En is majdnem elkovettem ezt a hibat. Meg is vettem a 300l tartalyt. De nem kotottem be egybol, atfolyos melegviz volt az elejen. Aztan amikor belattam hogy nem lesz napkollektorom vettem egy 120l tartalyt. (az a 220ezer amit szamolgatsz az mire fent lesz a teton drain back tartallyal, csovezessel az inkabb 300+, evi mondjuk 8 honapban valtja ki a gazt, elofizetesi dij marad es meg aramot is fogyaszt)
1. Sellőkkel élek. :) Legtöbbször négyen, de vannak napok hogy öten fürdünk olykor naponta többször is.
2. Nem hatékony egy 300 literes puffertartályt úgy tartani, hogy az alsó hőcserélő csőkígyóba táplál be a gázkazán. :)
Most azon töröm a fejemet hogy a komplett napkolis rendszerhez csak a kb. 200 eFt-os 30 csöves kollektor és a 20 eFt-os vezérlőegység hiányzik (+ 10-20 eFt-os szerelőkeret). Lehet inkább ezt a projectet befejezem. Tudom nem hatékony és a napelem jobb választás lenne. :)
Így a koli az alsó hőcserélőbe kerülne bekötésre és a felső csőkígyón keresztül fűtene csak a kazán. Legalább felét meg lehetne talán fogni a HMV költségének.
"Itt korábban azt javasolták, hogy "vágd meg"/tágítsd ki egy kicsit a rést, ÉS közé PUR-hab. A nem dagadósból !"
Vastag hab esetén az EPS rugalmassága valószínűleg lehetővé teszi azt, hogy a habpisztoly vas csövét (ferdén oldalazva) belenyomjuk akár egy 1 mm-es résbe is
és a csövet a falhoz közel jól megmarkolva végighúzzuk a résben, miközben a másik kézzel finoman adagoljuk a habot.
A vékony cső szorításától a kéz elgémberedhet egy idő után, ezért a csőre barkácsolnék valami vastagítást ezen művelet idejére.
Vagy tíz éve találkoztam hasonló szigetelőlappal is. Az EPS táblák kb 20x40 centiméteresek voltak, többféle vastagságban (6-8-10 centi), lépcsős élkiképzéssel. Az érdekesség, hogy az EPS felületére rá volt gyártva egy kb 3 mm vastag egészen finomszemcsés, leginkább a mészhomok téglára emlékeztető nemesvakolat, szépen 45 fokban lecsapott élekkel. A kereskedő a kezembe nyomott egy tenyérnyi mintadarabot is, évekig göngyölgettem aztán valahol elveszett.
Gondolom a ragasztásnál sokkal jobban kell ügyelni, hogy a lapok között ne legyen rés, és a külső felületük síkban legyen, talán emiatt nem terjedt el, mert egyébként nagyon mutatós volt.
***
A szigetelést terhelő legnagyobb erő egyébként nem a glett + nemesvakolat, hanem ócska időben a szél szívó ereje (Bernoulli-egyenletből). Nem tudom mi ennek a rendes neve, nem merem szélnyírásnak nevezni.
Szerintem jó a kőzetgyapot is a résekbe, vagy bármi, ami jó hőszigetelő, és tapad hozzá a ragasztó. Hogy a gumipasztának megvannak-e ezek a tulajdonságai, abban nem vagyok biztos.
Veszel nem dagadó purhabot (pl. tytan styro 753), hozzá egy pisztolyt, és végignyomkodod az összes rést. Én gyakorlatilag mindenhová nyomtam, oda is, ahol nem volt rés (benyomtam a pisztoly csövét), de ez csak amolyan mánia...
Vágj vékony, lapos forgácsokat a szigetelőtáblák hulladékából, és dugd be a rések közé. Ami kilóg a falsíkból, azt le lehet vágni vagy törni. Kicsit időigényes munka, de jobbat nem tudtam kitalálni, én így csináltam.
Senkit nem akarok szabálytalanságra rábeszélni, de én a saját házamon, saját felelősségemre nem ragasztottam üveghálót a nagy falsíkokra. Csak a sarkokon (2 m magasságig) és az ablakok körül használtam élvédő hálót. Az üvegháló és annak a vakolata a hőszigetelés legnehezebb része, és mindez a fal és a hab közötti ragasztást terheli.
Egy bekerített telken álló ház fala nincs kitéve olyan mechanikai erőszaknak, ami indokolná a vastagabb védőréteget. Háló és vakolás helyett csak ecsettel kentem be a szigetelő lapokat híg ragasztóval, erre már csak a festék jött. Mindez egy telet már átélt, sérülés sehol.
Vannak más, hasonlóan egyéni megoldásaim is, de egyszerre csak ennyit mertem leírni.
A 60172 képei megnyugtatnak, a hálózás kivételével mindent így csináltam.
b38-as falazatra vettünk 10 cm eps-t..Ahogy felragasztottuk,néhány hab között nem tudtuk eltüntetni a vékony kb 0,5-1mm es légréseket..mivel kenjük vagy tömjük ki ezeket a vékonyka hézagokat??Köszönöm a segítséget
Itt már kimaradt a lezárás fent, viszont körbe vannak kenve a lapok (úgy ahogy). Egyébként "kiugró" betonkoszorú van tehát azok nem tud átmenni a hab csak körbe.
A szürke hab Fischer. Bár ezzel a pur hab fújkálással is fenntartásaim vannak mert ez csak a felső néhány centire megy be a lapok közé, tehát nem 12 cm vastag.
Van nekik vágóasztaluk csak hanyagul bánnak a lapokkal, minden sarkát leverik.
Ez a dűbelezés is viccel mert 5 dűbelből jó ha négy fogja is rendesen.
Természetesen nem fogok neki plussz pénzt adni.
Egyébként ilyen munka esetén hány százalékát szokták kifizetni a munkadíjnak?
