Igen, de itt arról volt szó, hogy 1 méteres a lábazati szigetelés, tehát lesz, nem is kicsi. Ebben az esetben "nemérimeg" kategória a betont felverve még lejjebb menni.
Én is felvertem a ház körül a járdát, teraszt és lementem a szigeteléssel -40 cm-ig, de nálam csak +20cm a padlószint.
Gondolom akkor Kömkell kollége alábbi szavai is szembe tűntek:
"A komfortérzetben nagyon jelentkezik a lábazati hőszigetelés, mert a falak melletti peremsávban a padló nem fog (annyira) hidegsugározni, valamint a fal-padló csatlakozásnál megszűnik a penészesedés veszélye."
Szerintem itt van a kutya valójában elásva és ha van asszonyod akkor jusson eszedbe amikor találkozol a termosztát tekergetős' ráutaló magatartásával, hogy mit meséltem itt nektek. Ami nekünk a magyarázat szintjén csak komfortérzet az egy egyszerűbb gondolkodású lénynek - mint amilyenek műszaki kérdésekben a nők is - ez azt jelenti hogy nem fázik. Félreértés ne essék ez 50-100 négyzetméteren még nem annyira szembetűnő, de amikor már oktalanul sokadszorra melegszik meg 1500 liter víz a padlóban az tud ám fájni.
Nálam most a mai friss hülyeség: a kisgyerekes anyák a fészbukon tegnap kitárgyalták, hogy ki hány fokos fürdőszobában fürdet.
Mondom neki, hogy nálunk 23-24 fok lehet fürdetéskor.
De hát van aki 26-ban fürdet...
Jah, csak nálam van 10 m2 sugárzó falfület, ami fürdetéskor rohadt kellemes, és a hőszigetelés+falfűtés kombónak köszönhetően a külső falak nem sugározzák a hideget.
Na ezt már hiába magyaráznád az ősanyáknak, mert párom megérti/érzi, hogy tényleg igy van, de a többiek...
Már páran leírták itt. Meg pont azért írtam amit, mert évek óta kedvenc olvasmányom a fórum.
Tehát ha 1 méter a lábazat, nálam az azt jelenti, hogy a talaj és a padlósík között 1 méter van. Kömkel is sokszor levezette már, hogy ez mennyit számít. Persz ha ott alagsor, pince, akármi van, az árnyalja a képet.
(egyébként szerintem csak félreolvastad, hogy itt miről van szó :))
Sokadszorra is kitűnik a mondókádból, hogy egyedül élsz és egy egyedül élő ember csak a saját szemszögéből vizsgál meg kérdéseket. Ezzel szemben egy olyan családapának akinek naponta 3 nő energetikai dilettantizmusát kell végtelen nullába fordult agyakkal szemben megoldania, annak minden másként térül meg, mint egy racionálisan gondolkodó egyedülálló férfi esetében. Ugyanis amikor a csajszit megcsapja egy hőlépcső - mondjuk a fal tövében - akkor nála bekapcsol az hogy "fázás van" és ennek okán aztán értelemszerű következmény, hogy odamegy a kazánhoz és felprogramoz - amikor nem látom - úgy körülbelül + 2 fokot a padlófűtésre. No és persze mire észreveszem hogy megdöglök a 26 fokos hőségtől, már késő mert ez bazmeg' egy tömbfűtés. Persze ekkor még nincs vége, mert a másik puna, akinek a vérmérséklete az apai géneket tükrözi, annak is melege van és ő pedig elhúzza kis szobájában a tolófalat, hogy elhűtse ezt az amúgy tényleg túlzó meleget. Persze eközben az már nincs meg neki - mert nőből van - hogy a szobájában van az a termosztát, amely az egész emelet összes hálószobájában hivatott biztosítani a fűtést és mivel az a nyitott ajtó miatt "fázik", ezért a hálószobákban ekkor már egységesen 28 fok van. Ekkor jön a harmadik csajszi - aki az irodai szakaszban dolgozik - és kijelenti a mosdóba menet "hogy de jó meleg van itt az irodához képest" (ahol persze a normális 24 fok van) és ő is teker +2 fokot a sajátján. Mivel most éppen 400 nm kifűtött területről beszélgetünk ezért a költségoldalát ezeknek a női faszságoknak már nem is folytatnám. No persze ilyenkor én duplán szívok mert nekem már az alapból beállított 24 is nagyon sok, nem hogy éjszakára a kiszellőztethetetlen (merugye tömbfűtésről beszélgetünk) 28, másodrészt pedig akkor fáj még nagyon amikor zsebbe jó mélyre nyúlva fizetem a pazarló számlát. A hab pedig az a tortán hogy a csajok még szarozták is ezt a fűtést, pedig csak a hőlépcsőket nem tudják a saját hülyeségük miatt fejben lekezelni.
Úgy gondolom hogy ennek a hálátlan helyzetnek egészen kiváló megoldása az ha szinte nincsen semmiféle hőlépcső, vagyis állandó homogén 24 fok van. Szerencsémre a punxik azt képesek még felfogni hogy az emelet és a fődcint' között főleg az előszobai lépcső részen miért csapja meg őket az 1-2 fokos különbség, de ezt betudhatjuk annak hogy csak két inputra kell figyelniük és az még nem annyira sok. Nem. Nem vagyok nő gyűlölő. Azért is tartok belőlük mindjárt hármat. Csak mesélem hogy a számológépes megtérülős marhasággal miért is törölheted valójában ki a seggedet. :)
Az összes hőszigetelésre (a lábazatira is) igaz, hogy ne essünk a ló túloldalára. A "megéri" kifejezéssel óvatosan bánjunk, mert az energiatakarékosságnak csak akkor van értelme, ha valóban meg is takarítunk valamit, tehát HASZNA VAN a dolognak. Ráadásul minden embernek mások az elvárasai, a megtérülési határidőt illetően.
Példaképpen vegyünk egy kitalált, a padlósíkig hőszigetelt oldalfalú régi családi házat 100 centis lábazattal, járdával és most számolgatjuk, hogy a "lábazati hőszigetelés" fedőnevű beruházásunk mikor fog megtérülni, (tehát a beruházásunk mikor fogja hozni az első forint hasznot) és attól kezdve mekkora haszonra számíthatunk évente.
- ha a lábazati hőszigetelés 50 centire nyúlik a padlósík alá, akkor a megtérülés időpontja mondjuk 9 év (40 centi occsó eps) és utána minden évbenhoz nekünk 20eFt tiszta hasznot
- ha a lábazati hőszigetelés 100 centire nyúlik a padlósík alá, akkor a megtérülés időpontja mondjuk 18 év (eps+xps) és utána mindenévben hoz nekünk 30eFt tiszta hasznot
- ha a lábazati hőszigetelés 150 centire nyúlik a padlósík alá, akkor a megtérülés időpontja mondjuk 36 év (eps+xps+járdafeltörés+helyreállítás) és utána minden évben hoz nekünk 40eFt tiszta hasznot
(adatok hasból, a tényleges értékek házanként eltérőek)
Tehát: egészen biztos, hogy bármilyen hőszigetelés mindenképpen megéri?
Biztos, hogy lesz időd még életedben élvezni a HASZNÁT a beruházásodnak? (és nem halálod előtt öt percig, hanem sok éven át)
Biztos, hogy megéri 4-600.000 forinttal többet költeni hőszigetelésre azért, hogy mondjuk 30 év múlva mondjuk további tízezer forinttal több legyen az éves megtakarítás?
Az emberek többsége a harmadik verzióra kapásból nemet mondana, hiszen oly rövid az élet.
De talán még a második változat is csak azoknak éri meg, akik anyagilag jobban el vannak eresztve (és nem idősebbek kb 40-45 évesnél)
Nagyon sok ember másképpen hőszigetelne - ha valaki a döntés előtt kiszámolná nekik ezeket a dolgokat ;)
Én gyémántkoronggal vágtam ki és a saját kezemmel [meg a cimboráméval :)] ástam/véstem/csákányoztam ki 51 méteren a ház két oldalán és a terasz felől - ez 11 méter - csak kivágtam és felvéstem a betont ott nem kellett ásni. A ház túloldalán pedig ahol a garázs van nem foglalkoztam vele. Ott a járda szintjéig szigeteltem. Nem volt kis munka de szerintem megérte.
A hőszigeteletlen lábazat hővesztesége ~1.5 W/mK. (ez már egy jól kiemelt lábazat, betonból)
Ha lehőszigeteled kivülről akkor lemegy 1 körüli értékre.
Ha brutálisan leásol/leszigeteled, akkor ez lemehet 0.6 W/mK-re, de ez alá szinte lehetetlen levinni csak külső hőszigeteléssel.
Magyarul a "harc" max 900 Ft/fm/év hőveszteségért folyik. Ehhez képest van egy elég húzós költsége az egésznek, pláne ha még járdát is törni kell.
A komfortérzetben nagyon jelentkezik a lábazati hőszigetelés, mert a falak melletti peremsávban a padló nem fog (annyira) hidegsugározni, valamint a fal-padló csatlakozásnál megszűnik a penészesedés veszélye.
Ahol kb 50 cm van a járda és a belső padlószint között, egyszerűen nem éri meg a feltörés meg a többi, mert ez az 50 cm már hőérzetben jelentkezik, a többi csak fillérbaszás lenne.
30 cm lábazat esetén illik leásni viszont, mert ott a 30 cm magas lábazati hőszigetelés nem ér túl sokat.
én saját kézzel (azaz vésőgéppel) feltörtem a járdát 13 méteren, kiástam az alap mellett, és leszigeteltem (XPS-sel) 60 centi szélességben. szóval tudom, mekkora munka ez. és csak azért csináltam, mert ezen a szakaszon csak 10-20 centiméter volt lábazat.
A járda feltörése és szigetelés leeresztése a fagyhatárig kicsit drága mulatság és nagy munka (én megcsináltam, és úgy láttam a régebbi fényképeid alapján, hogy te is). Ahol egy méter a lábazat (a belső padlószint ehhez képest még 20 centivel magasabban lehet), ott szerintem már nem éri meg ezt a munkát.
Mindenképpen megéri, mert ez egy hőszigetelés és a meleg nem merőlegesen kiáll a falból mint ahogyan azt kőmívesek 99% hiszi, hanem minden esetben a hidegebb pontok felé áramlik mint a folyadék. Így tehát nem a járda szintjéig szigetelünk ahogyan azt a többség szokta, hanem minimum a fagyhatárig. Arra pedig nincs épeszű mentség amikor a szigetelés alja és a járda szintje között csak vakolt v. színezett fal illetve egy méteres lábazat van. Ha padlófűtés is tárul a dologhoz akkor pedig a probléma még nagyobb.
Azért jött létre ez a topik hogy mindenki aki szigetelni szeretne olvasson benne vissza ha tanulni akar. Az így eltöltött fél délutánból fogja az olvasó a legtöbbet profitálni és nem abból hogy kérdezget össze vissza olyasmit amit már legalább ötvenszer kidumáltunk.
Az ok az, hogy a kivitelező azzal akart minket etetni, hogy a lábazatra tökéletes az EPS mert ő rak oda indítósínt és az majd az megvédi a víztől. Namost kb 3-4 nap volt mire a szomszédokat meggyőztem (társasház), hogy oda XPS kell és kiharcoltuk.
Szerinted mit mondanának arra, hogy vigyük le a járda szintje alá?
Igazából engem az emeleten nem is igazán érint, úgyhogy nem harcolok érte, lesz még így is sok csat a kivitelezővel.
Viszont azért szeretném normálisra megcsináltatni az XPS járda találkozást.
Ezt olvastam természetesen, de ott lemegy a járda alá az xps, a mi esetünkben viszont nem. Nálunk kb. a járda szintje felett 1 cm -el indul, ezért gondoltam, hogy nem biztos, hogy ugyanúgy kell kialakítani.
Biztos le volt már írva, de most nincs időm visszakeresni.
Hogyan kell szakszerűen megoldani, ha az XPS a járda szintjétől 1 cm -re vagy kevesebbről indul.
Valamilyen sínről indul?
Mi van sín vagy bármi és a járda közti résben? Rugalmas kültéri tömítés?
Más.
Ma a kivitelező emberei kijjebb hozták a villámhárítót de ami taknyolást azok végeztek hegesztés címén. Gyakorlatilag csak pötyögtették, mondjuk pajzs nélkül nehéz is folyamatos varratot készíteni :)
Tehát marad minden csak raksz rá plusz szigetelést. Legalább 10 cm , de ha több annál jobb ) majd azt takarod egy párazáróval erre meg menne a burkolat, ami gipszkarton lenne. Szerintem jó, bírja azt az eltemetett fa, hisz egyéb faszerkezetek is vannak még ott. Ha viszont elbontod, akkor a szakszerű rétegrend szerint építsd újra.
Sziasztok, egy kis segítségre lenne szükségem - tanácstalan vagyok. Egy tetőtér felújítást tervezek idén. A tetőtér most is lambériázott (hajópadló) a szarufák között azonban nagyon elavult, éppen csak valamicske üveggyapot szigetelést hagyott hátra az előző tulajdonos. A szigetelő szakember több mindent javasolt, többek között azt, hogy a belső párazáró fóliát nyugodtan rá tehetem a lambériára belülről. Ami aggaszt, hogy hogy fog a fa viselkedni késöbb ill., milyen kockázatai vannak annak, ha polisztirol vagy gipszkarton, vagy mindkettő kerül még a fólia után belülre. Kifelé, a pára áteresztő fólia után, 1x cserépfedést tervezünk.
