Nincs, semmi ilyesmi. Hála az égnak. A kissebki bátyám beteg. Enyhén visszamaradott. De benne sem bízok. Othon senkiben. Egyszer kíséreltem meg bízni az öcsémbe, de rendesen megjártam.
Nem túl ideális családmodell,de vkit keresnek kéne a családban,akire számíthatsz.A fiatalabbik bátyád mennyivel idősebb Nálad?Ő nem tud/akar segíteni?Vannak otthon nagy családi balhék,verekedés,zaklatás,alkoholizmus stb?Tudom,hogy kellemetlen kérdések,de fontosak.
mást sem csinálok, csak beszélgetek:D...de már lasan ahhoz sem lesz kedvem..itthonról kimozdulni sincs kedvem, a zene....ahoz sincs kedvem...pedig régebben meghalta volna zene nélkül, de mára alig-alig.
A családdal a viszonyom...2 bátyám van: a nagyobbikkal veszekedek éjjel nappal... beszélni nem tudunk, csak üvöltözni, kiabálni. A kissebbikkel néha néha megértjük egymást.
Van egy öcsém, aki az agyamra megy éjjel nappal. Az apám....hát azt inkább haggyuk...nem nagyon türődik velem, de végülis egyikünkel sem. Nem lehet rá számintani mint apára.
Az anyámat meg kifejtettem.
Az írásaimat és talán a rajzaimat is megtalálod, az alábbi linken.
Nem mindig nyitja meg. Vagy kső este vagy kora reggel kell nézni:)
"kötelességből" ne csinálj semmit,az nem az igazi.Ha vmi ment és most nem azon nem kell görcsölni,csak menjen szépen minden a maga útján,sokszor jobb,ha csak hagyjuk a dolgokat haladni a maguk útján. Érdekelne mikről írsz és miket...Ha egyszer gondolod küldhatnél pár verset az e-mail címemre vagy ilyesmi...Az meg hogy mennyire megy függ az éppeni állapotodtól is-ne csodálkozz,ha most nem olyan,mint régen,de ez változhat és remélem fog is:)Novellák,regény?Az már nem kis dolog!Persze,hogy nem megy olyan könnyen,ha nem vagy jól.Ne aggódj ilyen dolgokon,van elég a válladon.Inkább olvass egy kicsit vagy hallgass zenét,sétálj,beszélgess. Milyen a viszonyod a családoddal?
Na igen, de már ezek sem mennek úgy mint régen...ha "kötelességből" csinálom, nem megy...a versírás az ami még úgy ahogy, bár azt is egyre ritkábban...a novellák...kicsit, talán...van egy befejezetlen regényem is, aminek akárhányszor nekiállok, csak rosszabb lesz...pedig olyan jól indult:(
Ja,már én is csak írok(félelemről,halálról,sötétségről)és festek vagy rajzolok,nem látszik túl vidám dolognak,de ez jó!Kienged egy kis gőzt...A barátok fontosak,sokat tud segíteni!Hobby-t nem kell erőltetni,de nem árt vmi más is,vmi vidámabb.
MSN...Én Szegeden lakom a nagyszüleimnél,ott nincs net.Ált. a szegedi páromnál alszok,ahol van net,de Ő totál anti-MSNista,szóval itt meg nincs MSN és valszeg nem is lesz...Kb hetente,kéthetente járok "haza" megnézni a szüleimet,de akkor is csak egy napra-ott van net és MSN is.Én csak akkor vagyok MSN közelben,mert az egyetemi könyvtárban,ahol még netezni szoktam tilos...
Hobby? Valaha volt...mostmár csak rajzolgatok, néha-néha...meg verset írok...néha-néha...de hobbinak nem nevezhető...ha rámjön rajzolok egész nap...vagy írok...
kapcsolatom, hát az nincs....barátok, na abból az utóbbi időban találtam 2őt...
Én is vágdosom és égetem magam időnként...Néha büntetés,néha a fájdalom kell,hogy levezessema lelkit,néha a megtisztulás a vér látványa miatt...Rajtam sem vette észre soha senki(vagy nem akarta).Ha feszültséget akarsz levezetni inkább vágj földhöz néhány tányért;)Hullámvasút effekt ismerős-ha feljutsz egy kicsit mindig jön vmi,ami visszalök...én múlt héten voltam nagyon lent(elvetéltem...),aztán kicsit jobb lett,de most megint rosszabb,mert a párom nagyon kivan(több,mint 3 hónapja nem láttuk a gyerekeit és most sem adta oda neki őket az exe),de erősnek kell lenni és élni,bárhogy is tud fájni... Van kapcsolatod?Barátok?Hobbik?Sport?
nos, ez nem igazán érfelvágás, inkább feszültséglevezetés...de már mióta nem is csinálom?pffff....2-3 hete...talán....de sokszor voltam, úgy hogy ha van nálam kés...de nem volt:)
de ez olyan mint a hullámvasút...egyszer lent, aztán fent....most fent vagyok....asszem:)....de az a sz*r, hogy tudom, hogy újra visszaesek:S egyre mélyebbre és mélyebbre...és ez ellen nem tudok, mást tenni, csak hogy élvezem azt az időszakot ami aránylag tűrhető...
Csuklód...?Hányszor próbáltad?Miért?Bármilyen nehéz is elfogadtatni velük,akkor is fontos,hogy tudják,értsék és támogassák a javulásod!Én is úgy éreztem sz*rnak rám és így is van,de akkor is kell a segítségük!Tudod azt látom Benned,aki én voltam ennyi idősen,értem miről beszélsz,de ezen már túl vagyok,szóval tudd,hogy túl lehet élni!
amúgy az előző kérdésedre válaszolva:a családomnak be van kötve a szeme...annyi előjele van, de télleg, de hát sz*nak rám. A csuklóm is annyit elárul....de hát ezeknek?:)
köszi a kérdést, hát ma kivételesen nem volt rémálmom, ami önmagába is pozitívum:)...most egész jól, azt nem mondom hogy jó kedvem van, mert az kissé túlzás lenne, de sokkal jobban, mint voltam...talán az alvás miatt van:) nem volt elő órám...pontosabban volt, de elvileg nem kellett volna bemennem, de ott aztán kidrült hogy mégis:S Szal van egy igazolatlanom, de egy jó éjszakám is:)
Ismerős a dolog,meg hát nem véletlenül vagyok pszicho szakon:)De most pihenj!Az sokat számít!Máshogy látod majd a világot,hidd el! Adjam a telefonszámom sos esetére?
Gyere fel sokat fórumra,én kb minden nap vagyok-hidd el,már ez is segít!Próbálok az egyetemen tanítók közt érdeklődni,hogy tudnak-e vkit arrafelé vagy vmi jó tanácsot adni.szerintem épp most kezdünk erről tanulni és ha jutunk vmire elmondom azt is-addig meg marad szerény személyem...(bocs,de egyébként fiú vagy vagy lány és hány éves,kivel élsz stb-csak mert számít)Kitartás!Ja,és igyál sok citromfű vagy más nyugtató teát,jógázz meg ilyesmik,az ált. segít.
Menj el pszichológushoz!Én pszicho szakos vagyok,ismerek pár embert,ha elmondod hol laksz tudok segíteni!Nem ijesztgetni akarlak,de ez veszélyes lehet...!Figyelj,itt is kapsz segítséget és ha bármi baj lenne itt engem tuti megtalálsz!Nyugi:)
engem minden olyan betegség megér ami ritkaszámba megy...egyre több és több...az egyik már azóta megvan amióta az eszemet tudom...többször is elkezdtem a cirkusz...orvos-->gyógyszer--->kezelés--->idő--->orvos--->gyógyszer--->kezelés--->idő...és így tovább...belefáradtam, ezért néhány éve abbahagytam h kisérleti nyulat játszam...és most újrakezdem, külömben...visszafordíthatatlan lesz és talán végzetes...aminek nem tagadom, örülnék..
Ezt hogy érted pontosan?Mármint a tudod mi fog történni részét?A gyógyszer sokszor segít,de csak átmeneti legyen,ez fontos!Nem teljesen értem mi van Veled,sajnálom...Pedig szeretek segíteni,csak sokszor kicsit több magyarázat kell.
De tudod miért fész ezektől a dolgoktól?Jó,ált. ezek a dolgok mindenkit nyugtalanítanak egy bizonyos fokig,de akkor itt nem erről van szó.Gyógyszer?Valami hangulatjavító,nyugtató vagy szorongásgátló?A jóga is csodákat művel!
Jártam, de sokra én sem mentem, meg a dokik sem. Nem tudták hogy mi okozza, én pedig már ott tartok, hogyha meglátok egy orvost....rohannák mint az őrült, de mivel ezt azért mégsem "illik", ezért marad a remegés...