Sziasztok! Én szerettem volna kicsit még gyorsítani, mert az új berendezés miatt lassabb lettem, 4 óránál, amit már úgy megszoktam. Jó a film! :) Az utolsó emberkén azért látszik, hogy "nem issza meg". :)
Ma voltam bolha piacon, szereztem egy ilyen gázégőt. Kérdésem: Típusa mi lehet? Valaki biztosan tudja, láttam itt régebben ilyen égőt. Google-val egyenlőre nem találtam meg.
Mi lenne a helyes megoldás, ezt átalakítani pb-re? Elképzelésem: A középső nagy csonkot ledugózni, vagy külső, vagy belső menettel és a kisebb csövecskére szerelnék valamiképpen csapot, ott kapná a pb-t. Életszerű? (azt tudom, hogy át kell fúvókáznom pb-re, valami 100 ft darabja, 12 kell). Levegőt nyilván nem tudok rajta majd állítani, de úgy nézem, be tudja ez szívni a magáét, a fúvókák mellett. Fúvóka méret esetleg,,,ami nagyon bejött,,,, vagy csak sima pb fúvóka és kész.?
Fogyasztási adatokra is kíváncsi vagyok, ha valaki esetleg ugyanilyennel tüzel.
Ilyen jellegű kérdéseim merültek fel a dologgal kapcsolatban. Hamar összeraknám, aztán végre kideríteném, hogy ez mennyivel tud többet, vagy kevesebbet, a kínai zsámolynál.
Viszont építő jellegű hozzászólásokra szükségem lenne, amit előre is köszönök! Képek, (painttal próbáltam kicsinyíteni, mert a teló nagyobbat készít, mint amit ide fel lehet tenni,,,remélem jó lesz..):
Egy gyakorlati kérdésem lenne felétek, hátha itt valaki meg tudna erősíteni :)
Dupla fenekű edényben adott 3,5 liter közölőolaj, ez elegendő lehet e 4-5 kw elektromos energiához?
Magyarul 40 liter aktív melegítésnél nem lesz e kevés a 3,5 liter olaj, érdemes e a betétek beépítésével foglalkoznom vagy maradjon az eredeti gázüzem.
Válaszotokkal, segítségetekkel leköteleznétek és előre is köszönöm!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én felvágom a birsalmát vékony csíkokra, és a radiátoron megszárítom. Az így elkészült "chipset" teszem a pálinkába vagy 3 hónapra. Sárgás lesz kissé a pálinka, aki azt nem szereti ezt ne csinálja. Engem kárpótól a selymesség, plussz íz.
Igazából nem én akartam kipróbálni, hanem após. De felhívtam, hogy többen is azt mondtátok szükségtelen. Így kihalászta. 15 liter pálinkában volt 5 db. egész alma. Nem egészen 24 órát.
Az idei birs nálam is ilyen renitens kozmaolajat produkált.Én papírtörlőből vágott csikokkal szoktam leszedegetni a kozmaolajat,ez most nem működött.Ráfektettem a csikot,az olaj meg huss,kicsuszott alóla.Próbálkoztam vele egy darabig,semmi sikerrel,aztán a főzés végén leszűrtem a visszamaradt olajos alszeszt egy teaszűrővel.
De hogy a szakmaiságot se mellőzzük, egy kérdés és egy észrevétel:
Após birscefréje a tegnapi nappal lefőzetett. Hála a Mindenhatónak. Hat nap.
A tapasztalat az volt, hogy a főzés elején táblásodó, könnyen eltávolítható kozmaolaj keletkezett a szűrőben. Azonban kb. a felétől amolyan renitens, a kanál hátától menekülő, cseppes fajta kozmaolaj jelent meg. Olyan volt a jelenség, mint amikor étolajat cseppentünk a vízbe. Szóval igazából le sem tudtam szedni. Találkozott már valaki ilyennel? És ha igen, akkor hogyan sikerült eltávolítani?
Javaslatotokra egész birsalmát szeretne tenni após a kész párlatba. Nincs tapasztalatom benne, ezért kérdezném, hogy mennyi ideig célszerű rajta tartani a pálinkát?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nekem a birs cefrém állt le. Felraktam főni. Túlságosan sárgának találtam. Megnyaltam, ez még édeskés. Vissza a hordóba. Bevittem a melegre, fúj mint 1 bálna. Pedig már a bunda van alól.
Sziasztok! Vadkörtét ledaráltam, aromafelszabadító hidegtűrő borélesztőt tettem bele(7 fok). Szépen forrt a cefre,de egy idő után leállt a forrása. A cefre fedett helyen 10 fokos helyen van.
Mi lehet a baj? Mit csináljak vele? Tegyek bele napfényt? Korábban csináltam már vadkörtéből cefrét,melynek 10 százaléka finom pálinka lett. Csak akkor sokkal melegebb volt.
Azzal voltam, hogy a terelőlemezen marad egy kevés flegma a pisztóriuszon. De akkor ezek szerint nem.
Akkor lehet, hogy tumper-t kellett volna írnom. :)
Bár nekem csak befőttesüveg tumperem van, de ha a főzés végén beleszagolok, az nem az angyalok jussa, hanem az ördög lehellete! :) De legalább megfogja a fazék ízt a végén !
Úgy látom, hogy ez a vízzár téma is elő tud jönni évről-évre...
...ezt a képet, evvel a belső peremmel, már 2011. nyarán felraktam, mert akkor is nagy viták voltak és végül is "megegyeztünk", hogy így lenne jó...de úgy látszik semmi sem változik...:):):)...
..."A pisztóriusz tányérban bennmaradó flegma alkoholtartalma, mennyisége, miatt kinek van álmatlan éjszakája? Ha úgy vesszük ez egy belső nyitott körgyűrűs flegmentáló. ;)"...
Ezt nem igazán értem...a pistóriusz tányérban semmi sem marad benne, (ha az jól van elkészítve)...
......itt egy készülőnek az alja......ami itt bennmaradhat, az a 2mm-es kifolyó pereme körül marad, de az a perem kell a jó forrasztáshoz...mennyi lehet az?...talán 1-köbcenti? ...mert onnan minden kifolyik...
A razj, amely már-már művészi stílust tár a szemünk elé, elgondolkodtató, és egyben mély érzelmeket kelt bennem. Örülök, hogy vannak még ilyen gyöngyszemek, amelyet nyomtatás után minimum réz karcolatként kellene felvinni, hogy az utókor is megcsodálhassa, mint mi a barlangrajzokat.
Kérdésed már ott érdekes, hogy az elején leírod-kijelented, hogy a vízzár "tulajdonképpen megfelelően végzi a dolgát". Ha jól végezné a dolgát. Hát nem. A víz párolog kívül, belül is. Aztán az egyenletlenségekből adódóan "ami kint az van bent" összefolynak. (Bár gondolom nem a pálinkafőzésről énekelt a TCS amikor ezt énekelte... de inkább mégis
Ami kint az van bent (vízzár) Ami fent az van lent (pára és a kifolyó nedű azaz a hűtőről énekel) Ahogy élsz annyit érsz (no komment) A válasz ott van a szemedben (hogy mennyit is ittunk)
Szóval ha nincs kenderzsinor ami tömít a vízzárban, akkor az flegmásodik.
A másik, hogy itt jelen esetben a kérdésesség szilikon habszivacs, szilikon profil, tömítő gyűrű, utáni hasznosságról beszélünk.
Azaz ha a vízzárban nem kell vízzár (mert jó a tömítés), akkor tökmindegy a külső vízzár félgyűrű, mert akár van benne víz akár nem, nem jön ki a flegma.
A belső vízzárgyűrű: Tökmindegy. A főzés végére úgy se lesz benne egy csepp alkohol sem. Akit zavar az belülről peremezi a kupolát. A hőmérséklet itt szerintem azért elég meleg ahhoz, hogy ne legyen a főzés végére kimutatható a flegma, és a cefre/alszeszmaradék közötti diferencia. De ha mégis van közte különbség, azt visszaszámolva elenyésző cseppnyi alkoholokról beszélnénk.
Én is feltennék egy kérdést: A pisztóriusz tányérban bennmaradó flegma alkoholtartalma, mennyisége, miatt kinek van álmatlan éjszakája? Ha úgy vesszük ez egy belső nyitott körgyűrűs flegmentáló. ;)
Nem tudom milyen főződ van, a DES-nél a belső perem kb. 5mm-el alacsonyabb. A vízzárból ami meg elpárolog az inkább illat, mérhetetlen minimális mennyiség alkoholban.
Több dologtól függ, hogy egyáltalán van-e -jelentős- flegma képződés a sisakfelületen. Felfűtéskor intenzíven "könnyezik", a főzés elején szinte semmi, az alkoholfok csökkenésével egyre intenzívebb. Ha alacsony a külső hőmérséklet, huzatban van a készülék több képződik, gyenge cefrénél szintén több, finomításnál elején semmi. Vízzáram nincs, de van nézőüvegem, azon jól nyomon követhető. Hogy onnan valami elpárolog az biztos, hogy ez közel sem olyan intenzív, mint a tűz közelében az is biztos.
Ha van egy ilyen vízzárunk, ami tulajdonképpen megfelelően teszi a dolgát, legalább is úgy néz ki, hogy jól zár, nem buborékol, nem érezhető illat párolgás sem. Nem is nagyon változik a víz szintje a vízzárban a főzés alatt.
A pereme kívül belül egyforma magas, tehát a kinti vízszint kb. ugyan akkora. mint a benti.
A kupoláról visszacsurgó flegma nagy része ebbe folyik bele. Ugye?
Akkor ebből a vízzárba visszacsorgó flegmából ismét elpárolog valami kis alkohol? Vagy csak ott figyel, és várja a főzés végét? Ott azért már nincs olyan meleg, mint lejjebb az üstben.
Jobb lenne, ha ez a flegma visszafolyna az üstben lévő cefréhez?
Van ennek a kis mennyiségnek egyáltalán jelentősége?
"Annyi szerepe van, hogy nem a tömény flegma tölti fel a vízzárat."
Akkor ennek a hsz.-nek úgy van értelme,ha hozzáteszed,hogy "a forrástól számított első 10 percben".Egyébként a flegma nem tömény.Akkor sem,ha nem vízbe engeded.
Amíg a vízzár vízzárként működik,van értelme rugózni a kérdésen,mert a vízbe kerülő flegma a külső oldalra kerülve elpárolog,ezzel egyesek szerint jelentős kihozatal csökkenést eredményez.Ha tömítést teszel be,ilyesmivel nem kell számolnod.Annyi történik,hogy a flegmában levő alkohol a bent uralkodó hőmérséklet hatására ugyanolyan mértékben kerül a hűtőbe,mint a cefrében levő.Ha előbb állítod le a fűtést,marad a cefrében is,a flegmában is.Ha később,mind kimegy oda,ahova szánod.
Továbbra is azt mondom,semmi értelme,szerepe sincs.A vízzárat a tömített üstfedő két részre osztja,a benne levő vízzel együtt.A külső,mivel nincs kapcsolata a belsővel,egy idő után elpárolog.A belsőt a képződő flegma legyőzi.Meg mérted már,hogy aránylik az odakerülő flegma a belevarázsolt vízhez?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Mikor gyerek voltam, anyámék a magvas cserkó cefre tetejére tettek egy műanyag tálat és a vissza csorgó flegma volt a pálinka, előpárlat utópárlat nem volt elválasztva, tisztázás sem volt. Likőr aromával ízesíttetek. Emlékeim szerint kihígításkor nem volt opálos a nedű. Mondhatni egylépcsősen főztek. Az illata kellemes volt az ízét nem tudom milyen lehetett.
Persze, hogy nem jut ki a fejes után. Szépen le megy a vízzár aljára ( ugye egyszer lendületben is van, nehezebb is az előtte levőktől) , az alkoholosabb társait nyomja ki és arra vár, hogy jöjjön őnála is nehezebb valaki.:)
Erre nem vennék mérget, hogy az üstfedő belső palástján lefelé begyorsult csepp, miután fejest ugrott az árokba onnan hígulás nélkül kijut. De éppen az is lehet, hogy az ösvényszerűen közlekedő flegma patakok átszelik az árkot. Passz. :)
Nekem a centi vastag vált be! Igaz, ha több a menet, akkor a befúvásos ellenőrzésnél érzem, hogy kicsit szelel, de főzés közben még nem vettem észre!
Mivel úgy gondoltam, hogy garanciális problémák talán nem lesznek, így kapott még egy pár zárat! Most ezekkel a módosításokkal, illetve a kifolyó cső szűkítésével, megoldódott a kifújás, és a kupola mozgás is! Most tudok vele alapjáraton is dolgozni, mégse billeg és fúj ki!
Nekem be kellett ragasztanom a szalagot, mert felpöndörödött oldal irányba, és nem igazán lett volna türelmem vadászni a szalagra, hogy jól álljon!
Igen FBS tökéletes erre, de vastagabb habosítottat válassz, 1cm-es már talán már jó, de lehet vastagabb is, mert ha nem veszi fel a fedő és az üst találkozásának sík hibáját, illetve a leszorítás hatására keletkező enyhe hullámosságot, akkor kifúj.
Nekem is habosított szilikon volt az eredeti tervem az itteni ajánlásokat figyelembe véve korábban, csak elvetettem, mert ragasztani nem szeretném bele. A végtelenítést egy ilyen 0,5 cm-es vastag szilikon szalagnak meg lehet oldani tartósan FBS-el összeragasztva?
Illetve a másik problémám, hogy messze vagyok a Bo...xtől és nem tudom, hogy kb. 2m szilikonszalagot postáznak-e és mennyiért. Lehet felveszem velük a kapcsolatot.
A cseh esetben a cég, aki a mérgező italt gyártotta, engedéllyel rendelkezett szeszesital és téli ablakmosó gyártására. Ezzel trükköztek, az ablamosóhoz beszerzett ipari szesszel hamisították a szeszesitalokat. Tudták, hogy van benne metanol, de vigyáztak rá, hogy annyi azért ne legyen benne, hogy akut mérgezést okozzon. Egyszer viszont egy túl nagy metanoltartalmú ipari szesz tételhez jutottak, és ez okozta a haláleseteket.
Itt is ilyesmi volt Borsodban. Még azt is el tudom képzelni, hogy a cseh anyag maradéka került valahogy ide is okosban.
A metanolmérgezetteknek etilalkoholt adnak, rendszerint intravénásan. Mert az etil kiszorítja a metilt, így az a vesén keresztül kiürül.
Az arányokban van a lényeg!
A bérfőzdékben vagy otthon, TISZTÁN főzött pálinkák metanol tartalma olyan alacsony, hogy nem okoz semmilyen egészségügyi problémát. Rendszerint az igen szigorú egészségügyi határérték alatti.
A pálinkában a megengedett mérték 1- 1,35% a magas pektin tartalmú gyümölcsök ezt a határértéket néha elérik. A rendőrségi nyomozati labor eredmény szereint a beviszgált mintákban 30% metil-alkoholt mértek.
Ha csak rézelejét ittak volna, akkor sem következett volna be ez a tragédia.
,,A metil-alkohol tartalom csökkentése nem egyszerű feladat, mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az előpárlattól vagy az utópárlattól, ugyanis az alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel azonos az illékonysága a lepárlás során."
Igen. Az italok okozta metanolmérgezés eredetileg a metanolos denaturált szesszel jelent meg, így lett később minden rossz minőségű (vagy egyéb okból üldözött) ital elleni rémisztgetés jól bevált eleme.
Pontosan nem derült ki, de mint minden hasonló esetben, itt sem történhetett másképp, mint hogy részben vagy egészben metanolból keverték az italt. Hogy a pancsoló tisztában volt-e vele, hogy az okosban szerzett szesze metanol, azt nem tudni, de hogy nem emberi fogyasztásra készült, azt minimum tudnia kellett (volna). Nem lehet olyan pálinkát főzni, aminek a saját metanoltartalma kórházba juttatna. Nagyon rossz cefréből lehet esetleg olyat, ami hosszú távon káros, az viszont nem csak a metanoltól.
A hírekben minden zugszeszt pálinkának fognak nevezni, attól függetlenül, hogy miből és hogyan készült. Ez olyan, mint hogy az amerikai hírekben meg illegális whiskyként emlegetik a zugszeszt, miközben jobbára semmi köze a whiskyhez.
A cseh esetnél szándékosan használtak metanolt a keverékben, őszintén szólva nem tudom, hogy mit képzeltek ilyen arányokkal, talán ők sem tudják, de a 20+ év börtön alatt majd biztosan gondolkodnak rajta.
Amióta a denaturált szesz nem metanollal készül, azóta az EU-ban kimondottan ritka a metanolmérgezés (legalábbis akut formában), mert tiszta metanollal pancsolni egyáltalán nem érdemes. Akkor van baj, amikor a hamisító sem tudja, mi az érdeke.
Én úgy választanám ki, hogy lehetőleg szoruljon a vajúban, végteleníteném és nem ragasztanám bele, hogy takarítható legyen. Az üstre tennék 3db békazárat.
Lehet tudni valamit arról, hogy ihattak megint metilt az emberek Borsodban? A pár évvel ezelőtti cseh eset ha jól tudom hamisítás miatt volt (bár állítólag akkor kisebb a metiltartalom, nem tudom mivel hamisítottak).
5 év alatt kb 150 liter alma, szőlő, őszibarack, sárgabarack és vegyes pálinkát főztem le és semmi baj nem történt. Most almából és szőlőből lett a legtöbb, azt olvastam ezeknél lehet kicsit több a metil. Mindent ugyanúgy csináltam mint máskor, de ez a tragédia felzaklatott.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Off. Érdekelt lettem a Karcagi pálinka versenyen, többek közt a (3 kóstolt) mintával. Az érdekesség az, hogy nem szakmai zsűri értékel hanem társadalmi zsűri a szokásos 20 pontos rendszerrel, szöveges értékelés nélkül. Ja a zsűrizés nem nyilvános! A tovább netovábbja az, hogy a szervező is magánfőző, és a jó ismerőse is főz- főzet. Szoros küzdelem lesz. Mint említetted az olimpiát is mindig megrendezik, a visszásságok ellenére.
Des 30-as főzőm vízzárát szeretném kiiktatni. Működhetne az úgy, hogy a vályú részt kikenném zsírral (dusznózsír jó, vagy olaj?) és kinyomnám FBS-el? Száradás után kivenném és használnám tömítétésként? Strapabíró ez?
A biztonság érdekébe a lefogatáshoz beiktatnénk egy rugós alátétet.
Nyugodtan mehet feljebb! Nekem is olajos van, az olajtérben 0-120 ig mérő kazán hőmérővel, felfűtve rendszeresen 0-nál áll a mutató, számold ki, hogy az kb hány fok lehet, de szerintem bőven 140 fölött..
Miért nem mehet 125 fölé az olajhőmérséklet? Nálam a duplafalú (2mm-es rozsdamentes anyag, alufóliával kasírozott hőszigetelés, 2x3 KW villany) főző rendszeresen 130-135 fokon megy, soha nem égett le semmi ...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Úgy nézki holna meg jön a 10 literes réz bogrács ma fel adták postára. Én nem kaptam réz csavarokat igy rozsdamentesel fogom a fedöhöz rögzíteni az lenne a kérdésem hogy te mivel vágtad ki a fedön a lyukat arra gondoltam hogy dekopiral meg probálom természetesen fém vágó lappal., vagy kis gyök köszörüvel csináltad?
Egy barátom mostanában adja el a főzőjét, ha megveszik, akkor olyat akar csináltatni, aminek az üstje majd nem fazék, hanem full lábos forma lesz. Hatalmas nagy sisakkal, értelem szerűen. Neki nagyon sok a főzés ideje, 6-6,5 óra. Extra sok. Dupla, olajos, 65 literes csak. Üstház nincs, csak szoknya, az égő alatta a kínai, eredeti fúvókával, mint az enyém, de a palackról 1,5-1,8 Bárral nyomatja, olyan reduktorral, amit a hegesztők használnak. (ez a spéci reduktor amúgy volt nálam is, kicsit kölcsönbe, régebben, de ami 2 óra volt nekem a 170 mbárossal, az 2 óra lett még 3 Bárral hajtva is. 3 bár körül tud egy tele palack)
Sisak ugyanilyen aroma tornyos, rajta, mint az enyém, csak kisebb. Kíváncsi leszek, nagyon, hogy a szintén dupla olajos, de már lábos forma üst főzés ideje majd mennyi lesz, ha el tudja passzolni a mostanit. Szerintem mindenkit le fog "verni", ami a főzés időt illeti, aztán ki tudja..
Még valami,: talán ennél a szedésen még lehetne gyorsítani, akkor kijönne a 4 órás főzés idő, mivel a gőz elvezetés nagyon jó. Viszont határt szab a duplafalban az olaj hőfoka, ami ugye nem mehet 125 C fölé. Mindenképpen patthelyzet, vagy csak még szoknom kell. :)
Próbáltam egyszer úgy fűteni, mint a régin, nagyon intenzíven, 170 Mbár gáznyomással, 2,5 óra lett a felfűtés, az istennek nem ment ez alá. Aztán hagytam 50 mbár-on menni a következőt, lazán fűtöttem. 2,5 óra. Cefre ugyanaz. Ennyi az ideje. Felesleges alatta jobban tüzelnem, akkor sem fog hamarabb megindulni.
Az újnál 50 mbár 4,5 óra, a réginél 2 óra 170, 2 óra 50.
Valami olyasmi van, hogy itt úgy fel kell forralni a cefrét, hogy meginduljon a gőz, mint a régi főző ahol tartott, a vége felé és utána visszavenni kicsit kisebbre.
A régi végigvezette a főzést, végig intenzív fűtés kellett.
Talán, ha jól felforr a cefre, kevesebb lánggal meg lehet tartani azt a hőfokot, ami kell nekünk, mintha végig erőltetnénk. No, ezt most jól megaszondtam,,,:)) A réginél több volt a gőz, azért bírt alulról indulni, de kevesebb volt a gőz elvezetése. Ennél jó az elvezetés, de hatalmas sok gőz kell, hogy menjen.
Nem tudom jobban elképzelni, szakszavakkal leírni, csak úgy megérzésre. Palack viszont kibír 400 litert, így lazábban fűtve, ami nagyon jó.
Nagyobb felület kell magasabb külső hőmérsékletnél, hogy a megfelelő defmeglációt biztosítani tudjad! A defmeglációs felületbe ne számold bele a hűtőcsövet, csak azt ami a levegővel találkozik és a lecsapódott flegma még vissza tud folyni az üstbe.Írod, hogy jobb a pálinkád, mint az előző sisakkal, akkor nincs gond a felülettel!
10%-ot emelkedik ám az, lehet a képek csalókák. Valamelyiken jobban látszik, valamelyiken tényleg egyenesnek tűnik, de tényleg megvan a 10%.
Miért kell nyáron a nagyobb sisakhűlés? A pálinkája finomabb, bár a másikét is szerettem, nagyon jó gyümölcsöset ad, végig.
28-as a páracső, 22-es, 5,5 méter a hűtőcső, aminek a legvége 18-assal jön ki, mert ahhoz volt csak jó minőségű fém tömszelence, de nem hátrány, nem is zavaró.
A felső 10-20 cm-en túl minden víz hideg 2 főzés, vagy 2 finomítás után is. Viszont gőzöl, mint a disznó.:)) Megmértem, 60-65C-nál jobban, szinte képtelenség felmelegíteni a felső vízréteget.
Szerintem azért nagy ez az aroma torony, kisebb kellett volna. Azon takarással tudsz segíteni, viszont a nyári magasabb külső hőmérséklethez nagyon kell ez a sisak! Főleg úgy, hogy majd vízszintes a páracsöved, mint az enyémen. Saját tapasztalat!:((
A legutolsó képen az a fekete a sisak tetején sajnos teflonszalag+szigszalag kombó. Egy kis cinezési hiba jött elő, holnap orvosolja, aki készítette. Vízzárba is, a másik sosem dolgozott be, ez az új elég rendesen. Aztán csak annyi volt a hiba, hogy a 2 kis leszorító fület feszesre kellett állítanom, aztán csodák csodája, megszűnt a jelenség, a szesz illattal együtt. Frászt hozta rám, megijedtem, hogy a konstrukcióval van valami,,,de szerencsére semmi. Alaposan megijesztett.
Pedig a régi sem volt olyan hű, de feszesre állítva, ennek viszont csak úgy jó, ha feszes. Legalább jó. :)
Sziasztok! No, elkészült, teszteltem is. Felfűtési időm nőtt, a 2 óráról 2,5 órára. Szedés ideje 1,5-2 óra. 4,5 óra össz, durván. A régi sisakkal gyorsabban ment.
Az olajhőmérő is érdekes. : a réginél 111-112 Celsiusnál indult meg a cefre 120-125 Celsiuson vége volt a szedésnek.
Az újnál akkor járok a legjobban, ha 122 Celsiusig felnyomom, és igyekszek ott tartani, 120-122 között, megindulásig. Szóval ezt jobban kell figyelni, nem olyan emberbarát, "végigvezetős" a szedés. Szedés 118 Celsiustól 123-ig.
Réginél a felfűtés 170 Mbár-on ment, szedés 50-en, az újnál végig 50-en kell tartani, a 170 abszolút nem tetszik neki. Takarékosabb lett gázzal, de nem az idővel.
Az alszesz mindkettőnél opálos volt, az újnak a párlata finomabb, szinte alig van up., majdnem utolsó literig finomat ad. Szerintem azért nagy ez az aroma torony, kisebb kellett volna. Most már mindegy.
A hűtő viszont nagyon szuper! Szerintem 3 főzést is megbírna a felső 65 liter vízcseréje nélkül, ez tényleg hűt.
Nem saját cefre volt.Ismerőseimnek segítettem,mikor pl. 25 E vett 1q s.bari megecetesedett.Ki akarta önteni,közben azon a határon volt hogy belepipil a konnektorba.Hát megsajnáltam,végül egy még épp iható nedű lett.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az alszesz IS tartalmaz gyümölcsésztereket. Ergo, amit a cefrére írtam, az biza az alszeszre is igaz.
És tévedsz: a szódabikarbóna igenis ellúgosíthatja az alszeszt. Nem azonnal, hanem akkor, mikor finomítás közben felfűtöd. Ekkor a szódabikarbóna fölöslege elbomlik, nátrium karbonát képződik. Aminek vizes oldata biza lúgos. Nem annyira, mint a mészhidrát, vagy az oltott mész, de elegendő a gyümölcsészterek bomlásához.
Üdvözlöm a kedves fórumtársakat! Segítséget kérek magozógép építéséhez. Valamikor régen egy linken elérhető volt egy Bácsfeketehegyen készített magozógép leírása, amit a helyi Fecske c. lap közölt 2008-ban. Később 2012-ben egy passzírozót is készítettek ami tiszta lé kinyerését tette lehetővé.
Ha valakinek 2008-as magozógép leírása megvan, kérem segítsen. E-mailban vagy másképp, minden megoldás érdekel!
Lehet hogy nem olvastalak figyelmesen benneteket, de ha bajban leszek akkor most mit is használjak? ....és a cefrét praktikus, vagy az alszeszt kezelni?
Egy pohár, amúgy közel semleges, kevés oldott anyagot tartalmazó vízben természetesen a szódabika nem pezseg, nem bomlik.
Deazonbanellenben egy jó kis cefrében, ahol sok-sok észterek (alkohol és szerves sav vegyülete) IS vannak, még sokáig képes az oldott szódabika cserebomlani. Főleg, ha a Zalkohol lepárolásához felmelegíted a szmötyit.
A mákrobájológiai iparban előszeretettel használják a CaCO3-at (természetesen a yódrága kémiailag lecsapott szénsavas meszet) pH-pufferelésre. Mert mindíg csak annyi reagál, amennyi köll.
DE! Ezt sem szabad túladagolni, mert, ugyi, ott az a fránya főzés! És hő hatására felgyorsulnak, megváltoznak a folyamatok. Iksz celziusz fölött a szénsavas mész is képes beindulni és boncolni a Zészterokat. Amik, ugyi a Zaromákokat prezentálják a snapszmájsztrók számára. Illetve torkára-orrára.
Tehát derága szesztezsvíreim az Úrban: csak ésszel azzal a tompítással!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A mészhidrát "szárazra oltott" mész. Az égetett mészhez (kalcium-oxid) pont annyi vizet adnak, hogy száraz mészhidrát (kalcium-hidroxid) képződjön. A nedves mészoltást pedig vízfelesleggel végzik, hogy géles állagú legyen. A szárazra oltás nagyon precíz folyamatvezetést igényel, különben "megsül" a mész.
Savtompításra én inkább szénsavas meszet használnék. Az ugyanis nem lúgosítja el a cefrét. Csak a szükséges mennyiség reagál, a többi oldhatatlan csapadékként a lében marad.
Mészhidrát esetén könnyen túl lehet lúgozni, mert a mészhidrát relatíve lassan reagál.
Igen, ez a kettő hasonló, mint amilyenek a te régi égődben voltak, csak ezek rövidebbek...jók ezek a csőégők, nincs ami elromoljon benne...DD... Éppen nem régen tettem fel azokat a képeket, amiket 2012.-ben a Szicsek régi főzdéjében láttam az egyik üst alatt...az is 5-db cső volt, csak nem szögletesek, mint a tiéd...
...azt hiszem, hogy jó lenne kettőnknek is, annak a pálinkának az ára, amit ezek az égők már kifőztek...:):):)...
Ilyet az vegyen újonnan, akinek sok pénze van...ezeknek az égőknek a lényegesebb része nemigen romlik el...ami fontos, azt meglehet venni hozzá és még sokáig jó tud lenni...
Én ezt az egész cuccot a jófogásról vettem, 5.000.- forintért...szétszedtem, kipucoltam, csináltam hozzá új fúvókákat, kapott egy új szikráztatót meg egy termoelemet és ráraktam egy 1/2"-os gázos golyós csapot és kész...ami a lényeg az égő mellett, az a gáz szelep...de ez a Honeywell, állítólag 2 kazánt is kiszolgál olyan sokáig jó...(azért olyan drága)...
A legnagyobb "szívás" az volt, hogy az őrláng eredeti fúvókáján a földgázhoz, két 0.4-es luk van és a PB-hez ezek 0.2mm-es átmérőjűek kell, hogy legyenek...
A 100-ashoz már kicsit "combosabb" kell, mint egy egyszerű gázzsámoly...az ügyesek C-12, vagy C-18-as Fég kazánégőket használnak...azokkal már tuti 1-óra múlva csurog...
...de egy ilyen duplacsöves égő is rendesen "muzsikál" a 100-as alatt, PB-vel is...
Egy kis segítséget szeretnék tőletek kérni. Egy 100 literes pálinkafőzőhöz mekkora gázzsámolyt ajánlanátok? Esetleg tudtok valami elérhetőséget ahol normális áron lehet ilyet venni?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A szénsav (kémiai képlete H2CO3 lenne, ha lenne ilyen) az ecetsavnál sokkal gyengébb sav. Ergo a szénsav sóiból a szénsavat az ecetsav kiszorítja. Mivel maga a szénsav abszolúte instabil, így vízre és széndioxidra esik szét. Ezt jelzi a pezsgés.
Tehát a kalcium karbonát (szénsavas mész, mészkőliszt, futor) IS alkalmas savtompításra.
Nyilván a gyenge ecetsavat nem fogja közömbösíteni. Hatásos csak a nátriumkarbonát vagy a tüzépes kalciumoxid lehet. Használtam mindkettőt, egyik lassúbb a másik drágább. A lényeg hogy a végeredmény savas legyen.
Jobb lenne a borászok által használt "mészszóda", de 50kg alatt még nem láttam. Nem szólok bele a berendezésügybe, de ha cefrézésben nem értek egyet jelzem.
Én aszalva raktam bele, de mindennap kóstolgattam. Arra jutottam, hogy a 36-48 órás áztatás után van a legjobb íze. Az idő haladtával már nem csak a birsnek az ízét, édességét érzem, hanem enyhe savanyú ízt is, ami állítólag az alma pálinka velejárója.
Ez 3-4. napja ázik, ami hiányzik belőle azt 1/2 literenként öntöttem le 24 óránként.Fényképezés után már ez is le lett öntve!
Az aszalásról. Légkeverős sütő, alsó-felső fűtés 6-7 óra 80 C fokon, 2 tepsibe, fele idő után megcserél.. A gyümölcs 4-6mm vastag szeletekre lett vágva.
No és még egy kérdés. Az én 5,5 liter birs pálinkám viszont elkészült, mégpedig hibátlanul cefrézett alapanyagból. Sikerült szert tennem pár darab karcsú, négyszögletes keresztmetszetű, gyönyörű, 0,5 l-es pálinkásüvegre. Gondoltam, nagyon szépen mutatna az alján pár szelet birsalma darab. Kérdezném, hogy aszalva, vagy nyersen szokás-e beletenni? És van-e valami külön praktikája a dolognak?
A Bírs alját folyton odakapom és kicsit odaég. Jövőre két tábla szalonnát teszek alá, hogy ha odaégne, akkor legalább füstölt szalonna legyen belőle.
A húsvéti nyúl pörkölt szárazabb húsaihoz egy kis fokhagyma nélküli újragondolt kolbász egy korty törköly áperitívvel tökéletes, melyhez orosz krumplipürét tállalhatunk. (elvégre a krumpli vodkát is újragondoljuk) :)
Köszönöm. Ugye a savasságot nem feltétlen kell műszeresen mérnem? Elég, ha próbaképpen szórok bele szódabikarbónát egy csipettel, és ha pezseg, akkor tovább kezelem, ha nem, akkor örülök? :-)
A réz nem tud átdesztillálni.Tedd fel az alszeszt rezesen, majd a tisztázás után látod, hogy mennyi oldódott le megint. Én volt mikor a hosszú ideje nem használt főzővel tisztáztam, sok volt a réz eleje,viszont az acetonos illatok már rég lefolytak, ezért az elejét visszaöntöttem az üstbe. Arra azért figyelj, mennyire savas az alszesz, ha az, akkor szórd a szódabikarbónát,míg pezseg!
Tegnap lefőztem após nem kifejezetten fórumosan cefrézett birscefréjének első adagját. A szűrőbetétben a gézlapok alaposan kékek lettek. Várható volt. Elmondása szerint minden nap alaposan "megverette" festékkeverővel, mert azt hallotta, az nagyon jó. Aztán meg frankón kifutott neki, így a nagy hordó tetejéről átmert egy kis adagot egy másik nagy hordóba. A hordók nem voltak lezárva, stb. Folytassam?
Nos, mivel nekem ilyen esetben nincs tapasztalatom, kérem a tanácsotokat. A rezesség alapos gyanúja okán a tejes derítést csak a finomítás után érdemes megcsinálni, vagy már esetleg alszesz állapotban is?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Igaz nem pálinka téma, remélem Szent Miklós szempillája megrebben. Ez évben saját flórán erjesztettem szilvát. Egy előhűtő nélküli egylépcsőssel nagy felületű katalizátorral (töltet), kármentő lepárlással a kihozatal 20 liter 48 fokos / Kabai mentes/. A lényeg, cefre főzéskor a páracső félórán át 98 -fokos. Kieresztve a moslék nagyon -nagyon lekváros illatú, még mindig. Ezt gondoltam, ( újra gondolni) /Csabaival/.
Akkor már inkább egy adag zselatint tett volna cefrébe.
Cukormentes lekvár! és a cefre moslékkal sincs gondja.
Milyen íze lehet a kolbásznak? De még inkább a pálinkának?
Mmmmm... érzem a törköly ízét... és ez a kis csípősség! Igen ez csabai csemege paprika. Nagyon jól eltaláltátok, a fokhagyma és a bors arányát is, mert 48 alkohol fokra visszahígitva kiadja az adott vidék gasztronómiai ízvilágát.
Sokszor kérdezték tőlem, hogy ha csak pálinkát iszok, akkor vegetáriánus vagyok? Most már bátran mondhatom, hogy gazdagabb lettünk egy kolbászos törköly húsimádók módra lehetőséggel!
Nem látom át hirtelen mivel kéne a moslékot felütni?
Nem rossz megközelítés, nem fokhagymásat fogunk választani, hanem valami egyebet. :)
Lombardiában az alapkolbászhoz fehérbort adnak, Emiliában parmezánt, Dél-Itáliában fokhagyma, édesköménymag és chilipaprika keverékét. A kolbászt szívesen sütik faszénen, ám ha serpenyőben sütik, az olajba egész fokhagymát és egy szál rozmaringot tesznek. És a tenger másik oldalán ott van Marokkó, a merguez hazája (amelyet a franciák már francia kolbásznak tekintenek, annyira népszerűvé vált náluk is). Ez báránylapockából, szegyből és bárányvesefaggyúból készül, néha növendékmarhával keverik. Római köményes, korianderes, fokhagymás chilipaszta (harissza) és a misztikus raz-el-hanout fűszerkeverék ízesíti.
Nyugodtan csináld meg, semmi fennakadást nem okoz a párának. Illetve pont annyit, ami a célod vele. Nekem hasonló módon van megoldva és működik rendesen.
2 hete készítettem, egy saválló lemezből egy kis beakasztható aromakosarat a főzömbe, azonban csak 5-6 birsalma fér bele összedarabolva, és egy kicsit nagyobbat szeretnék. A kérdésem az lenne, hogy ha veszek egy saválló perforált lemezt, amit átmérőben kicsit kisebbre vágok mint az üstöm átmérője, és beakasztom, majd arra teszem a gyümit az megfelelő? nem fogja gátolni a pára áramlását?
Ott a link, az Endrepp fórumtárs már berakta...ha odamész személyesen, a 10-est megkapod olcsóbban, mint az 5 -literest, amit láttál...szerintem nagyon megéri...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszönöm a válaszodat rézmüves én is pontosan igy álmodtam meg ahogyan te meg us valositotad peddig nem us láttam ezt a képet.
Kutakodtam a netten de sajnos nem sikerült találnom sehol fül nélküli bográcsot de még olyat sem aki készítene ha te tudsz akkor légyszives linkeld már be meg köszöném.
Kell az a rézfelület hidd el...ezen ne spórolj, mert később megbánod...én legalább 10-literes bográcsot tennék arra az 50-es fazékra...lehet, hogyha úgy nézed, rézbogrács de fül nélkül (mert már így is árulják) úgy olcsóbb...
Egyébként ahogy elmondtad, teljesen jó lesz...én is csináltam valakinek egy ilyet évekkel ezelőtt, mert a tetőt meg kellett őrizni...ma is jókat főz vele...
...én rézcsavarokat használtam, de én is FBS-sel ragasztottam körbe belülről...a kimenet 1"-os közcsavar beforrasztva, rajta 1"-22-es félhollandi, a 22-es páracsőnek...
Egy rozsdamentes 50 literes fazék fedöjére rá szeretnék csvarozni vagy hegeszteni egy bogrács alakú rozsdamentes keverö tálat ,vagy egy réz bográcsot a bogrács egy kicsit drága nekem az 5 litereset kb 14000ft ért láttam a netten . De ha megfelel a rozsdamentes tál akkor azt raknám rá ,az lenne a kérdésem hogy ha rá raknám a bográcsot vagy a tálat a fedőre körbe rajzolnám majd 1 centivel kisebbre ki vagnám hogy legyen egy perem és a bográcsot vagy a tálat rozdamentes csavaral körbe oda fogatnám és fbs ragaszoval tomiteném ez nem jó meg oldás lenne vagy hülyeség az egész a kivitelezés? Mit ajánlatok mit tegyek nem szeretném el rontani, ha van valakinek vagy tud elérhető áron réz sisakot eladót meg venném!
Vagy mi van akkor ha csak simán a fedöt ki furom és ebe szerelek bele a 17literes gyári főző is ugy van meg oldva .
Elképesztő hogy mit bír a budafoki.A kénsavval kicsit bátrabb voltam,1.68PH sikeredett és forr mint a veszett, 22C-fokon.Volt már hogy a kénsav elszállt egy csöppet,akkor 2.4 volt.De ez.....?!
Rézműves kollégának igaza van. Ha már használt a motor nem érdemes a forgás irányt megváltoztatni mert a csigatengely úgy koptatta be a műanyag fogaskereket.Amennyiben új a motor megfordítod a polarítást és már forog is a másik irányba.Legfeljebb élettartama lesz rövidebb(nem 100 év csak 50)
Semmi extra. Nagy demizsonban van ami nincsen tele töltve, hogy nagyobb felületen párologjon. 2-3 napokat szellőztettem, utána visszazártam, ezt ismételgettem minden héten. Még biztosan fromálodik, de már most bejövős nekem.
A villanymotor kommutátoros, 230v-s, 5000-s fordulatú, 120-150 w körüli lehet a teljesítménye. Le lett ejtve és az adattáblán nem látni rendesen.:( Csigahajtással lassít 60-ra, ezt én még 40-re csökkentettem lánckerékkel a behajtásnál. A kúpkerék áttételnél is van lassítás, talán feles, úgyhogy 20 ford/perc lehet a lapátoké.
Rajta van a "csigaházon" egy nyíl, hogy merre forogjon...az óramutató járásával megegyezően kell neki...igaz, ha pólust cserélsz, forog visszafelé is, de azt már nem tudom, hogy jót tesz-e neki...talán a lassító áttételnek nem használ, de ebben nem vagyok biztos...
Van egy mondás, miszerint ha megosztjuk valakivel a bánatunkat akkor feleződik, ha az örömünket akkor duplázódik.
Hát most megosztom az örömöm. 1.5 hónap pihentetés-levegőztetés után kóstoltam a vadkörte pálinkámat, és határozottan a legjobbnak tartom, amit valaha főztem. Olyan édeskés kellemes az íze mint egy ágyaspálinkának, a száraz próbája meg valami elképesztő mézes-illatos. Amikor cefréztem már számítottam erre, hiszen a frissen pépesített gyümölcs is ilyen émelyítően édeskés volt, szerencsére sikerült ezt a pálinkában is visszakapnom.
A munkahelyemen használtunk fémbetétes szűrőgyertyákat. Aztán kiváltották a harmonika hajtogatású papír- vagy teflonszövetes szűrőbetétre.
A fémbetétek egyetlen előnye a regenerálhatóság. Hátránya annál több van. Relatíve kicsi a szűrőfelülete. Nagyon hamar eltömődik. A papírbetéteshez képest eleve kisebb pórusméretűt kell választani ( pl. 5 mikronos papír helyett 2 mikronos zsugorfém). Ha nem fémszitaszövet van a fém szűrőbetétben, akkor eleve nagyobb szűrőnyomást kell alkalmazni. A nagyobb szűrőnyomás miatt mechanikailag erősebb ( ergo drágább) szűrőházat kell alkalmazni. A fém szűrőbetétek regenerálása erősen vegyszer-, és folyadékigényes. Nem egyszer előfordult, hogy a fémbetét pórusaiba betapadt szerves anyagot csak több napos krómkénsavas áztatással lehetett kioldani.
Ha az opálosodást kozmaolaj okozza, akkor annak szűrésére a fém szűrőbetét alkalmatlan. Nem az a cél, hogy visszatartsa az olajcseppeket, hanem az, hogy az olaj feltapadjon a szűrőre. Erre pedig a papír a legjobb szűrőalap. A fém szűrőbetéteken az olajos komponens átmegy. A szűrtlé oldalon sokkal kisebb cseppek formájában megjelenik.
A szintetikus papír és a teflon alapú, hajtogatott szűrőbetéteket is lehet regenerálni. Persze, az olajat itt is valamilyen oldószerrel kell leoldani.
(ezeket a tapasztalatokat több éves üzemeltetés alapján szereztem. Internetes linkeket ne is keress, mert azt a gyártók eltávolíttatták.)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Hoppá, a bohóckodás közben meg majd elfelejtettem, amit kérdezni akartam.
Szóval, használ-e valaki rozsdamentes acélból készült visszamosható(örökéletű) szűrőbetétet? Ha igen mi a tapasztalat? Mennyire hatékonyan alkalmazható mondjuk egy opálos pálinkánál, vagy egy mézesnél, diónál, stb? Milyen mikronost érdemes venni az ilyen feladatokra, milyen gyakran kell átmosni? Érdemes-e ( kell-e ) előszűrőt alkalmazni? Milyen technikával/motorral toljátok át a szűrőn a pálinkát? stb....
Nekem több mint 3 hete lett becefrézve (finomra darálva, uvaferm 228, pektinbontó triplán 4%dextróz a 3. napon) 14-15 fokos garázsban van. 2 hordót már lefőztem a harmadik még most is néha böfög egyet..
Birs cefrém még a legnagyobb melegben (22-23 Celsius fokos helyiség hőmérséklet) sem forrt ki 8 nap alatt. Inkább 2-3 hét. Ha jó az edény záródása, az ecetesedéstől ne félj.
Érdekes, hogy jelentéktelennek tekinti, miközben az össz érték 103-105 sejt/g.
Köszi az észrevétet!
Helyesen: 10 a harmadikon - 10 az ötödiken. sejt/ g.
Továbbá: A szőlő gombás fertőzöttsége az élesztőbiotát jelentősen módosítja. A szürkerothadásos szőlőn a Kloeckera fajok visszaszorulnak, és a C. stellata válik dominánssá. Az aszúsodott szőlőn hasonlóképpen a C. stellata dominál egyéb cukortűrő fajok mellett, a Kloeckera populáció itt is visszaszorul. Az egészséges szőlő mustjában a vegyes élesztőflórában mennyiségileg domináns és viszonylag jó erjesztőképességű Kloeckera, illetve Hanseniaspora fajok indítják meg az erjedést, az egyéb fajok többsége (alkoholtoleranciájától függően) néhány óra vagy néhány nap alatt elpusztul. A spontán erjedés általánosított populáció dinamikája szerint az átlagos összetételű egészséges mustokban a kis sejtű apikulátusz élesztők 4-5 % alkoholtartalom között gyors pusztulásnak indulnak, és a vezető szerepet átadják az igen kis sejtszámról időközben felszaporodó S. cerevisiae-nek.
Teljesen reális, hogy 18-20 fokon a beoltott cefre egy hét alatt kierjedjen. A birset jócskán kell vizezni, így alapból alacsonyabb a cukortartalma. Kóstold meg, ha már kicsit sem édes, akkor főzhető.
Birset 8 napja cefréztem, a múlt hét folyamás kapott 3 % cukrot 3 részletben. Az erjedést borélesztő indította és kapott pektinbontót is.
2-3 nap zajos erjedés után, úgy tűnik, hogy lassan vége az erjedésnek (már vannak folyos felületek a cefrében). Lehetséges ez? Merülős cefre fokolaval 5° cukortartalmat mérek. Viszont még mindig érzem a szén-dioxid illatot.
Az idén készített többi cefrén - barack, szőlő, alma - még két hét után is erőteljesen dolgoztak. Az erjesztési környezeti hőmérséklet 18-20 fok között van.
A nem megfelelő alkalmatlan alapanyagra gondolnék.
,,A spontán erjedés hátránya a fajélesztős erjesztéssel szemben abban jelenik meg, hogy spontán erjedéskor számos, általunk nem befolyásolható tényezőtől függ az induló élesztőközösség fajösszetétele és az adott minőségű szőlőnek kevésbé megfelelő összetétel esetén megnövekszik a hibás, illetve elakadó erjedés veszélye."
Azt szeretném kérdezni hogy a vasműszaki boltokban kapható általános szilikon csövek mennyire hőáloak. Fedő alá tömitésnek megfelelne ? Vagy mit használjak tőmitésnek hol tudnék interneten vásárolni oda valót?
Nem a szintenyészet ellen kampányolok csak az egyedi minőségi pálinka megvalósítása iránt érdeklődök.
,, érzékszervi minősége alapján azonban a spontán erjedés általánosságban, kategorikusan nem minősíthető hátrányosnak a fajélesztős erjesztéssel szemben, sőt számos vélemény szerint a spontán erjesztett borokat (egészséges erjedésmenet esetén) gazdagabb aroma komplexitás jellemzi, mint a tiszta tenyészettel erjesztetteket."
BORTECHNOLÓGIAI FOLYAMATOK ÉS KÉMIAI ALAPJAIK
Kállay Miklós Rácz László
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Felelős kiadó: dr. Czeglédi László
Készült: az Eszterházy Károly Főiskola nyomdájában, Egerben
Spontán erjedés
A spontán erjedés során a must erjesztését a szőlőn eredetileg megtalálható, valamint a mustba a feldolgozás során véletlenszerűen bekerülő élesztőgombák együttesen végzik. E heterogén populációban a különböző fajok és törzsek oxigén- és tápanyagigényük, erjesztési képességük és nem utolsósorban alkoholtoleranciájuk függvényében váltják egymást az erjedés előrehaladtával.
Csíraszám alakulása a borkészítés során ( A: nem Sach. élesztők; B: Sach.élesztők; C: Leuconostoc oenos; C: szennyező élesztők és baktériumok)
Az ép, egészséges szőlőbogyón 103-105 sejt/g nagyságrendű vegyes élesztőpopuláció található, amelyet kizárólag vagy túlnyomórészt nem Saccharomyces fajok, tehát vadélesztők alkotnak. Ezen belül a Kloeckera fajok (elsősorban a K. apiculata) és teleomorf változataik, a Hanseniaspora fajok dominálnak. Gyakran fordulnak elő különböző Candida fajok (főleg a C. pulcherrima. C. stellata), valamint kisebb mennyiségben Pichia, Kluyveromyces, Rhodotorula és Cryptococcus fajok. Régebben a S. cerevisiae különböző változatait is a szőlőbogyó domináns élesztői közé sorolták, de az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a S. cerevisiae a szőlőbogyón csak jelentéktelen mennyiségben található, ami nem haladja meg az 50 sejt/g értéket, de ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A szőlő gombás fertőzöttsége az élesztőbiotát jelentősen módosítja. A szürkerothadásos szőlőn a Kloeckera fajok visszaszorulnak, és a C. stellata válik dominánssá. Az aszúsodott szőlőn hasonlóképpen a C. stellata dominál egyéb cukortűrő fajok mellett, a Kloeckera populáció itt is visszaszorul. Az egészséges szőlő mustjában a vegyes élesztőflórában mennyiségileg domináns és viszonylag jó erjesztőképességű Kloeckera, illetve Hanseniaspora fajok indítják meg az erjedést, az egyéb fajok többsége (alkoholtoleranciájától függően) néhány óra vagy néhány nap alatt elpusztul. A spontán erjedés általánosított populáció dinamikája szerint az átlagos összetételű egészséges mustokban a kis sejtű apikulátusz élesztők 4-5 % alkoholtartalom között gyors pusztulásnak indulnak, és a vezető szerepet átadják az igen kis sejtszámról időközben felszaporodó S. cerevisiae-nek.
Analitikailag kimutatható különbségeket elsősorban a borok esetleges maradék cukortartalmában, valamint a másodlagos erjedési termékek (glicerin, acetaldehid, illó észterek, magasabbrendű alkoholok) arányaiban találtak, amelyek mennyisége a spontán erjedéssel készült borokban általában magasabb. A borok érzékszervi minősége alapján azonban a spontán erjedés általánosságban, kategorikusan nem minősíthető hátrányosnak a fajélesztős erjesztéssel szemben, sőt számos vélemény szerint a spontán erjesztett borokat (egészséges erjedésmenet esetén) gazdagabb aroma komplexitás jellemzi, mint a tiszta tenyészettel erjesztetteket.
A spontán erjedés hátránya a fajélesztős erjesztéssel szemben abban jelenik meg, hogy spontán erjedéskor számos, általunk nem befolyásolható tényezőtől függ az induló élesztőközösség fajösszetétele és az adott minőségű szőlőnek kevésbé megfelelő összetétel esetén megnövekszik a hibás, illetve elakadó erjedés veszélye.
Újabban, a kézműves borászok a helyi, egyedi jelleg hangsúlyozása érdekében a természetes élesztőflóra spontán erjesztésével készítik boraikat. A sikeres erjesztés kockázata ekkor nagyobb!
Az erjedési hőmérséklet mellett a héjontartás időtartama is befolyásolja a vörösborok jellegét és minőségét. Az egyszerű, könnyű vörösborokat 7-10 napig, a minőségi borokat 14-21 napig, a nagytestű prémiumborokat pedig 28-35 napig tartják a törkölyön.
Az alacsony hőmérséklet és a lassú, egyenletes erjedés kétségkívül előnyös a borok aroma-összetétele és az elsődleges aromaanyagok megőrzése szempontjából, ezért az utóbbi két évtizedben a fehérborok erjesztési hőmérséklete fokozatosan lefelé tolódott, és ma többnyire 15-20 °C között van, sőt egyre több országban alkalmazzák a 10 °C körüli, ún. hidegerjesztést.
Dehogy viccelek. Láttam működés közben GC technikáját, és tényleg (jól)működik. De úgy gondolom, hogy nem sokan darabolják fel a birset, azért, hogy ellenőrizzék, nincs-e benne magházpenész. :)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem valami vastagon adta. Én a Leskováci (nem az óriás) fajtából és a Bereczki birsből 70-30%-ban főztem. 100kg + a 6% adott 12l 50-est. Forró vízzel hígítottam, hogy átmelegítsem a cefrét, kellett bele rendesen, mert az egész daráléknak teveszar állaga volt.:)
Magyar kajszinál kipróbáltam, az nem ad jót, másod sorban, sőt....Pedig volt barack illat, főzés után, jócskán. Talán jobb az elején beletenni, érzésre, miután kiismerjük a fajta jellemzőit, párlatát.
Ha aromás-extra aromás gyümölcs fajtáról van szó. Mert barack és barack között is van különbség fajtánként. Stb.
A régi fajták jellemzően aromásabbak, sokkal, mint az újabb fajta nemesítések. Többet bírnak. Az új fajtáknál szerintem is max. 3% ami a napfényt illeti. Másképp vacak lesz. No, de a régiek...Azokban még megvan az aroma.
Nem az enyém volt, én úgy csináltam volna. (de lehet akkor sem lett volna olyan jó, mint így, hogy a másod főzött, (megfőzött) birs is részt vett a képletben. Nekem nem kellett pucolgatnom, viszont sajnáltam kidobni, annyira jó illata volt. Jól is tettem.
Kár értük, kiváló birsek voltak.:))) A birs az egy aroma bomba. Nem mindegyik. Amelyik szőrös és kefélni kell, az az aromás. Van valami sima is, az úgy hallottam nem tud közel sem annyit aromában.
Teljes sztori az úgy volt, hogy volt nekem 150 liter 3-4% napfényes kicsit vizezett birsem, a cukerhoz képest kilónként 5 liter hozzáadott vízzel. Az egészből lett 3,5 liter pálesz, késztermék.
50 ment komposztra, de észbe kaptam és 100-at megtartottam, próbaként. Nem 12 cukker ment bele, hanem 14. Néztem mennyi leve volt a 100-nak, ahhoz igazítottam a cukkert, a plusz vizet. Kilónként a 6,5 liter víz tetszik nekem ízben, a kilónként 5 az élesztő-szenvedős izű. Kihűlés után újraindítva budafokival, kis enzimet tettem még hozzá.
Az első anyag, fele,,, még hozzá lett blendelve az újragondolt másod késztermékhez. Elő-utópárlata is felhasználva a finomításhoz. Minden érzésre ment.
Nők megbolondultak utána, ami a végleges másodterméket illeti. A birs igazi aroma bomba. El tudom képzelni, hogy így geist-elve is milyen finom lehet a tiéd. A birsből csak a szesz (cukor) hiányzik, az aroma az túlsúlyban van.
3 Birs fát ültettem is, 2 éve, de még nem teremtek sajnos, nagyon lassan nőnek.
Az összes birset magában + 6% zacskóssal cefréztem, főztem. Tavaly 30-40% almával csináltam, most kíváncsi voltam az aromára, ízre alma nélkül. Nekem sok az aroma, majdnem tolakodó, úgyhogy a tavalyi tiszta almával kevertem 70-30 %-ban. Így jobban tetszik, de azért hagytam tisztán birset majd későbbi kóstolásra.
A cefremoslék cukrozásáról én is olvastam, ki is akartam próbálni, de elfelejtkeztem róla és kertbe került a fák alá.
Egyszer régen, főztem birset, nagyon keveset adott, pedig tuti anyag volt. Az üst fedőt felemelve nagyon jó bent maradt aromákat éreztem. Nosza, 100 litert nem a fák alá-mellé tettem komposztnak, hanem felütöttem cukkerral, 12 kilóval, kiegészítettem 150 literre vízzel.
A kifőzött, cukkerral felütött az volt a bomba. A natúr cefre elő és utópárlatával lett finomítva. Az bomba cucc lett. A natúr az annyira aromás volt, hogy nagyon, egyszerűen túl sok volt benne az aroma. A már kifőzött, újra gondolt birs cefre az pont jó birses, ízletes volt.
Valaki, aki aranyérmet kapott a birs pálinkájára, még kért, ebből az újragondolt anyagból, hogy ez még kell valamennyi az övébe is. (én nem versenyzek) Múltkor valaki írt hasonlót,,észrevettem. Megvan, Obsitos is írt ilyesmit, igaza is volt.
:)) Végig menetes. Szerelvény boltos azt mondta, hogy a kisebb végnek kell kívül lennie. Szerintem csak szerelési okokból. Mert ugye a csavart kint könnyebb meghúzni, mint a 200 literes hordó belsejében, legalul. Amúgy, szerintem meg, oksa, legyen kívül, lógjon ki ennyire, de amikor már nem lesz mit főzni, tél lesz, akkor vágok le belőle, úgy, hogy a menet ne romoljon el, se kívül, se belül.
Túl hosszú, így egyenlőre nem lesz olyan szép, csak hasznos.
Most nem kockáztatok a vágással, mert pénteken főzök vele, körtét, meg törkölyt is, a boltban meg csak ez a kettő darab volt,,,rám várt. Kijön velem a rézműves kollégám, aztán felteszi az i-re a pontot, a füleket forrasztja rá, ott helyben az új sisakra.
Magasítás kelleni fog, a hűtőnek,,,elég sok. Valami 40 cm, biztosan, kb...
Állványom nincsen még,,,bútorlapot pakoltam párat, de az sem lesz elég,,,úgyhogy azt találtam ki, hogy C-osztályos Merci kerekeim vannak felnin, 2 db-ot befogok. 20 cm-t emel darabja, a hordó szélességén meg túlnyúlik 2-2 cm-el, szépen meg is állnak egymáson, kipróbáltam. Tégláim is vannak, de nem szép egyenesek, hanem bontottak, nem állna egyenesen, akkor ez még mindig jobb, szvsz.
Csak nehogy defektet kapjak főzés közben...:-)))) De amúgy a lemezfelni akkor is megtartaná a hordót. Aztán utána felteszem a felesleges alkatrészeket az adok-veszekre. A régi sisakot ma sokat csiszolgattam, kap még a (szerintem) kritikusabb-vékonyabb helyeken extra cinezést, hogy az is használható legyen, ne legyen vele gond.
Gondolom nem a réz volt a drága.:) Nem akarok beleszólni, de amennyiben van belsőmenet a réz átfolyónak a másik végén, akkor a csapot odaraknám.Nem lógna ki, nem volna útban annyira.
Ilyet sikerült szerezni, a helyi vízszerelvény boltban. 3200 volt a kettő, kicsit drága, de nem szeretnék a főzőn spórolni. Fél colos csap, a rézszerelvény neve hordó átfolyó, vagy hordó átmenő.
Most ősszel vásároltam egy DES 80-as, keverős készüléket és teljesen meg vagyok elégedve vele. Nagyon szeretem a háromszáz literes hűtőjét, egy nap kettőt is tudok vele főzni és még a feléig se melegszik fel. ;)
Szerintem vagyunk páran itt akik, a haverok-barátok nyaggatására néha-néha kifőzzük a cefréjüket. Nekem is a hétvégén áthozta a cimbi a szilváját, tegnap lett is volna időm főzni, megnéztem fehér kis kukacok mászkáltak benne, (gondolom muslica) fogtam és kiöntöttem a kertbe, mivel gondoltam, hogy erősen alkoholos közegben nem éreznék jól magukat ezek a kis élőlények, tehát "ereje" már nem volt az anyagnak. Szóval hiába szórod tele szódabikarbónával, ha alkohol nincsen benne.. Mondjuk ezt neked kell eldönteni, hogy mi az ami belefér, de én 2-3 liter pálinkáért szívességből nem pocsékolom el két délutánomat, vagy egy napomat.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszi. Már döntöttem. Nem az enyém, megkértek, hát kifőzöm. Találtam egy 4-5 éves hszt innen, 35-40Lhez tett a kolléga egy zacskó szódabikarbónát, 10 perc keverés és indult a főzés, és jó lett. Előtte azért a kóstolási ötleted alkalmazni fogom, hogy kell e az a zacskó egyáltalán.
Főzd le, tegyél bele aszalt szilvát, tavaszi munkálatoknál tökéletes erőnlétnövelő lesz.
Mekkora a főződ? Mert ha kicsi, akkor már az első főzetkor tudod, hogy jól döntöttél-e vagy sem!
Ha meg 100L-es, akkor egy főzés és kész! (na meg egy finomítás)
A cefre savas. Ezért minden cefre pezseg elméletileg, ha szóbabikarbónát teszel bele. Azt hogy 100L-be mennyit kellene tenni.... hogy semleges legyen a cerfe... hát, amíg pezseg.
De inkább az a kérdés, hogy ecetes-e vagy sem.
Na már most!
Végy egy butykos üveget!
Szűrj le némi lét szép tisztára és öntsd bele!
Aztán csak úgy spontán kóstoltasd meg másokkal, és Te is igyá' finom nedűböl!
Majd mikor jön a kérdés, hogy mi ez? annyit mondj! Finom szilva bor!
Ha iható, akkor jó, ha nem akkor is jó. Legalább tudjuk.
Teteje gondolom már fekete. Lehetőleg középről, lentről vegyél kóstolási mintát.
Ha te sem innál belőle, akkor is főzd le! Szódabikarbónával, vagy anélkül, de ha van benne alkohol, mert ízre érzed, akkor azt meg lehet menteni.
A főződet jól kipucolja!Nevezzük őszi-téli főzőelpakolás előtti karbantartásnak. Tehát arra azért kell számítani, hogy nem ez lesz az év pálinkája. Egyébként is mit csinálnál novemberben, mint hogy tavalyi cefrét főzzél le!
Majd sok sok év múlva, mikor sztorikat mesélsz és véletlenül elmondod, hogy 100 liter szilva cefrét csak azért borítottál a ganéra, mert nem volt merszed lefőzni, s a kihozatal-munkaidő-alkoholhalfon gondolkodtál, akkor milyen véleménnyel leszel magadról? Na látod! Remélem meggyőztelek, de a döntés a te kezedben van! Főzni, vagy nem főzni! Az itt a kérdés!
Ha mindenáron leakarod főzni(amit én nem tennék) készülj fel arra hogy keveset fog adni, az sem lesz finom, és súrolhatod a főződ belső réz felületeit a rézgálictól.(tapasztalatból tudom!:)))
Amikor megpróbáltam, csak az vezérelt hogy csináljak valami olyan finom és élvezhető pálinkát amivel még nem próbálkozott senki. Egyébként az Írsaiban meg van minden mai kell ( ágyazás nélkül is)
Ki kéne főznöm 100L tavalyi szilvát. Alkohol van benne, a tetejére ráfújtam és jött vissza az alkahol, de kivettem 2 dl-t és beletettem egy kávéskanálnyi szódabikarbónát. Pezsgett ám rendesen hallható módon. Meghallgatnám a tanácsaitokat, illetve hogyan hatna az alszeszre, majd a tisztázott termékre, ha előtte nem javítanék? (Ha megoldás az lesz, hogy szódabikarbóna, akkor hogy határozom meg a mennyiségét?) Köszi!
Ez a hosszabb fajta mérő, direkt ezt rakattam bele, nem azt a pici végűt, kb. 7-8 cm-es, belóg a gőztérbe, elég szépen. Amúgy, ez nélkül a mérő nélkül meglennék, a másikon sem volt, de azért jól néz ki.
Az olajhőmérőt szoktam figyelni, a dupla falban, az az ami kell, de valami információt talán ez is szolgáltat majd.
Valaki próbált már szőlő pálinkát ágyazni? Sajnos az istenért sem találok olyan fehér mazsolát, ami nem lenne olajos. Próbálkozott valaki esetleg más gyümölcs ágyával? Irsairól van szó az esetemben, illatra nagyon mézes-virágos, és arra gondoltam, szívesen próbálkoznék pár literrel, hátha...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
A kérdésem a sütőtökről fog szólni. Tudom! Írjak a keresőbe. Próbáltam. Amit tavaly itt találtam útmutatót nem lelem. Direkt beírtam, de a konkrét hozzászólást nem találom. Legalábbis a régit nem találom. Valaki anno leírta mikéntjét. Ezt a leírást nem találom. Most kínálnak 130 Ft körül sütőtököt. Én k.... sokallom. Nem ennyi szokott lenni az ára.... De ez egy külön kérdéskör. .. Ettől függetlenül szeretnék intézni egy keveset... Szóval: Aki tudna nekem mondani egy olyan cefrézési receptet ami a tapasztalatán nyugszik meg(ő)rülnék neki.... :) Kedves tapasztalt kollégák! Várom kimerítő válaszotokat! Jó éjt!
Közben utána nyomoztam a hordó előéletének. Eperfából készült, biztos nem barikolt, állandó csapon volt a kamrában, ebből árulták a pálinkát. Mikor kezdett kifogyni, a pincében levő nagy hordóból után töltötték. Most eladó hagyaték lett belőle. El kellene menni megnézni, megalkudni, 20-25l almát rászánnék, azzal kb. félig lenne.
Ilyen sokat használt hordótól szerintem sem igazán kell félni (főleg, ha akós méret, nem holmi 5 literes díszhordó), csak rendszeresen kóstolgatni kell, mert a szelektív párolgás (is) megeheti lasanként a fajtajelleget, ha az a pálinka nem igazán alkalmas érlelésre.
Ami viszont a hordós pálinka jellegét illeti, nem tudom, hogy a szóban forgó hordó összesen hány évet volt töltött állapotban, de szerintem nem nagyon számíthatsz olyan fajta hordós jellegre, mint ami az aranyszínű szilvapárlatoknak van. Pl. a Szicsek ószilvája is 3 évnél többet tölt (minden bizonnyal nem valami friss) hordókban, és szinte semmi olyan nincs az ízében, ami utalna az érlelésre (mondjuk a színe is egész minimális). A sima szilvájukkal összehasonlítva érezni, hogy kerekebb, és hogy kicsit lefaragta a pálinka éles, lakkos oldalát (bár nem eléggé), meg talán van egy kis plusz szárazság, de ennyi. Ami igazán jó érlelt szilvákkal találkoztam (pl. Jelínek, Zufánek), azok nem túl régi, és érdemben megpörkölt hordókban érhettek. Az aktív hordó nemcsak ahhoz szükséges, hogy fás ízeket kapjon a párlat (maga a fás íz amúgy is csak egy vékony máz szokott lenni az ízben), hanem ahhoz is, hogy katalizálni tudja az olyan érési folyamatokat, amik a párlat bizonyos kongenereit finomabb aromákká alakítják.
Ha van jókora üveg demizsonod, akkor az is megoldás, hogy félig töltöd. Időnként szellőzteted...
Idő kell neki és levegővel érintkező felület.
Saját tapasztal, hogy a pálinkám akkor volt a legaromásabb és legfinomabb, amikor a literes üvegben a maradék 1,5-2 dl állt ledugózva vagy két hónapig. Pedig volt pihentetve, de teli 5 literes üvegekben...
Nem hittem el, milyen csúcs lett a kajszipálinka! Azóta nem töltöm teli az üveget, ha magamnak szánom! :-)
A madár berkenyéről a "sógorokat" kellene megkérdezni, mert ott nagy divat a belőle készült párlat...pedig állítólag nem csak pálesznek jó...olvastam régebben egy cikket, az írója szerint minden kertben kellene egy ilyen fa...a bogyóinak kiváló élettani hatásai vannak, csak nálunk kevésbé ismerik...
Azzal a két ráforrasztott lemezcsíkkal egyrészt a meneteket is rögzítheted, meg a hordó peremén áthajlítva, nagyon egyszerű, de erős az egész spirál pozicionálása is, avval az egy rövid lemezcsavarral.
A lemezek egy kicsit még a hűtőfelületet is növelik, így jobb a hatásfoka...
......persze hatásfokot így is lehet növelni egy átfolyósnál...ez nagyon bevált...
Nekem a 300l-es hűtőben 5.5-6m 5 menetes 28-as spirál van, a hordó 3/4-es magasságáig (ritkára) tekerve. A cefre főzésnél egyszer le kell cserélni a felső 80-100l vizet, tisztázáskor, tele üst esetén kétszer is.
Köszi szépen a képeket, nem ezt láttam, hanem egy zöld hordót, amiből 3 ilyen toldat, rajta a gyors csatis cső,,,de nem tudom hogyan oldotta meg a nyitást. Mindegy Green Cornier megmutatta, hogyan lehet műanyag csappal megoldani, illetve, hogy milyen is kell rá.
Ezek a képek most nagyon jól jöttek, továbbítom is, az én rézművesemnek. A hűtőspirál középen történő rögzítése itt az okosság. Ő is középen akarta tartani, azt mondta, nem jó, ha a széléhez fogatjuk hozzá, mert akkor megint csak nem lesz jó a hűtés, meg valami törés is lenne benne, arra viszont nem nagyon volt tuti bevált tippje, hogy hogyan lehet szépen és főleg erősen rögzíteni ott középen. 2 lécet mondott, az elsőre sem tűnt nekem szimpinek. Így kell ezt megcsinálni.
Pedig jól vannak. A kajsziknak még szerdán is zöld lombjai voltak, pedig volt már hajnali fagy. Nem direkt a fa tövére, vagy a feltételezett főbb gyökérzetre irányul a melegvíz, hanem kicsit előrébb, az udvar pedig végig lejt. Mire a fák megkapják, már nem lesz olyan meleg az.
Ez a régi hűtőm kb. 10-12 liter alszeszt bírt ki, aztán csere, 80-100 liter víz.
Állítólag, ez hiba. Az enyémben 3 méter 22-es rézcső van, pb-palack köré volt tekerve, és nagy a menet emelkedés, jól szét van húzva. Haverét egy rézműves készítette, abban 5 méter 22-es cső van, pb-palack köré tekerve szintén, de sűrű menetes. Az övé nem melegszik ennyire. 2 főzés után is csak a felső 20-25 cm a forró, alatta hideg van. (Mi van?-mondom,,nem akartam elhinni)
Havernak 60 literes a főzője, és 120 literes a hűtője.
A rézműves ismerős azt mondja, hogy hosszabb cső kell és a lényeg, hogy sűrű legyen a menet, mert úgy tud hűteni. Meglátjuk, valóban sokkal többet fog -e bírni, vagy csak ugyanolyan lesz, mint eddig.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Egy barátomnak sikerült egyszer gondos odafigyeléssel kihozni a cefréjéből, hogy a tetején egy 3-4cm vastag hártya lett amit egybe le lehetett venni róla, olyan volt mint egy marhagyomor :D pálinka nem lett belőle :)
Például attól, hogy nem főzted ki időben. Meg gondolom, nem is savaztad. Valami önálló létforma alakult ki benne, ha nem büdös, megpróbálhatod külön kifőzni, de semmiképpen se keverd a többivel.
Gondoljatok bele: a nagy viszkigyártók is fahordóban érlelik a matériát. 8-13 évig. Ezalatt 20-30% a veszteség, ami a dongákon keresztül elpárolog. Helyette mi kerül a hordóba? Hát levegő. És nem töltögetik utána, hanem úgy hagyják a lefejtésig. Kell az oxigén az éréshez.
Más: tapasztaltam, hogy a rendszeresen levegőztetett pálinka teltebb, kerekebb aromájú lesz, mint az, amelyiket légmentesen lezártam.
Én valami vizes bázisú lakkot ajánlanék. Az oldószeres parkettalakk nagyon büdös és beivódik. Az lehet, hogy az oldószer a pálinkában átalakul egy év alatt.
..."Valahol a fórumon nagyon régen, láttam olyan megoldást, hogy a hordón gyors csatlakozók voltak, ez nekem szimpatikus megoldás volna"...
...lehet, hogy ilyet láttál?.....ilyen 1/2"-os túlfolyót rakok az 50-es hűtőhordóra ésha itt már látod, hogy meleg a víz,akkor ezt a szintén 1/2"-os kerti csapot kicsit megnyitva, 10-15-lityit le lehet "tolni" a felső forró rétegből...ez a kerticsap ugyan gyárilag tömlővéges, de simán rá lehet tenni a Gardena gyorscsatit is...
DES 100-al főzök, eddig 1 óra volt a felfűtési idő és kb. 4-5 óra a főzés, 5 liter alszesz kb. 45 perc alatt jött le. Tavaly ugyanabból a szilvából főztünk a kollégámmal, ugyanúgy cefrézve, neki házilag barkácsolt főzője van, nem olyan a kupolája, mint nekem, neki sokkal kisebb a réz felület, így a deflegmáció is. Az ő pálinkája sokkal illatosabb, ízesebb volt. Idén minden alkalommal, amikor cefrét főztem takartam a kupolát jó vastagon, a főzésidőn nem változtattam. Pár napja olvastam valahol, hogy valaki a DES 100-al a főzést lezavarja a felfűtési szakasszal együtt 4 óra alatt. A muskotályos szőlő főzésénél kipróbáltam, fűtöttem alá, mint állat, folyamatosan "dobogó" hangot adott a hűtő, így 5 liter alszesz 35 perc alatt jött le, a kupola most is takarva. A finomítás megvolt takarás nélkül, még nincs bekeverve, kíváncsi leszek a tavalyival összehasonlítva. Nekem anno a nagyszüleim azt tanították, hogy a főzést nem szabad siettetni, csak komótosan, lassan csordogálósan, lehet eddig rosszul csináltam?
Akkor próbáld ki, egy régóta használt hordó biztosan nem rontja el a pálinkát. Egy-két liter biztosan elvész közben és már a faanyag is kidolgozta magát, de rossz biztosan nem lesz.
Én, ha az összes pálinkámat összeönteném, talán meg tudnék vele tölteni egy ilyen hordót. De nincsenek ilyen terveim. :)
Éppen a héten ajánlottak két darab egy akós használt pálinkás hordót, az egyikben 20-25 éve csak szilva volt a másikban alma. Nem mertem semmit mondani rá, mert nem tudom darabban lehet-e pálinkát tartani benne, tele tölteni meg merem.
Az ilyen rendszerű hűtőkben csak akkor cserélnek vizet, ha indítani akarják a következő főzést, és nincs idő megvárni, hogy kihűljön. A forró víz viszont nem barátja a fának...
Ezt gondolnám és is, hogy viaszosból nem, egy cseh oldalon viszont azt olvastam, hogy a sligovicát viaszos hordókban tárolják, ezek szerint van, aki igen. :)
Kívülről lakkozni kell ezeket az érlelő hordókat, először nitrós lakkal, ami hamar szárad és nem ivódik be mélyen a dongába, majd utána parketta lakkal újabb két rétegben!
Ha nyári vágású volt a faanyag, akkor nyitottak a pórusok és olyankor sokkal gyorsabban illan el a pálinka!
Minél fiatalabb a hordó, annál kevesebb ideig kell benne érlelni a pálinkát, és ahogy öregszik, az érlelési idő úgy növekszik!
A kész pálinkát üvegbe kell tölteni, és onnan fogyasztani! :-)
A külső védelmet tárolási helytől, és igénybe vételtől függően 3-4 évente célszerű újra megcsinálni, mivel mozog, szárad, dagad a fa, így mozog és ezáltal a lakk is repedezik!
Hát ennyire emlékszem, de szerintem a lényeg megmaradt!
Köszönöm a válaszod. Attól tartok, hogy az a gond, hogy belülről nincs kezelve és azért "tűnt" el a pálinkám. Megpróbálok keresni itt a környéken egy szakembert, aki esetleg tud segíteni. Sajnos én nagyon nem értek hozzá és nem tudom mivel és hogyan orvosolható a gondom.
Gyógyszerészként anno sok üvegről kellett leszednünk a cimkéket, azok sima "átázós" papírok voltak. Az sima ügy, mosogatóban pár órás áztatás és a papír szépen lejött. Még könnyebben a régi enyves alapú etikettek jöttek le, amiket még úgy kellett anno "rányalni", mint a bélyegeket. Mondjuk azok meg maguktól is leestek! :) Aztán a mostani szintetikus ragasztók és kezelt papírok anyaga határozza meg, mivel tudjuk legkevesebb erőfeszítéssel eltávolítani. Úgyhogy mindenható módszer nincs, ki kell próbálni az adott címkére valót. Most a legtöbb ragasztó benzinben oldódik, mi is sebbenzinnel szoktuk a papírt átáztatni, aztán szépen egyben lehúzni. (Erre analóg módon láttam a jól bevált WD 40 spray-vel is működik) Vagy egy gőztisztító sugara is lekapja...ott a gőzös felpuhítás és a magas nyomás vakaró ereje kombinálódik és a "fényes" viaszolt papírokon is működik. A gyári PVC alapú műanyag etiketteket érdemes melegíteni (infralámpa, hőlégfúvó, hajszárító) óvatosan, nehogy moegolvadjon, és a sarkánál óvatosan felfeszegetni és egy teljesen hátrafele feszítve lehúzni a címkét. A ragasztómaradvány meg lejön már könnyen (benzin, aceton, WD 40, dörzsi, fémgyapot). Jó kísérletezést!
:)) Még nem. Egyszer viszont beleesett egy 60-as műanyaghordóba, amibe úgy 40 liter pálinkát hígítottam. Akkor aggódtam én is a maghőmérőért, de semmi baja nem lett.
Szuper, ez lesz az! Az nem baj, ha lassan ürül le, simán szoktam menet közben is vizet cserélni, a fél colos locsolón le szokott folyni úgy saccra kb. 6-8 perc alatt a 80-100 liter, alul úgyis hideg a víz.
Az egész hordó meg ráér lefolyni, az ember csinál addig mást.
Nem két napig kell dagasztani hanem két hétig. És akkor van bedagasztva mikor már több napon keresztül megáll benne a víz. Ha nagyon folyik akkor egy vödör vízbe beleteszed. Az első beavatáskor nehogy a legjobb pálinkádat tedd bele!
Miután belinkeltem, már láttam én is, hogy nincs csapjuk.:( Amit feltettél azt használom én is, de van 1/2"-os is, utána azt teszel hozzá amit akarsz. Én is a felső 80-100l vizet cserélem csak. A leeresztő csap az vékony nálam is, sokára ürül le a hordó.(300l)
Tuti be lehet, 3/4-es is van nekik. Hétfőn elmegyek a vizes szerelvényboltba, aztán megérdeklődöm a lehetőségeket. Szvsz. ez lesz a nyerő, köszönöm szépen!
Valami közdarabbal ezt be lehet szűkíteni, hogy egy 1/2 col locsolócső rámenjen?Valami 30-40 méter locsolócső van elvezetve a hűtőtől, aztán, amikor leeresztés van, akkor valamelyik fa sor kapja a vizet, olyankor kell rácsatlakoztatnom a locsoló tömlőt. (gyors csatlakozóval jó lenne, csak rá pattintani, megnyitni, aztán hadd menjen) A felső 80 litert szoktam leereszteni, de ilyenkor már bejátszik a teljes leeresztés is, fagyok miatt. Rákerestem 1 col, kb-s, kidobott egy ilyet:
Nekem 1"-os KPE csappal (kb-s) van megoldva. A hordón belül 1"-os hollanderrel rögzítve. Csináld nagy átmérővel, gyorsabban megoldható a leeresztés,víz csere. KPE-idomból tudsz venni kisebb átmérőt is. Itt is:http://www.megatherm.hu/kpe-idomok-es-csovek
Sziasztok! Kis segítség kellene. 200 literes műanyaghordóban lesz az új hűtőm, a kivezetéseket viszont nekem kell megoldanom, beszereznem, csak a dörzsárazás lesz megcsinálva hozzá. Valahol a fórumon nagyon régen, láttam olyan megoldást, hogy a hordón gyors csatlakozók voltak, ez nekem szimpatikus megoldás volna.
2 db leeresztőre lenne szükségem, csappal, amire menne a locsolócsövem, gyors csatlakozóval, ez menne a gyümölcsfáimhoz. +1 betápláló, csappal, szintén kerti gyors csatlakozóról kapná a vizet.
Hol árulnak olyat, amin csap is van? (vagy nem is kell rá csap? )
Láttam olyat, hogy gyors stop-os,,lehet ez kéne, legalábbis jól hangzik, de nem jöttem rá a lényegére, az eladó meg nem tudott válaszolni a kérdésemre. Fogalmam sincs, mit vegyek és hol, mi volna a legjobb.
Köszönöm szépen a válaszod, nagyon sokat segítettél.
Nos fogalmam sem volt arról, hogy nem mindegy milyen a hordó. Ezek szerint az én hordóm is érlelő hordó. Esetleg így utólag van rá lehetőség, hogy valamilyen módszerrel (viaszolás) tároló hordóvá alakítsam, vagy ezt csak készítéskor lehetséges? A viaszolást meg tudom csinálni utólag, vagy inkább ne próbálkozzak vele?
Az enyém, és feltételezem a Tiéd is érlelő hordó és nem tároló!
Éppen ezért kevés ideig szabad benne hagyni az érlelni kívánt nedűt! Viszont mindig kell, hogy legyen benne, mivel kiszárad, összeszárad és az abroncsok lehullanak! (sajnos jártam így, apósom megdicsért, de helyre hozta a hibám!)
A tároló hordók belseje forró viasszal van kiöntve és átmozgatva, így a viasz kitölti a dongák illesztését, a fa pórusait, így nincs nagy mértékű párolgás!
A fentiekre Nekem após azt mondta, hogy a hordó megissza a pálinkát! Igaza is van! :-)
A kádár jó tanácsokat adott, az első "üzembe helyezésről" csak a többit felejtette el elmondani!
Remélem tudtam kicsit segíteni!
Ha konkrétabb kérdésed lenne, akkor apósomtól rá tudok kérdezni, ha szükséges!
2literes hordó dísznek jó, másra nemigen, a térfogatához képest arányosan olyan nagy a felülete, hogy pár nap, 1hét (?) amit benne tudod hagyni íz szempontból, veszteség tekintetében pedig az van, amit tapasztaltál. Belső viaszolás segítene rajta. Nincs személyes tapasztalatom, a szakirodalom, hozzáértők álláspontja ez.
Még egy dolog a címkeeltávolítással kapcsolatban. A legtöbb címkét melegítés után (pl. hajszárító) simán le lehet húzni. Persze, csak óvatosan, törtem már el üveget így.
Amiben a segítségeteket kérem, az konkrétan nem pálinkafőzés, de szorosan kapcsolódik hozzá. Pálinka tárolásról lenne kérdésem és remélem tudtok segíteni. A nyáron vásároltam két db 2 literes fahordót. Az egyiket megtartottam, a másikat pedig a barátomnak adtam. Mielőtt pálinkát töltöttünk bele, a készítő utasítását követve épp, hogy langyos vízzel öblítettük és két napig hideg vízzel dagasztottuk. Ezek után feltöltöttük pálinkával és vártunk. A minap ránéztem a hordóra és legnagyobb meglepetésemre, a hordó üres volt. Megkérdeztem a barátomat is, hogy nála mi a helyzet? Az eredmény nála is ugyanaz. Valaki esetleg tud segíteni, hogy a hordót hogyan és mivel kell kezelni mielőtt pálinkát töltök bele?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Van olyan címke mint pl a 0.35 Zsindelyes amiből van nekem kb 200db, na azt akár acetonban is áztathatod akkor sem jön fel a címke. Először egy hétig áztattam, de mintha semmi sem lett volna. :) Aztán valaki ajánlotta a nagynyomású mosót, és az leszedte. Persze a ragasztó nyomait már hozta szépen az aceton, de a címke is valami fólia alapú volt.
Ezzel a fajtával gondban vagyok, mivel jópár éve próbálkozok vele, de a környéken( felvidék) csak szenved. Tudnál valami másfajtát ajánlani, ami jó párlatot ad?
A vezéraromákban rejlenek azok a lényeges különbségek, amelyek a kisüsti és az úgynevezett tornyos eljárással készülő pálinkákat megkülönböztethetik. E komponenseket ugyanúgy befolyásolhatja az illékonyság, a megfelelő hely és mennyiség, mint a lepárlás körülményei. A legfontosabb tényező azonban a deflegmáció, amely részleges kondenzációt jelent. Ennek megfelelő beállításával mindkét módszerrel ugyanolyan ízű és illatú pálinkát készíthetünk ugyanabból a cefréből.
Nem egyértelmű a válasz arra a kérdésre, tényleg eltér-e a kisüsti eljárással, vagyis a hagyományos, kétszeres szakaszos lepárlással készült pálinka ízének, illatának intenzitása és karaktere a tornyos, vagy más néven oszlopos rendszerű berendezésén készült pálinkáétól. A két lepárlási módszer lényegi különbségei a vezéraromákban rejlenek, és abban, hogy ezek a gyümölcsfajra jellemző komponensek milyen mennyiségben kerülnek be a pálinkába. Ezeket számtalan tényező befolyásolja írja a laboratorium.hu.
Kevés komponens volt a cefrében: Ha a cefrében eleve kevés volt egy fontos komponensből, akkor a pálinkába is nehezebb megfelelő koncentrációba bejuttatni ezt a vezéraromát. Ezért van nagy jelentősége a gyümölcs minőségének, érettségi fokának, a cefrézési körülményeknek és a használt technológiai anyagoknak.
Megfelelő illékonyság: Egy bizonyos komponens a cefréből akkor tud a párlatba átkerülni, ha megfelelően illékony. A cefre a lepárlás során folyamatosan csökkenő alkoholtartalmától is függ, hogy mely komponensek kerülnek a lepárlás adott szakaszában a párlatba.
Rossz helyre kerül a komponens: Ha a lepárlás során nem a középpárlatba, hanem az elő- vagy utópárlatba kerül a komponens egy része, kevésbé lesz érezhető a pálinkában a várt vezéraroma illata és íze.
A lepárlás körülményei: A fűtés intenzitásának mértéke vagy a berendezés fizikai kialakítása más paraméterekkel együtt befolyásolják, hogy a cefréből a gőzfázisba jutó illékony komponensek milyen mértékben kondenzálódnak vissza a folyadék fázisba. Ezt a részleges kondenzációt nevezzük deflegmációnak.
A fűtés intenzitásának növelésével a deflegmáció mértéke csökkenthető. Ha nagyon erőteljes a deflegmáció, a fontos vezéraromák csak alacsonyabb koncentrációban tudnak a párlatba kerülni, mintha kisebb mértékű deflegmációval történne a főzés. A kisüsti eljárással készült pálinkáknál például - a berendezés fizikai kialakításából adódóan - jellemzően kisebb mértékű deflegmációt alkalmaznak, a lepárlás végén megjelenő vezéraromák általában nagyobb koncentrációban kerülnek a középpárlatba, mint a tornyos eljárással készült pálinkáknál, ahol ugyanazok a vezéraroma-komponensek még alacsonyabb koncentrációban vannak a gőzfázisban.
Azért érezhetők például a kajszibarack pálinkára jellemző lekváros jegyek is általában intenzívebben a kisüsti pálinkáknál, mert azok az alacsony illékonyságú komponensek, amelyekkel összefüggésbe hozható a lekváros karakter, elsősorban a lepárlás végén dúsulnak a párákban. Ugyanakkor a jellemzően erőteljesebb deflegmációt alkalmazó tornyos módszernél kevesebb kerülhet e karakterekből a pálinkákba.
Mitől pálinka a pálinka?A vízen és az etil-alkoholon kívül minden pálinka tartalmaz még másféle alkoholokat, észtereket és további egyéb összetevőket, amelyek a lepárlás során kerülnek a felforralt cefre gőzeiből a párlatba. A komponensek egy része minden pálinkában megtalálható, más komponensek pedig általában egy-egy terméscsoportra, (pl. csonthéjasok, almatermésűek) gyümölcsfajra, vagy akár gyümölcsfajtára is jellemző összetételben és mértékben találhatók meg a pálinkákban. Elsősorban ezeknek az összetevőknek a mennyiségétől és részben az egymáshoz viszonyított arányától függ, hogy például barackpálinkának érezzük-e azt a pálinkát, amit barackból készítettek.
A kisüsti és a tornyos módszerrel is lehet tehát teljesen hasonló ízű és illatú pálinkát készíteni ugyanabból a cefréből. Ennek egyik oka, hogy számos lehetőség van arra, hogy a tornyos módszernél csökkentsük a szokásosan alkalmazott deflegmáció mértékét, ilyen a fűtés intenzitásának növelése, a deflegmátorba bemenő víz hőmérsékletének emelése, vagy mennyiségének csökkentése, valamint ezek kombinációja. Ugyanakkor a kisüsti módszernél is viszonylag rugalmasan változtatható a deflegmáció mértéke, bár itt már nem olyan széles határok között, mint a tornyos módszernél.
Az is megállapítható tehát, hogy ugyanabból a cefréből egy berendezésen két különböző beállítású főzés két nagyon különböző érzékszervi tulajdonságú pálinkát is eredményezhet. Ugyanakkor két különböző típusú berendezésen is készíthető közel azonos összetételű pálinka, ha a lepárlási paramétereket célszerűen választjuk meg. Az intenzív illatú és ízű, vagyis a vezéraromákat megfelelő koncentrációban tartalmazó pálinkák akkor készíthetők, ha a lepárlás során nem túlságosan erőteljes a deflegmáció mértéke. Ilyenkor ugyanis csak az alkohol kihozatal lesz kiváló, de a pálinkába kevesebb kerül a fontos aroma komponensekből.
Tanácsra lenne szükségem: nagy szegfűkörtéből( kis muskotálykörte) főztem pálinkát. Az íze erősen muskotalyos enyhe körte ízzel. Eléggé kevés a szeszkihozatala. Tudnátok tanácsolni, hogy mely NYÁRI körtefajtátákbóll érdemes (beszereznem) hozzákevernem, hogy KARAKTERESEBBÉ tegye vagy kihangsúlyozza a körte ízt?
Megtöltöm a palackot vízzel úgy, hogy ne merüljön el, majd rácsavarom a tetejét. A főzéskor belerakom a hűtőbe. Itt szépen úszkál a víz tetején, a főzés közben pedig a forróvíz (egy-egy felrakás alatt) általában leoldja a címkét...
Én tegnap nitro hígítóval szedtem le a topjoyos üvegről a ragacsot. Vékony ecsettel többször bekentem, majd kis idő múlva ronggyal ledörgöltem. Volt olyan amit kétszer, háromszor is be kellett kenni.
Addig én is eljutottam, hogy áztat, és levakar, de a ragacs ami makacs. Remélem, nem a reklám helye, de a méhes mézes szörpös üveggel bajlódók. Hiába spalkizom le, még minden, ragacsos marad.
Már arra gondoltam, hogy írok nekik, hátha tudják a tutit...
Késsel a nagyját le lehet faragni áztatás után a papírt.= Áztatás után késsel le lehet faragni róla a papírt.
Lobogó-forró vizet nem próbáltam, de van néhány típusú ragasztó, ami még nyúlósabb és makacsabb lesz meleg víz hatására. És az helyett, hogy lejönne, inkább kenődik.
Amennyiben instant, és gyors megoldást akarsz úgy nem tudom melyik lehet a nyerő, de nekem a forróvízben való áztatás mindig bejön.. utána kicsit megcsiszolom dörzsivel és kész is. Dobd bele egy vödörbe az üvegeid, nyomj rá forró vízet, és hagyjad ázni pár órára. Minél tovább annál jobb, utána úgy lejön róla mint a lehelet.
Hány C fokon erjedt? Nekem 15C fokon 5hét múlva még böfögött, neked teljesen befejezte? Kotyogózol? Én 12.5l/50% főztem ki spontán erjesztett 1q szilvából, EP/UP nincs benne.
Ezt találtam: 15fok spontán erjesztett must, 10-15mg/l kénnel 5-6nap alatt indul be, 3-4hét alatt lezajlik a java még fél évet hagyják dolgozni, 10% felett sokszor kluyveromyces azonosítanak, mint alkoholtűrő élesztőt, ami befejezi az erjesztést.
A szilva ígéretes lessz az idén, aromában ill. kihozatalban. Augusztus- szeptember saját flóráján erjesztve /adalék mentes/ 1 hónapja magnélkül tovább erjesztett 45 liter cefre , adott: 4,2 liter 73%-os kp. és 7 liter 25%-os eup-ot. Megközelítőleg 10,6%-os volt a magnélküli két hónapos csefre.
A tegnapi napon finomítottam a birs alszeszem, és 50 alatt 1.5-2 decinként külön gyűjtöttem. Még 35 nél is nagyon kellemes kompót illata volt, semmi savanykás-kesernyés utópárlat íz ami ilyenkor szokott jelentkezni. Nektek is volt már rá precedens, hogy "merészen" akár 30 ig is engedtétek a kifolyó pálinkát finomításnál?
Olyat csinált már valaki, hogy alszesz lepárlásnál rézeleje elvétel után (nem bízva tökéletesen az azonnali kóstolásban) inkább elvett pár decivel több előpárlatot majd a végén - bár még alig érezhető az utópárlat illat/íz, azért inkább külön gyűjtötte azt a kb. litert, ami már UP gyanús, és ebből a kettőből összeöntve nyert valami másodosztályú eredményt? (pl. némi levegőztetés után jövőre diópálinkának vagy ilyesmi)
Az íze sem, a színe sem változott,csak az enyém:)A magon mintha kialakult volna egy erdekes viaszos bevonat. Így aztán ezt most itt ünnepélyesen feladom!:)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem szakértő leszel, hanem okleveles bíráló és nem elég a pénzt befizetni, eredményesen el kell végezni a 80 órás képzést, a végén (gondolom) vizsgázni belőle.
Kevesen használnak lakásban vagy tökéletesen zárt helyen nagyobb teljesítményű zsámolyt,mint egy szokványos konyhai gáztűzhely ősszes égője együtt.A gáz égéstermékének jó része vízpára,ezt mindenképpen ki kell engedni,a helyére ugyanott jön a friss levegő,ez elégséges,nem?
..."Rézműves építményénél láttam még Honeywell szelepet. Igazából egyiknél sem tiszta, hogy lehet-e állítani folyamatában a teljesítményt, megcsurranás után, ugye már nem kell teljes teljesítmény"...
Nekem egy teljes kazán belsőt sikerült szereznem, amihez ez a Honeywell szelep tartozott...ez egy alap gázszelep, a 220 (vagyis már 230) Volttal nyit-zár, van termoelemes biztonság és persze őrláng is...de ezt állítólag tudja 25-30-évig üzembiztosan...
...én úgy gondoltam, hogy ennyi kell a biztonságomhoz...viszont a teljesítmény szabályozását evvel a 1/2"-os gázos(zöld karos) golyós csappal oldottam meg...
...a SIT NOVA 800-akárhányas (már nem tudom), amit az egyik fórumtárs 100-as üstje alá csináltam, az már ennél modernebb és a ráépített mágnesszeleppel már modulációs üzemmódban is működhetne, de azt csak a kazán elektronikája tudja vezérelni...viszont az alap biztonsági dolgokat az is tudja és neki is ez volt a lényeg...
A teljesítményt itt is a jól bevált gázos golyós csappal lehet szabályozni...a szikráztató itt is külön van még...
..."Kérdésem lenne, hogy milyen gázszelepet érdemes rátenni? SIT Nova 820-ról esett szó régebben, Találtam egy 825-öst, de a modulációs tekercs miatt nem vagyok benne biztos, hogy jó lenne. Rézműves építményénél láttam még Honeywell szelepet"...
Annak ellenére, hogy tudom, hogy többen használják a különböző kisebb nagyobb teljesítményű szőnyegégőket PB-vel is meg földgázzal is egyetlen golyóscsappal, azt mondom igazad van, amikor kicsit félsz...
Nem árt a nagyobb biztonság, pedig még a hivatalos főzdékben is (lehetett) látni csapos megoldást...
...2012. február 11.-én fotóztam ez alatt a cefréző üst alatt, ezt a csőégős gázfűtést, amin csak egy árva golyós csap volt...igaz volt őrláng is...és mindezt a régi SZICSEK főzdében, ahol azért nem egy hete használták...
Van itthon egy fém hálóm amiről nem tudom eldönteni, hogy horganyzott, vagy saválló. Ezt aromakosárnak szeretném használni birs finomításához. Amennyiben horganyzott okozhat gondott? van helye horganyzott acélnak a páratérben?
Sztem. nincs vita, akkor van értelme spontán erjesztéssel foglalkozni, ha konkrét célod van vele, kultúrális, világnézeti, minőségi, terroir, kiváncsíság.
Ahhoz, hogy a spontán erjesztés sikeres kimenetelének esélye magas legyen, egészséges, természetes, vegyszermentes termőhelyre van szükség, persze egészséges gyümölcs, stb. paraméterek mellett.
A spontán erjesztés akkor adhat kiemelkedő eredményt, ha sikerül egy olyan termőhelyet találni, ahol a természetes, összetett mikrokultúra, egyedi jelleget és minőséget ad megbízhatóan a terméknek, ez egy másik műfaj, nem érdemes szembe állítani a fajélesztős erjesztéssel, egy sokkal összetettebb folyamat, ráadásul az évjáratosságot kiterjeszti az erjesztésre is.
Idén nekem a szabolcsi vadon termett nemtudom szilva és egy vegyszermentes feketeribizli spontán elég szépet produkált.
Végre megtaláltam Pecabubus írását,ami nálam eldöntötte a spontán kontra irányított erjesztés vitát a utóbbi javára.Kicsit talán macerás,de jól érzékelteti mennyire esetleges hogy milyen élesztőt fogunk ki.
A linkelt cikkben csak kérdésben szerepelt spontán erjedés, nem véletlenül, ugyanis épeszű ember nem a véletlenre bízza a borát vagy cefréjét. Vadélesztő olyan mint a vad, vadászni kell sajátot. Sokféle van belőlük, rengeteg jó és rossz tulajdonsággal. Amikor tavasszal a csípős reggeli hideget felváltja a balzsamosan illatos, gyorsan melegedő reggel, két-háromdecis befőttesüveget kétharmadig töltök pasztőrözött 100% szűretlen almalével, a száját pedig - elsősegély-dobozban lelhető - steril gyorskötöző pólyával fedem be, rágumizom hogy ne másszanak bele bogarak, ne essen bele falevél. Az üvegeket természetesen nagyon alaposan kitakarítom és fertőtlenítem StarSan-nal (habképző anionos-savas élelmiszeripari fertőtlenítővel), de ha nincs más a hypo is jó.
Ezeket az élesztővadász üvegcséket különböző gyümölcsfák törzsére erősítem vagy ágaira lógatom, bogyós gyümölcsök bokrai alá teszem, mindig árnyékos helyre, ne melegedjen túl a napsütéstől. Másnap délelőtt beviszem az üvegeket és lecserélem a fedésüket folpackra: később a folpack megemelkedéséből látszani fog hogy mennyire aktív a széndioxid-képződés, ebből megtudjuk mennyire aktív a vadélesztő. Szobahőmérsékleten tartom az üvegeket a vadélesztő-mintáimmal.
Két-három hét múlva azokat a cefréket amik a folpack púposodásával tisztességes CO2 és ezáltal szeszképzést mutattak fel megillatolom, és (steril) kiskanállal megkóstolom. Amelyek kellemes összbenyomást nyújtanak, mellékízektől és zavaró szagoktól mentesek, valamint nincs rajtuk baktériumfertőzésre utaló fátyol, továbbléphetnek a maradékcukor-teszt szakaszba: pár csepp kierjedt cefrét alufólián szenesedésig melegítek alulról (vihargyújtó öngyújtó jó erre, vagy kézi pb-fáklya), közben buzgón szaglászom, érzek és látok-e karamellt. Ha nincs maradékcukor akkor a minta felszaporítható, pasztörizált 100% szűrt almalében amihez élesztőtápot adunk. Rázzuk fel bőszen mielőtt beoltjuk, kell az oxigén az élesztő szaporodásához.
További két-három hét múlva, az erjedés befejeztével szeretett és féltve nevelt dűlőszelektált házi vadélesztőnket lepihentetjük az üveg aljára, egyszerűen betesszük a hűtőbe üvegestől. Ha a cefréje letisztult és az élesztő lesüllyedt, óvatosan leönthető az almabor róla, és forralt-lehűtött vízzel pótolható. Ilyenkor már sztázisban tartjuk az élesztőt, ezért oxigén- és tápanyagmentes vízben tároljuk. Havonta legalább egyszer szaporítsuk fel nehogy meghaljon nekünk, sok víz lefolyik a Dunán gyümölcsérésig.
Nyáron sajnos azért nem jó élesztőt vadászni mert sokkal több a levegőben a tejsavbaktérium, ősszel a monília, az élesztőnket ekkor már csak petricsészében és agaros tápon tudnánk izolálni. Nem minden tejsavbaktérium ellenség, van azok között is ami kellemes (utó)ízt ad, és van ami kellemetlent. Közülük azok a barátaink amik az erjedés ideje alatt észrevétlenek (nem aktív élesztő-konkurensek) és jelenlétük csak a cefre kierjedése után kb. egy héttel látható a cefre felületén megjelenő fátyollal. Nem kell megvárni, legjobb ha akkor főzzük ki a cefrét amikor tükrösre kierjedt, és azért az eléggé nagy boldogság amikor a saját élesztőnkkel tükrösre erjed a gyümölcsünk."
Mindjárt egyszerűbb lesz az, ha a régi vastag kivezető csonkra teszel egy szűkítőt és max 70-80-as flexibilis csővel vezeted ki az égésterméket az ablakon...de lehet, hogy már egy 60-as is elég lenne...és akkor nem kell "könyöközni" füstcsövezni, mert az tényleg macerás lenne...
Több helyen is láttam már, hogy gázkazánoknál és pelletkazánoknál is használnak, viszonylag kis átmérőjű flexi csöveket és jól működnek...sőt az új kondenzációs kazánoknál már két vékony flexi cső megy a régi vastag csőben, az egyiken a levegő jön be, a másikon az égéstermék távozik...így nem használja a szoba levegőjét...
Na!...:) akkor menjünk tovább.Így utólag úgy gondolom hogy azért érzek most élesztő szagot a nyári vagy koraőszi cefrézéssel szemben, mert ez már egy zárt , a kinti hideg miatt keveset szellőztetett helyiségben történik nálam. Így a benti levegőben szinte felhalmozódik az egyébként kint elillanó élesztő szaga.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Élesztőzöm ,fényezem a cefréimet.Eddig fel sem tűnt,hogy lehet ilyen jellegű "szaga".Jövőre biztosan lesz olyan cefrém amibe nem teszek élesztőt,(kisérleti jelleggel).Szilvával volt az idén is,de blendeltem 5 félét,így nem tudok különbséget tenni .
"Kell-e továbbra is használni a kályhacsöveket "....én használnám.Nem elég hogy zárt helységben az oxigént kajolja,a CO2-t is oda termeli.Vagy szellőztetés többször.
Át lett alakítva a főzőm fűtése gázasra az üst egy üstházban van aminek van füstelvezető kivezetése mert régebben fával használtam. Már gáz égő van alatta . Kell-e továbbra is használni a kályhacsöveket mert elég bonyeszos 3 méter hosszan kanyarokkal kivezetni a műhelyablakon.???? Üzem közben nem éreztem problémát.
...ezt a képet, evvel a belső peremmel, már 2011. nyarán felraktam, mert akkor is nagy viták voltak és végül is "megegyeztünk", hogy így lenne jó...de úgy látszik semmi sem változik...:):):)...
...itt egy készülőnek az alja...
...ami itt bennmaradhat, az a 2mm-es kifolyó pereme körül marad, de az a perem kell a jó forrasztáshoz...mennyi lehet az?...talán 1-köbcenti? ...mert onnan minden kifolyik...
...azt hiszem, hogy jó lenne kettőnknek is, annak a pálinkának az ára, amit ezek az égők már kifőztek...:):):)...
...de egy ilyen duplacsöves égő is rendesen "muzsikál" a 100-as alatt, PB-vel is...
Lenne bizony :)
...én rézcsavarokat használtam, de én is FBS-sel ragasztottam körbe belülről...a kimenet 1"-os közcsavar beforrasztva, rajta 1"-22-es félhollandi, a 22-es páracsőnek...
...persze hatásfokot így is lehet növelni egy átfolyósnál
...ez nagyon bevált...
...lehet, hogy ilyet láttál?..
...ilyen 1/2"-os túlfolyót rakok az 50-es hűtőhordóra és
ha itt már látod, hogy meleg a víz,
akkor ezt a szintén 1/2"-os kerti csapot kicsit megnyitva, 10-15-lityit le lehet "tolni" a felső forró rétegből...ez a kerticsap ugyan gyárilag tömlővéges, de simán rá lehet tenni a Gardena gyorscsatit is...
A magon mintha kialakult volna egy erdekes viaszos bevonat. Így aztán ezt most itt ünnepélyesen feladom!:)
...én úgy gondoltam, hogy ennyi kell a biztonságomhoz...viszont a teljesítmény szabályozását evvel a 1/2"-os gázos (zöld karos) golyós csappal oldottam meg...
...fő a biztonság...
...
2012. február 11.-én fotóztam ez alatt a cefréző üst alatt, ezt a csőégős gázfűtést, amin csak egy árva golyós csap volt...igaz volt őrláng is...és mindezt a régi SZICSEK főzdében, ahol azért nem egy hete használták...
