Annak az két eseménynek a földi időkoordinátája (időpontja) más ("ugrik"), ami az elmenő és visszatérő utazó rendszerében egyidejű a fordulás pillanatával. Ez persze érthető is, hiszen az elmenő rendszerben és a visszatérő rendszerben nézve a földön más és más események egyidejűek az ő fordulásával.
Ezután felvázoltam neked azt az elrendezést, amikor az iker átugrik egy Föld felé tartó űrhajóra a visszafordulás helyett. Arra az egészen egyszerű kérdésre kellett volna válaszolnod, hogyha az iker ugrást lát a földi órán, mit lát az űrhajón lévő utas, aki eredetileg is a hajón volt.
Én ezt többször, tisztán és világosan elmondtam. Megismétlem.
A Föld felé tartó hajó rendszerében a földi óra előrébb van, mint a távolodó hajó rendszerében. Egyik rendszerben sem ugrik el a földi óra ideje. Ha valaki a távolodó rendszerből átvált a közeledőbe (nem az az érdekes, hogy átszáll-e, hanem az hogy melyik rendszert használja a leírásra), akkor az új rendszerben előrébb levő lesz a földi óra.
Olyan ez, mint hogy a vonat rendszerében szaladnak a fák, az állomás rendszerében meg állnak. Ha valaki felszáll a vonatra, szaladni kezdenek a fák. Aki eddig is a vonaton volt, annak eddig is szaladtak. Nem ugrottak meg a fák. Csak a nézőpont változott meg.
Nem számít, hogy érezhető,mérhető vagy sem a gyorsulás.. Két test elmozdul egymáshoz képest, akkor mindkettő számára a másik mozdult el..Ő maga pedig állt, mert nincs lehetősége megosztani az elmozdulás mértékét kettőjük között..
csupán azért mer e relatív elmozdulás kölcsönösen szimmetrikus..
(Számtani példával: ha pl. két szám különbözete 5 , akkor tök mindegy, hogy melyik mekkora.. hiszen csak az eredményt ismerjük..sem az egyik sem a másik értékét nem...)
A sajátidő általános érvényű, tekintet nélkül arra, hogy a világ többi része mennyire öregszik. Két ikertag sajátidejei a saját mozgásaik függvénye.
Egy harmadik megfigyelő, mindkét ikertagot megfigyeli, számítja a sajátidejeiket,
és összehasonlítja a két integrálás eredményét. És ha mindkettőtől független a
mozgása akkor korrekten számítja, hogy ki az öregebb és ki a fiatalabb..
És itt jön a meglepi': ha akármelyik mellé áll a harmadik megfigyelő, a másik ikertag
mozgásai lesznek "a mozgások".. Tehát így a másik ikertag sajátideje a kevesebb..
No, igen, de ha most a másik mellé áll, akkor fordítva is igaz.. vagyis mindent most fordítva lát: az első sajátideje a kisebb.. mert most meg az első látszik mozgónak..
Tökéletesen igazad van. Sajnos a relativisták is nagyon sokszor összekeverik a fény véges terjedési sebességéből adódó effektusokat, és a Doppler effektust az igazi relativisztikus effektusokkal. Még Einstein is az egyidejűség relativitásának levezetésekor egyszerűen csak azzal számol, hogy a fény terjedéséhez idő kell. Ezért nehéz tisztán látni, látható, hogy az ikerparadoxon esetében is hányan jönnek a sima Doppler következményeivel, aminek pedig semmi köze ahhoz, hogy melyik ikertag marad fiatalabb. A Doppler ugyanis szimmetrikus!
Hagyjuk már ezt a Taylor-Wheelert. Kb. háromszor vettem már ki a könyvtárból, egy hulladék.
Egyébként gratulálok. Akár "mmormota 2" is lehetne a nicked, amikor kényes kérdésekkel szembesülsz, úgy csinálsz, mint mmormota, vagy úgy mint a gyerekek, ha félelmetes dologgal találkoznak, a szemük elé teszik a kezüket, gondolván, ha ők nem látják a veszélyt, az sem látja őket.
Viszont képtelen vagy egyenes kérdésekre egyenes választ adni. Korábban elismerted, hogy ugrik a földi óra. Ezután felvázoltam neked azt az elrendezést, amikor az iker átugrik egy Föld felé tartó űrhajóra a visszafordulás helyett. Arra az egészen egyszerű kérdésre kellett volna válaszolnod, hogyha az iker ugrást lát a földi órán, mit lát az űrhajón lévő utas, aki eredetileg is a hajón volt. Nos, ahelyett hogy a kérdésre válaszoltál volna, jössz mindenféle mellébeszéléssel. Ez baromi szomorú. Sajnálom, hogy te is inkább ragaszkodsz a téveszméidhez, minthogy megpróbálnál világosan gondolkodni. Így én is lassabban tudok haladni, mert nem tudok a lényegre koncentrálni, hanem állandóan a mellébeszélések elhárításával kell foglalkoznom.
mi kintről nézve bemászun az egyikbe, s reméljük hogy nem üt el az autó mivel ő sem látja hogy nincs benne senki s mi sem látjuk hogy nemjön senki
"az ikerparadoxonnak akkor is "működnie", számíthatónak kell lennie"
igen van esélyünk rá hogy mégis elütnek
"Szerinted akkor nem öregszem, ha nincs dobálható kövem ? "
igen arra is van esélyünk hogy nem ütnek el mert nem tudjuk hogy miért jöne erre egyáltalán valaki
"Arról nem is szólva, hogy csak a saját, erős gyorsulásokat tudnák kimutatni"
ill. hogy ha a föld 180 fokot fordul akkor az alján nem pottyanunk ki a felül záratlan dobozból ( mert ugye az urhajós nem észleli a gravitációt és ha ő épp rádnéz akkor kipttyansz neki le, neked pedig felfele
"de a másikéról fogalmuk sem lehet.., de az ikerparadoxonnak akkor is "műküdnie" kell,"
igen még ha nem is érezzük az autó sebességét akkor is elüthet
s a fő kérdésedre a fő válasz hogy az ikertestvér ült abban az autóban amelyik elütött :)
on
bocs de mondom hogy nem pihentem ki magam :)
nem tudnád lényegretörően vázolni a kérédésed ?
mivel van gondod? hogy a gyorsulást mérő műszereink nem elég érzékenyek?
vagy hogy ha nem árulunk el semmit egy eseményről akkor nem is tudnak róla semmit?
Ezt te komolyan gondolod??? Mi az, hogy az óra ugrik, de ő nem látja???
Az, hogy az odaúton még lassabbnak, a visszaúton még gyorsabbnak látja az órát az utazó iker, annak semmi köze a spec.rel-hez, ez egyszerű Doppler effektus, az még kis sebességeknél is működik. Ezt nem érdemes idekeverni.
De a lényeg: ha sohasem látja ugrani az órát, akkor a visszaérkezéskor derült égből villámcsapásként éri majd a felismerés, hogy a földi óra többet mutat? Vagy hogy? Hát valamikor csak ugrania kell annak az órának.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Kintről nézünk két zárt dobozt.. Mindkettőben
emberek.. és órák.. Fogalmunk sincs arról, hogy ők mit éreznek, de
az ikerparadoxonnak akkor is "működnie", számíthatónak kell lennie..
(Arról nem is szólva, hogy csak a saját, erős gyorsulásokat tudnák kimutatni, de a másikéról fogalmuk sem lehet.., de az ikerparadoxonnak akkor is "műküdnie" kell,
ha nem tudják meg akkor is ha tudják, hogy ő maguk gyorsulnak-e vagy sem..)
" de hogy dönti el, hogy ha önmagát állónak hiszi, akkor a másik
mit csinál..? Hiszen mindkettő a másikat látja mozgónak, akkor ki öregedjen lassabban ?"
Eldob egy követ. Ha az egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor itudja, hogy inerciarendszerben van, simán alkalmazhataja a Lorentzet és helyesen megkapja a a másik öregedését.
Ha a kő nem egyenesen és egyenletesen megy, akkor tudja, hogy ő nem inerciarendszer. Ekkor nem alkalmazhatja simán a Lorentzet, mert rossz eredményt kap vele.
Ebben igazad van, de gondolom az is világos, hogy mindkettő a másikat tartja elmozdulónak.. Bármelyik, bármilyen mozgást végez, ezt a mozgást mindkettő a másiknak tulajdonítja..hiszen ő maga áll.
"Kösz' !" a bocs neked is szól! :) (csak hirtelen ez jutott eszembe hogy legegyszerűbben kifejezzem mormotának hogy mire gondolok :) s ettől te még se számomre se önmagad nem vagy se több se kevesebb)
"Mindkét rendszer számára, önmaga áll, a másik mozog,
a másik végez inerciális és nem inerciális mozgásokat."
"Hogyan döntik el, hogy ki öregedjen lassabban-gyorsabban "
egyik nem végezhet csak inerciális mozgásokat mert akkor saját rendszerükben egy helyben álnának
valamelyiküknek át kell élni valamely irányú gyorsulást hogy ne egy helyen legyenek
1. Inerciarendszer az, amelyben az elhajított test egyenes vonalú és egyenletes sebességű mozgást végez.
2. Ha egy rendszer inerciarendszer, akkor a hozzá képest nem egyenes vonalú és egyenletes sebességű mozgást végező rendszerek egyike sem inerciarendszer.
3. Ezekből következik, hogy az ikerparadoxonban nem ehet mindkettő inerciarendszer.
Az értelmes dolog hogy mindegy hogy hogyan gyorsitottad a rudat hol hatottrá az erő , ugy is mindenképp rövidült .
Adinak csak azért irtam a kérdést mert a gyorsuláshoz ragaszkodott , pedig nem számit hogy melyik rendszer gyorsult .
Nos mormota akkor hol is tartunk , ha tolsz egyrudat gyorsitod rövidebb lesz , ha huzod akkor hoszabb lesz. A végeredmény az erő megszűnte után az eredeti hosz.
A fény keletkezésére , sebességére nincs hatással az hogy hol keletkezik gyorsuló rendszerben vagy IR.-ben .
A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze. Ezt másképpen úgy lehetne megfogalmazni, hogy a specrel összhangban van a mérési eredményekkel, a Janóelmélet viszont nincs.
Azért nem hoz ilyen kisérletet mert nincs ilyen. Csak szája van.
Ha valami probléma felmerül akkor feldobálnak egy pár dolgot jönnek a müonok a Hazafele kisérlet na meg a jó öreg Michelson kisérlet.
Ez a Michelson interferométer nagyon elmés készülék, lehet vele fénysebességet mérni, ezerféle nemlétező inerciarendszerben is kitűnően méri a semmit.
Ha veszek egy kiló kenyeret azzal is ki tudom mutatni bármilyen nemlétező inerciarendszerben, hogy nem tudok mérni vele semmit tehát nincs éter.
Aztán itt van a GPS ami a relativitáselméletet ugyebár bizonyítja. Vagy cáfolja.
Aztán jönnek még nagytudású emberek akik bizton állítják, hogy a specrelt a fénysugarak Nap melletti elhajlása bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez a DVAG gradienst bizonyítja. Mert ugye nem a fénytörést bizonyítja a napkoronában.
Esetleg a Merkúr perihélium precesszió is a specrelt bizonyítja (nem tudni miért), mert szerintem ez is a DVAG gradiens létét bizonyítja (támasztja alá).
Aztán itt vannak a földfelszínen képződő müonok, jó vele dobálózni csak éppen a specrelt nem bizonyítják egyáltalán semennyire.
Gravitációs vöröseltolódás ugyan hogyan bizonyítaná már a specrelt? A DVAG gradienst bizonyítja.
A bináris kettősök színképei, haha. Vezesd bele ezt a fényt üvegbe. Tök mindegy milyen sebességű csillagról indult a fény, az üvegben mindig egyforma lesz a sebessége mert az üveg az egy közeg. Benne a fénysebesség mindig ugyanaz.
A fény a csillagközi térben is (DVAG) közegben terjed. Semmi köze a specrelhez.
A specrel pedig nem a valóságot írja le hanem ami belőle látszik. A valósághoz ezenkívül semmi köze.
Kihagytam valamit, axied 27287?
Ja, és nehogy azt találd ki, hogy nem a specrelt hanem az áltrelt bizonyítja.
Az áltrelt semmi nem bizonyítja, kivéve a hívők tömegét akik körömszakadtáig bizonygatják. Ha elakadnak akkor még mindig jöhet a medve...
még annyi hogy a világos és sötétkék rudszakasz azért került külön szinnel elválasztásra (ill. 2 rudként definiálásra) mert az R' rendszerben +x irányba felfektetett zöld rudon végig futó fekete vonal (ami az R' rendszer R't = 0 -át jelzi lokálisan) pont a világoskék és sötétkék rud találkozásánál lesz R'x=300 igy méri R' is az (Rdx=300) + (Rdx=200) = (Rdx=500) -at 500/gamma = (R'dx = 300) -nak na tényleg jóéjt ....
