Az újszövetségi magyarázatok értelmében Jézus a Szentlélektől fogantatott (Máté 1,20; Lukács 1,26-35; János 1,13), biológiai apa beavatkozása nélkül. De vajon hogy történhetett ez a valóságban?
Az újszövetségi Jézus története megkérdőjelezhetetlenül a legmegragadóbb és etikailag a legemelkedettebb misztériumvallásnak a fundamentuma, a benne fellelhető néhány ellentmondás ellenére is. Már a testi fogantatásának magyarázata is mesés elemekkel tarkított, ugyanis az ezzel kapcsolatos tanítások szerint nem egy biológiai apától származott, hanem kizárólagosan csak a "Szentlélektől", helyesebben kifejezve, a "Szent Szellemtől", azaz Isten által történt meg a testi fogantatása (Máté 1,20; Lukács 1,26-35; János 1,13), biológiai apa beavatkozása nélkül. Ennek értelmében a keresztény hitvilágban Jézus édesanyja, Szűz Mária néven vált ismertté, és úgymond férfi érintése nélkül került áldott állapotba. Mivel az ember Jézust Istenként tisztelik és imádják a keresztények, ezért Máriát értelemszerűen Isten anyjának tekintik.
A Mithrász-kultusz misztériumvallásának főszereplője Jézushoz hasonlóan Isten fiaként ("quod Filius Dei") "bűntelenül" született egy szűztől, akit Isten anyjának neveztek.
Az illetékesek állásfoglalása szerint Jézus születésének nem csupán az évét, de a hónapját és napját sem ismerték, ami elképzelhetetlen, ezért ezt az álláspontot inkább a Jézus személyét körülövező misztériumok védelmének tudja be az ember.
