" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
2 és fél éves unokatestvére azt a feladatot kapta tőlem (ugyancsak a kertészhorgász-nevelés keretében), hogy az oszlop körött lévő növények töve környékét enyhén árkolja körül, hogy az esővíz jobban érvényesülhessen a gyökerüknél. A földet rakja a vödörbe, hogy máshol gödröket tölthessünk föl vele. A munkát teljesen egyedül végezte el, minden további instrukció/korrekció nélkül, miután az útmutatást előzetesen, olasz nyelven megkapta. (0 napos korától kezdve kizárólag olaszul beszélek hozzá.)
Egy kis légúti megbetegedés ürügyén Budapesten élő 12 éves leányunokám nálunk tölthette az elmúlt hetet. A kiváló időjárás jó hátteret biztosított a kertészhorgász-neveléshez. A képen látható kivilugast jórészt ő metszette meg. Csak azért kellett átvennem tőle, mert egy idő után a karjai nem bírták a nehéz teleszkópos ollót.
Néhány megjegyzés az előbbi képekhez: Ápr. 2-án készültek,a téli minimum - 15 fok volt.
Nagyobb fagykár a bambuszokon volt. A gránátalmán néhány rügy és vékonyabb ág,a ciprusokon a napos oldalon kisebb perzselésszerű fagykár látszik. A kákiknál a másodhajtások főleg az erre jellemző fajtáknál ( hana-fuju,csokolatínó) majdnem teljesen elfagytak.De ennél nagyobb baj sose legyen.Ne örüljünk,ha a fánk augusztusban újra indul.
No, egy kis helyzetjelentés a Duna mellékéről az Alföldről. A kivi gyönyörűen levelesedik, szerintem semmi különös baja. A kpoaszkivik szintúgy. Ami nagyon meglepő, mind a három káki rügyezik! Tipo, Rojo, és Hana -Fuyu. Sok águk elfagyott, de maradt elég, ami hajt. A szőlők is nagyjából megvannak, a paw-paw gombjai lassan virággá változnak át, a sárgabarack elvirágzott, szilvák, őszik, meggyek, cseresznyék virágzásban, a körte is kezdi, piros bimbósak az almák. Van egy rózsaszínű áfonyám, kibélelt savanyúföldes gödörben, virágzik, de azt nemrégen vettem, csak az ideje emiatt említem.
A füge nem mutat semmit, a rozmaringnak itt is annyi. -19 volt a leghidegebb.
Rozmaringgal próbálkoztam üvegházban teleltetéssel, de még sehol sem sikerült átteleltetni. Locsolni kell télen is időnként. Van valakinek jó módszere rá?
A miénk Glialkát kapott... A szomszédot nagyon idegesítették a háza tövében nődögélő sarjak, mi sem szerettük méterekkel odébb a fű közt és a kocsibeálló réseiben.
Minden reggel elfogyasztok egy evőkanál homoktövist két kivivel. Nem nagyon rossz a homoktövis ha mézben van tartva. Nálunk egy befőttes üvegben van mézben , ha fogyogat a fagyasztóból történik az utántöltés.
Nekem 11 db van magvetésből ezért jelenleg kérdéses az ivararány. Remélem lesz néhány porzós közte, de az is lehet mind az lesz vagy mind termős. Bízom benne jövőre már megtudom a nagyobbaknak legalább a nemét, de pár bogyót is szívesen látnék rajtuk... :)
Most dolgozom, de holnap valamikor lefotózom a "fiú" és a "lány" homoktöviseket. (4+ évesek, 25 cm körüli méretben vettem őket, most kb. 4,5 méter magasak és tavaly teremtek először, kb. 2 kg gyümölcsöt. 6 lány + 1 fiú.)
A paw-pawot máris angol nyelves párosítással, ha van olyan oltógallyad ami még nem hajt. Könnyen ragad.
Én a homoktövist beoltottam láncfűrésszel. Már akkora volt mint egy jól fejlett akácfa és még addig nem jöttem rá a nemére. Kivágás után még két évig próbálkoztak a sarjai, de nem hagytam magam!
