiindulva egyelőre csak a Fiatal Gazda pályázatot figyelem, és az biztos, hogy az egy jó lehetőség, de ugye életkorhoz és még néhány feltételhez kötött.
Szóval nem egyszerű dolog ez, én még csak ismerkedem a témával és készülök rá, hogy mivel kellene majd foglalkozni, de az biztos, hogy nem egyszerű felmérni a piaci réseket, igényeket, és olyan üzleti tervet csinálni, ami biztos haszonnal kecsegtet.
CBNora: Képzeld, a karórépa, ami már virágzott és már kis magtokok is voltak rajta, egyszeribe meghalt. Mind a kettő. Mint kiderült, a kemény belseje alatt elkezdett rothadni, és tele volt mindenféle rovarokkal, kukacokkal. Te hogyan fogsz magot? (Ha elvetem ilyen viszonylag korán, nem magzik fel még első évében?)
Csak azt nem tudom, hogy amit még anno küldtél, az kicsírázik-e még. Majd teszek próbát. Pedig egészen jó íze volt - ezeket is ettük volna inkább meg, mint hogy megrohadjanak...
Egyébként olyan fagyzugban vagyunk, hogy csak ez a kettő élte túl a telet azokból, amit magfogásra megtartottam, pedig elvileg nem is volt olyan kemény. Az is lehet talán, hogy csak jól be kellett volna permeteznem Decis-szel időről időre, talán a rovarok rohasztották el, és a többi is csak azért nem élte túl.
Jól megetettem a tyúkokat tyúkhúrral, már nem is sárga hanem zöldes szinű volt a tojássárgája. Itt volt a sőgornőm, azt hitte valami baja van a tojásnak mert ő csak a tápos világossárga sárgájú tojást ismerte.
Ugyan ez a probléma itt is. Hiába van az embernek több láda paradicsom meg néhány tucat cukkini, csillagtök, főzőtök feleslegbe ha nem egyformák. Meg amúgy sem főznek sokan. A tojás meg inkább hagyjuk. A lényeg, hogy ferrari piros sárgája legyen. Az se baj ha bűzlik a tápszagtól. Meg ami fontos, hogy ne 40, hanem 39 Ft-ért adják.
Szerencsés vagy, ha sikerült megtalálnod azt a vevőkört, amelyik elfogadja és megfizeti az így előállított termékeket.
Nekem ott szakadt el a cérna, amikor dünnyögtek, hogy a tojások nem egyformák, meg hogy a tecsós sárgája sötétebb... Ismerősöm a zöldségárusítást hagyta abba, hasonló okokból.
Sajnos sok emberben olyan elvárás van, hogy a háztályi termék legyen vegyszermentes, de ugyanolyan nagy, egyforma, túlszínezett, mint a vizes-műtrágyás-tápos-stb. nagyüzemi intenzív hibrid. Az meg magától értetődő számukra, hogy legyen finomabb és olcsóbb.
OFF
Két-három évben adtam el előnevelt parlagi pulykákat. Aztán egy-két helyről visszahallottam olyan dünnyögést, hogy nem fejlődtek megfelelően, megbetegedtek, stb. Kiderült, hogy volt, aki olyan produktumot várt tőlük, mint a fehér hibridektől. Más meg úgy gondolta, hogy ha már parlagiak, akkor szar takarmányon is szépen fejlődnek. Persze, bogarászni, legelni a csupasz falusi baromfiudvarban nem tudtak. És még csodálkozott, hogy legyengültek és megbetegedtek.
Én már nem adok el semmit. Ellátom a családot, a fölösleget tartósítom, elosztogatom, feletetem az állatokkal. De már ajándékba is csak "extra" minőséget merek adni, mert egyszer pacekba megkaptam, hogy inkább megveszik a sárgarépát a boltban, mert azok kétszer akkorák, és így kevesebbet kell pucolni...
Persze, én jobb helyzetben vagyok, mint Te, mert van fix havi jövedelmem, nem kényszerülök rá a piacozásra.
Mindenki ki van éhezve a városban ,friss,egészséges,kiskerti zöldségekre,tojásra...a lényeg,hogy a sajátodat áruld és biztosítsd őket,h megnézhessék,ha akarják a kertedet...lelkiismeretesen kell...csak olyat adj el,amit te is szívesen megennél...én megmondom őszintén,hogy kisgyermekes családokra összpontosítok...pillanatnyilag főállású őstermelő vagyok...vinni kell permetezési naplót,számlatömböt...a tojásnak is utána jártam elvileg...most nem tudom,hogy 30 tojóra kell e állatorvosi igazolás...bélyegző az nem kell...személyesen tudok csak árulni...vagy be kell jelentenem arra a napra sms-ben valakit a családból és kirakni árulni... :)
Köszi a segítséget mindenkinek! A cukkinire leszerződtem 60 ft/kg áron...8000 kg. a szerződésben vállalt...tavaly is volt ...ugyan ezeknek adtam le...a termelői piac Szegeden van...Szent István téren...meg van egy kisebb vevőköröm már...vegyszereket nem nagyon akarok használni...próbálok öko trükköket is alkalmazni...például a kapát! :D
Képeken az első évi próbálkozás...ahol most a kert nagy része lesz,az tönkölybúza volt...de vissza lett ősszel szántva,mert nem nagyon sikerült...most tavasszal,ami felzöldelt,az a trágyázáskor vissza lett forgatva...
Na várj csak: jól értem? 4000 m2 cukkini?! Az már nem éppen termelői piacra való mennyiség... Ki veszi meg tőled? Leszerződtél valamelyik üzletlánccal?
Első körben az arra hajlamos növényeket palántadőlés ellen permetelném le! Ezzel egy időben jöhet a lombtrágya is. Felesleges márkákat írni, hisz a 99%-ban ugyanazok a hatóanyagok vannak: NPK + van amelyikbe mikro és makro anyagok is. De h konkrét legyek, ott a wuxal super, azt adhatod. Persze nem kiégetni kell a növényeket, csak hígan.
Én tegnap öntöztem meg mindent dithane m45-el, első körben lehet picit erősebb volt mint kellett volna, remélem nem veti vissza a palántokat.
Sziasztok! Kacsa,liba,sertés trágya vegyesen lett,kettő nagy szóróval terítve 5000m2 területre. Mikroszóró,sárga supes 10 tipus van telepítve. Amit eddig vetettem: borsó(preládó,rajnai törpe,debreceni korai velő,debreceni világos),zöldbab(babilon,rege,budai piacos,rézi),kukoricák,száraz babok,krumplik,tökök...szakaszosan vetettem. Az elejét már meg is kapáltam,a cukkini 4000m2 lesz rakva május utolso hetében.
Rendeltem 30 harco jércét . A termést és a tojást termelői piacra szánom. Palántázni jövőhéten kezdek. A ki kelt egy kettő hetes növényekre tudtok ajánlani valami jó tápoldatot? Permetezővel juttatnám ki.
Küzdünk itt egy páran a homokkal, de nem tudom, van-e köztünk árutermelő. Talán juhosttt, de ő nyírségi savanyú homokon próbálkozik, az más, mint a mi jó kis meszes Észak-Szaharánk... :o)
De mindezek ellenére lehet tapasztalatot cserélni, vannak itt profik is jócskán. Még ha nem is oázis-kertészetben küzdenek a sivataggal, érdemes a tanácsaikat meghallgatni, és adaptálni a mi nem éppen ideális talaj viszonyainkra.
Egyébként a homoki gazdálkodásra annak idején a fősulin annyit mondtak, hogy rengeteg szervestrágya és rengeteg öntözővíz kell, és akkor minden megterem bőséggel. :o))
Hogy mennyi a bekerülési költség, abba inkább ne menjünk bele, azt már nem lehet egy mondattal elintézni. Egy biztos: önellátásra megéri, árutermelésre meg ezer dologtól függ...
NyiMisi, kentaur01, janijani, neduddgi(én) és TINTUS köszönöm szépen a tegnapi válaszaitokat a tökfélékre! Majd mérlegelni fogok, de biztos, hogy 3 db-ot nem fogok meghagyni, mivel nem olyan túltrágyázott a földem, biztos, ami biztos alapon a 2 tőnél maradok fészkenként. Elfelejtettem írni, hogy nálam a trágyázás annyit jelentett, hogy a tavaly év végén felszedett növények zöldjét és sok falevelet is beforgattam a talajba annyi volt a trágyázás. Jól megtartják a talajba kevert falevelek a nedvességet öntözés után. A keményebb földben néhol pedig úgy alakítottam ki a tökök helyét, hogy egy 5 cm-es műanyag csővel készítettem a talajban egy 20 cm-es mély lyukat és a lyuk aljába tettem porhanyós jó tápanyagú földet, erre a jó földre a lyukba kis háromszögben a 3 db magot, majd kb. 3 cm-es földet szórtam úgy a tetejére, hogy még így is maradjon egy kis horpadásszerű mélyedés a talajon, hogy abba megálljon felettük a víz, mikor öntözök. A gyökerek majd találnak utat maguknak. Egyfajta lusta kertész módszer ez :) remélem beválik.
Én nem futókhoz valót vettem, hanem 150 centiset, kimondottan csak a determinált paradicsomokhoz és a magasabb egyebekhez, pl. kápia, padlizsán. Ezeket csak meg fogja tartani tán.
Írd be a gugliba hogy szőlőkaró vagy szőlőkaró eladó, esetleg használt szőlőkaró és válogass. Kb 150 Ft-ért már kapsz akác szőlőkarót és ezt 50 évig használhatod.
Pár napja kiültettem pár db uborka palántát és ma az egyiken azt vettem észre hogy kókadozik. Azt hittem valami kirágta a gyökerét, de a szára volt közvetlenül a földnél elvékonyodva. Rágásnak nem láttam semmi nyomát. Kihúztam és cseréltem mert gondoltam már nem jön helyre. Remélem hogy a többivel nem járok így. Tudja valaki, hogy mitől lehetett?
Ha lesz helyem, megpróbálom ősszel. Bár a tavaly őszi retekből nem ettünk, mert csak lombja nőtt, gumó meg semmi. Lehet, hogy szentesi vaj volt. A nyuszik örültek neki. :)
Ősz elején érdemes! Bár a Húsvéti rózsa és a Zlata talán jobb, gyorsabban megnő, de szoktam Jánosnapit is, mert más ízű. A Szentesi óriás vaj viszont még szeptemberben vetve is felmagzott, azt nem érdemes.
Fátyolfóliával letakarva kibírja az első fagyokat, jól jön, mikor már lefagyott a paradicsom. Több réteggel letakarva még decemberben is szoktuk enni. Csak nyáron nem kell.
Ilyenkor még sose vetettem, csak tavasszal és augusztus végén, szeptember elején. Mire megnőne, már úgyis lenne uborka, talán paprika, paradicsom is, akkor meg úgysem ennénk meg.
Ebben az évben én is Tintus módszerét alkalmaztam a paradicsom támrendszerénél. Egyrészt könnyebb leütni a kisebb karót, másrészt a magasságot jobban be tudtam állítani, mivel az ágyás mindenfelé lejt egy kicsit. Habár a paradicsomokat a ferde karó sem zavarja, a látvány így sokkal szebb, hogy nem lejt össze vissza a támrendszer. A függőleges oszlopokat felül is összekötöm egy tetőléccel. Amikor az egyik oldal készen volt, akkor nővéremet megkértem, hogy a másik oldalon tartsa a karót a kis karóhoz, ráfektettem a felső lécet, és vízmértékkel beállítottuk vízszintesbe. Amikor megvolt, akkor gyorsan átfutottam a túloldalra és odacsavaroztam a karót. A lényeg, hogy most szépen áll a támrendszer, tehát nem csak praktikus, hanem esztétikus is. :)
Beetee szögvasas megoldása még tartósabb, kicsit tovább tart elkészíteni, de utána ezer évig jó lesz, jövőre lehet, hogy kipróbálom azt a megoldást :).
Köszönöm a segítő információt. Ez a megoldás jobban megéri.
A bramac léc is jó megoldás, ha van elérhetőség a közelben.
Most találtam összekötve kb 20 db paradicsomkarót a szánkó alá szépen lefektetve. Az apósé voltak. Egyenlőre most ezek kisegítenek, de a hatszögletü műanyagkarók nagyon tetszetősek és praktikusaknak is tűnnek.
Arra lennék még kíváncsi, hogy ezek a műanyagok ősszel könnyen kiszedhetőek e a földből. Esetleg ha van tapasztalata már valakinek.
Igaz már késő, de jövőre érdemes lenne megpróbálnod vetés után egyből gyomirtózni. Stomp supert használok és néhány szál gyom kel csak amiket aztán kihúzkodok fél óra alatt. Nem olcsó, de ha azt nézed mennyi munkától kíméled meg magadat illetve mennyi tápanyag marad a földben akkor megéri.
Tán tavaly tett fel fényképet is róla. Egy rövidebb darabot kihegyez és leüt a földbe, a felső, hosszabb részt meg hozzácsavarozza. Így mindig csak a rövid rész megy tönkre, amit időnként ki lehet cserélni, a felső rész meg igen hosszú élettartamú.
Idén én is megpróbálom, az első mintapéldány már megvan.
Még az az óriási előnye, hogy a rövid karót kényelmes magasságból lehet leütni, ami egy 2 m feletti magasságnál már igen macerás.
elismerésre méltó ez a hozzáállás a nem túl ideális körülmények ellenére :)
ahogy elnézem szépen gyűjtögeted a tapasztalatokat és később ha lesz kert akkor tudod ezeket hasznosítani
ahogy én érzékelem egyre többen termesztenek zöldségféléket, lehetőség törekednek az önellátásra, markánsan látszik ez a tendencia
ha csak a munkatársaimat nézem már akkor is tapasztalom a lelkesedést, többen kezdtek el az elmúlt években kertészkedni, amiben tudok segítek nekik, van akinek földieper palántát adtam, van akinek magokat, hozok ajándékba különféle terméseket, van mikor csak egyszerűen kérdeznek
a szomszédaim szintén kb. 3. éve elkezdték művelni a kertet, ők is látják az eredményeket, lelkesek
és hogyan kezdődött pár éve amikor elmentem a telek végére a párom állítása szerint ott volt a veteményes kert és benne éppen cukkinik, na gondba kerültem mert én a gazon kívül nem sokat láttam, végül persze a 2 tő fonnyadt levelű cukkini is megkerült :)
kiirtottam a gazt, elhordtam a szemetet, kiirtottam az elkóborolt málnákat, és aztán nem sok minden történt, végül a sógornőm ültetett 5 tő paprikát, és csicsókát, a paprikát nem locsoltuk, nem termett semmit, az elvetett répából 1-2 szál kelt ki, aztán már én vetettem ubit, na abból sem lett semmi
így indult nálam a történet, ennek 7 éve
aztán beindult a dolog egyre több területet felástam, fóliaalagutat építettem, egyre több terményünk lett, végül eljutottunk arra a pontra, hogy már nem bírtuk megenni mindet friss állapotában, így el kellett gondolkodni hogyan dolgozzuk fel a felesleget, hogyan tartósítsunk, hiszen a fagyasztó mással van tele, itt jött az újabb tanulás ......
Köszönöm! Sokan a csodájára járnak a környékről. Sajnos a blogra sok időm nem jut, de néha azért szoktam feltenni pár újdonságot. Idén is még csak az ültetésekig jutottam. Idén találtam egy kies részt, ahova 10 fészek sütőtököt ültettem, meglepődésemre a területet épp az ültetést követő héten felgyújtották, imádkoztam, hogy remélem nem keltek ki addig, szerencsére most a héten kelnek, bízom benne, hogy elnyomják a gazokat és majd szépen teremnek is. Majd teszek fel pár képet erről is. Sajnos kert és birtok hiányában nehéz a helyzet, de egyelőre nem engedhetem meg magamnak, ez egyfajta tapasztalatgyűjtés a 32 évemmel. Rengeteg parlagon hagyott terület van, ezeket nem értem miért nem lehet beültetni, ha más nem bejelentésre bírságolás nélkül, így nem lennének parlagfüves részek sem, mindenki jól járna...
Időnként, nyár közepén egy-egy jó állású, egészséges példány meg szoktam hagyni magnak. Azon a tövön, amelyik neveli a jövő zálogát, már csak kevés termés lesz. Ahogy nő a magnak való, úgy egyre kevesebb a frissen kötődő virág.
Annakidején amikor albérletben laktam, én is dugdostam hagymát a házinéni virágoskertjébe :) aztán amikor észrevette megengedte hogy egy sor retket is vessek.
Fogalmam sincs, mennyit szedünk le. Folyamatosan szedjük, általában a fagyokig teremnek. Kivéve, ha valami extrém körülmény végez velük. (Vírus, baktérium, miazmás...)
Bár jóformán csak rántva esszük, nagyon sok fogy nálunk. Fagyasztani nem szoktunk belőle, így a felesleget szétosztjuk, vagy ha már mindenki unja a családban, akkor megeszik a disznók.
Két-három fészek cukkini és ugyanannyi patiszon bőségesen ellátja az egész pereputtyot.
Persze ez a szedéstől is függhet, hogy mennyit terem a cukkini, ha hamar leszedjük a fiatal terméseket ez virágzásra serkentheti a növényt, én inkább szeretem meghagyni nagyobbra.
Az 1. pontnál kezdődik a probléma. Ahhoz, hogy meg tudjam nyitni, valahogy a számítógép számára érthető formában át kell telepíteni a gépre. Az egész, kb. 10 év alatt összegyűlt levelezés a régi, bedöglött gépem vinyóján van, de a Win7 Outlookja nem érti az elmentett formátumot, a levelek megnyitása csak egy másik számítógépen lehetséges. Nem wordben akarom tárolni, hanem a levelezőprogrammal kezelhető módon.
Egy május közepi viharban teljesen elfektette a fokhagymákat a szél és a földön a szárakat szétroncsolta a súrlódás, majd teszek fel képet róla, ha megtalálom. A lakótelepen szerintem mindenképp a kettő egy fészekben módszer mellett maradok, mivel hely is kevés, víz is kevés, de az éhes száj és leselkedők hada sok :o) Így ilyen megfontolásból. Ja és elfelejtettem mondani, tavaly a fal árnyékában volt a cukkini dél és fél 1 után...
Semmi szoktatást nem igényel nálam. Elvetem-kikel megy a fóliába és ott nevelkedik kihelyezésig. Az első hetekben kirakás után locsolni kell később már elterpeszkedik és kevesebbszer kell locsizni. Nagy melegekbe majd nyáron összeesik a levele azért, hogy kevesebb vizet keljen neki párologtatni de este a hűvösebben mindig megujjul.
és itt a végeredmény . Azért más színe van a földnek.
ez ami szép zöld
és ez ami kezd bevörösödni (na ez mitől ilyen?)
SWIT MILLION 
Bolero fűszerek 
burgonyasorok
SWIT MILLION és CHICCO ROSSO parik 
A megkésett palotások amiket a fagykár után vetettem nagyon beindultak junius első napjaira készen lesznek.
BIG MAX sütőtök palánta 
SWIT MILLION fürt 
virágzó burgonya
zöldbab
A Korvin borsó.
A fóliám,illett volna kigyomlálni fotózás előtt.
bimbózik a szeder 
BOLERO fűszerpaprika 
MARTA F1 kígyó
ubik 
Nagydobosi 
megkésett palotás de inkább elvetettem a maradékokat , ezen túl csak frisset vetek évente.
sárgadinnye 
spárgatök ALBA
