Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
"az R-102-es az volt, amelyik Csepel dobozban, óriási rádiócsővel működő rh-adó volt?"
Igen!
Az R118 utóda, 2 db. GU-??? (hát már ennyire butulok, hogy elfelejtettem) végcsöve volt 800 W-ot tudott cw üzemmódban , AM-ben 200-at, ha még jól emléxem!
Közben belejutott a fejembe, hogy GU-81 volt a végcső.
Akkora, mint egy 2 literes befőttesüveg, nagyon szép hangulatlámpát is lehetett belőle csinálni, ha volt elég áram a felfűtéséhez.
Az anódja rossz kihangolás esetén szép meggyvörösen izzott, ebből lehetett észrevenni, hogy valami el van b...va.
Utána lett az R140, amit csak egy-két alkalommal láttam, amikor leszereltem, azután lettek nagy számban hadrendbe állítva.
Aztán meg valamikor (talán a '80-as évek elején) lett az "Apolló" program (talán csak rosszul emlékszem a nevére?) ami a digitális hírközlés kezdeti lépései voltak.
Úgy látom a topicnyitó elképzelésétől jelentősen eltértem, ezért elnézést kérek.
Csináljunk egy új topicot a "Honvédelmi híradás" címen esetleg?
A Csepelben azt hiszem, hogy R-405 volt. Emlékezetem szerint a légvédelmben még akkor is megvolt, amikor telepítették a 5JA-62/63 mikrohullámú rádióreléket. Megtartották, és rendszeresen használták tartaléknak. A céltájékoztatás például mindkettőn jött. (legalábbis 1990-ig)
Az az R-102-es az volt, amelyik Csepel dobozban, óriási rádiócsővel működő rh-adó volt? Ezek meddig működtek? Mert hogy én is voltam egy ilyennek a parancsnoka, de nem sokáig, mert kaptam egy új 142-est (Gaz-66-on magyar felépítmény, benne öt rádió). Börgöndön.
Minden fedezékbe két rakéta fért. Ha az SC-200-as CD-n figyelsz, akkor meg is láthatod, bár ott csak annyi látszik, hogy egy kétrészes épületnek nyitva van az egyik kapuja, és azon gurul ki a ZM kocsi. A másik zárva volt, de amögött is rakéta volt.
Voltak különféle lehetőségei, (volt vagy három rávezetési módszernek felfogható módszer, de ezekre nem emlékszem) de az alapvető rávezetési mód az Üldözéses rávezetési mód volt. Ez valami olyasmi, hogy a rakéta irányítására jellemző vektor folyamatosan a célra néz. Ám ez már csak akkor valósult meg, amikor a rakéta önirányítása stabilizálódott. Itt is létezett az, hogy a repülés első szakaszán a rakéta nem irányítható. (amíg a starthajtóművek fent vannak) Ám ha azt is figyelembe veszed, hogy a Vega rakéta 48 fokos induló szögön indult, először azt a szöget is le kellett küzdeni. A Vega rakéta alapvetően már a földön elfogta a célt, ám volt olyan lehetőség is, hogy a rakéta még nem látta a célt, de az RPC már igen, akkor úgy is lehetett indítani, mert a rakéta képes volt arra, hogy a stabil visszaverődés alapján elfogta a célt. Ez leginkább alacsony magasságon fordult elő.
Nem volt optikai követés, de értelme sem lett volna, hiszen ez a rakéta elment 250 kilométeren túlra. 1987-ben emlékezetem szerint 180 kilométeren volt a cél, amikor leszólítottuk a levegőből.
Nekem akkor volt egy különbejáratú vasutasom, aki mozdonyvezető volt, és emlékezetem szerint a Keletiben dolgozott a bevonulása előtt. Főtiszt volt. Nagyon sokat tudott segíteni, mert a vasút nem tudott bennünket megvezetni.
Nem ment folyamatosan az SZDC, mert a jellegéből adódóan sokat rontott a jelfeldolgozás minőségén. Kapcsolni lehetett, és valahol a rávezető tiszt pultján volt, majd legközelebb megkeressük.
Az APP-t a rávezető tiszt kapcsolta tetszőlegesen bármelyik síkú indikátorra. A Kapcsoló a vízszintes pulton volt valamelyik háromállású kapcsoló (fekete)
Megnéztem ezeket a képeket, és egyből eszembe jutott, hogy 1984-ben elvittük a Volhovot középjavításra és átalakításra. A Piliscsabai vasútállomástól Komáromig? egy öreg gőzös húzott bennünket. (424) Én olyan síma indulásokra azelőtt sem, és azóta sem emlékszem. Gyönyörűen húzott bennünket az a vén dög.
Igen, én is így kezdtem. Mármint az természetes, hogy honvédként, de még vagy 4 hónapig rállspk-ként is hv. voltam. Aztán Szabadszállás tiszteskiképzés, utána meg ment minden, ahogy szokott. Végül őrmesterként szereltem le.
" Köztünk a távolság 1 méter, én önt jól látom, adását nem hallom! Vétel!"
Nagyon szerettem csinálni azt ami sorállományúként csináltam (azt hiszem kevesen mondják ezt), ennél jobb csak - talán - az lett volna jó, ha RT-s lettem volna.
Az egész úgy kezdődött, hogy már 17 éves koromban rádióamatőrként és távirász oktatóként működtem Gödöllőn az MHSZ-ben.
Aztán jött a katonaság, teljesen egyértelműen ilyen előélet után híradós lettem. 3 hónapos debreceni 1-es harcos kiképzés után kerültem Vácegresre, ahol a 4. hónap végén lettem R102 rádióállomáspk. Közben meg telefonközpontos, meg HÁP műszerész, meg URH-s, meg már nem is tudom, hogy mi. Közben azért vagy 50 őrséget is lenyomtam, meg pár mázsa krumplit is megpucoltam.
No egyszerre ennyi, elnézést az offolásért, ha folytatom, majd írok egy pár élményt.
Bocs, hogy a híradásról eddig még nem ejtettünk szót, hiszen anélkül valóban nem működött semmi. Ezeknek a komplexumoknak is volt nagyon komoly híradása, és nem elsősorban a viszonylag silány vezetékes híradásra gondolok, hanem arra a rádiórelé hálózatra, ami az egész rendszert összekötötte. Minden osztálynál mikrohullámú rádiórelé állomás működött, ami a fónikus híradás mellett egy TKI (telekód információ) összeköttetést is biztosított. Ez a kapcsolat a lokátoroktól kezdve a rakéta osztályokig megvolt, és a CIKOIDA (5JA62/63) relék biztosították.
Nemhiába mondták annak idején, hogy a "A hadsereg idegrendszere a híradás. Ezért vagyunk ilyen idegesek."
Teljesen más. Az SZ-300 leginkább az amerikai Patriot--jához volt hasonló. Mondhatnám azt is, hogy mint annyi mindent, ezt is koppintották. Ám abban már nem vagyok biztos, hogy nem az SZ-300 volt meg hamarabb. El kell ismerni, az orosztól ez is kitelik. Vagy kitelt abban az időben. Azt mondják, hogy az orosznál minden ugyanolyan, mint máshol, csak minden egy kicsit nagyobb. Hát ez is. A Patriot 80 kilométeres hatótávolságával szemben az SZ-300 100 kilométert tudott. Abban is nnagy különbség volt, hogy míg a Patriot kezelőszemélyzete 15 - 20 fő lehetett (nem vagyok benne biztos, addig a másiknak 40 főnél is több kellett. A komplexum ugyanúgy önirányítású, mint a Vega, tehát egyesek számára ugyanolyan bosszantó, mint a másik.
Mindazonáltal a Vega egy fixen telepített rendszer volt, az SZ-300 meg önjáró.
Itt van néhány kép a 300-as különféle eszközeiről és változatairól, lehet csemegézni.
Ez maga a gyönyörűség, ahogy erről a témákról el tudtok beszélgetni, és én is nagyon nagy élvezettel olvasom, de sajnos nem vagyok azok között, akik ilyen környékbe (közvetlen közelről) érintve voltam.
Talán pont ezért egy kicsit (tényleg csak nagyon picit) sértve érzem magam, hogy a híradást meg sem említitek, mint kapcsolódó szolgáltatást.
Természetesen ez a topic nem erről szól, de valamennyire ez is hozzátartozik.
