Igen, akkor ha: egyenlő sebességgel távolodnak a kettőjüket összekötő egyenes
felező pontjától..
(Értsd, indulás elött kitesznek egy követ és attól a kőtől távolodnak mindketten
egyenlő sebességgel..
Ha csak az egyikük távolodik a kőtől, a másik nem, a kettőjük közötti
távolság így is nőlni fog.. A relatív sebesség így is v.. Mégis csak az egyik
ideje lassul, ő lézere nem 642 nm-en rezeg, hanem vöröseltolódott.. és ezt a vöröseltolódott hullámhosszot a dopler ellenére is alacsonyabbnak látja a másik..
".......De nincs is jelentőssége,........A két stoppert egymás mellé téve, az egyik többet mutat a másiknál.. Kérdés: Miért ?" hát mer az egyik többet jelentéktelenkedett mint a másik :D
"de az hogy te magával az alapföltevéssel vitázol miszerint a mozgásállapot változás nem abszolut változásokat eredményez s ennek tükrében hagyod ki a gyorsítás eredményét az nagyon "zavar" illetve most már az sem zavar :)"
A gyorsulás eredménye nálam, az új sebesség..így a gyorsulás eredményét sem
"hagyom ki"..
De nincs is jelentőssége, ha már adva van a két IR és köztük a sebesség különbség..
Egyikben az idő gyorsabban múlik mint a másikban.. Ha mindkettő kap egy rajtjelet, (és most tételezzük fel, hogy egyszerre), amikor a stopperét beindítja, majd, hogy ne legyen vita a következő jelre egymáshoz lassulnak-gyorsulnak..
A két stoppert egymás mellé téve, az egyik többet mutat a másiknál..
Nálad is egy gyertya, nálam is egy gyerta. Meggyújtjuk (O esemény) majd elkezdünk távolodni egymástól. Egy idő után leégnek a gyertyák, ellobbannak lángok (A1 és A2 események).
Mindketten megállapítjuk saját óránkkal, hogy gyertyánk 1 óra alatt égett el.
Én megállapítom, hogy a Tied 0,5 óra alatt égett el. Te megállapítod, az enyém 0,5 óra alatt égett el.
Én kiszámolom, hogy a Te gyertyád elégésének sajátideje 1 óra (A1-O).
Te kiszámolod, hogy az én gyertyám elégésének sajátideje 1 óra (A2-O).
73 különböző inerciarendszerben vizsgálják, hogy kinek a gyertyája mennyi ideig égett. 146 különdöző időtartamot kapnak.
73 különböző inerciarendszerben kiszámolják, mennyi a sajátidő a O és az A1, A2 eseményekközött. Mindenki 1 órát kap.
"Az ugyen nem zavar, hogy a gyorsulással nem foglalkozunk.." az hogy pl. Horváth Pista nem foglalkozik vele konkrétan az ikerparadoxon magyarázata során az nem zavar ( nyílván jól megalapozta halgatóságának tudását ahoz hogy "Mert egyrészt, érzékelés és érzékelő függő a nagysága, másrészt azért mert a gyorsulást végzőn kívűl, mindenki más számára relatív" ilyen kijelentések ne hangozzanak el ) de az hogy te magával az alapföltevéssel vitázol miszerint a mozgásállapot változás nem abszolut változásokat eredményez s ennek tükrében hagyod ki a gyorsítás eredményét az nagyon "zavar" illetve most már az sem zavar :)
Teodor kedvenc frekijeivel pédálózva, ha mindkettő ugyanazzal a GaAs lézert használja, akkor nem csak a Doppler-effektust hanem az egyik időlassulása miatti
frekvenciaváltozást is mérheti a másik..
Vagyis az egyik számára kék, a másik számára a vörös felé tolódik el a Dopplerrel kapott frekvencia..
A kérdés az, hogy ha a számtani példával élve 5 a két rendszer sebesség különbségének abszolút értéke, akkor az egyik szerint a saját sebessége zéró és a másik mozog 5-el.. és viszont, a másik a saját szemszögéből fordítva látja..
Hogyan dönse el bármelyikük, hogy ki öregedjen gyorsabban ??
Nem csak az ideje, hanem a helye is változik. A sajátidőbe mindkettő beleszól. Ha csak az idejét nézed, az rendszerfüggő, attól függ, milyen gyorsan mozog az illető rendszerben. Több különböző rendszerben leírva több különböző ütemet kapsz.
Ha azonban a sajátidőt számolod, akkor abban a térkoordináták is benne lesznek, és a sajátidő két téridő pont között bármely rendszerben ugyanakkora lesz.
Az ugyen nem zavar, hogy a gyorsulással nem foglalkozunk..
Mert egyrészt, érzékelés és érzékelő függő a nagysága, másrészt azért mert
a gyorsulást végzőn kívűl, mindenki más számára relatív..
(Példa: 0,1 m/s2 folyamatos gyorsulás nem érzékelhető számunkra ha folyamatosan 9,81 m/s2 hatásának vagyunk kitéve.. nem tapadunk fel a falra, pedig
egy év alatt (365*24*3600) ezzel mégis hatalmasra nőlne a sebességünk..
a=dv/t => dv=a*t= 3 153 600 m/s a szabadságharc óta (1848) (2006-1848)=158 év alatt v=498 268 800 m/s a klasszikus fizika szerint, de a relativisztikusan
mert 2 ir mozgásánál mindegy melyiket veszed nyugalomban levőnek ill. mozgónak
a mozgásállapot változásnál meg nem cserélheted fől hogy melyik ürhajós tapad fel a falra
mivel az sr csak ir ekkel foglalkozik s nem mozgásállapotváltozásokkal ezért ir szerinti magyarázatoknál a mozgásállapotváltozásokat mint folyamatot nem tárgyalják
ez a nem tárgyalás viszon nem jelenti azt hogy figyelmenkivül hagyhatod a mozgásállapot során bekövetkezett változásokat
ill. a mozgásállapotváltozás befejeztével ujabb ir-ként viselkedésekor a megszerzett megváltozott tulajdonságokat nem cserélgetheted fel tetszölegesen 2 ir között
Gézoo, a kérdés az, hogy melyik két esemény között ki öregszik többet vagy kevesebbet. Legyen az egyik esemény, amikor egy helyről indulnak. A másik két esemény, amikor a szakálluk 1 m-esre nő. Ez azonban két különböző esemény. Mindketten úgy ítélik meg, hogy a másik szakálla lassabban nő.
Kétség sem férhet hozzá.. Ebben egyet értünk.. Nem is ez a kédés..
A kérdés az, hogy ha a számtani példával élve 5 a két rendszer sebesség különbségének abszolút értéke, akkor az egyik szerint a saját sebessége zéró és a másik mozog 5-el.. és viszont, a másik a saját szemszögéből fordítva látja..
Hogyan dönse el bármelyikük, hogy ki öregedjen gyorsabban ??
(Segítségként egy harmadik renszerből a sajátidejeik különbségének abszolút
értékén felül, az is felmérhető, hogy melyikük öregszik gyorsabban-lassabban..)
Az a bizonyos integrál egy darab 4 dimenziós koordinátarendszerben érvényes. Akármelyikben, de egyben. Az nem jó, hogy felét egyik, felét másik koordinátarendszerben számolod ki.
ha sohasem látja ugrani az órát, akkor a visszaérkezéskor derült égből villámcsapásként éri majd a felismerés, hogy a földi óra többet mutat? Vagy hogy? Hát valamikor csak ugrania kell annak az órának.
Sohasem látja ugrani az órát, és nem is ugrik sohasem. Semmi nem éri villámcsapásként, hiszen egészen máskét látja (távcsővel) a földi testvér óráját pörögni, mint a sajátját. Így nem éri meglepetésként, hogy nem ugyanazt mutatja. Igaz ugyan, hogy odaúton sokkal lassabban látja pörögni, de a visszúton sokkal gyorsabban, és végül megérkezéskor többet mutat.
Annak az két eseménynek a földi időkoordinátája (időpontja) más ("ugrik"), ami az elmenő és visszatérő utazó rendszerében egyidejű a fordulás pillanatával. Ez persze érthető is, hiszen az elmenő rendszerben és a visszatérő rendszerben nézve a földön más és más események egyidejűek az ő fordulásával.
Ezután felvázoltam neked azt az elrendezést, amikor az iker átugrik egy Föld felé tartó űrhajóra a visszafordulás helyett. Arra az egészen egyszerű kérdésre kellett volna válaszolnod, hogyha az iker ugrást lát a földi órán, mit lát az űrhajón lévő utas, aki eredetileg is a hajón volt.
Én ezt többször, tisztán és világosan elmondtam. Megismétlem.
A Föld felé tartó hajó rendszerében a földi óra előrébb van, mint a távolodó hajó rendszerében. Egyik rendszerben sem ugrik el a földi óra ideje. Ha valaki a távolodó rendszerből átvált a közeledőbe (nem az az érdekes, hogy átszáll-e, hanem az hogy melyik rendszert használja a leírásra), akkor az új rendszerben előrébb levő lesz a földi óra.
Olyan ez, mint hogy a vonat rendszerében szaladnak a fák, az állomás rendszerében meg állnak. Ha valaki felszáll a vonatra, szaladni kezdenek a fák. Aki eddig is a vonaton volt, annak eddig is szaladtak. Nem ugrottak meg a fák. Csak a nézőpont változott meg.
