Csak egyszer végiggondolnád, mit is jelent az, hogy a fény minden megfigyelő szerint c-vel halad, akkor rájönnél, hogy amit te valóságnak hiszel, annak köze nincs avilágunkhoz. A téridő nélkül nem tudod kezelni ezt a tényt.
Csak mellékesen megemlítném a tisztelt egybegyülteknek, hogy a specrel nélkül is külömbözhet a mozgó és az álló test hossza. Ha a a mozgó test két vége nem egyforma távolságban van a fényképezőgéptől, akkor a távolabbi végének a fotón a régebbi állapota lesz. Emiatt ha közeledik akkor hosszabnak fog látszani, ha távolodik akkor rövidebbnek. És mindennek az oka nem más, mint hogy a távolabbi vége az időben is messzebb van, régebbi állapotát látjuk.
Tehát feleslegesen folyt a vita arról hogy mi fog látszani a fényképen,nem perdöntő a se a realitás se a relativitás szempontjából.
A Taylor Wheeler könyv alapvető tévedéseket tartalmaz. Már én is írtam itt példát erre.
"Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről."
Ez egy értelmetlen mondat. A fizika ugyanis terészettudomány, szemben a matimatikával. Egy fizikai elméletnek az elméleten belülről kell választ adni a valóság és az elmélet kapcsolatára, hiszen mint természettudományos elméletnek magáról a természetről, vagyis a valóságról kell szólnia. Abban egyébként igazad van, hogy a specrel nem teljesíti ezt a feltételt.
"Más kérdés, hogy ha annyi erőfeszítést sem tesz, hogy megértse, mit jelent a specrelben az egyidejűség és annak relativitása, akkor aligha tudja ennek a valósággal való kapcsolatát felderíteni."
Ha valaki valóban veszi a fáradságot, és végiggondolja Einstein gondolatmenetét az egyidejűség relativitásáról, akkor rájön, hogy az egyidejűség nem lehet relatív, vagyis nem lehet megfigyelőfüggő. Egyrészt, mert a megfigyelők csak érzékelik az eseményeket, nem hatnak vissza rájuk. Másrészt, mert Einstein gondolatmenete hibás, ami könnyen kimutatható.
Én arra tippelek, hogy Holden csak azért bírálja olyan kitartóan a modellt, mert nem értette meg. Valami teljesen hibás dolgot képzel a modell helyébe, és azt támadja. Ha esetleg egy könyvből vagy vitából esetleg mégis megértené, akkor valószínűleg megváltozna a véleménye.
Persze ennyi év után eléggé kicsi a valószínűsége, hogy pont most értené meg.
Egy dolog az elmélet pontosságának ellenőrzése a valósággal összevetve és egy másik dolog az elmélet és a valóság kapcsolatának jobb megértése.
Ha például ezerszer pontosabban megmérem az időlassulást, akkor tudom, hogy az eddig bizonyítottnál pontosabb az elmélet, de semmivel sem tudok többet arról, hogy hogyan és miért működik.
"Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről."
Ekkor viszont az eddig elvégzett kísérletekre kellene koncentrálnia, amiből szép számút találhat a szóban forgó könyvben. Nekem pl. nagyon izgalmas volt a D.Sadeh kísérlet tanulmányozása (98. feladat), ami a fény sebességének állandóságára vonatkozott.
"Ha tényleg megérteni akarod, akkor szerezd meg és olvasd el a Taylor-Wheeler könyvet (kapható)"
Holdennek nem ez a baja. A Taylor Wheeler-ből lefgfeljebb azt érthetné meg, hogy mit mond a specrel. Azt szerintem elhiszi, ha nem is érti, hogy ezt mondja a specrel, ez következik a kiinduló feltevéseiből.
Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről.
Más kérdés, hogy ha annyi erőfeszítést sem tesz, hogy megértse, mit jelent a specrelben az egyidejűség és annak relativitása, akkor aligha tudja ennek a valósággal való kapcsolatát felderíteni.
A kérdésedre adható válasz lényegét már eddig többen mások is összefoglalták. Lásd pl. mmormota 27147, vagy egy mutáns 27225, 27228 hozzászólásait. Ezek mindegyike arra az egyszerű tényre utalt, hogy az utazó szerint megállapított földi "óra ugrás" abból ered, hogy a fordulópont más-más rendszerből vizsgálva más-más földi eseménnyel egyidejű. Ezt az idézetteknél jobban elmagyarázni én már nem tudom. Neked kéne arról nyilatkozni, hogy ezt miért nem érted, nem pedig mindíg más megközelítésben feltenni lényegében ugyanazt a kérdést. Ha tényleg megérteni akarod, akkor szerezd meg és olvasd el a Taylor-Wheeler könyvet (kapható), és annak 49. feladata alapján hajlandó vagyok erről tovább vitatkozni, ha nem, akkor ezt a témát én részemről lezártam.
A specrel nagyon egyszerű valami, átlátom, kb annyi problémám van vele, mint a Pitagorasz tétellel. Ha valaki félreért valamit, akkor szokta hinni, hogy valamit rosszul írtam, vagy nem jól látom stb.
"magad is jobban fogod érteni" ezt az ego -t :) rajz megvolt, azt próbáltam vázolni hogy használd fel a fény "abszolut terjedését" valamint a pontok lokális abszolut egybeesését a tényleges kontrakció elemzéséhez világosan ki fog tünni hogy a konrakció se függ kevésébé a gyorsítástól mint maga a dilatáció az ikerparadoxonnál s nem kell a "Dubois féle" merevtest problémába menekülni a paradoxon tárgyalása során :) világos ha nem abszolut merev testtel számolunk akkor a bogárnak igy is úgy is annyi de a kontrakció világosan értelmezhetó egy foton/fényhullám terjedése során mégpedig a fényhullám lokális észlelése során a másik rendszer lokálisan egybeeső ponjai regisztrálásával ha ezt megérted akkor nem fogsz majd a gyorsítást figyelmenkívül hagyva 2 nemugyanazon (gyorsítási) folyamat eredményeinek összehasonlításával merevtestproblémára és "addigvizsgálhatóságra" hivatkozni
Már néztem azt az oldalt nektek nem tűnt fel semmi rajta meg a leirásban sem?
A fény mindig egy fényévnyi utat tessz meg egy év alatt .
Ha valaminek a sebessége 0.8 c akkor 0.8 fényévnyi utat tessz meg 1 év alatt.
A klaszikus fizika szerint 5 év alatt éri utól az első villanás nem 3 év alatt .
Magyarázd elnekem légyszi milyen sebességeket akarsz összeadni és mivel ?
Az A-nak nincs sebessége , a fény meg csak információ továbitó .
A B sebessége akkor most A-hoz képest 0.8 c vagy a fény sebességnek a 0.8 szerese?
Van egy rendszered A rendszerét vizsgálod ha abban mozog B 0.8 c-vel akkor az az első év leteltekor már 0.8 fényévnyi utat tessz meg A rendszerében .tehát A ból nézve A fényével számolva 5 év alatt éri utól az első villanás és ekkor B 4 fényévnyire távolodott el A-tól.
Jobban jársz ha elolvasod egybefüggően, mi a specrel. Ha elekadsz, szívesen segítek én is, más is. Sokkal hatékonyabb, mint ha kérdésekre adott válaszokból próbálod összerakni az egészet.
Párszor leírtam. Két részre érdemes bontani a dolgot.
A világunk történetesen olyan, hogy Minkowski geometriával lehet jól modellezni. Hogy miért, nem tudjuk. Az, hogy nem tudjuk, nem különösebben meglepő. Ha euklideszivel lehetne, azon kevesebben csodálkoznának, de miért is? :-)
Ezen a geometrián belül pedig már nyilvánvaló, hogy miért lesz fiatalabb az egyik iker. Ehhez persze meg kell ismerni a specrelt, ami középiskolás matematikával és némi matematikai érzékkel egy délutántól egy hétig terjedő idő alatt kényelmesen megtehető, érzéktől függően. Van, aki sose érti meg, pech.
Te a hozzászólásaidból láthatóan egész egyszerűen nem tudod, miről beszélsz, szemlátomást sose olvastál el ilyen tárgyú fizikakönyvet, vagy ha igen, nem értetted meg.
Ami szimetrikus az a megtet ut az van szimetrikusan ábrázolva . Mint Gezo is irta a beérkezett impulzusok számlálásából nem lehet a forrás idejére és annak menyiségére következtetni .
Az a pontból a b pontba haladhatsz az egyenesen és az iven is az SR szerint hogy alakulnak az idő változások a két utvonalon , de rajzolhattam volna háromszüget is .
Einstein szerint hurok az időben .
1. hogy kell kiszámitani a sebességét az iven haladónak hogy találkozzanak a b pontban .
