Petőfi elég jelentős nemzeti költő volt, aztán annyira volt sumér, hogy a mamája szlovák volt, a papája meg szerb."
Jó a példád! Szegénynek az evangélikus iskolákban tele lett a töke attól, hogy MAGYARORSZÁGON minden gyökértelen szar valami zavaros Ősmoráviával tömte a fejét...
III.éves régészhallgató vagyok, a kérdéssel sokat foglalkoztunk a csoporttársaimmal is. Amit - kutatásaink eredményeképp - következtetésként eddig levontam, az a következő:
1. A finnugor rokonság kizárólag nyelvi (alaktani, hangtani, ragozási) összevetés eredményein alapul és sajnálatosan nem veszi figyelembe a régészet, a vallástörténet, az antropológia vagy a néprajz eredményeit!
Nyelvrokonság még nem etnikai rokonság, arra identitást építeni nem lehet!
2. Ha már nyelvi hasonlóságokra alapozunk, akkor elmondható, hogy nemcsak a finnugornak tartott nyelvek esetén, de például az indoeurópai nyelvek némelyike szókészletével, nyelvtani szerkezetével is vannak feltűnő hasonlóságok. Ennyi erővel tehát a magyar-szanszkrit, a magyar-német vagy a magyar-ógörög rokonság is divatba jöhetett volna!
3. Ami erkölcsileg a finnugor teória császárai rovására elmondható: akár helyes, akár helytelen a finnugor elmélet, nem kéne elfelejteni, hogy elmélet és nem kinyilatkoztatott isteni igazság!!! Egy teória, semmi több, amely annyiban szerencsés, hogy a XIX.századi Akadémián éppen ezt karolták fel és tették kötelező tananyaggá. De ez nem jelenti azt, hogy a finnugor elmélet képviselőinek bármennyi joga lenne szellemi diktatúrát gyakorolni, más elméleteket zsebből lehülyézni, sőt horribile dictu, a "tudományosság" fennkölt címszavába takarózva más elméletek vallóit "tudománytalannak", "áltudományosnak", "délibábosnak" bélyegezni.
Költői kérdés: mikor ültek le akárcsak egyszer is a jelenlegi Akadémia régészei, nyelvészei, finnugristái stb. az ellentétes elképzeléseket valló tudósokkal kulturált hangvételű, konstruktív vitára...? Persze soha, mert akkor leesne a képzelt korona a fejükről. Inkvizítorosdit játszani könnyű, a saját nézetet másokéval ütköztetni már nehezebb feladat...
4. Végezetül: a csak sumer-magyar, csak egyiptomi-magyar, csak kelta-magyar, csak ógörög-magyar stb. rokonságelméletekkel én is csínján bánnék, a mi kutatásaink alapján úgy tűnik, hogy a magyarság nemcsak egyetlen ókori néppel, de az egész eurázsiai-kaukazoid népességanyaggal szorosabb kapcsolatban áll.
Akit a dogma,-és előítéletmentes régészettudomány mélyebben érdekel, az írjon nekünk a gondvana777@yahoo.com címre!
A XV század elejéig a művelt emberiség semmit nem tudott Tacitusról. 1425 novemberében Poggio [a pápa titkára] egy bizonyos Niccoli Niccolot kora leggazdagabb kézirat kiadóját értesítette, hogy egy szerzetes barátja a távoli Németországból (Ti ott terem a papirusznád, és az ezer évesnél régebbi antik kéziratok is ott maradnak fenn, H. Z.) egy nagyobb tétel régi kéziratot ajánlgat, amelyek között található Tacitus néhány műve.
N. N. azonnal ráállt az ügyletre, és ajánlatot kért a pápai titkártól,-- aki többek között könyvmásoló manufaktúrát is üzemeltetett (Papírral, pergamennel, könyvborítóval N. Niccoli látta el.) Kettő, de nyolc hónap elteltével sem kapott ajánlatot, miközben N. N. 1427 májusában megtudta, hogy Cosimo Medici-vel is tárgyal Poggio, a Tacitus ügyében. Ekkor kerül említésre a hersfeldi kolostor könyvtára, illetve annak könyvkatalógusa, valamilyen apát, és logikusan a pénz. Először nincs katalógus, aztán lesz, de abban nincs Tacitus tehát nem egyszerű az élete Poggionknak. Húzza az időt. [Azt hitte, hogy gyorsabban megírja, megirattatja(?) könyveit].
1429 február 29-én, tehát három és fél év elteltével Poggio értesíti Niccolit, hogy a titokzatos hersfeldi szerzetes megérkezett Rómába, de könyv nélkül
Megtudhatjuk e levélből, hogy Poggio nagy botrányt rendezett, így az azonnal visszaindult Németországba a Tacitusért. Ekkor levelezésük abbamarad, hiszen nyáron személyesen találkoztak Toszkánában. Ekkorra már mindenféle furcsa hírek rajzottak a Tacitus körül. A nyugtalan Niccolit Poggionk megnyugtatja, hogy ő majd a Tacitust magánál jól elrejti,a nem kívánatoskíváncsiskodók elől.Ezt sikerült is megtennie, hiszen soha nem került elő, e titokzatos szerzetes titok. kézirata.
Poggio utasítására szerencsére lemásolták több példányban is, erről tud tankönyvünk is: A munkalegrégebbikéziratai XV. Századi másolatok.
edice petlice: "ez nem nyelvészeti eljárás, hanem logikus okoskodás." ?? A nyelvészeti paleontológiáról beszéltem, az meg egy közismert nyelvészeti eljárás.
"Ti. az összes kutató elfeledkezett egy nyilvánvaló tényről [...] nevezetesen, arról hogy minden népnek pontosan azokra a növényekre,állatokra és természeti jelenségekre van szava, amelyek a lakhelyén előfordulnak"
edice petlice: Annyira nem feledkeztek meg róla, hogy ez az okoskodás kiinduló pontja.
És végpontja is. Ti. a fenti állítás mindig minden népre igaz - ha belegondolsz, aligha tudsz ellenpéldát mondani - márpedig ebből egy ilyen általános igazságból nem lehet következtetéseket levonni.... Ha gondosan elolvasod Hajdú Péter cikkét - szépen le van írva benne rendre, melyik nyelv melyik fanevet ismeri, paleobotanikai térképekkel stb. - elsőre meggyőzőnek és nagyon tudományosnak tűnik, de mégiscsak a fenti triviális "eredményre" jut... Igaz, ő feltételezi, hogy valamikor minden nyelvben megvolt a szilfa neve, csak mára az északon élő népeknél - ahol nincs szilfa - eltűnt, csakhogy ugyanolyan jó feltételezés az is, hogy nem tűnt el, mert nem is volt benne soha... Miért lenne olyan fára elnevezésük, ami nem nő náluk? Nyelvészetileg semmi nyoma annak, hogy a magyar nyelvben lett volna pl. a fenyőnek többfajta neve, csak mára átalakult, mást jelent stb. Erre más szavak esetében számos példa van, de a nyelvészeti paleontológia számára hasznos szavak esetében egy se...
Na, azon, hogy mennyire rokon a magyar és a finn nyelv, meg merrefelé nyilaztak őseink, lehet vitatkozni, de hogy ez a Kiszely nagy marhaságokat ír, azon nehéz. Mi a lópénisz az a gyökértudat és mi jobbat lehet tenni vele, mint röhögni rajta? Mi a fenének kellenének a mi nemzeti büszkeségünkhöz a sumérok vagy a hunok? Petőfi elég jelentős nemzeti költő volt, aztán annyira volt sumér, hogy a mamája szlovák volt, a papája meg szerb. Én nagyon szeretem a magyar kultúrát, a magyar nyelv és irodalom szerelmese vagyok Németh Lászlótól József Attiláig (bár ő se volt teljesen sumér, ajjaj), rengeteg időt töltök a Nemzeti Galériában, miért kellene nekem a "magyarságtudatomhoz" a sumér faszságban hinni?
"az efféle nyelvészeti eljárások, mint a fanevek,állatnevek útján az őshaza megállapítása sajnos nem vezettek eredményre"
For your information: ez nem nyelvészeti eljárás, hanem logikus okoskodás.
"Ti. az összes kutató elfeledkezett egy nyilvánvaló tényről [...] nevezetesen, arról hogy minden népnek pontosan azokra a növényekre,állatokra és természeti jelenségekre van szava, amelyek a lakhelyén előfordulnak"
Annyira nem feledkeztek meg róla, hogy ez az okoskodás kiinduló pontja.
"Azaz Hajdú Péter híres 60-as évekbeli kutatása az urali őshazáról végül is azt a nyilvánvaló dolgot állapította meg, hogy a szamojédok a tajga, a délebbre élő népek meg a lomboserdő fáit ismerik"
