A baj pontosan a szellőző átalakítása, meghosszabbítása. Ahhoz valamit bár barkácsolni kell, és van ugyan egy roncs kasztnim, amiről le tudnám operálni a tetőszellőzőt, de azt szépen hozzáépíteni a másikhoz, már nyűgösebb dolog. Egyrészt: pont kétszer akkora volt a hosszú szellőző? Vagy mekkora? Ha hozzáépítem, akkor ott gittelni is kell, ráadásul a szellőző tetejét alulról és oldalról is, aminek szép elkészítése meglehetősen nagy kihívás. A gittet még festeni is kell, tehát egy újabb macera az átpályaszámozáson kívül. Márpedig én sokkal inkább hazai járműveket modelleznék, mint egy DR-essel tökölni.
Tehervonatokhoz nem akarnék külön mozdonyt, ugyanis ezt a 86-ost a III-as korszakos Hruska utód altenbergi kocsijaimhoz szánom. Tehervonatokhoz, más személyvonathoz van 2 db. BR24-esem, meg egy BR64-esem.
Mondtam, hogy elő kéne bányászni. Kb. egy órás pakolás oda-vissza, és alig vagyok itthon, amikor meg igen, ezer más dolog van. De igyekszek, nincs elfelejtve...
Délelőtt kibogoztam neked a csomót, most viszont elveszítettem a fonalat. 😢
Korábban azt írtad, az 1800-asodat akarod harmadolni. Azon csak a szellőzőt kell hosszabbítani és 563-as lesz. (Meg a felirat, de az más lappra tartozik.) Most mi a baj?
Más.
Tehervonatokhoz ajánlom a porosz 93-ast. Korábban azok jártak a vonalon. (Pályaszámot RhB kollégánktól kell kunyerálnod. Egyáltalán melyik maradt meg ott a 60-as évekig?) Max. seb. 65 ill. 70. A 86 563 => 80 km/h.
A sajátomat még csak-csak át tudnám építeni, bár nagyon nem fűlik hozzá a fogam, de az ismeretlen német modellező megtalálása már komolyabb nehézségekbe ütközik. :-)
De a fene azt a szellőzőt! Az mindent elront! A 390-esnek is hosszú volt... Basszus, csak ilyen ortopéd mozdonyok közlekedtek az altenbergi vonalon? Az egyiknek kevesebb az ablaka, a másiknak hosszú a szellőzője a konyhán... :-((((
Megette a fene... Amelyikről van kép, az mind egyablakos. Egyedül az 563-as lehet még esélyes, mert az 573-assal együtt a BMAG készítette egy sorozatban 1942-ben, és ez utóbbi 2 ablakos volt.
Csak azt nem értem, hogy a 390-es miért maradt ki a listából, holott az is pirnai volt. Vagy csak egyszerűen nem küldték arrafelé?
Köszönöm, további magyarázat igazából nekem nem is kell. Amit eredetileg írtam, azt sem azért írtam, hogy kötözködjek, hanem mert - bár tényleg úgy lenne logikus, ahogy te is írtad - különösebb akadálya nem volt a pirnai kiszolgálásnak (fun fact: a monori és albertirsai tolatósteher is Szolnokról indul, pedig Fradi közelebb lenne...).
1. Van ott ÉÉK felé, föl Arnsdorfig egy kétvágányú vonal. Úgy vélem, a pirnai gépek ott jártak.
2. A Heidenauba közlekedő vonatok Drezdából mentek a hegyre és vissza.
3. A (kifejezetten erre a hegyi) pályára tervezett 84-es gépek honállomása: D-Altstadt és D-Friedrichstadt volt. A pótlék 86-ost miért telepítették volna máshová?
4. Mi értelme lenne egy vonalat középről (és távolabbról) ellátni?
Ha minden igaz, és ez a sorozat is 2 ablakos, akkor a 86 390 jó pályaszám lehet az altenbergi kocsijaim elé, mert 1949--től 1965-ig Pirnába volt állomásítva, és szerintem onnan szolgálták ki az altenbergi vonalat.
Nekem nincs kifejezetten a 86-os sorozatról szóló művem, viszont most fellapoztam egy két könyvemet, amiben a sorozatról készül képeken 90%-a befalazott ablakos. Egyedül a 86 1435-6-os psz-ú gépet találtam ami két ablakkal rendelkezett 1975-ben. Ezek alapján erre a gépre talán rámerném mondani hogy '70 előtt is ilyen volt.
A lenti honlap szerint a 86 800-as a WLF-nél készült '42-ben - hasonlóan a 781-8xx-ig. De '42-ben Berlinben készültek a 7xx-780-asok. Namármost ezeknél 1 vagy 2 ablak volt?
