Egy kérdést ha megengednek, plux 22 foglalatba lehet kisebb dekódert tenni? pl.16,12 8 tűset? Természetesen a funkció vesztéssel számolok,ha van funkció hozzárendelve a dekóderhez.
Néztem a dekóderedet korábban is, nagyon tetszik, az ára is igen baráti, viszont a gyári állítómű miatt sajnos még mindig elég költséges a digitalizálás, hacsak nincs valami alternatíva arra is.
A másik ami miatt aggódom, amit említettél, hogy ez mind az alaprendszert terheli, hány ilyen digitális váltó lehet a limit 4-5 mozgó (nem hangos) jármű mellett?
Jelenleg 10 ilyen digitális váltóm van, stabilan működik, de ha ez mondjuk 20-25 lenne (kb ennyit tervezek hosszútávon)
A 10764-el meg lehetne még ezt duplázni (ha jól gondolom), az igazából bőven lefedné az igényeimet.
10765-nél (amit a Roco ajánl hivatalosan a Z21-hez plusz boosternek) megvalósul az azonos feszültség?
A 10764-t én egy állítható feszültségű, univerzális laptop töltőről hajtanám meg, és egyenlő szintre tudod hozni a két szakasz feszültségét.
geoLine váltókat bármilyen szervo dekóderrel meg tudsz hajtani, meg szervo motorokkal, de ebben az esetben komoly mechanikai és villanyszerelési munkák elé nézel.
Alternatíva lehet a CSM230RG, keress rá a honlapomon!.-)
Na igen, nekem már az újabb tápegység van, rögtön a dugasznál van az adapter.
Amennyire tudom, a fekete Z21-esek egyedül, amiknél stabilan beállítható a feszültség, amúgy amíg nem növekszik jelentősen a fogyasztók száma gondolom még enélkül a plusz booster nélkül is elleszek vígan.
Geoline váltó digitális működtetésére mi lenne a költséghatékony módszer, ahol már nem az alaprendszert terhelné a váltás?
(azért geoline, mert ez van itthon)
Milyen szervó kellenekonkrétan, ami mozgatni tudná, milyen dekóder és milyen áramforrás?
Már korábban fel lett hívva a figyelmem(tök jogosan), hogy bár felhasználóbarát dolog a digitális geoline váltó, de egyrészt egy anyagi csőd digitalizálni 15-20 váltót, másrészt leterheli a rendszert.
Mert, ha véletlenül mégis bedugsz egy egeret a - szabálytalanul - boosternek használt 10764-be, akkor ott bajok lehetnek!
Meg, amit csibesz2 barátom is írt, így nem lehet felfűzni a rendszert több booster esetében.
Ha csak ez lesz a max konfiguráció, akkor meg nem lesz baj! Csak egy fekete szigetelő szalaggal ragaszd le a 10764 maus csatlakozóit, hogy elkerüld a baleseteket!
És még egy! Fontos, a z21 központ által ellátott részen, és a booster által ellátott részen a DCC sínfeszültségnek azonosnak kell lennie! Gyári tápegységekkel nem feltétlenül teljesül ez a követelmény, sajnos! Mindenképpen ellenőrizni kell, mert a határon átjárás esetén, ha a két szakasz feszültsége eltér, akkor az áthaladó modellen keresztül egyenlítődik ki az eltérés, az meg nem egészséges!
A 10764-en booster kimenet van. Két ilyet azonban ezt a két kimenetüket megfelelő kábellel összekötve lehet úgy használni őket, hogy az egyikben van a Multimaus, a másik lesz a booster. DE! Ennek is az a szigorú feltétele, hogy egyforma, és egyformára állított feszültségű tápegységgel kell használni őket. A 10725-ös ROCO trafó erre nem jó!
A z21-t ilyen téren nem ismerem, hogy van-e ilyen célra használható kimenete.
Ennyi vonathoz - ha nem automatizálsz valamilyen szinten - legalább két kézi vezérlő kellene, meg egy olyan központ, ami legalább 5A-es. Egyik Z21 sem ilyen.
A másik megoldás, hogy - nem ismerem a pályád rajzát - de megosztod az áram ellátást. Vagyis kettébontod elektromos szempontból, és az egyik felét a meglévő központ hajtja meg, a másik felét meg egy beszerzendő booster. Nyilván ne úgy képzeld el ezt a felosztást, hogy pl egy ovált jobb- és baloldalra osztod, hanem úgy, hogy kétvágányú pálya esetén a jobb pálya az egyik és a bal a másik. Arra is vigyázni kell, hogy a sínfeszültségek egymáshoz beállíthatóak legyenek.
Mit nevezünk "egérnek"? Én azt hittem, hogy egy egér közvetlenül a sín-DCC-t szolgáltatja. Márpedig egy MAX485-ös kimenet az adatlap szerint max. 250mA-t tud kiadni. Azon nem segít egy nagyobb táp. Vagy boosterrel gondoltad?
Alapvetően a z21 strat és a fekete Z21 bele ugyan azt a H-hidat tartalmazza végfokként. Komolyabb táppal már bizonyított baráti összejöveleteles nagyüzemi szőnyegvasutazásnál. Egy nagyobb terhelhetőségű táp kell, aztán elég sokat tud a fehér doboz is, tapasztalatból, spekulációkat félretéve...
A tekerentyű lehet bármi, akár potméter, akár encoder, szabadon testre szabható a dolog... Bár egy párszor már demonstráltam itt, túl nagy érdeklődés nem volt iránta, így nem is nagyon foglalkoztam a dologgal, effektíve két éve pihen a projekt... De ha volna rá érdeklődés, ötletek, javaslatok, szivesen foglalkoznék a témával...
Szeretnék több szerelvényt használni az asztalon, Roco Z21 startom van Multimausal, elég sok hangos mozdonyom van, mit kell megvennem hogy több mozdonyt elbírjon?
ROCO 10764 Digitális erősítő jó lenne?
Multimaust is jó lenne lecserélni valamire, ez az érintőképernyős sebességnövelés valahogy nekem annyira nem jön be, valami olyan kellene amivel kézikerékkel lehet szabályozni a vonat sebességét? mik a lehetőségek?
Nem csak 3°-os szög kell, hanem az is, hogy a két sín pontosan egy magasságban legyen.
A kerék futófelület szélessége 1,9-2,1mm (NEM 310, NEM 311). Ha a két befutó sín ilyen messze lenne szigetelve, nagyon hosszú lenne a kiszigetelt szakasz.
Igen, mi a Piko váltóval is belefutottunk a zárlat-problémába, adott esetben szépen végighegeszti a mozdony a váltókörzetet. A NEM elég nagy lötyögéssel határozza meg a kerékszélességet, feltehetőleg a Peconál/Pikonál nem számoltak a szélesebb kerekekkel... vagy a kerékgyártók nem tartják a 3°-os szöget... vagy nem tudom.
Bezzeg Märklinéknél egy a zászló: pizzaszeletelő, és pont. 60 éve nincs kompromisszum. :)
A szív fémből van. És juszt sem mindig jó az elektromos vezetés a csúcssíneken a tősínekről...
Itt két választásom van:
1: valamelyik csúcssínre, vagy a szívre forrasztok 1 szál vezetéket, és az alább már említett regenerálódó biztosítékot bekötöm a relé után.
2; a szívdarabot leválasztom a két csúcssínről. Arra forrasztok egy vezetéket, melyet polarizálok, és a két csúcssínre is forraszok 1-1 vezetéket, amiket a saját oldalaikhoz bekötök.
Szerintem egyszerűbb az 50 Ft-os bizitit betenni, egyet forrasztani. Bár már tényleg nem tudom mi az egyszerűbb itt, ki mit bonyolít túl. :)
A Peco váltókból is sokféle van, ám!
Mire rájöttem, hogy miért van NÉHA rövidzárlat insufrog-os váltón a szívnél...
Szerintem túlbonyolítjátok. Egy kitérő szerintem így van elektromosan kötve (Váltógyártó váltó):
A polarizáló relé állapota bekapcsoláskor mindegy, első állításkor már szinkronba kerül a váltó tényleges állásával. De ha a váltó dekóder képes emlékezni az utolsó állapotra az még jobb.
Megerősítelek. Amit eddig kezemben láttam (gyári) szívpolarizálós szervós cuccot, abban mind monostabil relé volt. Ettől függetlenül biztosan vannak bistabil verziók is, bár ott sem lehet a rövid zárlatot 100%-ban kiküszöbölni, hacsak nem játszadozunk az átkapcsolás állapota, és a szervó pontos összehangolásával, ami nem mindig egyszerű...
A legtöbb ilyen áramkörben van egy pici trükk, mint ami az mtb állítóműben is gyárilag benne van: regenerálódó biztosíték. Arra a bizonyos rövidke időre (100mA-es, ha jól tudom). Működik, központ nem csap le (még a z21-sem - kipróbáltuk), occó, és egyszerűbb a vezérlés is.
Nem ezzel van a probléma. Amint írtam, abban a megvalósításban, amivel nekem volt dolgom (és nem sufnituning házibarkács), szimpla monostabil relék vannak, nem bistabilok. Így induláskor 50% eséllyel zárlat lenne (ugye az eredeti kérdés is erre vonatkozott). De nem lesz. Szóval valószínűleg van még valami egyéb kapcsolóelem is a közben, ami indulás után késleltetve kapcsol, és úgy is marad...?
Ugyan nem vagyok egy nagy PIC vagy AVR guru, de azt azért nem nehéz megcsinálni, hogy a szívpolaritás csak akkor váltson, amikor a csúcssíneket mozgató szervó már elhagyta a kiindulási helyzetet, de még nem érte el a másik véghelyzetet.
Nem. Ugyanis, ha relés, akkor abban általában un. kéttekercses, bistabil relé van, az meg csak akkor billenti át az érintkezőit, ha a "szemközti" tekercse kap áramot. Bekapcsoláskor a dekóder nem ad utasítást a szervónak és a relének sem, tehát azok abban az állapotban maradnak, ahol kikapcsoláskor voltak.
Én amivel közelebbről találkoztam, abban nem bistabil volt, mégsem vágta le a tápot induláskor... Nem tudom, hogy hogyan csinálta. Ami ugye nem egyszerű, mert ha a DCC az egyetlen betáp, akkor akármilyen gyorsan próbálja, nem nagyon van miből meghúznia a relét, ha egyből zárlattal indít...
Hacsak nincs benne valami kapcsolóelem az összes csatorna kapcsolására; ekkor éledés után első körben meghúzza a szükséges reléket, aztán kapcsolja a nyugalmi állapothoz tartozó DCC-jelet.
Valószínűleg bistabil relé lenne az optimális, csakhogy ez kb. 500 forint többletköltség csatornánként, ami nem kevés.
Ha a szervós váltóállítás esetén a szív polaritást a dekóderen lévő relé kapcsolja (gondolom egy morse érintkezős relé).
A rendszer feszültség alá helyezésekor a relé alap (feszmenetes) állapota nem okoz rövidzárat, ha maga a kitérő pont a másik állásban van és a dekóder még nem kapcsolta át a jó állásba ?
Esetleg a boosterben van annyi késleltetés induláskor, hogy az eszközdekóderek inicializálása megtörténjen.
Kb ötször álltam neki válaszolni, de tényleg nem egyszerű a funkciógombhoz rendelés. Nekem lokprogrammerrel egyszerű, de hogy az mit állít, nem tudom. Van vagy 10 CV ami állítja, hogy mi van ha legyomod, ha felengeded, ha lenyomva tartod.
Kezdésnek a CV283,4,5,6-ra rakj 1,0,0,31-et, ettől elvileg bekapcsol és világít egy izzó. Mivel programozod? Tudod kezelni a 255-nél nagyobb címeket?
Kb ötször álltam neki válaszolni, de tényleg nem egyszerű a funkciógombhoz rendelés. Nekem lokdekóderrel OK, de hogy az mit állít, nme tudom. Van vagy 10 vc, ami állítja, hogy mi van ha legyomod, ha felengeded, ha lenyomva tartod.
Kezdésnek a 283,4,5,6-ra rakj 1,0,0,31-et, ettől elvileg bekapcsol és világít egy izzó. Mivel programozod? Tudod kezelni a 255-nél nagwobb címeket?
Az Aux1 van megadva F8, de böngészem a használati utasítást az Aux2-t az F26-ra írja. De nem csinál semmit olyan, mintha nem lenne bekapcsolva. Az Aux1-et sem kapcsolja az F8.
Szeretnék segítséget kérni. Akinek van gyakorlata Esu Loksound5 programozásában leírná nekem, hogy lehet az AUX2 kimenetet bekapcsolni rajta és hogy lehet funkció gombhoz rendelni? NEM652-es 8 tűs dekóderről van szó.
Kérem, ne azt írjátok, hogy olvassam el a leírásban. Megtörtént, nem tudtam megfejteni.
(Igazából a z21-nek mindegy – és nem is tud róla –, hogy közte, és az Ethernet-portján dumáló PC között csak egy madzag van-e, vagy egy router is, esetleg egy WiFi-s router.)
Itt egy kép illusztrációnak, ez egy acme traxx. A lila vezetéket pl. bekötheted áramszedőhöz de ha nem használod semmire akkor úgy ahogy az előttem szóló mondta szigeteld le és helyezd el úgy, hogy ne zavarjon semmit. Amúgy igen csak bedugod a nyolc tűs csatlakozót és kész. Én a hangszórót két oldalassal odaragasztottam a tetőhöz mielőtt összeraktam. Ha nem tudod teljesen a tetejét rá pattintani ott ahol hangszóró van akkor sajnos kb 1 milimétert le kell csiszolni a tetőből.
Ja, a mozdony piktogram hiányzik. Szóval az eddigiek szerint a dobozt tapizhatjuk, de a kimenete nem biztos, hogy nem ráz ha valami hiba történt benne.
Ott van a leírás az érintésvédelmi piktogramokról az előző hozzászólásokban. Szakember írta, megfelelő törvényi hivatkozásokkal. Leírta, hogy minek kell rajta lennie hivatalosan a vasútmodellhez adott tápegységeken.
Földelést nem látsz rajta, mert ezen kettős szigetelés jelzés szerepel! (A két négyzet alak egymásban.) A kettős szigeteléssel ellátott részt nem szabad földelni, a 230-as dugója és a vezetéke ezért is kéterű! ( Ez ugyan a képen nem látszik, de a tippemet borítékolom! )
Mi a kettő táp között a különbség - Címmel. Roco vs laptoptáp
A Roco tápja valószínűleg/remélhetőleg rendelkezik a megerősített szigeteléssel. És valószínű van is rajta a villanyvonat embléma. E végett kerülhet többszörösébe a másik tápegységnek. Vagy a kettő ugyanaz, csak a Roco-é átesett egy magasabb szintű ellenőrzésen - remélhetőleg.
A papír, és a burkolat sokmindent elbír - volt ez már több helyen probléma a világban. Amikor a papír rendben volt, más meg nem. Reméljük itt nem így van.
Jól értelmezed, CV169=9 és akkor a mozdonyvezető módot az F9 kapcsolja be-ki. Ha a CV7>=21 akkor beállítható, hogy "guruláskor" mennyire lassuljon a vonat. Nagyobb érték nagyobb "lendületet" jelent.
A " nehéz vonat" (CV232) funkció is hatással van a mozdonyvezető módra, tovább nyújtja a gyorsítást-lassítást.
Segítséget szeretnék kérni Digitools DigiDrive 4.1-es mozdonydekóder mozdonyvezető funkciójának aktiválásával kapcsolatban. Elolvastam a leírást, és az alábbira jutottam, amivel kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy erősítsétek meg, hogy valóban így kell-e értelmezni, vagy pedig ha rosszul értelmeztem, akkor szeretnélek megkérni titeket, hogy javítsatok ki.
Szóval, ha egy funkciógombhoz szeretném hozzárendelni ezt a funkciót, akkor a CV169-be kell beírnom azt a decimális értéket, ami a funkciógomb száma?
Például, ha mondjuk az F9-hez akarom hozzárendelni, akkor a CV169-be egyszerűen beírom a 9-es értéket és működni fog, vagy mást kell csinálni?
Akkor kezdjük az elején! Engedd meg nekem, hogy mint villamos szakember szóljak a témához. A stílusom lehet, hogy nem a legkedvesebb, de itt biztonságról van szó, nem játékról!!!
Kicsit félreértetted a helyzetet!
Arról volt szó, és igazából az volt a vita értelme (csak elment érzelmi, meg /ki/oktató vonalra az egész), hogy a vasútmodellező, mint laikus felhasználó jobb, ha nem vacakol pár ezer forintért odahaza mindenféle ATX-es PC tápegységekkel barkács szinten, hanem vesz egy megbízható, érintésvédettt példányt. Mint, ahogy ezt többen meg is állapították, már, akik megértették a lényegét!
Szerintem többen nem értik a lényegét, többek között te sem, ez tisztán látszik a hozzászólásaidból. Nem kötekedni szeretnék, mert egyébként meghajlok DCC vonalon bizonyított tudásod és segítőkészséged előtt. De a modellvasút az egy elektromos szerkezet, aminek része az érintésvédelmileg korrekt kivitelezés is. Ebben viszont látszik, hogy hiányosak az ismereteid, de ezt egy szervizes szerintem nem engedheti meg magának! Jó pap is holtig tanul, remélem neked is szélesednek ismereteid általam.
Hogy miről beszélek? Nyilvánvaló, hogy a modellvasúton a közvetlen érintés nem kerülhető el, így sem a védővezetős, sem a kettős szigetelésű védelem nem kivitelezhető. Marad a biztonsági törpefeszültség(SELV). Igen ám, de nem minden törpefeszültség biztonsági. A vonatkozó szabványok, mint a már hatályon kívüli MSZ 172/1, és a most hatályos MSZ HD 60364-4-41 is nagyjából ugyanazokat a követelményeket támasztja a biztonsági törpefeszültség előállításával kapcsolatban:
Idézet a jelenleg hatályos szabványból, a nem releváns megoldások kivágásával:
414.3. A SELV és PELV tápforrásai SELV- és PELV-rendszerekhez a következő tápforrásokat lehet használni:
414.3.1. Az EN 61558-2-6 szerinti biztonsági szigetelőtranszformátor.
414.3.2. Olyan tápforrás, amelynek a biztonsági szintje egyenértékű a 414.3.1. szakasz szerinti biztonsági szigetelőtranszform átoréval (pl. motorgenerátor, egyenértékű szigetelésű tekercselésekkel).
414.3.5. Kisfeszültségről táplált mobil tápforrásokat, pl. biztonsági szigetelőtranszformátorokat vagy motorgener átorokat, úgy kell kiválasztani vagy szerelni, hogy megfeleljen a kettős vagy megerősített szigeteléssel megvalósított védelem követelményeinek (lásd a 412. fejezetet).
A lényeg két pontba szedve:
- Biztonsági transzformátor, vagy azzal egyenértékű
Ez piktogrammal, vagy szabványszámmal jelölt (IEC-742, MSZ 9229, és ezek utódai, jelenleg MSZ EN 60742:1998) Gyakorlatban annyit jelent, hogy a primer és szekunder oldal között van olyan vastag szigetelés, hogy a primer oldal vizsgáló feszültségén is megfelelő szigetelési ellenállást tanúsít a két oldal között. Jellemzően a hagyományos trafóknál nem köpeny tipusú a kialakítás.
- Mobil kivitelben kettős szigetelésű táp megoldás.
A modellvasút mobil, mert a konnektorba van bedugva.
Amit betettél képet egy lemeztápról, most sem időm itt a stúdióban, sem energiám utánanézni, konkrétan melyik típus, hogy mit tud? Remélem nem baj! Amiket én építek be, meg, amikkel a Miniversum is működött, azok kivétel nélkül a szekunder oldalon galvanikusan leválasztott DC kimenettel bírnak. A látszat ellenére nem vagyok teljesen hülye...:-)
Akkor mi a hiba a képen, amit megelelő tájékozottsággal egyből látszik rajta? Se nem biztonsági táp, se nem kettős szigetelésű. Sem idő, sem energia nem kellene, hogy ezt egyből észrevedd...
Hogy miért érdekesek ezek a dolgok, szemléltetem egy picit:
A képen az előző lemeztáp van szétszedve. Akkora benne a trafó, köpeny kialakítás. Vékonyka fóliaszigetelésekkel csupán, nem lehet megállapítani hol a határ a két tekercs között.
Ha LED világítást üzemeltetünk róla, DC oldal földfüggetlensége okán az egymásra tekert két tekercs között nincs is feszültség, valóban nem indokol vastagabb szigetelést... Eddig nincs gond.
Mi történik, ha a DC oldal egyik ága egy ici pici pillanatocskára hozzáér a védőföldhöz???? Lesz egy pici szikra, aztán működik tovább minden, mint eddig, látszólag... A DC oldal földhöz képest 0-12v körüli feszültségen lesz, egy pillanatr. A primer meg 230, csúcsban 324. A két tekercsoldal közötti szigetelésen szerencsétlen esetben hirtelen lesz 250-300 V is akár... Üzemszerüen nem erre méretezik a spórolós kínaiak, így borítékolható az átütés. Lesz egy pötty zárlat a két tekercs között egy ponton, de ez még a működésben nem feltétlenül okoz gondot, és nem is tűnik fel, mert a rákötött világítás szépen világít tovább. A probléma az lesz, hogy a zárlatos trafóval már nem lesz a kimenet földfüggetlen, hanem erősen fog rázni. LED-nél nem is gond ez, mert ott még van rajta egy üzemi szigetelés, modellvasútnál már rázós a helyzet....
Szóval a lemeztáp, akármennyire is leföldeled, meg eldugod, soha nem lesz érintésvédelmileg korrekt megoldás. Ne használjuk modellvasúton, és főleg szervizesként se tanácsoljuk másnak.
Pár éve - kényszerből, vasárnap volt, kellett - az OBI-ban vettem egy 20m-es, földelt hosszabbítót, kültéri használatra. Egyik végén dugó, másikon aljzat. Később véletlenül átment rajta a fűnyíró, akkor derült ki, hogy két szál vezeték van benne, egy kék és egy fekete. Földelés, az sehol! Pedig olyannak adták el. Nem a kínai piacon, neeem! Az OBI-ban!
Okos a fiú. Nekem korábban soha eszembe nem jutott volna ellenőrizni, hogy a földelt kábel valóban földel-e. Mert ez természetes, minden egyéb szigorúan tilos. Magánál a pákánál (legalábbis a jobbaknál) van az előlapon egy földelési banánhüvely. Mindenki eldöntheti, hogy akarja-e földelni a pákafejet (de ennek a biztonsághoz semmi köze nincs).
Két régi mondás, a fejünkbe verték:
"A jó földelés a dolgozót az áramütéstől, a mérnököt a börtöntől védi meg."
"Egy készülék tervezője addig felelős a készüléke biztonságáért, amíg az használatban van, vagy amíg valaki más, a biztonságot érintő, lényeges beavatkozást nem végez rajta."
Igen, ez sajnos túl gyakran előfordul (a "sohánál" gyakrabban ugyebár már túl gyakori). Nem véletlenül kezdi a videóban a forrasztóállomás tesztelését is ezzel a srác... Speciel a föld megvan a kábelben, sőt, ha tovább nézed, ebbe a példányba még egy ritka minőségi tápot is sikerült beleeszkábálni, nem minden vevő ilyen szerencsés :-/
Tudomásom szerint Európában (és máshol is) tilos közforgalomba hozni olyan tápegységet, amiben a bemeneti feszültség nincs galvanikusan elválasztva a kimeneti feszültségtől. Autotrafó is tilos - elég régóta.
A laptop tápegységekben, amennyiben a bemenetük földelt (van ilyen is, olyan is), gyakran rákötik a bemenet védőföldjét a kimenet negatív pólusára. Ekkor persze semmiképpen nem lehet két tápegységet sorba kötni.
OT
A laptopomhoz a tápegységnek nagy, bumszli konnektorja volt, "lóhere" csatlakozós hosszabbítóval. Vettem az Amazonon egy kínai, karcsúbb, rövidebb, szintén földelt "lóhere" hosszabbítót, ami jobban elfér a táskában. Egy év használat után a drót műanyag borítása berepedezett, kilógtak a vezetékek. És csak kettő volt benne!!!! A kínaiak a földelést be sem kötötték a földelt csatlakozókba!!!
Arról volt szó, és igazából az volt a vita értelme (csak elment érzelmi, meg /ki/oktató vonalra az egész), hogy a vasútmodellező, mint laikus felhasználó jobb, ha nem vacakol pár ezer forintért odahaza mindenféle ATX-es PC tápegységekkel barkács szinten, hanem vesz egy megbízható, érintésvédettt példányt. Mint, ahogy ezt többen meg is állapították, már, akik megértették a lényegét!
Amit betettél képet egy lemeztápról, most sem időm itt a stúdióban, sem energiám utánanézni, konkrétan melyik típus, hogy mit tud? Remélem nem baj! Amiket én építek be, meg, amikkel a Miniversum is működött, azok kivétel nélkül a szekunder oldalon galvanikusan leválasztott DC kimenettel bírnak. A látszat ellenére nem vagyok teljesen hülye...:-) Amire ezeknél vigyázni kell (mondom azokkal, amiket én építek be!), hogy a primer oldalukon a vezetékek bekötését nem arra tervezték, hogy szabadon legyenek! Ezek ugyanis beépítendő készülékek, nem olyanok, mint a ROCO 10725 trafó, vagy a a régi PIKO FZ1, vagy egy laptop töltő!
Egyébként, ha már leválaszott DC kimenet! Van sok olyan, olcsón megvehető laptop töltő, ami sajnos nem ilyen! Én is találkoztam ilyenekkel, sajnos. Igyekszem kerülni is őket, és átadni a tipusismeret azoknak, akik ilyet szeretnének venni. Nem mindig megoldás a kínai piacról a 2-3.000Ft-os kütyü.
/Lövésem, sincs... Nyugi van még egy-két teli tár kéznél:-)))) /
Csak annyi a titok, hogy a tápegység (transzformátor) megválasztásánál kell körültekintőnek lenni: galvanikus elválasztás szükséges a primer és szekunder (vezérelt) oldal között, illetve a készülék (általában a primer oldal bekötési pontok) érintését kell megakadályozni tokozással. Ezen felül, a kommunikációs vonalon (ahol fennáll a nagyfeszültség megjelenésének veszélye) galvanikus leválasztást kell alkalmazni (optocsatoló).
Ezeket a megoldásokat a végfelhasználók természetesen egy internetről letöltött fotóról nem láthatják, de az a gyártó felelőssége egy esetleges meghibásodás esetén. A mai elektronikus tápegységekben a tekercs méretének csökkentése és a hatásfok növelése, valamint végső soron az ár az elsődleges szempont sajnos, gyakran a minimum tisztázási távolságot sem tartják be (vagy a tervezésnél igen, de az alkatrészek beültetésnél valahogy mégsem sikerül).
A lényeg:
- nem minden veszélytelen, amire az van írva: 12 V DC
- egy megadott célra épített készülék (LED táp) nem feltétlenül alkalmas a feszültség egyezése esetén sem más célra
Nem hiszem, hogy ez a DCC végét jelenti, csak legyünk észnél
A struccpolitika nem a kommunikációs portok körül van, hanem hogy erről a tápegység kérdésről ne beszéljünk többet... Pedig így elnézve, hogy a mesterként aposztrofált, magát szervizesnek tartó szakinak sincs lövése sem a biztonsági transzformátor/tápegység fogalmáról, és jelentőségéről, az eléggé hajmeresztő. Mondhatni vak vezet világtalant...
Aztán persze a kérdésedre nem is igazán válaszoltam... Ha ránézünk a képre, látunk két kütyüt. Gondolom a baloldali az érdekes, az USB miatt. Ha nincs ilyened, és a kép is a netről van, a tipusszáma sem ismert, akkor honnan is tudod egyébként, hogy mi van vagy nincs benne?
Az USB port izolációja nem nagy kunszt. A modem IC-t a host felől kell a kábelen megtáplálni, a központ agya felé menő logikai szintű soros portot pedig le kell optocsatolóval választani. Az egészet ki lehet úgy alakítani, hogy az 500V vizsgálófeszültségre a sínkimenet és az USB kimenetei között megfelelő szigetelési ellenállást tanúsítson. Mehet rá a kisvonat piktogramm.
Az rs232 a közös logikai föld miatt problémásabb, meg idejét múlt is már egy picit. De mi is történik, ha egy földfüggetlen táp szedkunder oldala netán a soros port földjén keresztül a hálózat védővezetőjével lesz egyenpotenciálon??? A törpefeszültségünk földfüggetlensége megszűnik. Ha laptopot használunk eleve potenciálfüggetlen táppal, akkor sem lesz semmi....
((((Csak tényleg záró-zárójelben, az ethernet sem jó megoldás, főleg (lásd Z21 földelt ethernet portja, ha ezt egy földelt utp kábellel kötöm a PC-hez, vagy földelt ruteren, földelt ethernettel PC-hez, akkor megint össze vannak kötve azok a nullák).)))
-Az Ethernet ugye trafós csatolású, 1,5 KV izolációval. -A Z21 nem lehet földelt, a megtáplálásából adódóan. Az más kérdés, hogy olyan stekker van benne, talán fémházasból egszerűbb visszajelző ledeset beszerezni.... -A ROCO által adott UTP kábel nem árnyékolt... (FTP patch kábelt szerezni sem fog egy földi halandó, már csak az ára miatt sem) -A ROCO által adott router portjai sem árnyékoltak, és a tápja sem földelt... (mint általában)
Ha meg már olvastál használati útmutatót, az ott leírtaktól eltérés esetén tiéd a balhé általában...
A jövő meg úgyis a wifivel integrált DCC központ lesz...
Low-speed (LS) and Full-speed (FS) modes use a single data pair, labelled D+ and D−, in half-duplex. Transmitted signal levels are 0.00.3 V for logical low, and 2.83.6 V for logical high level. The signal lines are not terminated.
High-speed (HS) mode uses the same wire pair, but with different electrical conventions. Lower signal voltages of −10 to 10 mVfor low and 360 to 440 mV for logical high level, and termination of 45 Ω to ground or 90 Ω differential to match the data cable impedance.
Magyarul: kommunikációra a D+ és D- érpárt használja, semmi dolga nincs az 5V-al. Az 5V akkor kell, ha az eszközt külső energiaforrás nélkül is működtetni szeretnénk (pl. pendrive, webkamera, stb.), de jelen esetekben ez irreleváns, mivel a Rocomotion-nak van külső áramforrása, egy DigiPC meg külső táp mellett tud x-bus-ról üzemelni.
Más. Amit írtál a tápösszekötésről. Miért is lenne igazad? Amit te mondtál, az vasútmodelles környezetben minimum életveszélyes. Értem, hogy meg lehet csinálni, de rajtam kívül is írták, hogy attól, hogy technikailag elvileg működhet, én soha senkink nem adnék ilyen tanácsot. Ezt meg te értsd meg.
Viszont örömteli, hogy legalább a helyesírásban fejlődtél valamit. Csak hogy valami pozitívat is mondjak.
Nagyon bátran mondod koma! Én biztos vagyok abban amit mondok. Értem hogy megtaláltad a port lábkiosztását, de attól még láthatóan fogalmad nincs arról, hogy működik az a port... Mellesleg nem tudom feltűnt-e a D+ és a D- jelölés. Ha akkora koponya vagy mondd már meg hogy miért van két adatvezeték.
Nem mellesleg pl. az ethernet kábelben sincs tápfesz, aztán mégis átmegy rajta az adat. Ez akkor hogy is van?
Ezzel kapcsolatban az a helyzet, hogy a számítógépben lévő USB (legyen az akármilyen gépben) el van látva a megfelelő védelemmel, a tápellátása biztonságos, és nem fog semmilyen áram átszökni rajta keresztül a modellvasúti rendszerbe. Arról ne is beszéljünk, hogy a rocomotion-ban (és úgy a legtöbb másik PC illesztőben) én úgy emlékszem, hogy az USB táplábai nincsenek bekötve (mert nem a gépről kapja az energiaellátást), csak az adatlábak.
Nincs benne opto leválasztás. A tápegység más kérdés, itt ez a kérdés, ebben segíts, hol itt a józan ész, hol itt a struccpolitika!
Köszönöm.
(kép valahonnan a netről, nekem nincs ilyen drága cuccom, csak, mezei NanoX-s88, az is hasonló elven működik.) ((((Csak tényleg záró-zárójelben, az ethernet sem jó megoldás, főleg (lásd Z21 földelt ethernet portja, ha ezt egy földelt utp kábellel kötöm a PC-hez, vagy földelt ruteren, földelt ethernettel PC-hez, akkor megint össze vannak kötve azok a nullák).)))
Ha már a józan ész szóba került, akkor ne dugjuk a homokba a fejünket, mert az nem megoldás.
Ezt nem mondtam, hogy figyelmetlennek kellene lennünk. Sajnálom. Józan ész. Bocs nekem már nincs is olyan - itt írtad.
Egyébként jó a felvetés, a PC-s kommunikáció irányából sem minden megoldás korrekt, de meg lehet találni , az optocsatolót is elég régen feltalálták már...
Mutass rá egy gyári, bevizsgált példát. (Pl. ott volt a régi rocomotion, ha jól tudom USB-n kommunikált a PC-vel - hogyan engedhették meg GYÁRI megoldás!!!).
Bocsáss meg én erre kérdeztem rá, Te másfelé terelted a beszélgetést. Ha a Roco is józan eszét vesztette, akkor már legalább ketten vagyunk :)
Mert a képen látható tápegységek - amúgy a legmegbízhatóbbak a piacon - csak akkor alkalmazhatóak modellvasúthoz, ha megfelelően védett helyre vannak szerelve. Nyilván az asztal alá felcsavarozva nem lehet ilyet alkalmazni. Ezek arra való, hogy megfelelő érintésvédelemmel ellátott dobozba/szekrénybe szerelve működjenek, akármihez is használjuk.
Ha ezeket nem tartjuk be, akkor valóban alkalmatlanok modellvasúthoz. Ha viszont betartjuk, akkor biztonsággal használhatóak. Viszont az is igaz, hogy a bolhapiacról kell beszerezni ilyesmit.
Ha már a józan ész szóba került, akkor ne dugjuk a homokba a fejünket, mert az nem megoldás.
Alapvetően arról írtam, hogy a modellüzem megtáplálása érintésvédelmileg eléggé kritikus kérdés, ezt nem kellene félvállról venni, nem foglalkozni vele. Az hogy valami működik, még eléggé kevés a biztonsághoz.
Az egyik dolog amit kiemeltem, az a ilyen kialakítású tápok modellvasúti célú alkalmatlansága:
Ezek nem biztonsági tápegységek, kerüljük a használatukat.
Az alkalmazott trafóról sem látszik, hogy biztonsági trafó-e, pedig ha az lenne, és kapna egy korrekt műanyag dobozt, még lehetne megfelelő is. Ha valamit alkotunk, és azt szeretnénk másnak is átadni, érdemes alapvető dolgokkal tisztában lenni... A szabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól.
Mondd csak mi történik akkor, ha az egységsugarú modellező vesz egy DCC központot, azt összeköti a PC-jével? A PC fém háza az USB/RS232-es port-on közös potenciálra kerül a vasútmodell pálya nulla vezetőjével.
"A lemezházas ipari, LED, PC tápegységek szekunder oldala ugyan törpefeszültség, de mivel védővezetővel ellátottak, igy I. ÉV osztályba kerülnek, nem biztonsági tápegységek jellemzően.Ezeknek nincs helye modellvasúti üzemben. Semmi nem garantálja, hogy meghibásodás esetén nem kerül ki életveszélyes feszültség a kimenetükre."
Tehát ez az eset áll fenn, amit leírtál, csak egy másik szemszögből. Hiába van a DCC központ kettős szigetelésű szuper érintésvédelmileg 100%-os táppal ellátva, érintésvédelmileg megbukott az egész.
(vannak biztosan galvanikusan leválasztott DCC/pc elektronikus összeköttetések, de nem ez az elterjedt, hanem a józan ész)
Szerintem ténylegesen zárjuk le ezt a témát, mert itt ástuk meg a sírját a DCC vasútmodellezésnek.
A stuccpolitika tud könnyen oda vezetni, hogy megásod a modellezés sírját, egy modellező sírja után.... Egyébként jó a felvetés, a PC-s kommunikáció irányából sem minden megoldás korrekt, de meg lehet találni , az optocsatolót is elég régen feltalálták már...
Az Ethernet pedig szabvány szerit 1500V RMS (effektív érték) izolációt kell tudjon, így nem kifogásolható...
Nem vagyok szaki, sem érintés védelmis, de pont ettől a gondolatmenettől féltem igazán, hogy ide kerül. Ide került. Jajaj. Ezt kár volt így ide leírni. Volt már ez kitárgyalva máshol is, és bizony gond lesz belőle, ha eljut a hatóságok fülecskéjébe. Miért? Mert betiltják a madzagos DCC-t.
Mondd csak mi történik akkor, ha az egységsugarú modellező vesz egy DCC központot, azt összeköti a PC-jével? A PC fém háza az USB/RS232-es port-on közös potenciálra kerül a vasútmodell pálya nulla vezetőjével.
"A lemezházas ipari, LED, PC tápegységek szekunder oldala ugyan törpefeszültség, de mivel védővezetővel ellátottak, igy I. ÉV osztályba kerülnek, nem biztonsági tápegységek jellemzően.Ezeknek nincs helye modellvasúti üzemben. Semmi nem garantálja, hogy meghibásodás esetén nem kerül ki életveszélyes feszültség a kimenetükre."
Tehát ez az eset áll fenn, amit leírtál, csak egy másik szemszögből. Hiába van a DCC központ kettős szigetelésű szuper érintésvédelmileg 100%-os táppal ellátva, érintésvédelmileg megbukott az egész.
(vannak biztosan galvanikusan leválasztott DCC/pc elektronikus összeköttetések, de nem ez az elterjedt, hanem a józan ész)
Szerintem ténylegesen zárjuk le ezt a témát, mert itt ástuk meg a sírját a DCC vasútmodellezésnek.
Reagálnék erre a kialakult tápegység mizériára, villanyszerelő szemmel.... Előrebocsájtom, hogy senkit nem kívánok megbántani, vagy munkáját minősíteni, de az elmúlt pár nap hozzászólásai azt igazolják, hogy a villamos biztonságtechnika nem az erőssége azoknak sem, akik egyébként mesterei a vasútmodellezésnek.
Száraz leszek, és lényegretörő. Ismerünk három érintésvédelmi osztályt:
I. Védővezetős
II. Kettős szigetelés III. Egyéb védővezető nélküli.(törpesfeszültség, elválasztó transzformátor)
Vasútmodellezésben, mivel vannak közvetlen érinthető részek (sínszál), így csak a biztonsági törpefeszültség jöhet szóba...
Ez nagyjából annyit jelent, hogy a szekunder és a primer oldal között 500V-al mérve is megfelelő szigetelési ellenállást kell tanúsítson.
Vannak ezeket jelölő piktogrammok is:
Legalább az a, de inkább a c piktogramm megléte a tuti, az ilyen készülék megfelel a vonatkozó előírásoknak. Hordozható kivitelben, mivel a primer oldal is közvetetten érinthető, kényszerüen rajta lesz a kettős szigetelés piktogramja is.
A lemezházas ipari, LED, PC tápegységek szekunder oldala ugyan törpefeszültség, de mivel védővezetővel ellátottak, igy I. ÉV osztályba kerülnek, nem biztonsági tápegységek jellemzően.Ezeknek nincs helye modellvasúti üzemben. Semmi nem garantálja, hogy meghibásodás esetén nem kerül ki életveszélyes feszültség a kimenetükre. Amíg nincs baj, addig nincs baj. Azonban ezek nem olyan szempontok alapján készültek, hogy ne is legyen probléma az ilyen célú használatukból. Főleg ebben a hatásfok és profitorientált, élettartamra tervezett, anyagspórolós gagyi világban...
Az megint szép dolog, hogy barkácsolunk, toroid trafót nyákra, kétpólusú dugvillával. Betesszük fémdobozba. Milyen érintésvédelmi osztályba sorolható eme kreálmány? A három közül egyikbe sem. Mielőtt modellezőknek kínáljuk kész tápegységként dugvillával, érdemes volna egy erősáramú berendezés felülvizsgáló szakival egy papírt kiállíttatni, hogy az adott konstrukció a vonatkozó hatályos érintésvédelmi előírésoknak megfelel-e? Messze van tőle, nagyon...
Mégegyszer, nem bántásból, kötekedésből írom, de a biztonság ne szoruljon már háttérbe semmilyen más szempont előtt sem! Főleg egy olyan játékban, amivel az utánpótlást is szivesen fertőzné mindenki...
Ja, hogy van Fi relé is a világon... Nem mindenható az sem. Mértem már, hogy 22-25 mA környékén kezdenek leoldani a jobb 30 mA-esek. És számtalanszor rázott már meg úgy, hogy nem oldott le, de mocskosul ráz már az a 15-20 mA is.
Persze tudom nagyon jól, hogy én pont senki vagyok ahhoz, hogy valakit valamireire utasítsak, és nem is ez a célom, csak egy támpontot szeretnék nyújtani azoknak, aki kevésbé tájékozottak a témában...
Egy rejtvény megoldása, már, aki eddig nem jött rá. Sajnos tipus hiba, nem először fordul elő, és a PLUX22 dekóder aljzattal ellátott ACME/AF mozdonyokat érinti. A hiba az, hogy analógban a modell hibátlanul üzemel, viszont dekóderrel azonnal zárlatot okoz a pályán, rossz esetben füstölhet is!
A hibát a szokásos jóakarat okozza! Mármint, hogy a pokolba vezető út is ilyesmivel van kikövezve... A modell tervezői szerették volna kihasználni, hogy a PLUX22 aljzat lehetőséget ad külső puffer elkok bekötésére, hogy a kisebb áramszedési zavarok ne akadályozzák a dekóder működését. A képen C2, C3, C4-gyel jelzett, sárga kockák azok 220mikoFarad-os Tantál kondenzátorok, párhuzamosan kapcsolva. Sajnos a feszültségtűrésük csöppet alá van méretezve, így hajlamosak 15V feletti DCC sínfeszültség esetén zárlatossá válni. Ezek okozzák a bajt, és szélsőséges esetben a füstöt is! bekarikáztam mellettük a D1-gyel jelzett diódát is. Bármelyik kondenzátor zárlata ezt is viszi magával a sírba, tehát nem elegendő pusztán a kondenzátorokat kiszedni, vagy cserélni.
Hát igen! A hétköznapi ember nyelvén megírt, érthető, olvasmányos formában utoljára Gerhard Trost írt a vasútmodellezésről könyvet. 1975-ben, amikor még a DCC álmok szintjén sem volt...
Nekem nincs ilyen iranyu elökepzettsegem, egy PC-t gond nelkül összerakok, nagyjabol megvan, mi mivel kompatibilis, de a vasutmodellezes elektronikai szempontbol sokkal kevesbe atlathato (szamomra).
Akar egy Roco manual is rengeteg olyan kifejezest hasznal, ami egy atlagember szamara nehezen ertelmezhetö, szerintem ennek is van resze abban, hogy epül le ez az iparag, ami elszomorit.
A vasútmodellező, és a villamosmérnök, műszerész, stb. nem esnek egybe, és nem is feltétel, hogy a modellező az legyen. Igaz nem zárja ki, de a modellezők nagy része az elektronikában/elektromosságban jó, ha Ohm törvényével tisztában van. Ez nem baj egyébként, ahhoz nem kell villamosipari, vagy elektronikai végzettség, hogy modellezzünk!
Ezt értem. De más egy ipari környezetben erre a célra tervezett eszköz, és egy hobbi célú otthoni valami.
Elméletben működik? Igen. Van ilyen ipari cucc? Igen. Biztos szívvel ajánlanám bármelyik modellezőtársnak az ilyennel kísérletezgetést otthon? Nem.
Az meg a másik, hogy mivel van a piacon ezer féle a célnak megfelelő tápegység ami 12-20V-ot ad ki magából, értelmetlen és hozzá nem értők számára veszélyes ezzel foglalkozni.
Mivel én indítottam el a "tápos" gondolatot, kérem zárjuk le! Túlment a józan ész határain a dolog.
A laptop vs. lemeztáp között elméleti különbség nincs, a lemeztáp is laptoptáp vagy fordítva (kapcs üzemű, azaz egy család), csak nincs érintésvédelmileg bolondbiztossá téve - azaz leburkolva, így jobban szellőzik, ezzel szavatolja a hosszabb élettartalmat.
A PC táp ügyletet, főleg ezt a kössük össze dolgot ne feszegessük tovább! Igen megy, nem is ez a lényeg, hanem amit STModell topiktárs is mondott: azt hogy TI szakemberek megcsináljátok, attól még más otthon csak úgy NE csinálja meg! (defibrillátorral is lehet szívizmot mozgatni, de huzamosabb ideig nem ajánlott).
Ahogy írtam a legelején: PC tápba NEM piszkálunk bele. Amit Ti mondtok ott bele KELL piszkálni, mert, mint ahogy írjátok földfüggetlenné kell tenni az egyik tápot - azaz pont az életvédelmi részt kell benne piszkálni.
Ezért mondtam, hogy van amit nem szeretnék kipróbálni.
Kérem álljunk le ezekkel a nyakatekert dolgokkal, nehogy valaki ötletet merítsen itt ebből. Attól hogy valamit meg lehet csinálni, még nem biztos hogy meg is kell, főleg ha az erősáramú összetevőket is tartalmaz!
(Megjegyzem a laptoptápjaim - amiket fogyasztok - nem csak a vasútmodell energiaigényét szolgálták ki, hanem egy 2A-es hungarocell vágó cekászt is ez 12V 2A-t eszik. Tényleg annyit, kimértem, de két laptoptáp is kidöglött alóla, a PC táppal meg vígan vágtam a hungarocellt órákon át - sajnos fordítva kellett volna kezdeni, akkor lenne még két laptoptápom....)
Igazad van, egyszerűbb egy biztonságos kész terméket venni. Itt a vita eredete az volt, hogy egyáltalán működik-e. Működik! Annyira, hogy ipari környezetben is lehet találni terméket soros tápokkal. Akár 1500W-os kiszerelésben is. Kirchoff II. törvénye működni fog. :)
Tudod a fő gond az, hogy odáig oké, hogy otthon mindenki azt dug és oda ahova szeretne, viszont ha az itteni az kommenteken felbuzdulva valaki elkezd kísérletezni az éppen kéznél lévő dolgokkal, és nem adja ki, akkor mi lesz? Az egy dolog, hogy valaki két tökéletesen egyforma labortáppal bemutatja a mutatványt, de gondolj már bele, mi fog történni, ha a random modellező összerak két teljesen eltérő tápot (mondjuk egy kapcsolóüzemű 6V-ost, ami egy kiszuperált routeré volt meg egy FZ1-et).
Nem egyszerűbb egy állítható feszültségű laptoptápot venni, mint ezzel bohóckodni? Értem, hogy te olcsón akarod valahogy megoldani (buherálni), de ha már többen mondják, hogy itt ezt ne, akkor ne.
Anno én is kaptam kommentet, hogy az előző asztalomnál miért nem raktam dobozba a 230V-os kábelezést, és hogy nem okos dolog ezt bemutatni, még akkor sem, ha egyébként nekem jó. Tudod mit? Igaza volt annak aki írta.
Pontosan igy ahogy irod, a linkeken is szépen le is van rajzolva, és a videon is látszik ugy játszik az ember a feszültseggel és a terhellésel ahogy ép kedve tartja.
És a rövidzár védelem is tökéletesen müködik, amejik táp elöbb érzékeli a rövidzárat az fog elöbb lekapcsolni.
Már hogyne működne. Arra kell figyelni, hogy a kimenet földfüggetlen legyen és célszerű a kimenetekre egy-egy záróirányú diódát rákötni, hogy a lassabban elinduló táp a fogyasztón keresztül ne kapjon fordított polaritású tápot.
A földelést én bekötném nem játszanék vele, mivel fémházas a táp, és igy életveszélyes, mi van akkor ha véletlenül a fémházhoz ér valamelyik kivezetés, és az áram átjut a SINBE? Itt a dobozolás nem segit.
Én igy csinálnám itt van pár link, és ez a megoldás olcsobb mint az eber élete.
Igen ahogy mondod, minden müködik csak éppen kellene hozzá egy kicsit érteni,vagy ha nem ért hozzá valaki utánna kellene hogy nézzen, mielött kapásbol válaszol, és rak egy rakás minuszt.
Dehát ez van, azért örülök hogy más is probálkozott már ijen megoldással.
Mivel nálunk (kb. 90 éves a ház) a régi hálózati vezetékek miatt a földelés valószínűleg nem 100í%-os, a tápegység házat dobozba teszem, hogy véletlenül se lehessen a 230-at megérinteni.
Köszi a válaszod, igen mükidik probáld ki két 12VDC táppal vagy bármilyen kisfeszültségü táppal, ami nem életveszélyes és igen müködik, ugyan ugy adodik össze a feszültség mint az akkumulátornál, köss rá izzot vagy csak multimérrel mérd le, én a gyakorlatban sok helyen alakalmazom, mivel ipari elektonikát szervizelek, sajnos szokszor nem tudok megfelelö táphoz jutni, és ezeket a megoldásokat alkalmazom.
Ahogy STModell is írta, ez két akkunál működik. Hálózati tápegységeknél nem.
Az egészségre, és az egyéb berendezéseinkre nem ártalmas füstgenerátort a Seuthe cég készít modellvasúthoz, de az meg nem ezen az elven működik, és stabilabb füstöt ad. :-)))
Ami egy akkumulátornál működik az tápegységnél nem fog. Én nem vagyok villamosmérnök, csak egy informatikai mérnökim van, ott elég felületesen volt érintve a téma, de azért gyengeáramú rendszerekből sikerült annyi dolognak rámragadnia, hogy tudom, ez ebben a formában az minimum az életveszélyes kategória.
Tudod vannak az életben olyan dolgok, amiket NEM szeretnék kipróbálni. Ez pl pont az. :)
Annyira adja magát a dolog, de mégsem. Bocs, nem vagyok szaki, de akkor sem, még ha működne sem (pl. a rövidzárlat védelem hogyan működne? De ne... inkább ne.)
Ennyire tényleg nem vagyunk rászorulva az utána rákötött százezres elektronika halálára.
OK vettem amit irtál. Bocs hogy megkérdezem szerinted ha van két darab 12Voltos DC tápunk és sorba kötjük a kimentet a 12VDC-ét, akor szerinted nem lesz belöle 24VDC ?
a 230V-os bekötési pontjai szabadon vannak, ezeket kell valahogyan érintés védetté tenni. Például úgy, hogy egy fiókba teszed az asztal alá, vagy egy teszel rá egy fedél félét, ami a véletlen hozzáéréstől véd.
Ugyanis ezeket arra tervezték, hogy beépíted egy védett helyre. A laptop töltők, meg a hálózati adapterek meg úgy készülnek, hogy kettős védőszigetelésűek, szabadon lehetnek.
A lemezházas tápegységek esetén a hálózati bekötésnél az érintésvédelemről gondoskodni kell!
"Rendeltetésszerű" használat során a lemezházas tápegységek általában lemezcsavarokkal vannak becsavarozva egy lemezházas PC-be, amit a legnagyobb lelki nyugalommal taperász az ember. Nem hiszem, hogy nagyobb életveszélyben lennél, ha ugyanazt a lemezházas tápegységet egy fa rétegelt lemezből készült terepasztal aljára szerelnéd, és a terepasztalt fogdosnád (feltéve, hogy szándákosan nem keresel valahol egy nem földelt konnektort, vagy nem vágod el szándékosan a földelővezetéket, csak azért, hogy ne a PC, hanem a terepasztalod rázzon halálra :)
Ez a modellvasút tápok "non plus ultra"-ja, vagy High-End-je. Van benn hűtés, toroidos táp. Jó a dobozolása is! Ettől függetlenül maradok a laptoptápoknál. :)
És bakker látom ott virít Nálad is a mínusz - nem értem az embereket. Mintha baj lenne ebben a világban a jó.
Írod, hogy "A lemezházas tápegységek esetén a hálózati bekötésnél az érintésvédelemről gondoskodni kell!"
Mi a megfelelő védelem? Az a gondom, hogy elég régi a vezetékezés nálunk, és egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a hálózat föld vezetéke éles helyzetben megfelelően látná el a feladatát.
Ha a lemeztápot megfelelően szigetelő és szellőző műanyag dobozba teszem, és az egészet fi-relés csatlakozón keresztül táplálom, akkor érintésvédelmi szempontból megfelelően járok el?
Legalább az a, de inkább a c piktogramm megléte a tuti, az ilyen készülék megfelel a vonatkozó előírásoknak.
