Kiszámoltam egy példára az 1m hosszú rúdvégeket hol látjuk egyidejűnek, ha 0,8c sebességgel halad. Ha mozgó rúd egyik vége az x=0 pontban van, a másik vége x=1 pontban van az álló rendszerben.
A megfigyelő a rúdra merőleges egyenesen állhat bárhol, a merőleges egyenes az x=0,9L=0,9m ponton megy keresztül. Tehát az x=0,9 egyenesről bárhonnan egyidejűleg látjuk a rúdvégeket.
Nagy kavar van ám a fejekben!
Egyesek azt hiszik, hogy az álló rendszerben kontrakciót kell figyelembe venni.
Nagy tévedés! Álló rendszerben mindig a teljes rúdhosszúsággal kell számolni, még akkor is, ha mozog a rúd.
Először is a fotózásról: A blende nyílása és a rekesz sebesség határozza meg a filmre jutó fénymennyiséget. Az optika fókusztávolsága a élességet.
Valamint minél nagyobb a blende, annál kisebb a mélységélesség..
A példában a blende mindegy lenne, de a játék kedvéért legyen pont 1 méteren éles, zéró tűréssel, és a rekesz sebesség végtelen nagy, vagyis végtelenül kicsiny az expozíciós idő..
Tehát kattintunk. Ami ezalatt bejutott a gépbe (szemünkbe) azt látjuk.
No, de mi jutott be? Mindaz a fény ami egyszerre érkezett be..
Miután szándékosan zéró tűrésűre állítottam a mélységélességet, a bogár
feje feletti 1 m-ről éles képet látunk, az átmérő túlsó feléről távolabbi, ezért
életlen képet..
Ehhez nincs köze az IR-eknek, sem a röhögésüknek, sem a gyorsulásaiknak..
"Úgy vélem, mindegy, hogy ki mekkorát gyorsult akkor, amikor már adott a 0,8 c sebesség a két rendszer között.."
amig nem érted meg hogy miért nem mindegy addig paradoxon lesz a paradoxon ha a gyorsulás figyelmenkivül hagyásával elemzik a készült képeket a látszat nem vita tárgya kettejük közt csak az időpontok holott mindkét rendszerben ugyanazon esemény (a két renszer egy egy pontjainak abszolut időfüggetlen egybeesése) váltotta ki a fénykép elkészültét
"Vagyis ami egyszerre volt az adott sugáron azt látjuk egyszerre és egyben egyidejűnek" szerinted a fényképet kirajzóló fotonokat érdekli a 2 rendszer reltiv tere ? nekik az egész csak egy "tér" melyben 2 relative térrel sebességgel rendelkező ir. mozog ők max csak "röhögnek" hogy nem egyformán jár az órájuk miközben ez cseppet sem befolyásolja az ő mozgásukat hanem épp az ő mozgásuk befolyásolja a rendszerek "érzékelését"
"Így a bogár számára, ......." ez meg a szokásos pongyolaság ami miatt nem tudom hogy mire gondolsz
szerintem még mindig nem értitek igazán miért fontos ez ha ugyanis nem óraszinkronizálás alapján történik a fényképezés hanem valós hatás által kiváltó folyamatként (2 rendszeből 2-2 pont egybeesése) akkor a haladási irányra merőleges sikon felálított fényképezőgépek (ahogy elejétől fogva javasóltam a végigvitelt) tekintetében következtetni lehet a Lorentz inverz mivoltára
itt van a bogár/szegecs paradoxon mindenki számolgat s a valós gyórsításokat figyelmenkívülhagyva számolgat ugyanazon paradoxonra jutnak mint az ikerparadoxonnál hogy tisztán a mérési adatokra támaszkodva s a gyorsulásokat figyelmenkívűlhagyva, eldönthetetlen ellentmondó tényre jutnak
nemegyszerűbb itt is mindent figyelembevéve kijelenteni miszerint a nyugalmi hosszak aránya az adott rendszerekben megtapasztalt gyórsítás függvénye ?
azaz ameddig a szegecs nagyobb gyórsításon ment keresztül mint a lyuk addig a bogárnak semmi balya nem esik abszolut merev testeket feltételezve ?!
Én ahogy értem, mmormota arról írt, hogy bárhonnan is nézzük az utazó iker mozgását, a megadott integrálnak ugyanannyit kell kiadnia: ennyivel lesz idősebb amikor visszaér.
Hasonlóan, a maradó ikerre is kiszámolható ez a (megfigyelőfüggetlen) mennyiség, de a két iker esetében ez a számadat nem lesz azonos egymással.
Mmormota nagyon kerek, érthető és korrekt válaszokat ad. Ezt én is így látom; én a te 27114-es hozzászólásodon akartam kicsit tréfálózni *szégyenkezik*. Nem kevesebb mint hét kédőjel van benne (na jó, ebből kettő párban).
Miért van az, hogy konkrét kérdésekre nem vagytok képesek válaszolni, ehelyett mindig csak maszatoltok, elkenitek a lényeget.
Egy kérdésre válaszolj, aztán tovább mehetünk. Az utazó iker a visszaforduláskor mit lát a földi órán? Az egyszerűség kedvéért legyen pillanatnyi a visszafordulás (a végtelen gyorsulást ugyanis nem zárja ki a spec.rel). Nem azt látja, hogy a földi óra előreugrik???? Ha nem, akkor hogyan telhet el a Földön több idő, amikor az egyenletes mozgás szakaszain a Föld órája lassabban jár az utazó iker rendszeréből nézve. Erre válaszolj, aztán folytatjuk. De ha mellébeszélsz, akkor nincs tovább, nem vagyok hajlandó a továbbiakban bohócot csinálni magamból, nincs kedvem mégegy mmormotához.
A kontrakció pillanatfelvételének lehetetlenségéhez fűztem hozzá a hozzászólásomat, nem a szegecshez.
Itt van mmormota hozzászólása, amely minden részében elvi hibás, ezt nézd meg légyszíves:
"Ezt egy példában alkalmazva, ha egy 0,8c sebességű méterrúd elejének és végének elhaladását egy A megfigyelő stopperrel megméri, akkor 0,6*1m/(0.8*c) időkülönbséget mér. Ebből pedig a 0,8c sebességgel szorozva 0,6m hossz számolható ki. Eddig OK?
Na most. Feláll előre egy B megfigyelő 0,6 m-rel odébb.
Mindent A és B rendszerében értek, vagyis egy olyan rendszerben ahol A és B áll. Időt, távolságot, sebességet, egyidejűséget, mindent ebben a rendszerben értek.
A méterrúd eleje elhalad A mellett, A megnyomja a stoppert. 0,6*1m/(0,8c) idő múlva odaér A mellé a méterrúd vége. Eközben az eleje, mivel 0,8c sebességgel halad, éppen B mellé ér. Vagyis abban a pillanatban, mikor A mellett van a vége, éppen B mellett van az eleje. Ez is OK?
Ha ezt a dolgot fentről fényképezik (a gép áll, és egy egyenlő szárú háromszög csúcsán van, melynek alapja AB szakasz, emiatt A és B pontból azonos a fény futási ideje) , az lesz a képen, hogy a méterrúd végei éppen A és B mellett vannak. Ez is OK?
Mivel A és B 0,6m-re álltak fel, a képen egy 0,6m-e méterrúd lesz látható. Ez is OK?"
Ha egy fényképezőgépet felviszek a rúd fölé, akkor nem egyenlőszárú háromszögben tapasztalom a rúdvégek egyidejűségét. Itt nagy tévedésben van mmormota.
Az L hosszúságú rúd 0,9L része felett tapasztalható a rúdvégek egyidejűsége, és ez nem egyenlőszárú háromszög.
A többi része is hibás az eszmefuttatásának, de most csak ezt a szembeötlő hibát tekintsük.
Számolj utána légyszíves, téged értelmesnek tartalak ahhoz, hogy ezt meg tudod tenni.
SR válaszát is megnéztem, de persze nem értem, de ez nem baj.
Engem viszont elszomorít. Mindig azt hiszem, hogy tök világos, amiket írok. :(.
Egyébként kívancsi vagyok, hogy tényleg erről a félreértésről, van-e szó, amire Te gondolsz. Mindenesetre Belovár eredménye abból jön ki, amit én írtam, az a félreértés viszont amit itt írsz, elég kézenfekvő.
SR válaszát is megnéztem, de persze nem értem, de ez nem baj.
Hanem azt gondolom, hogy itt valami félreértés van.
Azt mondod:
x2-(ct)2=C, C egy állandó.
Azt is mondod: x=x(t). Ekkor a bal oldal t szerinti deriváltja: 2x(dx/dt)-2c2t. OK.
Ha azonban ezt mondod, akkor ez mondjuk egy pont mozgása, dx/dt a sebessége.
De ekkor a x2-ct2 nem állandó.
(kivéve egy speciális esetet, amikor C=0 és x(t) a foton útja. Ekkor a derivált azt mondja, hogy dx/dt=c, mivel x=ct)
Az x2-ct2=állandó azonban nem időbeli állandóságot jelent, hanem két pont (esemény) közötti x és t fix távolságokra mondja ki, hogy a fenti kifejezés ugyanakkora, bármely inerciarendszerből nézed is a két esemény koordinátáit. Mozgásról x(t)-ről tehát szó szincs. Helyesen a fenti képlet tehát:
(dx)2-(cdt)2=egyforma nagy. Idő szerint nincs mit deriválni, hiszen dt itt egy szám. Ez legfeljebb a koordinátarendszer v sebességől függ.
Kezdem érteni, mit mondasz. Egy az (x,y) síkon játszódó jelenetről beszélsz. Azt akarod kiszámítani, hogy a sík mely pontjait érik el egyidejűleg a rúd végeiről a rúd szemszögéből egyidejűleg elinduló fényimpulzusok.
Szép dolog ez is, de nem sok köze van a bogár/szegecs problémához. És a relativitáselmélet egyidejűség-fogalmához sem. Meg a relativisztikus kontrakcióhoz sem.
Pontosan ti, relativisták vagytok azok akik tiltakoznak a bizonyítás ellen, mondván, hogy nem kell ezt bizonyítani mert nektek az idődilatáció már eléggé bizonyos.
A relativitáselmélet nincs kisérletesen alátámasztva.
