"Például x és x' között a Lorentz trafóban tényezőként egy 1/gyök(1-unégyzet/cnégyzet) szerepel az általam levezetett képletbe ugyanez a tényező gyök(1+unégyzet/cnégyzet)/(1-unégyzet/cnégyzet) -nek mutatkozik. Az időkoordinátáknál is hasonló eltérés mutatkozik. "
VALAKI SEGÍTSEN: Lassan befejezem a Lorentz trafó boncolgatását, szeretnék most már áttérni a téridőre. Az a bajom, hogyha megpróbálom levezetni a téridőn x', t' és x, t közti kapcsolatot nem jön ki a Lorentz transzformáció. Pontosabban majdnem kijön, csak egy konstans tényezőben különbözik egymástól a kettő. Elszámoltam? Vagy mégsem? Például x és x' között a Lorentz trafóban tényezőként egy 1/gyök(1-unégyzet/cnégyzet) szerepel az általam levezetett képletbe ugyanez a tényező gyök(1+unégyzet/cnégyzet)/(1-unégyzet/cnégyzet) -nek mutatkozik. Az időkoordinátáknál is hasonló eltérés mutatkozik.
"Azt is lehetne mondani szemléletesen, hogy a fény közegben terjed. "
Valószínűleg igazad van. De abban a kérdésben megoszlanak a vélemények, hogy mi ez a közeg. A régi éter nem lehet, mert akkor az MM kísérletnek ki kelett volna mutatni.
Én az áramló DVAG-ban sem hiszek. De van saját elképzelésem, ami összhangban van a kísérletekkel.
Légyszíves magyarázd el, hogy miért. Én tőled is szívesen tanulok. Ha el tudod magyarázni érthetően, akkor elfogadom.
Egyébként elfelejtettél válaszolni egy korábbi kérdésemre: ki, mikor mérte a fény sebességét a Földhöz képest mozgó renszerben. Vagy talán nem is volt ilyen mérés szerinted sem? Ha viszont nem volt ilyen, akkor miért tény az hogy minden mozgó megfigyelő ugyanazt a c sebességet méri? Honnan tudjuk, ha nem voltak ilyen mérések?
Mmormota azt nem értem hogy minek számoltok transzformációval az A rendszerében , azt sem értem hogy ki állapitotta meg a B sebességét ha A állapitottta meg akkor annyi amennyi és kész vagyis 0.8 "c" -vel megy és 6 év alatt 4.8 fényévnyi utat tesz meg .
Ha most az SR. transzformált adataival számolsz hogy lessz ebből csillagközi utazás el kellene dönteni végre mire használod a transzformációkat az időre , a távolságra ,
a sebességre , a megtett útra ?
Csak egy a biztos a fény sebességét nem érinti a matematikai csűrés csavarás.
..a fénysebesség függetlensége a fényforrás sebességétől, valóban kísérletileg bizonyított tény.
Úgyvan. Azt is lehetne mondani szemléletesen, hogy a fény közegben terjed. S ha kicsit magam felé hajlik a kezem akkor ez a közeg a DVAG. Ebben a közegben a fény terjedési sebessége a földön mérve vízszintes irányban (!!!) = c.
Másik irányban sosem mérték, de lefelé méri a GPS, ekkor v = c + 200 km/s. Azért mondom, hogy sosem mérték mert a nem vízszintesen végzett méréstípusok messze nem elég pontosak a pár száz km/s -os eltérések kimutatásához, kivéve a GPS.
axied 27271: És akármennyire is kerek önmagában, a valósághoz a specrel és az áltrel van távolabb... A relelm csak a látszathoz van közelebb, ahhoz elég közel van.
Az előző hozzászólásodban azt írtad, hogy minden megfigyelő c-nek méri a fény sebességét.
Most pedig azt írod, hogy a fény sebességéhez nam adódik hozzá a fényforrás (vagyis a csillag keringési sebessége).
Ez két teljesen különálló probléma. A kettőnek a valóságban semmi köze sincs egymáshoz. Csakis a specrel tankönyvekben van összemosva a két dolog. Hogy miért?
Azért, mert a fénysebesség függetlensége a fényforrás sebességétől, valóban kísérletileg bizonyított tény. De ebben semmi újdonság nincs, mert ez minden hullámjelenségnél így van. A hangnál is. Ez mindössze annyit bizonyít, hogy a fény hullámként terjed.
Azt azonban semmiképpen nem bizonyítja, hogy minden megfigyelő ugyanazt a fénysebességet méri. Egyébként ezt Jánossy Lajos részletesen kielemezi, ha gondolod kikeresem neked, hogy melyik könyvében, hányadik oldalon. Ő szerinte sincs a két dolognak köze egymáshoz.
Nézd meg a kettőscsillagok spektrumát. Ha hozzáadódna a fény sebességéhez a csillag keringési sebessége, és az egyikről nagyobb sebességgel jönne a jel, akkor nem azt látnád amit a műszerek kirajzolnak, hanem valami összevisszaságot.
"...minden mozgó megfigyelő a sebességétől függetlenül c-nek méri a fény sebességét."
Ez nem tény, mert ezt semmi sem bizonyítja. Ilyen mérések nem léteznek. Egyetlen mérés van csak, amit a Földről végeztek.
Ha tudsz olyan mérési eredményekről amikor nem a Föld rendszerében mérték a fény sebességét (hanem pl. a Földhöz képest mozgó hajón, vonaton, repülőn, űrhajón, vagy egy másik égitesten), akkor írd le légyszives.
Írd le, hogy mikor, ki végezte, milyen eredményt kapott, mennyi volt a hibahatár.
És, ki is hozta elő ezt az egész fényképezés dolgot? Az itteni "specrelellenzék" még az egyenesvonalú egyenletes mozgás során fellépő relativisztikus effektusokat sem érti, de máris a gyorsuló mozgások fényképezésével szeretne foglalkozni...
"...specrel nélkül is külömbözhet a mozgó és az álló test hossza. Ha a a mozgó test két vége nem egyforma távolságban van a fényképezőgéptől, akkor a távolabbi végének a fotón a régebbi állapota lesz. Emiatt ha közeledik akkor hosszabnak fog látszani, ha távolodik akkor rövidebbnek. És mindennek az oka nem más, mint hogy a távolabbi vége az időben is messzebb van, régebbi állapotát látjuk."
Ez tökéletesen így van, én már többször leírtam. Örülök, hogy a vakok között van néhány látó.
"Tehát feleslegesen folyt a vita arról hogy mi fog látszani a fényképen,nem perdöntő a se a realitás se a relativitás szempontjából."
Ez is pontosan így van, de a specrelhívőknek ez egy jól bevált fegyvere. Mellékvágányra viszik a vitát, amikor olyasmivel kerülnek szembe, amiről nem mernek, vagy nem akarnak beszélni, mert nem illik bele az Einstein féle elméletbe.
Csak egyszer végiggondolnád, mit is jelent az, hogy a fény minden megfigyelő szerint c-vel halad, akkor rájönnél, hogy amit te valóságnak hiszel, annak köze nincs avilágunkhoz. A téridő nélkül nem tudod kezelni ezt a tényt.
Csak mellékesen megemlítném a tisztelt egybegyülteknek, hogy a specrel nélkül is külömbözhet a mozgó és az álló test hossza. Ha a a mozgó test két vége nem egyforma távolságban van a fényképezőgéptől, akkor a távolabbi végének a fotón a régebbi állapota lesz. Emiatt ha közeledik akkor hosszabnak fog látszani, ha távolodik akkor rövidebbnek. És mindennek az oka nem más, mint hogy a távolabbi vége az időben is messzebb van, régebbi állapotát látjuk.
Tehát feleslegesen folyt a vita arról hogy mi fog látszani a fényképen,nem perdöntő a se a realitás se a relativitás szempontjából.
A Taylor Wheeler könyv alapvető tévedéseket tartalmaz. Már én is írtam itt példát erre.
"Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről."
Ez egy értelmetlen mondat. A fizika ugyanis terészettudomány, szemben a matimatikával. Egy fizikai elméletnek az elméleten belülről kell választ adni a valóság és az elmélet kapcsolatára, hiszen mint természettudományos elméletnek magáról a természetről, vagyis a valóságról kell szólnia. Abban egyébként igazad van, hogy a specrel nem teljesíti ezt a feltételt.
"Más kérdés, hogy ha annyi erőfeszítést sem tesz, hogy megértse, mit jelent a specrelben az egyidejűség és annak relativitása, akkor aligha tudja ennek a valósággal való kapcsolatát felderíteni."
Ha valaki valóban veszi a fáradságot, és végiggondolja Einstein gondolatmenetét az egyidejűség relativitásáról, akkor rájön, hogy az egyidejűség nem lehet relatív, vagyis nem lehet megfigyelőfüggő. Egyrészt, mert a megfigyelők csak érzékelik az eseményeket, nem hatnak vissza rájuk. Másrészt, mert Einstein gondolatmenete hibás, ami könnyen kimutatható.
Én arra tippelek, hogy Holden csak azért bírálja olyan kitartóan a modellt, mert nem értette meg. Valami teljesen hibás dolgot képzel a modell helyébe, és azt támadja. Ha esetleg egy könyvből vagy vitából esetleg mégis megértené, akkor valószínűleg megváltozna a véleménye.
Persze ennyi év után eléggé kicsi a valószínűsége, hogy pont most értené meg.
Egy dolog az elmélet pontosságának ellenőrzése a valósággal összevetve és egy másik dolog az elmélet és a valóság kapcsolatának jobb megértése.
Ha például ezerszer pontosabban megmérem az időlassulást, akkor tudom, hogy az eddig bizonyítottnál pontosabb az elmélet, de semmivel sem tudok többet arról, hogy hogyan és miért működik.
"Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről."
Ekkor viszont az eddig elvégzett kísérletekre kellene koncentrálnia, amiből szép számút találhat a szóban forgó könyvben. Nekem pl. nagyon izgalmas volt a D.Sadeh kísérlet tanulmányozása (98. feladat), ami a fény sebességének állandóságára vonatkozott.
"Ha tényleg megérteni akarod, akkor szerezd meg és olvasd el a Taylor-Wheeler könyvet (kapható)"
Holdennek nem ez a baja. A Taylor Wheeler-ből lefgfeljebb azt érthetné meg, hogy mit mond a specrel. Azt szerintem elhiszi, ha nem is érti, hogy ezt mondja a specrel, ez következik a kiinduló feltevéseiből.
Inkább az elméletnek a valósággal való kapcsolata érdekli, arra pedig nem kaphat választ az elméleten belülről.
Más kérdés, hogy ha annyi erőfeszítést sem tesz, hogy megértse, mit jelent a specrelben az egyidejűség és annak relativitása, akkor aligha tudja ennek a valósággal való kapcsolatát felderíteni.
A kérdésedre adható válasz lényegét már eddig többen mások is összefoglalták. Lásd pl. mmormota 27147, vagy egy mutáns 27225, 27228 hozzászólásait. Ezek mindegyike arra az egyszerű tényre utalt, hogy az utazó szerint megállapított földi "óra ugrás" abból ered, hogy a fordulópont más-más rendszerből vizsgálva más-más földi eseménnyel egyidejű. Ezt az idézetteknél jobban elmagyarázni én már nem tudom. Neked kéne arról nyilatkozni, hogy ezt miért nem érted, nem pedig mindíg más megközelítésben feltenni lényegében ugyanazt a kérdést. Ha tényleg megérteni akarod, akkor szerezd meg és olvasd el a Taylor-Wheeler könyvet (kapható), és annak 49. feladata alapján hajlandó vagyok erről tovább vitatkozni, ha nem, akkor ezt a témát én részemről lezártam.
A specrel nagyon egyszerű valami, átlátom, kb annyi problémám van vele, mint a Pitagorasz tétellel. Ha valaki félreért valamit, akkor szokta hinni, hogy valamit rosszul írtam, vagy nem jól látom stb.
