Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27071
"Akkor most van egy képleted amiben a méter és az idő is a periódikus részecske kibocsájtáshoz van rögzitve a fényen keresztül."

  Ezt nem értem, hogy miből gondoltad..??

 

Sajnos nekem sincs definícióm...  "képletem"..

 

  A "kis girók", nos lehet..  Bár inkább az a gyanúm, hogy Einsteinnek

eszébe sem jutott ilyen megközelítés..

Előzmény: TEODOR (27069)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27070

.. lemaradt..

 

  Szóval Bay miért a méter kötötte a c-hez..?  Emlékszel a legutóbbi kérdésre, amikor

K rendszerében mozgó L objektum B pontjáról villanás indult?

 

   Két jó megoldást is kaptunk rá, NevemTevétől és Mmormotától ( v=3/33 c )..

Nos, az idő ebben a példában teljesen lokális lehet, így az egyszerű  specrel számításokhoz nem célszerű bevonni..

   Gondolom, Bay is ezért, a viták elkerülése miatt kerülte ki..

 

   Különben nem tudom, de neked nem tűnt fel az említett példa v sebességével kapcsolatban valami érdekesség?

  (Gondolok arra, hogy az L objektum,  K rendszerbeli v sebességét a fénysebesség

arányában kaptuk.. )

Előzmény: TEODOR (27065)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27069

Oké értem .

 

Akkor most van egy képleted amiben a méter és az idő is a periódikus részecske kibocsájtáshoz van rögzitve a fényen keresztül.

Tudod az ilyen definiciók valahogy sántitanak .

Szerintem Gezoo Az Einsteni képletek nem az időt irják le hanem a tehetetlenséget vizsgálják nagy sebességeken (emléxel a kicsiny girókra).

Előzmény: Gézoo (27068)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27068

    A műholdak mozgási viszonyai és a rájuk telepített 10e-10 pontosságú "atomórák" által rögzített adatok, feltétlenül megkövetelik az áltreles számítások használatát..

   Ami a szabadesést illeti, igen, úgy is értelmezhető a tehetetlenségi elipszis pályán haladó műhold mozgása. Ennek idő adatairól valamelyik topicban láttam egy csodás diagramot, amelyen 100 ps felbontással  ábrázolták az idővektor hosszok változásait.

  És valahol azt is olvastam, hogy az új, már 10e-12, ill. 10e-14 pontosságú cézium órákkal még nagyobb pontosságot elérve, még kisebb időváltozások is regisztrálhatók lesznek hamarosan..

 

 

Előzmény: TEODOR (27065)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27067

   A  tanulásra semennyi idő sem felesleges..még akkor sem, ha nem éri el közvetlen célját.. akkor is hagy nyomot a gondolkodásodban..

  A fényelhajlás helyett használjuk a fény aberráció kifejezést, mielött megzavarnánk néhány abszolút kezdő lelki vlágát..

   Ami pedig az ottani 5D tárgyalást illeti.. Azt láttam, hogy sokan 2D-ben sem értették meg, így kár lett volna megzavarni őket az idő és az energia összekapcsolásával.

Előzmény: NevemTeve (27064)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27066
Bocsi nálad részecske kibocsájtás .
Előzmény: TEODOR (27065)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27065

Nos én is igy gondolom .

Matematikailag lehet hogy helyes , de a valóság nem matek.

 

Még egy kérdés ,sokan hivatkoznak a müholdak óráinak eltérésére hiszen egy műhold folyamatosan esik a föld felé ez miért bizonyitéka az elméleteknek ?

 

Bay ról beszélgettünk a multkor , szerinted véletlen hogy csak a méter fogalmát akarta  hozzá kötni a fény sebességhez ?

Pedig az időt is lehetne definiálni a "c"-vel és mégis maradt az időre a frekvencia definició hát nem érdekes , lényegében a méter és az idő is a frekvenciával van definiálva :-)))

Előzmény: Gézoo (27063)
NevemTeve Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27064
Akkor az a néhány hónap, amit a Gézoo-féle fényelferdülés megvitatásával töltöttünk, szintén felesleges időpazarlás volt? (Abban sem volt öt koordináta meg energiaáramlás.)
Előzmény: Gézoo (27063)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27063

  Értem..  A véleményem az előző válaszban benne volt. 

 

     Minden olyan magyarázat, amely 3 vagy 4 kordinátával számol az öt helyett,

eleve figyemlen kívűl hagyja az energia áramlást, ezzel az magát az időmérő folyamatot.. Ebből következően helyből hibás.. Mint a linken lévő okoskodás is az..

Előzmény: TEODOR (27062)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27062
Kiváncsi vagyok a véleményedre.
Előzmény: Gézoo (27061)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27061
  Ezeket a hozzászólásaidat nekem akartad címezni ?
Előzmény: TEODOR (27059)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27060

Nem megy át a rajz sajna ,

 

http://www.bjkmf.hu/tanszekek/matek/spec13.html

 

itt megnézhető.

Előzmény: TEODOR (27059)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27059

Mialatt B koordinatarendszert cserelt A megtette ezt az 12.8 eves utat! Ugyanis a B1 (vagy B2) rendszerben, a fordulas alott A t koordinataja 6 (B2-ben 0). A B4 rendszerben -6. Igen am, de az elozo pont az A1 rendszerben a (3.6,0) pont, a masik pont pedig a (16.4,0) pont. Vagyis a helyes abra az alabbi; | /| / | / | / | / | _______/ | ------- | A | | | | | |B

Mialatt B a B1 rendszerben v=0 sebessegrol v=0.9756-ra gyorsitott. A hirtelen a 4.8 fenyev tavolsagbol "elszaladt" 8 fenyevre, majd visszaszaladt 4.8 fenyevre.

 

 

A valóságban létezik-e A vagy B számára szakadás az időben , mert a matematikában lehetséges .

Előzmény: Gézoo (27052)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27058

Nos, talán most..

 

  Szóval a példádban végtelen kicsiny lassulásúnak minősítetted a rendszerünk..

Ez még akár igaz is lehet. Mindenesetre nem rendelkezünk kisérleti tapasztalattal a megerősítésére vagy cáfolatára..

 

   A fényt végtelen nagy gyorsulásúnak.. Ez már kicsit problémásabb, mert akár

Einstein, akár Lorentz elvei mentén számolnánk, a gyorsulás nem lehetséges

módszer a fénysebesség eléréséhez..a hiperbola miatt..

  Ugyanis szakadási helye van már a fénysebesség elérése elött.. amin átjutni ugye

szerinted sem lehetne..

 

  Így marad a másik megközelítés: a fény két állapota, létezik, akkor

sebessége c, nem létezik akkor sebessége sincs.

 

  Az más kérdés, hogy a specrelből nem, de az áltrelből értelmezhető a

fénysebességre ugrás lehetősége, amelynél kimarad a gyorsulás..

 

  A valóságunk leírásra a specrel csupán azért nem alkalmas, mert csak max

négy paraméterrel operál:

  a három tér, és negyedikként az idő kordinátával..

 

Mind e közben elfeledkezik a lényegről: minden folyamat energia folyamat.

 

  Így nem négy, hanem minimum öt paraméteres a világunk, melyben a

három tér kordináta (néha vektor) mellett nem csak az idő egységvektor hossza, hanem az eseményhez-objektumhoz tartozó energia állapot mint

ötödik kordináta is szervesen hozzátartozik.

 

   Miután minden energia folyamat maximális terjedési sebessége a fénysebesség,

hajlamosak vagyunk elfeledkezni a "nem maximális" lehetőségekről, vagyis

az általad is találóan jelzett köztes állapottal..

 

 

 

 

 

Előzmény: TEODOR (27049)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27057
Megpróbálom világosan megfogalmazni a problémát. Az ikerparadoxon tárgyalásakor, amikor a távolodó rendszerről átváltunk a közeledőre, akkor a magyarázat bevezet egy általam misztikusnak érzett időugrást, azaz a váltáskor azt látjuk, hogy a Földi óra hirtelen előre ugrik. Másként nem is lehet megmagyarázni, hogy a Földön miért telik el több idő az utazás végén, hiszen mind a távolodás, mind közeledés szakaszában a Földi óra lassabban jár az űrhajó órájánál. Tehát a földi óra bruttó gyorsulása csak a forduláskor jöhet össze.

Viszont nézzünk egy másik esetet. A Föld mellett halad egy űrhajó egyik irányban v sebességgel, erről átugrunk egy másikra, amelyik ellentétes irányban halad a Földhöz képest szintén v sebességgel. Ha az előző gondolatmenetet alkalmazzuk, akkor az ugráskor a Föld órájának szintén előre kellene ugrania, ami pedig nem lehetséges.

Ugyanaz a szituáció, két inerciarendszer között váltunk, az eredmény mégsem ugyanaz. Miért?????
Előzmény: gyremete (26979)
cíprian Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27056

az y=0,9 egyenes minden pontjából

 

az x=0,9 egyenes minden pontjából

Előzmény: cíprian (27053)
Törölt nick Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27055
Kedves Dubois!

Minden elismerésem és tiszteletem a tiéd. Első alkalom, hogy a hozzászólásodból azt látom, érzed, hogy mi a problémám. Végre látod, hogy egy elméletben lévő matematikai konzisztencia még nem jelenti azt, hogy a valóság működését csupán ebből megérthetnénk.

Remélem, a jövőben erre az alapra építve tudunk konstruktív vitát folytatni, és talán még rájöhetünk egy-két érdekes dologra. A Nobel-díj átvételekor majd megemlítem a nevedet, ezt megígérhetem :-))).

Hogy mennyire nem egyértelmű és világos az ügy, az is mutatja, hogy az ikerparadoxont magyarázók még ebben a topikban sem tudnak azonos álláspontot képviselni. Nagyjából a következőkkel magyarázzák azt, hogy az utazó iker marad fiatalabb:

1. a relatív sebesség
2. a gyorsulás és a visszafordulás
3. mindkettő
4. egyik sem
5. csak
6. a sebesség, a gyorsulás és a távolság

Talán jó lenne, ha legalább az elmélet támogatói kiválasztanának egyet ezek közül, mert akkor csak azzal kellene vitatkoznunk, és nem az összes lehetőséggel. Ez utóbbi ugyanis túlságosan szétforgácsolja a vitát.

Az meg különösen pikáns, hogy a klasszikus ikerparadoxonra nézve nincs kísérleti bizonyíték. Értem ezen azt, hogy gravitáció mentes körülmények között elvinni egy órát, majd visszahozni. Ha ehhez még hozzávesszük ciprián megállapítását, mely szerint a kontrakcióra sincs kísérleti bizonyíték, akkor bizony elég rosszul áll az elmélet szénája.
Előzmény: Dubois (26977)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27054

Szia!

 

  Látom továbbra is a mellébeszélést és a másik burkolt sértegetését választottad a válasz helyett..

  Ezzel még jobban megerősítettél mindenkit a nemtudásod mértékéről..

Ez is eredmény, még ha negatív is..

Előzmény: NevemTeve (27050)
cíprian Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27053

Kedves Simply Red!

 

Azt kifogásolom, amit mmormota állít.

Ha a mozgó rudat egyetlen pontból szemléljükaz álló rendszerből, akkor egy L hosszúságú és 0,8c sebességű  rúd végeit nem 0,6*L távolságban látjuk egyidőben. Erre a pontra ráadásul merőlegest állít, és onnan fényképezi. A rudakat így nem láthatja egyidőben.

 

A  0,8c sebességgel mozgó rúdvégeket 0,9*L távolságra látjuk egyidejűleg az álló rendszerből. Illetve a 0,9*L távolságra merőleges egyenes minden pontjából egyidejűséget tapasztalunk a rúdvégekre. A rúd ebben az esetben +x irányba halad, a két vége x=0 és x=1 pontokban van, és ebben a helyzetben az y=0,9 egyenes minden pontjából egyidejűleg látjuk a 0,8c sebességgel mozgó rúd végeit.

 

Semmiesetre sem a 0,6*L pontról, ill. ezen a ponton keresztülmenő x tengelyre  merőleges egyenesről, ahogy mmormota állítja.

Ellenőrízzétek le, én most sajnos nem leszek a fórumon.

Előzmény: Simply Red (26973)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27052
Ezzel nem értek egyet, de majd később kifejtem, hogy miért..
Előzmény: TEODOR (27049)
Callie Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27051

Ill. az a megtörtént anekdota, amikor a 20-as években Eddingtont kérdezte egy újságíró:

" - Professzor Úr, igaz, hogy a relativitáselméletet csak hárman értik az egész világon?

- ......

- Miért nem válaszol, Professzor Úr?

- Azon gondolkodom, ki a harmadik."

 

Előzmény: Dubois (27048)
NevemTeve Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27050
Vagyis ha azt akarjuk elérni, hogy a gyorsult iker órája gyorsuljon, vagy azt,
hogy lassuljon, na akkor mit kell tenni ???


Csodát. Csoda nélkül a helybenmaradó iker mindenképp öregebb lesz, mint az aki elment és visszajött.

Legjobb lenne, ha először az egyenesvonalú egyenletes mozgást tanulmányoznád (pl vonat és alagút), ott nincs ugyan ikerparadoxon, de attól még lehet érdekes kérdéseket feltenni, pl: van-e olyan pillanat, amelyikben az egész vonat bent van az alagútban?
Előzmény: Gézoo (27041)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27049

A végtelenül kicsiny gyorsuló rendszer éppen az ahol a megfigyelő van gyakorlatilag áll . A végtelenül gyorsuló rendszer az pedig a fény  .

Ez a két vége a valóságnak most jöhet a köztes állapot:-)))

Előzmény: Gézoo (27047)
Dubois Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27048

"Ő korrekt módon és nagyon magas színvonalon tanítja a relativitáselméletet. És pluszban, más spec kollokon elmondjqa, hol lát problémákat, és milyen más modellek lehetségesek"

 

A vicc jut eszembe:

 

- Min töprengsz annyira?

- Nem értem a relativitáselméletet.

- Várj, mindjárt elmagyarázom neked.

- Elmagyarázni én is tudom. De nem értem.

Előzmény: Callie (27046)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27047

Szia!

 

  Igen, a valóság a köztes állapot..  Az iker-paradoxon a relatív időlassulásra

épül..   De mielött folytatnám megvárom, hogy  azok között akik előszeretettel

hurrognak le másokat, akad-e valaki, aki megértette és így egy-két mondattal leírni is képes..

 

 

Előzmény: TEODOR (27045)
Callie Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27046

Természetesen Jánossy nem tatotta "értelmetlennek" a relativitáselméletet. Az, hogy egy alternatív modellt, a fizika normális működése.

 

Szabó Laci "extravagáns" véleményeit  is sokszor félremagyarázzák. Ő korrekt módon és nagyon magas színvonalon tanítja a relativitáselméletet. És pluszban, más spec kollokon elmondjqa, hol lát problémákat, és milyen más modellek lehetségesek.

Előzmény: Dubois (27044)
TEODOR Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27045

Szia

 

Te Gezoo én már nézegettem párszor az ábbrát az iker paradoxonosat , még érthető is az álló szempontjából .

Az hogy saját számitásuk szerint minden évben villantanak a szülinapjukon .

De nem tudom hogy következtettek ebből az idő változására , fogták a "c"-t mint

ut és idő vektorát és elkezdték manipulálni .

Pedig itt csak a fény futás idejével tolódnak csak el az érzékelési és válaszadási pontok az időben .

A gyorsulás hatását már kérdeztem korábban én is , valamire való utazás minimum

4 gyorsitási ciklussal jár .

Azt is kérdeztem már lehet-e olyan elmélet szülte képletekkel számolni a valóságott aminek végtelenül kicsiny gyorsitásokra és végtelenül nagy gyorsulásokra van szüksége ahol viszont aránylag jó eredményeket add , pedig a valóság a köztes állapot???

Előzmény: Gézoo (27043)
Dubois Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27044

"Aki nem érti meg a specrel misztikáját az ugye buta. Ezek szerint buta volt Ernst Mach, (aki a fiatal Einstein példaképe volt) és sohasem fogadta el a specrelt. Buta volt Tesla is aki egy nagy hülyeségnek tartotta. És buta volt Jánossy Lajos is aki, miután csaknem 10 évig oktatta a specrelt, rájött, hogy értelmetlenség.

 

Nem gyanús neked ez a sok buta ember?"

 

Ócska retorikai fogás, hogy miközben én azokról beszélek, akik megtanulták az egyetemi matekot, de elhasalnak a specrelen, te ezt kiforgatod és azokról beszélsz, akik megértették a specrelt, de nem fogadják el.

(Kivéve talán Teslát, az ő esetében egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy megértette)

 

Én nem Jánossyra meg Machra gondoltam, hanem olyanokra mint magnum56, iszugyi, Holden, vagy Dulifuli, akik nem értették meg a specrel alapjait sem, pedig értenek annyi matekot, amennyi a specrel alapjaihoz kell.

 

De hiába látják a képletet, nem értik elemi szinten sem, hogy hogyan kell használni azokat.

 

Előzmény: magnum56 (27025)
Gézoo Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27043

Szia!

 

  Köszönöm a jó tanácsot!  Én csupán arra vagyok kíváncsi, hogy itt akad-e

akár egy valaki is, aki érti az ikerparadoxont ..?

 

   Mert aki érti, az egyetlen világos mondattal leírja, hogy hogyan érhető el

az ikrek egyikénél az óra lassítása (gyorsítása)..

 

  Aki maga sem érti, az pedig mellébeszél.. beleköt akár a kérdésbe is, de felelni

a kérdésre nem tud.

 

  Te érted az ikerparadoxont? Mert sajnos NevemTeve válaszából az látszik, hogy gőze sincs róla..mert mellébeszél, nem a kérdésre válaszol.

Előzmény: mmormota (27008)
Dubois Creative Commons License 2006.12.06 0 0 27042

"Egyébként ha K'' = K akkor az első módszer nulla hosszváltozást erdményez (helyesen). A második módszerből megy egy ökörség jön ki, mely szerint
L = L szer (1- v négyzet/ c négyzet). DE MÉR jön ki ökörség?????"

 

 

A számításodban az a hiba, hogy csak a hosszat számolod át.

Egyetlen transzformációban ezt megteheted, a hossz helyes lesz.

De ha tovább akarod transzformálni, akkor már nem elég csak a hossz, kell az idő is.

Vagyis végezd el a rendes Lorentz-transzformációkat egymás után és mindent rendben megkapsz.

 

 

Azért mondtam a K''=K esetet, hogy lásd a hibát.

Ha jól transzformál kétszer, akkor megkapod az eredetit helyesen, ha csak a hosszat transzformálod, akkor kétszeres rövidülést kapsz.

 

 

Előzmény: Törölt nick (27023)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!