Hát (nem kezdünk háttal mondatot) ez a vár is azok közé tartozik amikről még nem hallottam. Akárhogy is nézem, ennek a topiknak a szinvonala sokkal magasabb, mint más hasonlóaké. Ez valóban politika-mentes, nem csak mondják. Nem hátrány.
Szerintem azért látványosabbak a lovagvárak, mert ott még az volt a kívánalom, hogy minél messzebbről lehessen látni őket és megremegjen a térde a népnek a látványtól.
Na pont ez jutott nekem is tegnap eszembe, csak nem tudtam gép elé ülni ezt megvitatni veletek.
Ugye a vár szót használjuk pl. utóbbi időben kitárgyalt Tokaji és Komáromi várra.
Érdekes a Monostorit pedig erődnek nevezik már.
Wikipédia szerint is a vár fogalma:
A vár védelmi célból emelt olyan erődítmény, amely egy helyen koncentrált megerősített épület, vagy épületcsoport. Bár a köznyelvben az erődített városokat, övvárakat és erődrendszereket is várnak nevezik, de a fogalom alapvetően a katonai célból épített, kompakt védelmi pontokat jelöli.
Bár a köznyelvben az erődített városokat, övvárakat és erődrendszereket is várnak nevezik,
Nem tudom, hogy vagytok vele, de nekem ezek a Komáromi meg hasonló épületek, nekem nem várak hanem inkább erődök.
Nem is szeretem őket.
Nekem a vár a középkori lovagvárak.
Azokhoz olyan jó érzés elmenni látva azokat hatalmas falakat, bástyákat, felvonóhidakat, stb.
Belegondolni abban az időben micsoda erőfeszítés volt a köveket kitermelni, odavinni, beépíteni.
Vagy magát a csatákat amikor nem voltak ágyúk, igaz voltak hajítógépek de azok nem voltak olyan hatékonyak mint az ágyúk, milyen lehetett egy lovagvár elleni csata.
Ha a török korban micsoda emberveszteségek voltak, akkor abban az időben milyen lehetett. (Sokszor ezért is választották a kiéheztetést inkább, mint az ostromot)
Ott van Konstantinápoly 3 falrendszere, amit az ágyúval tudtak csak ledönteni.
Addig több száz évig védte a várost, még dzsingis kán is elhúzott onnan hagyta a várost látva a falakat.
Aki szeret fényképezni, nagyon szép fotokat lehet készíteni róluk, van egyfajta hangulata akár épek ezek a várak akár romok.
Nekem ezek az "erődítmények" lapos, földsáncos, kazamatás vmik egyáltalán nem sorolnám várak közé.
Tudom, hogy az akkori hadtudomány ezt kívánta meg mert így lehetett legjobban védekezni az ágyúkkal szembe, de nekem ezeknek az épületeknek nincs hangulata.
Nem úgy mint a kövekből, hegyekre, dombokra épült lovagváraknak.
Azokra ha ránéz az ember ott a sziklákon magasodva ámulatba ejti az embert.
Nekem ez a véleményem.
Hasomlóan mint Nagyon Várbarát, török idők után nem szeretem a hadászatot.
Már török korban lévő "erődítményeket se szeretem,meg a lőfegyvereket sem annyira"
Számomra egy harcos tudása nem mutatkozik meg lőfegyvernél.
Íj, kard ez a harcos fegyvere.... ahogy anno a szamurájoknál is tartották.
Ezen fegyverek használatánál mutatkozik meg a harci tudás.
Szerintem a középkori várak is megtervezettek. Mivel kevesebb munkaerő és technika állt rendelkezésre, ezért jobban kellet alkalmazkodniuk a természeti adottságokhoz. Ez nehezebb lehetett, mint a modern erődépítésnél figyelembe venni a technikai lehetőségeket. Ha jobban belegondolok, akkor a modern korban kompromisszumot kellett találni a jövőbeli lehetséges (még nem ismert) követelmények, a pénz és a technika adta lehetőségek között. A középkorban 100 év alatt nem fejlődött annyit a technika mint a XX. században 10-20 év alatt. Szerintem azért látványosabbak a lovagvárak, mert ott még az volt a kívánalom, hogy minél messzebbről lehessen látni őket és megremegjen a térde a népnek a látványtól.
Igazad volt, a homokhegy már ott volt, a 48-49-es szabadságharc alatt kezdték földsáncokkal megerősíteni. De térjünk vissza az ostromaira. Abban én csak olvasó leszek.(lehetek)
Lehet, hogy igazad van. Minden esetre ez egy olyan vár aminek a falai nem fölfelé hanem lefelé épültek és a védők nem a fal tetején hanem a fal két oldalán harcoltak.
a "Csillagerőd" /korábbi Szent Péter palánk/ mellé két másik erődöt is terveztek építeni. Egyet a koppánymonostori Homokhegyen, egyet pedig a Nagyigmánd felé vezető út mellett, Komárom déli kijáratához.
A koppánymonostori Homokhegy elnevezés alapján az én logikám azt diktálja, hogy ott már volt egy természet által összehordott homokhegy. Tehát azt a magaslatot nem emberek, hanem a természet hozta létre.
Nem volt veled gondom általában véve. El kell fogadni, hogy ahány ember, annyiféle nézőpontot képvisel, akár a középkori várak témakörében is. Szerencsére nem a vár fokán nézünk egymással farkasszemet, mint védő és támadó, hanem csak a monitor mögül töprenkedünk a régiek viselt dolgairól. Komolyan írom le, hogy örülök a megjelenésednek a váras Topikban, már nagyon kellettek az új hozzászólók.
Most ki is kérném a véleményedet az alábbiakban.
Ha rajtam múlna, akkor a komáromi Öregvárat visszaállítanám a nagy ostromának, vagyis az 1594-es helyzetének megfelelően. Akkoriban a vár nyugati bástyái előtt mély vizesárok húzódott keresztbe. A Dunából most is lehetne belé vizet engedni, persze előtte kiásva az árkot ismét. Rajta fahíd ívelne át, nagyon látványossá tenné a várkaput.
Napjainkban a vár bástyáit és falait vastag földtöltés fedi, amelyet még a monarchiás időkben hordtak rá, hogy védjen az akkoriban alkalmazott robbanó lövedékektől. Nos, én azt a földtöltést lehordatnám a tetejéről, hogy úgy legyen, mint a XVI. században. A bástyák tetejére ismét ágyúkat állítanék.
Tehát az Öregvárat így hoznám ismét a XVI. századi állapotába. Mit gondolsz erről a tervről?
Neked sokkal nagyobb a tényeken alapuló ismereted mint nekem. Amikről én írok azokkal csak az érdeklődést szeretném fokozni. Ezek szerint túl sok volt belőlem, majd visszafogom magam.
Persze, de ez is a Komáromi várhoz tartozik. Figyelem felkeltő érdekességnek szántam, ha valaki arra jár és megteheti akkor ne hagyja ki. Mint ahogy érdekesség - ha jól tudom - , hogy a monostori erőd dombját is úgy építették.
Az általad berakott térképrészletnek kétszer akkora területet kéne mutatni, mert kb. ott van. 4,5km-re az Igmándi erődtől nagyjából D-DNY-ra. Én csaltam, mert léptékvonalzóval mérem távolságota monitoron.
Érdekes, figyelemfelkeltő cikk. Gyanúm szerint ezt az 1849-es hevenyészve emelt császári erődöt már nem vonták bele a későbbi, tartós anyagokból felhúzott erődrendszerbe. Legalább is az én XIX. század végi térképemen nem ábrázolják. A mappa felső szélén az Igmándi-erőd látszik.
Bocsánat! Most nézem, hogy én is elrontottam a hadmérnöki alaprajz készítési idejét. Mivel szerepel rajta az Újvár, így természetesen nem XVI. hanem XVII. századi {1664 utáni}.
A régebben kitárgyalt Tokaj és a mostanában a Topik műtőasztalán szereplő Komárom várainak közös jellemzője, hogy mindkettő folyóvizekkel határolt erősség. De azt is észrevettem, hogy az elmúlt évszázadokban azok a folyók jelentősen átalakították a várak környezetét is. Mert ha jól nézem, akkor Tokajnál a Tisza, míg Komáromnál a Vág folyó terített le olyan nagy mennyiségű hordalékot, ami által megváltozott a várak erősen környéke.
A komáromi erődrendszer tanulmányozása során egy oda nem illő, kezdetben magányosnak tűnő újkori erődre figyeltem fel a várostól délre eső Herkály-pusztától délkeletre, az ún. Ulánus-temető közelében:
Ugyanezt az erődöt a kataszteri térkép egy 1848/1849-es csatajellel mutatja:
Jelenleg egy kis erdőfolt takarja. Régebbi légifotón még tisztább volt a terület:
Minden bizonnyal ma is jó és mérhető állapotban van. Ezek után felmerül a kérdés, vajon mikor, milyen céllal és kik építhették? A választ a Hadtörténelmi Térképtár G I. h 185/239. számú térképe adja meg:
A császári-királyi csapatok által 1849 nyarán – a magyar honvédek által védett erődrendszer ostromakor létesített redoutok egyikéről, a 10-es számúról van szó (a Puszta Herkaly felirat H betűje fölött).
A csata jelzése sem véletlen! 1849. augusztus 4-én Klapka tábornok csapatai az erődrendszerből kitörve szétkergették a Joseph Barco vezérőrnagy vezette ostromlókat. Ez volt a szabadságharc utolsó jelentős magyar győzelme!
(érdekes volna a többi nyolc – “osztrákok” által épített ellen-erődöt is kinyomozni – bár a térképek alapján csak ez az egy maradt fenn korunkig)
Magam a magyar várak és erődök aktív korát 1878-ig, a boszniai okkupációig és Új-Orsova (Ada Kaleh) “visszafoglalásáig” számítom. Nagyjából akkor fejezték be a komáromi erődrendszer építését is. Maga a budai vár is 1875-ig volt katonai használatban. A 19. század emlékeit éppen úgy védelemben kellene részesíteni, mint a mostanság “régészeti korúnak” tekintett 1711 előtti objektumokat.
Végignéztem a többi 9-et, kezdve a Duna-parti Pozsonyi-kaputól. A legtöbbet használják valamilyen célra {étterem, borozó, disco}, de akad amelyik eléggé romos, bozótos. Mindenképpen egységesen kellene az illetékeseknek gondolkozniuk a komáromi erődök védelméről, a kíváncsi várbarátoknak való méltó bemutatásáról. Ha legközelebb arra visz a szerencsém, szeretném végigjárni őket.
Köszönöm szépen ezt a komáromi metszetet, még nem ismertem. De nem lehet XVI. századi, mert akkor még csak az Öregvár emelkedett a Duna és Vág folyók torkolatánál. Az Újvárat a közeli hadászati jelentőségű Érsekújvár erődvárosának török általi elfoglalása után húzták fel először nagy sietve palánkból, majd utána átépítve téglával. Tehát az a metszet XVII. századi, valamikor 1664 után készítve.
Amikor Komáromban jártam,a 2 nap alatt az Öregvárat {az Újvár még laktanya volt}, valamint a magyar oldali Monostori-erődben és az Igmándiban jártam. A Csillagerődben emlékezetem szerint italdiszkont üzemelt.
a mezőn néhány egészen kisméretű füves domb... ezek rejtett lőállások...
Be tudnád jelölni ezen a XIX. századi térképen? Ha nem eléggé kivehető, akkor sacc. / kb.-re, és újra küldöm annak a területnek a nagyítását.
A X. sz. erődőt meg is találtam a Google-n, az M1 kijárattól kb. 350 fokra kb. 3000m távolságra van. Miután ez a X. legalább kilenc hasonlónak kellett léteznie.
Nem tudom, hogy észrevették-e az Urak, hogy ha az 1. út felől megyünk Komáromba akkor a mezőn néhány egészen kisméretű füves domb van. Legalább is 10 éve még voltak. Ha visszafelé jövünk, akkor látni lehet, hogy ezek rejtett lőállások, innen lehet az ellenséget hátba lőni. Miután ezek a lőállások nem nagyok nem jósoltam volna hosszú életet a védőinek háború esetén. Miután messze vannak a vártól nem gondolnám, hogy alagút vezetne odáig. Akit ide vezényeltek az vagy győzött, vagy meghalt. Esetleg megadta magát (ha sikerült).
Tőlem rendben, de akkor szaggassuk szét, tárgyaljuk ki Komárom erődjét! :-)
Jártál már ebben a Duna-parti városban? Ha nem, akkor is elég bőséges információt tehettem közzé, hogy kialakuljon róla a véleményed. Bármilyen témakört felhozhatsz Komárom kapcsán: Öregvár, Újvár, erődök, várostrom és várvédelem... stb.
Cserébe te dobhatod be a következő várat a Topik műtőasztalára.
Mivel az 1711-es szatmári békekötés utáni hadtörténeti korszakok már nem képezik részét az érdeklődési területemnek, a komáromi erőd további históriáját csak néhány képpel illusztrálnám. De meggyőződésem, ha valaki a szép idő beköszöntével Komáromban tervez eltölteni akár 1 hetet is, minden napra találhat magának bejárható erődítményt.
Rengeteg érdekességet találni a komáromi erődrendszerről. Íme egy csokorra való:
