" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Spanyolországban olyan dolgokat láttam, ami pont az ellenkezője. Egy meredekebb domboldalon épült háznál egy pálmafa nőtt alul. Nos a pálmát nem vágták ki, hanem az erkélyt úgy alakították ki, hogy egy lyukat hagytak, ahol a fa nyugodtan tovább növekedhetett. A másik ilyen környezetbarát megoldás az volt, hogy egy nagy áruház (magyar példák: obi, auchan, tesco, metro stb.) helyén volt két pálmafa. Nem vágták ki, hanem a bejáratot úgy alakították ki, mint egy nagy üvegházat, ott bőven elfért a két nagy fa.
Volna mit tanulnunk! Meg mit átvennünk hozzáállásból, gondolkodásmódból!
Ha már egyszer megnőtt egy szép növény (fa), akkor az épületet alakítsuk hozzá, ne pedig a növényt pusztítsuk el!!!
Van egy állomás Püspökszilágy településen, ha jól tévedek, dombi állomás, közel Gödöllőhöz! Asszem valami rádioaktív hulladékokat feldolgozó telepen van! Az biztos nem mért még fagyot!
Egyébként ma a kanizsai állomáson voltam este 6-kor, 7 perc alatt 1,2 fokot zuhant a hőmérséklet!!!!
Sőt, ma láttam, lényegében az ágak neki vannak feszülve az ablaknak! ÉS tele van gyümölccsel! Ha nem lenne rajta gyümölcs, akkor azt jelenti, hogy leszedik, vagyis ér nekik valamit a növény, de így hogy rajta van.... Újabb ló! De hogy miért ültetnek oda fügét, ahol később útban lesz?? Biztos odafigyeltek földrajzórán....
Az egyetlen ellenpélda ez a becsehelyi család most, 2008-ban. Úgy sem vágták ki eddig, hogy nem látnak ki az ablakon. Vagy ennek a napjai is meg vannak számlálva?
Esedékes fagyjelentés Máriabesnyőről. Vasárnap reggel: -3,7 Ma: -2 Vasárnapra elfagytak a tökfélék, és ami a dáliákból még megmaradt. A dézsások ilyenkor 2 réteg fátyolfólia alatt éjszakáznak, így nem lesz semmi bajuk, ráérek valamikor novemberben bepakolni. A földicseresznye a vasárnapi hideget is egész jól átvészelte. A gyümölcsöknek semmi bajuk (erre számítottam is), a levelekből néhány foltokban megfagyott, de a növények még élnek. Csak már nagyon hullik róluk a gyümölcs.
Nos, a fügekutatás eredménye akár pozitivummal is záródhatna, hisz a növény tényleg szép kort ért meg, 20 évest! A hely a lovairól elhiresült Rádiháza mellett van! A történet lényege azonban választ ad arra a kérdésre, miért nincsenek errefelé hatalmas fügefák?! Az illető hölgyet utolértük, a dombtetői birtokát eladta 10 éve, de a jelenlegi tulajdonostól megtudtuk, hogy múlt éven kivágta a fügét! Mert teraszt építenek oda! 20 éves fügefa és a terasz csatájából a füge került ki vesztesen, nyert a terasz! A tulajdonos arra a kérdésre, hogy mégis mekkora volt a növény, így felelt "hatalmas, gömbölyű" ! Szomorú!
Tegnap voltam az idősebb fiaméknál (már többször is, de most egy kerti-parti volt, így nem a lakásban, hanem a "természetben"). Ez egy lakóparki terület, ahol vagy 8-10 ház van körbekerítve, házanként 8-10 lakóval.
Szóval betekintést nyertem a körbekerített rész "kertészszagértő" által tervezett fásításba. Tényleg a Nino által alkalmazott terminológia illik rá. Pénz-szagértő! Sokkal kevesebb fa elegendő lett volna! (de a pénz a döntő). A fák közötti távolság szűk 2 méter, és van úgy, hogy ezek között még van egy-egy fenyőfa is. A faltól úgy 1,2 méterrel van két fenyőfa is ültetve. Most még elférnek, mert fél méternyiek, de mi lesz pár év múlva? Vagy elférnek a fal mellett, vagy kivágják! De ugyanez a többi fára is! Most még elvannak a közeli távolság miatt, de mi lesz pár év múlva? Eleve halálra van ítélve egy része!!
Ajánlottam a fiamnak, hogy egy szabad helyen telepítsen kákit! Ennyit áldozhatunk a szemlélet megváltoztatására. Benne is van! Azt mondtam Neki, hogy ne számítson arra, hogy minden termés az övé lesz, de hátha az lesz a vége, hogy többen az ilyen fák telepítése mellett voksolnak, és végül az "ésszerű" fák telepítése lesz a jövő.
Lehet, hogy nem vagyok normális, hogy ilyen ideáim vannak?
Képek 1975-ből. A családi képeken látható növény ekkor harmadik éves. 1972-ben ültettük 1984-ig élt. A képen látható kisgyerek most 35 éves, a tegnapi képeken lévő kislány unokám édesapja. A fiatal nő ifjú feleségem. 1975-ben kb. akkora, mint a mostaniak voltak 1999-ben, kivágásakor akkora volt, mint a hegyiek most.
Az időnként növényeikkel bemutatott "Béla bácsik" szüleim közel kor- és sorstársai (10-15 évvel fiatalabbak), de náluk sikeresebb túlélők. Életük alkonyára tettem őket korlátozottan téltűrő növény tulajdonosává és ürügyet teremtettem magamnak ahhoz, hogy aktív kapcsolatot ápolhassak velük és együtt örülhessünk még valami olyannak, ami egy ugyanazon közösségben leélt múlt élményén kívül jelen érvénnyel is közös számunkra, ráadásul az évek súlya ellenére is perspektívikus és pozitívan jövőbe tekintő. Az ő esetükben van egy ilyen motiváció is. Minden rétegre és minden korosztályra vonatkozóan kissé más a motivációja ennek a terjesztői tevékenységnek, de minden esetben legalább annyira érzelmi, mint értelmi.
Akkor egy jó ideig nem volt fényképezőgépem, de szuper nyolcas filmfelvevőm igen. Azzal van megörökítve különböző korszakaiban, majd talán találok egyszer módot a digitalizációra és úgy sikerül róla valamit mutatnom.
Azért is írok mindig olyan keserű iróniával a fügefakivágásokról, mert az új lakó első dolga természetesen a hatalmas fügefa kivágása volt, amikor a ház még üresen állt és csak kilátásban volt, hogy ő fog odaköltözni. Az a sok, részben visszafojtott indulat, a sok, talán már másoknak nem éppen szimpatikus gúny is az életem során megtapasztalt rengeteg emberi hülyeségre, gyarlóságra, korlátoltságra és rosszindulatra adott ösztönös válasz.
Nem vagyok olyan nagy dumás, de vissza kell mennem hozzá egy héten belül. Rákérdezek. Öntermékeny szőrös kiwit árul is. Ki is próbálta. Azt mondja terem, csak
kisebbet és kevesebbet mint a kétlaki. Nagyjából képben van és érdekli a téma, de egyedül volt eladó. Vevő pedig volt több is. Nem akartam feltartani. Szakmabelinél pedig szerencsésebb, ha nálam hozzáértőbb magyarázza a dolgokat.
Korábban Lovásziban, a szüleim házánál rendelkeztem egy csodaszép, soha el nem fagyó fügefával, aztán hosszú ideig nem volt területem. A mostani hegyi terület két egyesített parcella szőlő, amelyek közül a második hozzáragasztott nadrágszíjhoz is csak az első megvétele után több évvel jutottam hozzá, és csak akkor mertem ezeket telepíteni, hogy ne "kivágásra" kelljen őket nevelni, mint a karácsonyfát.
Ezzel a lerakatossal csak a fügéről beszéltetek, a kákiról nem esett szó? Nem lehet, hogy esetleg ő az, és már meg is van. Mindig, mindenről beszélni kell egyszuszra, ha az ember sok információt akar. Sok értékes információhoz jutottam életemben annak révén, hogy szóban még annál is nagyobb fecsegő vagyok, mint amilyennek írásban mutatkozom.
Én viszont hallottam olyanról, hogy érdeklődés hiján, valamelyik lenti csemeteforgalmazó nyakán maradt egy sorozat káki néhány évvel ezelőtt, mérgében elültette ő és most egy gyönyörű kis termő ültetvénye van. Ezt nektek, helybelieknek kellene fölkutatnotok és referenciaként működtetnetek.
Beszéltem a lenti benzinkút meletti faiskola tulajával. Érdekli a téma. Már ajánlották neki a fityeházi kertészetet. Járt is ott, de előzetes egyeztetés nélkül zárt kapukra talált. A hegyen van termő fügéje. Jó hittérítő lehetne.
Igen, ennyit kell még "magadra számolnod" és máris füge-kivi-káki-jujuba "nagytermelő" leszel, anélkül, hogy meg kellett volna hozzá öregedned. Nem olyan rossz perspektíva ez!
