Keresés

Részletes keresés

annie99 Creative Commons License 2007.08.15 0 0 2402

Nagyon köszi!

 

Azt lehet tudni pontosan, hogy milyen érdekeltségeket veszélyeztet a területi igényük?

 

A másik dolog, amiről már kérdezni szerettelek volna, az a munka folyamata. Arra gondolok, hogy honnan jönnek a jelzések hozzátok és milyen lépések, fokozatok vannak. Figyelmeztetés, beszélgetés, ideiglenes elhelyezés, végleges elhelyezés, ilyesmikre gondoltam.

Biztos vagyok benne, hogy a többiek is szívesen olvassák az írásaidat.

Előzmény: kat63 (2398)
annie99 Creative Commons License 2007.08.15 0 0 2401

Csak egyet mutatok, ha érdekel.

IndexFórum-Valfil-A könyv népe topik-nullázás

Nem húzom be ide.

Előzmény: nj (2396)
annie99 Creative Commons License 2007.08.15 0 0 2400

Ezek eléggé híres képek, de azért most én is megmutatom. Ezeket a csirikava tiniket 1887-ben Mount Vernonban vették el a szüleiktől. Tudomásom szerint 106 gyerekről volt szó, az összes 12-19 év közötti fiatalról. A kicsik maradhattak. Carlisle várta őket, ahol néhány hónap múlva állítólag az alábbi képet lehetett róluk készíteni, bár én nem teljesen tudom összehozni.

 

Meggyőző, ugye? Pontos számot nem tudok arról, hogy hányan haltak meg, mert a nagyon betegeket hazaküldték meghalni. Legutóbb azt olvastam, hogy harminc halott volt az iskolában és tizenhárom gyereket küldtek haza halálos betegen, akik legalább otthon is fertőzhettek. Adalékként: az alabamai táborba körülbelül négyszáz csirikava érkezett 1887-88-ban, tehát a számokat ehhez kell viszonyítani. A leghíresebbek Chatto gyerekei, akik mindketten ott haltak meg. Híres "túlélő" viszont Asa Daklugie, Whoa fia, aki később Geronimo tolmácsa volt visszaemlékezéseinek lediktálásánál.

 

 

Ez is híres kép. Látható, fegyelem az van...

 

Érdekességként jegyzem meg, hogy Quanah Parker gyerekei közül is többen jártak ide, mert a fehérek iskolájába nem engedték őket. Egyik feleségének "hozott" kislánya itt is halt meg.

 

A cél, ami szentesíteni volt hivatott az eszközt... A fiút Tom Toslino néven ismerjük, navahó volt.
Előzmény: nj (2397)
kat63 Creative Commons License 2007.08.15 0 0 2398

Szia Annie!

 

Tudod, ez szörnyü dolog, de mindig akkor fordul a legtöbb figyelem az őslakosság helyzetére, ha egy gyerek meghal a rezervátumban, valamiféle bántalmazás következtéből. A másik dolog az hogy most folynak a hagyományos területek visszaadásáról szóló tárgyalások a tartományi kormánnyal. A szövetségi kormány már elismerte a földhöz kapcsolódó jogaikat, de a BC kormánnyal ez még komoly vita tárgya. Itt pl. Nanaimóban azt hallom hogy az ellentétek igencsak kiéleződtek, és még semmi nyoma a szerződéskötésnek. Szóval, ezeknek a dolgoknak a kapcsán egy pár éve Őslakos Gyermekvédelmi Hatóságot állitott fel a minisztérium. Tavaly kezdték toborozni az őslakos származású munkaerőt a helyi hivatalba. Nem könnyü foglalkozás ám ez nekik sem: pl. az egyik kollégám aktivan részt vett a Snuneymux (Nanaimo) törzs vezetői munkájában, most meg a saját közösségének a rezervátumában veszi el a gyerekeket (ha muszáj) azoktól akiket egyébként valószinüleg jól ismer. Sőt, az egyes rezervátumakban élők mindegyike valószinüleg még távoli rokon is!

 

Miért nem mennek továbbtanulni - én erről egyszer megkérdeztem az egyik  tanáromat, a Chemainus törzs egyik tagját - szóval neki az volt a véleménye, hogy az őslakosság a hosszú elnyomás során "elfogadta" ill. "magáévá tette" a gyarmatositást, hiszen mást megoldást sokáig nem láttak a túlélésre. Igy az angolszász nyugati normákkal hasonlitják össze magukat, emiatt elvesztették a hagyományos életmódban és kultúrában lelt büszkeségüket és önbecsülésüket. Apátiáról, beletörődésről van szó. A jóléti segélyből szegényesen, de meg lehet élni, mintha ők elfelejtették volna, hogy többre is juthatnának az életben. Ezzel szemben eszembe jut az Oprah Winfrey példája (tudod, a milliárdos amerikai televiziós személyiség) - afrikai rabszolgák leszármazottja, rettenetes szegénységben nőtt fel (pl. sokáig cipője sem volt), verték és megerőszakolták, tizenévesként kábitózott és csecsemője hallva született - aztán az apjához került aki rákényszeritette hogy iskolába járjon és tanuljon, igy emelkedett fel. Itt is ez kéne, hogy a saját közösségük buzditsa őket a továbbtanulásra! De az már nyilvánvaló, hogy addig erről nem is lesz szó, amig a vitatott területeket visszaadják.

 

Az őslakosoknak igen különleges kötődése van a földhöz és a természethez. Az ő hitük szerint, a Creator nekik kölcsönözte a földet, hogy megélhessenek, és cserébe ők gondnokságot vállaltak a természetért. A fák, a növények, az állatok, stb. a spirituális életük ill. kultúrájuk szerves részévé vált. A természet feláldozza magát értük, hogy ők jól lakhassanak, de ők is felelősséget vállalnak a természetért. Szóval nekik a föld több mint tulajdon, ill. megélhetés. Én úgy vagyok vele, adják vissza nekik a földjeiket, mert addig nem lesz semmi előrehaladás.

 

Szivesen irnék nagyságrendi statisztikát, de nem tudok. Nem felejtem el, ha látok valamit, megirom neked.

 

Egyáltalán nem zaklatsz! :) (Elnézést a többiektől a regényeimért.)

Előzmény: annie99 (2389)
nj Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2397

Ha valaki látta az Into the West - azt hiszem - 5. részét, amikor a kissrácot elviszik a Carlisle iskolába és ott "nevelik", hát az talán a legtorokszorítóbb része az egész sorozatnak.

Pedig van benne Sand Creek meg Washita is, tehát elég kegyetlen dolgok, de az szörnyű, ahogy abban a suliban folytak a dolgok. Nem is annyira a fizikai bántalmazás, mert az tulajdonképpen nem is nagyon volt benne, hanem a lelki terror, a könyörtelenség, ahogy meg akarják törni... :-(((

nj Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2396

"Mégpedig a tanítások szintjén, mert bizony sokszor olvastam az elmúlt években is azt a véleményt - persze már csak nemhivatalosan -, hogy Amerika őslakóira az isteni igazságszolgáltatás sújtott le."

 

Azért ez elég nagy ostobaság, akárki is mondta vagy írta... :-(

Előzmény: annie99 (2368)
nj Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2395

Nem tudom ugyan biztosan, de szerintem nem csak a sziúk, hanem a cheyenne-ek (és még jó néhány törzs) a kutyákhoz hasonlította a lovat és így is nevezte a maga nyelvén.

 

 

Előzmény: Don Quixote (2356)
annie99 Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2394

Azért be kell, hogy valljam, hogy elég sokat gondolkodtam, nem kellene-e inkább belinkelnem ezeket az oldalakat. Most a ruhákra gondolok. Szeretném elárulni a szűkkeblűségem okát. Amikor megcsinálom a hsz-eket, akkor azzal én meg is tanulom azt, amit felrakok, olyan egységekben, ahogyan felrakom, gyakorlatilag "teljesen" tárolom az infót az agyamban is, általában azzal együtt, amit végül innen kihagyok. Vizuálisan. Ez az én "munkadíjam", amiben megtérül a ráfordított idő. Volt olyan, hogy belinkeltem egy térképet a mokaszinokról, azzal a céllal, hogy később részletesen feldolgozom, és akkor integrálódik a tudásomba. De többé nem volt kedvem hozzá, mert úgyis elolvassa, aki akarja. Csak a magam számára megint nincs kedvem hozzá, a családom meg elszaladna, ha ezzel traktálnám. Szóval ezen a módon kihasznállak Titeket is, bocsánatot kérek :)

Az nem célom, hogy valami szakértőnek nézzetek. Mondjuk, ha még harminc évig csinálom, akkor talán már érteni fogok a témához, de azért ez kevéssé valószínű. Néhány év, és ezt fogom írni: képzeljétek, xy honlapon a2464585)jhg számú képet ha letöltitek öt dollárért, akkor azon láthattok egy piros takarót, ami állítólag egy nagy törzsfőnöké volt.  De egyelőre még nem tökéletes a net:)

 

Amik eltűnnek, azok egyrészt az időszaki kiállítások. Ezt a ruhás anyagot is elvesztettem már egyszer, szerencsére újra feldolgozták. Aztán sok tárgyat találni, amiket eladásra szánnak. Azt valaki megveszi, aztán nézegeti. Más többé nem látja.

Persze ez a fórum sem az örökkévalóságnak készül:)

 

Szép napot Neked is!

Előzmény: sher99 (2392)
nj Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2393
Erre tippeltem én is a 2350-es hsz-ban.
Előzmény: mastinkala (2353)
sher99 Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2392

 

 

  Szia Annie !

 

 

 Köszönöm szépen a forrásokat !

 

  Arra nem gondoltam, hogy a netről bármi eltűnhet. 

 

 Mondjuk az idézésnél féltem, nehogy szerzői jogokat sértsek, de  nem tudtam megállni.

 

  Remélem még sokáig megosztod velünk a tudásodat !

 

 Természetesen jó értelemben gondoltam, hogy 'saját gyűtemény '. A Te írásaidon is látszik, hogy szívből szereted azokat a tényeket és  képeket, amiket itt felidézel. Sokszor elámulok a tudásodon.

 

További szép napot !

 

  Sher

Előzmény: annie99 (2391)
annie99 Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2391

Szia!

 

" mintha maga a régész vagy archeologus kommentálná a saját gyűjtenyét."

 

Hát nem szeretném ezt a látszatot kelteni. A női ruhákat a NMAI Identity by Design c. kiállítási anyagából loptam, és egyszerűen csak néhány megjegyzést írok mellé, tömörítve. A csuhétáskákat és hasonlókat már nem tudom, honnan szedtem, nagyon sok kommentár nélküli anyagom van nekem is, de a neten elég sok kép nélküli kommentár is van, összekombinálom:) A nez-perce házassági szokásokat most épp az új könyvemben találtam, amit White Elktől vettem. Én a teljes honlapokat el szoktam menteni, több olyan anyagom van, ami már nincs fenn, talán ezért nem találtad.

 

Cochise szövege Dee Brown: A vadnyugat története indián szemmel c. könyvéből van. Sok részlete megtalálható angolul is, de ennél szebben le nem fordíthatná senki.

 

Tudom, hogy minden valakié. De akiké valójában, azok már nem élnek. Ami megmaradt az örökösöknek, az nincs a neten. Cochise gondolatai örökre az övéi maradnak. Csak azért csinálom ezt, mert gondolom, nincs mindenkinek ideje ilyen búvárkodásra azok közül, akiket érdekel. Publikálni nem fogom :), de jó megosztani másokkal, amit megtudok és főleg, amit meglátok, mert számomra a képek beszéde szinte több, mint a leírt szavak. Ha a múzeumok mégsem szeretnék, hogy sokan lássák a kitett anyagaikat, akkor legfeljebb leülöm ;)

Előzmény: sher99 (2390)
sher99 Creative Commons License 2007.08.14 0 0 2390

 

 

 Szia Annie !

 

  Köszönöm szépen az idézetet ! Ha nem baj, szeretném tudni, hogy mi volt a forrása, ha lehetséges, jó lenne róla többet tudni.

 

 Még egyet szerettem volna már rég megkérdezni. Ezekhez a gyönyörű képekhez honnan tudod hogy melyik miből készül, mi a forrása ? Én is találtam már néhányat a neten, de azokhoz nem voltak megjegyzések, pedig nagyon jó lett volna. Néha úgy érzem, mintha mintha maga a régész vagy archeologus kommentálná a saját gyűjtenyét.

 

Nem is olyan régen megneveztél egy múeumot, mint forrást, én felmetem rá a neten, de egyáltalán nem találtam rajta a gyűjteményt.

 

 Üdv.

 Sher

Előzmény: annie99 (2382)
annie99 Creative Commons License 2007.08.13 0 0 2389

Köszi a választ. Elég komoly figyelem fordul ezek szerint az őslakosság problémái felé. Vagy ez esetleg csak szűk szakmai körben van így?

 

"A mi hivatalunkban csak 3 kolléga őslakos származású, kb. 50-ből."

 

Nagyon izgalmas kérdés számomra, hogy hogyan élik meg a helyzetüket. Megtisztelnél vele, ha pár szót írnál erről - persze csak amennyit publikusnak gondolsz. Az is érdekelne, hogy Te személy szerint miben látod a tanulás iránti alacsony érdeklődés okát.

Az 52%, az nagyságrendileg hány gyermeket jelent?  Bocs, hogy ennyit zaklatlak.

Előzmény: kat63 (2388)
kat63 Creative Commons License 2007.08.13 0 0 2388

A University of Victoria Social Work-Child Welfare szakán a kötelező tananyagba beletartozik két kurzus (egy év) First Nations Studies. Ez a tárgy az őslakosság gyarmatositás utáni történelmét és ezzel kapcsolatos politikai ill. szociálpolitikai kérdéseket tárgyalja. Röviden van szó a kultúráról is, pl. a spiritualitásukról. A gondozásban lévő gyerekek többsége őslakos. Az arányokról szólva: az őslakosság Brit Kolumbia lakosságának mindössze 8 %-át teszi ki, mig a gondozásban lévő őslakos gyerekek aránya 52 %.

 

Legjobb lenne, ha lennének őslakos dolgozók, akik a saját közösségeikben tudnák ezt a munkát elvégezni. A mi hivatalunkban csak 3 kolléga őslakos származású, kb. 50-ből. 

Előzmény: annie99 (2386)
annie99 Creative Commons License 2007.08.13 0 0 2387

Sziasztok!

Ez már a XX. század, nez-perce ruha 1920-ból. Nekem nagyon tetszik, általában van ennek a népnek a munkáiban valami általános kedvesség, legalábbis én mindig belelátom :)

 

"Cut bead' a neve ennek a gyöngytípusnak, a XIX. század végétől használják, még napjainkban is. Napfényben sokkal szebben csillog, mint a korábbi típusok.

 

Jellegzetesek a nez-perce kukoricacsuhé táskák, amiket keret nélkül, fonással készítettek, és geometrikus mintákkal díszítettek. Eredetileg kenderből és természetes alapú festékekkel kezelt füvekből csinálták őket,  bogyók, gyökerek, stb. tárolására használták. A két oldaluk szinte mindig különböző.

 

Fontos kereskedelmi termék volt, de maradtak fenn emlékek arról is, hogy az esküvői szertartás előtt a vőlegény családjának ajándékait (általában textilféléket) a menyasszony családja szárított gyökerekkel teli csuhétáskákkal viszonozta.

A minták csak dekorációs célt szolgáltak, jelentésük nincs. 

annie99 Creative Commons License 2007.08.12 0 0 2386

Bárcsak az enyémek lennének. Bár akkor már nem élnék vagy száz éve, úgyhogy mégse... :)

De egy szakmai kérdést szeretnék még feltenni, mielőtt elmész a grizzlyk földjére. Én magam nem dolgozom a szakmában, csak a "közelében", egy oktatási intézményben. Tudom, hogy nálunk a szociális munka speciális területe a cigányság között végzett munka, aminek külön tananyaga is van. Érdekelne, hogy nálatok milyen specialitásai vannak a rezervátumokon végzett munkának, illetve az oktatásban milyen módon térnek ki erre.

 

A másik ügyben: igazad van. Nem hinném, hogy a két nézőpont kizárja egymást. Nem ragozom tovább.

Előzmény: kat63 (2384)
kat63 Creative Commons License 2007.08.12 0 0 2385

Szia Sher!

 

Köszi. Hát nem tudom, hogy én tudok-e az őslakosoknak igazán segiteni. Tulajdonképpen egy gyermekvédelmi törvényt hajtunk végre, tehát nem az egész család, közösség érdekeit nézzük, hanem a gyerekek helyzetére fókuszálunk. Ez azt jelenti, hogyha súlyos gondok vannak (testi és szexuális bántalmazás), a gyerekek elkerülnek otthonról, amig az illető családtagok megváltoztatják az életmódjukat, viselkedésüket, stb. Sajnos nincs elég őslakos nevelőszülő, igy a gyerekek többsége fehér nevelőszülőkhöz kerül. Még ha nem is bántalmazzák itt őket, akkor is elszakadnak a közösségüktől, kultúrájuktól, kiterjedt családjuktól, ami komoly lelki sérüléseket okozhat. Egy ördögi körről van szó - a lelkileg sérült ember nem tud egészséges családot nevelni. Az őslakos közösség egyébként megpróbálja a saját gyerekeit befogadni - ismerek egy olyan hölgyet, akinél 9 gyerek van, mert a testvérei, unokatestvérei kül. okoknál fogva nem tudták a gyerekeket felnevelni.

Szerintem a továbbtanulás lenne a megoldás. Őslakos származásúak ingyen mehetnek egyetemre, főiskolára, szakiskolába, a nagy részük még sem él ezzel. Pedig igy lehetne a jobb állásokhoz jutni, egy kicsit kiemelkedni. Az Indian Act révén kapott jóléti összeg nem elég ahhoz, hogy jól éljenek, ráadásul nem munkából megszerzett pénzről van szó, tehát nemigen járul hozzá az önbecsülés növeléséhez.

 

Előzmény: sher99 (2378)
kat63 Creative Commons License 2007.08.12 0 0 2384
Saját képek, köszönöm. Már többször jártam itt, nagyon érdekes. Kár hogy nem csináltam több fotót.  Majd igyekszem a topikhoz tartozó dolgokat fotón is megörökiteni és közzétenni. Én is szivesen nézegetem a Te képeidet.
Előzmény: annie99 (2377)
kat63 Creative Commons License 2007.08.12 0 0 2383

Szia!

 

Az én szemszögemből rasszizmusról van szó - a gyarmatositók ezt az "ideológiát" használták fel céljaik elérésére, nemcsak itt, hanem a világon máshol is. Ezért hunyta be a szemét a társadalom, amikor az őslakos gyerekeket (és nem felnőtteket) kinozták.

Előzmény: annie99 (2376)
annie99 Creative Commons License 2007.08.12 0 0 2382
Köszönöm, Sher!

 

Cochise beszédéből néhány részletet idéztem már régebben, de most újra beírom, mert nem szeretném, ha a rasszizmust táplálhatná mindaz, amit idéztem tőle. Ez a békeajánlat fordíthatott volna a csirikavák történelmén, ha lett volna fül, ami meghallgassa.         

Cochise csendes hangon felelte:”A nap forrón tűzött fejemre, izzással töltötte el mindenemet, és felforrt a vérem, most azonban eljöttem ebbe a völgybe, ittam ezekből a vizekből, megmosakodtam bennük, mire lehűlt a vérem. És mert lehűlt a vérem, tiszta fejjel, kinyújtott kézzel jövök hozzád, hogy békét ajánljak. Őszinte a szám, nem akarlak becsapni, de azt sem akarom, hogy te rászedj engem. Szilárd, tartós, megbízható békét akarok. Amikor Isten megteremtette a világot, egy részét a Fehér Embernek adta, a másikat az apacsoknak. Miért? Miért kerültek össze? Most, hogy így beszélek veled, tudom, a Nap, a Hold, a Föld, a vizek, a madarak, az állatok, sőt a meg nem született gyermekek is örvendeznek szavaimon.

            ...Vannak indiánok, akik rabolnak és ölnek. Nincs hatalmam fölöttük. Ha lenne, nem tennék. Harcosaimat megölték Sonorában. Idejöttem, mert Isten ezt parancsolta nekem. Így szólt hozzám: békében élni jó – és idejöttem. Jártam a világot a felhőkkel és a levegővel, amikor Isten megszólalt gondolataimban, mondván, jöjjek el ide és kössek békét mindenekkel. Azt mondta, a világ valamennyiünké. Így van-e?...

             … Beszéljetek amerikaiak, szóljatok mexikóiak, semmit sem akarok takargatni előttetek, ti se takargassatok semmit előlem. Nem szólok hazug nyelvvel, a ti szavatok se legyen hazug.

             ... Ittam ezekből a vizekből, ezek a vizek hűtötték le a vérem, nem akarok elmenni innen.”

 

Granger tábornok megígérte, mindent megtesz, hogy a kormányt rávegye, hadd éljenek a csirikahuák a hideg, tiszta vizű Canada Alamosában. Cochise viszont arra tett ígéretet, hogy gondja lesz az embereire, békén éljenek mexikói szomszédaikkal. Meg is tartotta a szavát. Néhány hónap múlva az amerikai kormány mégis elrendelte, hogy minden apacsot költöztessenek Canada Alamosából a Tularosa erődhöz. Amikor Cochise értesült erről az utasításról, azonnal elmenekült harcosaival. Kis csoportokra szakadva visszatértek a délnyugat-arizonai kopár, sziklás hegyek közé. Cochise most már elhatározta, hogy mindörökre ott marad.

Előzmény: sher99 (2380)
sher99 Creative Commons License 2007.08.11 0 0 2381

 

 

  Csak idézgetek :

 

 

Native American Prayer for Peace

Oh Great Spirit of our
Ancestors, I raise
my pipe to you.
To your messengers the four winds, and
to Mother Earth who provides
for your children.
Give us the wisdom to teach our children
to love, to respect, and to be kind
to each other so that they may grow
with peace of mind
Let us learn to share all good things that
you provide for us on this Earth.

Chief Yellow Hawk 

 

 

Great Spirit Prayer

Great Spirit, Great Spirit, My Grandfather,
All over the earth the faces of living things are all alike. . .
Look upon these faces of children without number
And with children in their arms,
That they may face the winds and
Walk the good road to the day of quiet. . .

There is no death. . .
Only a change of worlds. . .
Only a change of worlds
.

Author Unknown 

 

  Mitakuye Oyasin

 

  Sher

</P>

sher99 Creative Commons License 2007.08.11 0 0 2380

 

 

  Szia Annie !

 

 Köszönöm szépen hogy válaszoltál !

 

 Épp a Sicangu híreket olvastam, és a Kili rádiót hallgattam, amikor észrevettem hogy válaszoltál, de aztán hirtelen lefagyott a gépem, és megállt bennem az ütő, hogy elveszik minden gyűjtögetésem eredménye. Aztán szerencsére újra működik.

 

 

 Amit írtál Chochise-ről, az nagyon megrendítő. Köszönöm hogy megírtad !

 Az ilyen dolgok mindannyiunk szívét megdobogtatják.

 

 A jóistenről egyesek úgy gondolkodnak, hogy egy az isten, bárhogyan is hívják.

 Hívhatják Creator-nak, Gitchi Manutunak, Great Spirit/ Wákhá Tágá --nak, vagy másnak. Mások azt gondolják hogy nincs, vagy hogy van, de nem összekeverendő. Ez egy nagyon veszélyes dolog, amiről nem is szeretnék vitatkozni, igazán csak egy hajszálnyi gondolatnak tartom. Elnézést kérek is kérek az említéséért.

 

  "mert Isten szereti őket, még jobban, mint én vagy Te " - ezzel teljesen egyetértek.

 

 Még egy vallással összefüggő dolgot említenék : ma van az utolsó napja egy nagy tábornak, melyben Bear Butte-ért imádkoznak, ennek a tábornak a célja, hogy a Sturgis rally idején, amikor leginkább háborgatva van a szent hely, imádkozzanak annak megóvásáért, a kultúrális integritás védelméért, a szent helyek spirituális épségéért, valamint az US csapatokért, az éhezés és globális felmelegedés kivédéséért.

 

Ebben a táborban a részvevőknek lehetősége nyilik hogy tanuljanak saját kultúrájukról, történelmükről, nyelvükről és spiritualitásukról-szellemiségükről. 

 

Ebbe a táborba mindenkit meghívtak, aki ezekért a célokért részt vállal az imában.

 

A részletei itt megtalálhatók : http://www.bearbutteprayergathering.org/

 

Van egy könyvem : " Tözsfőnökök bölcsessége " ebből szeretnék Nektek idézni most, záró részeként ennek a témának.

 

Seattle törzsfőnök beszédéből, 1853

 

" Az az égbolt, amely sok-sok évszázadon át könyörületes könnyeit árasztotta népemre, és ami nekünk változatlannak és állandónak tűnik, akár meg is változhat. Ma még derült az égbolt. Holnap már lehet, hogy felhők borítják be.

Szavaim olyanok, mint a csillagok, amelyek sohasem változnak. Amit Seattle mond, abban a washingtoni Nagy Vezér olyan biztonsággal bízhat, mint a Nap vagy az évszakok változásában..........

 

Volt idő, amikor népünk úgy élt ezen a területen,mint ahogyan a szél fodrozta tenger hullámai borítják be a kagylós tengerfeneket. Ez az idő rég elmúlt, és törzseink hatalmassága ma már csak gyászos emlékként él bennünk...........

 

....jó apánk olyan üzenetet küld nekünk, hogyha kívánsága szerint cselekszünk, akkor megvédelmez bennünket....

 

.......Akkor tényleg ő lesz a mi apánk , és mi az ő gyermekei.

De megtörténhet-e ez valaha is ?

 

A maguk istene nem a mi istenünk. A maguk istene a maguk népét szereti, az enyémet viszont utálja. Erős, védelmező karjait szeretettel a fehér ember köré fonja és úgy vezeti őket, mint ahogyan az apa vezeti kisfiát. Rézbőrű gyermekeit viszont cserbenhagyta - már ha egyáltalán ők tényleg a gyermekei.

Úgy tűnik a Nagy Szellem szintén cserbenhagyott minket. A maguk istene a maguk népét napról napra erősebbé teszi. Hamarosan megtöltik az egész vidéket. Népünk pedig úgy fogyatkozik, mint a gyorsan visszavonuló apály, amely talán sohasem fog megduzzadni.

A fehér emberek istene nem szeretheti népünket és nem is védelmezhet minket. Népem olyan mint az árvák, akik senkitől nem számíthatnak segítségre. Hogyan lehetnénk akkor hát testvérek ?  Hogyan lehet a maguk Istene a mi Istenünk is, hogyan virágoztathatna fel minket újra és ébreszthetné fel bennünk ismét a visszatérő nagyságunkról szóló álmokat ?

Ha közös mennybéli atyánk van, akkor ő bizonyára részrehajló - elfogult fehér gyermekeivel szemben. Maguknak törvényeket adott, de nem szólt rézbőrű gyermekeihez, akiknek  nyüzsgő tömege valaha annyira betöltötte ezt a hatalmas földrészt, mint ahogyan a csillagok népesítik be az égboltot.

 

Nem, mi két külön faj vagyunk,különböző a származásunk és mások a céljaink.....

 

Számunkra őseink hamva szent, nyughelyük pedig megszentelt hely...........

 

A maguk vallásást a maguk istenének vas ujja írta kőtáblákra, hogy nehogy elfelejtsék. A rézbőrűek ezeket sohasem érthetik és jegyezhetik meg........

 

A nappal és az éjszaka nem férnek meg egymással. A rézbőrűek mindig úgy menekülnek a fehér ember közeledése elől, mint ahogyan a reggeli köd szökik el a reggeli napsütés elől....... "

 

Hihetetlen gyönyörű szöveg, alig bírtam abbahagyni az idézést, pedig nem szeretnék jogot sérteni vele.  Köszönet illeti érte szerzőit.

 

Bár vannak vélemények mindkét oldalról, s az őslakosok ma már nagyrészt keresztények, mégis él még a régi hit is. Örök emlékként és kincsként a következő generációknak.

 

Itt a legvégén szeretném leszögezni, hogy írásaimmal SENKIT nem szeretnék megbántani. Remélem ez sikerül is. Ezen felül szeretnék átadni valamennyit abból az értékből vagy megismerésből, amennyit én látok. Remélem ez is sikerül.

 

Mitakuye Oyasin

 

Sher

 

 

Előzmény: annie99 (2379)
annie99 Creative Commons License 2007.08.11 0 0 2379

Szia Sher!

 

Először is köszönöm a bókot, ami azért persze erős túlzás, de a hiúságomat mára jóllakatta :) De talán elhiszed, hogy igazat mondok, ha azt mondom, hogy lebilincselőnek találom az indián kultúrákat - gondolkodásukat is beleértve -, szeretném megismerni őket, amennyire lehet, és szeretném, hogy a következő generációk kincsnek lássák. Talán elhiszed, hogy engem is megrendítenek azok a dolgok, amikről írsz. A szívemhez ér az a nagy és elkötelezett szeretet, ami a soraidból árad az indiánok ügye iránt, és szinte megbénít a válaszadásban. De azért megpróbálom.

 

A tapasztalat sajnos tényleg azt mutatja, hogy globálisan nézve sem a humanizmus alapkövetelménye, sem a természetvallások, sem a kereszténység eddigi gyakorlata nem volt elég ahhoz, hogy az emberek ne verjék, erőszakolják és öljék meg egymás gyerekeit. Ebben a speciális esetben egy olyan népirtásról beszélünk, ahol például - Pratt hírhedt szavait idézve - a "kill the Indian, and save the man" ideológiájára építették fel a rendszert, ami egyértelműen a keresztény vallásra támaszkodik. Eléggé alkalmas volt arra, hogy a lelkiismeretet elhallgattassa, és teológiailag is alá volt dúcolva. Ezért hangsúlyoztam ki a kereszténység felelősségét, ami nem az én hobbim, hanem sajnos kikerülhetetlen tény. Ezt meglehetősen sokszor a fejünkre is olvassák, és nem mondhatjuk, hogy ádehogy. 

De szeretnék mondani mégegy dolgot. Életem egyik legmegrázóbb olvasmánya volt Cochise vallomása: "Isten nem olyannak teremtett minket, mint benneteket. Úgy születtünk mi, akár az állatok, száraz fű között, alomban, nem ágyban, amiként ti. Ezért hasonlatos életünk is az állatokéhoz, ezért kóborlunk éjszakánként, ezért kell rabolnunk és ölnünk." És ahogy ezt olvastam, először értettem meg és éltem át a betlehemi jelenet mindent elsöprő erejét, a jászolban fekvő Jézust, aki közösséget vállal az alomban születettekkel, mindenütt a Földön, mert Isten szereti őket, még jobban, mint én vagy Te.

Előzmény: sher99 (2378)
sher99 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2378

 

 

 Sziasztok !

 

 Először is szeretném megköszönni Kate- nek és Annie-nak azt a rengeteg tudást és tapasztalatot, amit megosztotok velünk !

Nagy dolog ez, mert mindegyikünk "tudománya" más egy kicsit, ki erről tud, ki arról, mindegyikünknek lehetnek speciális oldalai, de amit Annie ide felrakott, az a tudás igazi kincsesháza.

 

Kate, Téged is szívből üdvözöllek, igazán örülök, hogy megosztod velünk a tapasztalataidat és tudásodat !

 

Igazán élmény olvasni mindkettőtöket !

 

" hát legalább azért, mert ez Jézus Krisztus félreérthetetlen parancsa, mint minimumkövetelmény"

 

Elnézést, Annie, nem szeretnék Veled vitatkozni ezen. Remélem, semmi sértő nem lesz a véleményemben.

Amit én szeretnék hozzátenni az alábbi egész témához, hogy néhányszor én is olvastam már e bentlakásos iskolák által okozott károkról. Jóval többről volt szó, mint a gyerekek éheztetéséről. Szexuális visszaélésekről, nagyon komoly bántalmazásokról van szó. Valódi, leplezett emberírtásról van szó. Legalább annyira gyilkos volt ez a rendszer, ami az emberek "lelkét és szívét "pusztította , mintha golyóval lőtték volna őket.

 

 Egyszer olvastam egy cikket, melyben egy indián apa azt mondta, azért nem tanította meg gyermekeinek az ősi nyelvet, mert ŐT annyit verték és annyit szenvedett, hogy megfogadta, hogy nem fogja engedni, hogy emiatt a gyermekeinek is ennyi szenvedésben legyen része.  No comment. 

 

Ezek az iskolák - és felette az egész politika- az indiánok életvitelének, kultúrájának, életszemléletének gyökeres kiírtására törekedtek. Arra törekedtek  -immár törvényes keretek között- hogy az indiánokat, ahogy csak lehet letöröljék a föld színéről.

Az egész bentlakásos rendszernek illetve az egész komplett bánásmódnak igen komoly hatásai maradtak. Széthullott családok,öngyilkosságba menekülő gyerekek, hatalmas nyomor maradt a nyomában. Felbomlott az addig szigorú törzsi kultúra, a vele járó helyben szokásos "erkölcsi " morál, és az összetört , gyökerüket vesztett és sehova nem tartozó, iskolából kikerült emberekben az iskolai rendszer kitörölhetetlen mentális sérülést "is " hagyott.

 

Manapság a hatalmas munkanélküliség, a valódi jog, azs orvosi ellátás hiánya ma is megteszi  a magáét. Nem véletlen a jelentős mértékű alkohol és drogfüggőség.

 

A régi rendszer és a mai rendszer is, javában hozzájárul ahhoz az iszonyatos öngyilkossági hullámhoz, ami ma köztük tapasztalható. Rosebud rezervátumban pont az idei évben hírdettek vészhelyzetet, olyan magas volt az öngyilkosságok aránya.

A régi rendszer hatása , ha közvetve is, a  mai napig is érvényesül. Sok más hatással egyetemben.

 

 

Függetlenül attól hogy valaki hívő vagy sem, teljeséggel érthetetetlenek és megbocsáthatlanok azok a kegyetlenkedések, amik ezekben az iskolákban megtörténtek.

Számomra teljesen döbbentes, hogy tud valaki egy ártatlan gyermekkel- legyen az bármilyen nép gyermeke- kegyetlenül bánni.  Az én szívem mindig belesajdul, ha belegondolok a szituba, amikor egy ártatlan, rettegő gyermekkel szemben kegyetlenkednek. 

 És ez nem a Jóisten parancsától függ, hanem attól hogy valaki tud-e embernek megmaradni, függetlenül attól hogy a Jóisten parancsolja-e vagy sem.

Ha belegondolunk, a szolgáira ugyan nem hatott. Sőt, az adott országok hívő tagjaira sem.  Bocsánat a fogalmazásért, de sajnos így van.

Az indiánok ,saját hazájukban, nem elfogadott emberek. Sokszor ma sem nézik őket EMBER-nek.

Ami a jogot illeti, sok esetben bánnak úgy velük mint másodrangú állampolgárrokkal. 

 

Az indiánok, manapság, a többiek számára ugyanúgy láthatatlanok. Nem csak azért, mert mélyen elszigelten élnek, hanem azért is, mert az átlagember észre sem veszi őket, emberszámba sem veszik őket. Erre egyébként manapság is sokat utalnak.

 

Én hívő vagyok, ami ugyan nem tartozik a topicra-, de mindemellett úgy gondolom, az emberiesség tanítása nem felekezetfüggő, hanem minden vallástól függetlenül is kötelező érvényű.

 

Az indiánok kultúrája, nyelvei, hite és gondolkodásmódja pedig ugyanúgy taníthat másokat szépre és jóra, mint amennyi negatívumot is hordoz(hat) magában.

A világnak ugyanúgy értékes öröksége és kincse mindez, mint bármely más nép kultúrája.

 

Nem a vallás, vagy a vallások felelősek azért ami történt és történik, hanem maguk az egyének, az emberek. És mivel az emberek általában vallás szerint is csoportosulnak, ezért aztán az egyház, aminek tagjai voltak ezek az emberek, épp úgy felelős, mint az egyének.

De ettől függetlenül az , amit az egyházak nevében megtettek, az én hitemet nem fogja megingatni sohasem.

 

Viszont az emberiesség parancsa minden emberre vonatkozik, függetlenül nemre, fajra, felezetre. 

A mi feladatunk pedig az, hogy az utánunk következő generációknak megmutassuk, hogy mennyi értékes dolog van világon, amit védeni és óvni kell.

 

Én irigylem KAte-et, mert így a internet mellől az ember nem sokat segíthet, Ő igazán szerencsés, hogy van módja és lehetősége segíteni mindazokat, akiknek megmaradt kultúrája a világörökség része maradt !

/ És itt nem az általában vett világörökségre gondolok, hanem arra ami nekünk, ennek a generációnak fennmaradt. Ki kincsnek tekinti, ki nem, mindenki saját belátása szerint ítélheti meg. /

 

Bár én tavaly aláírtam egy petíciót,ami Bear Butte-t szeretné megvédeni. /Szent hely/

 

Nem csak a művészetükben, hanem a tudásukban, gondolkodásukban és hitükben is vannak olyan elemek, amelyek igazi értéket képviselnek.

 

Innen az intenet mellől nem segíthetjük őket, mert az amerikai nemzetek szellemiségét soha nem fogjuk tudni befolyásolni.

 

Egyetlen, valódi felelősségünk abban áll, hogy a következő generációkkal  megértessük hogy mennyire fontos feladat számukra hogy megértsék és elfogadják a különbségeket , tudják hogy mindenkinek drága a kultúrája, és rajtuk múlik, hogy mindaz a kincs, ami ma létezik, fennmarad, vagy pedig végleg elenyészik.

 

 

Üdv.

Sher

 

Előzmény: annie99 (2376)
annie99 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2377
Ezek a te képeid? Szépek.
Előzmény: kat63 (2375)
annie99 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2376

Szia kate !

 

Eltérő a nézőpontunk, mindamellett a "mások" felelősségét én sem vitatom, sőt ha az őslakosok gyakorolnak önkritikát némely dologban, én még az ellen sem lázadok fel.

Ami a közös kalapot illeti, felsoroltál négy nagy egyházat, mindegyik pert veszített olyan ügyben, amiben súlyosan megsértette a saját hitrendszerének alapjait, tehát nem felekezeti vagy személyi kérdésről van szó.

 

"De hát itt arra ment ki a játék, hogy a kereszténységre térités leple alatt jelentősen lecsökkentség az őslakosság számát és elfoglalják  a területeiket." 

 

Pontosan így van, és ebben az egyházak olyan fontos szerepet játszottak, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A "jónép"-nek kellene lefogni az egyházak kezét, ha gyerekek éheztetésében vélik megtalálni küldetésüket? Nem gondolom.

Inkább azt gondolom, hogy mindent meg kell tennünk annak a lelkületnek a felszámolásáért, ami ezekhez a dolgokhoz vezetett. A hitrendszerem alapjait nem kell azért megváltoztatni, annyira nem bonyolult az ügy. Akár fundamentalista, akár liberális felekezetről vagy egyénről van szó, az éhezőknek enni kell adni, a jövevényeket pedig be kell fogadni, (nem beszélve arról, ha ez a "jövevénység" éppen fordítva van...), ha másért nem sikerül, hát legalább azért, mert ez Jézus Krisztus félreérthetetlen parancsa, mint minimumkövetelmény. Aztán el lehet merülni a teológia rejtelmeiben és Isten munkájának kutatásában a történelmet illetően. Persze ez valamilyen szinten a kereszténység belső problémája, de mégsem olyan jellegű, amit zárt ajtók mögött elintézhet.

Ha a kanadai "nemkeresztények" úgy gondolják, hogy a felelősség őket is terheli, jól teszik. Ha a keresztények kifelé mutogatva hirdetnék ugyanezt, az engem zavarna.

 

 

Előzmény: kat63 (2374)
kat63 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2375

Felteszek képeket a Cowichan törzs kultúrális központjáról (Duncan, Van. sziget,Brit Kolumbia). Ez amolyan szabadtéri múzeum. A Cowichan törzs a Coast Salish népek közé tartozik (róluk már irtam). 

 

 A háttérben lévő pózna és sas a törzsfőnök háza előtt állt, ill. a leggazdagabb család tengerparti részét jelölte.

 

A totemoszlop a család történetét mesélte el. A közhittel ellentétben nem a legjelentősebb figura volt legfelül. (van egy olyan angolszász kifejezés hogy valaki "magasan van a totemoszlopon", ill. magas beosztásvan van).

 

Még egy.

 

Longhouse (hosszú ház) motivumokkal diszitve. Ez a valamikori szálláshelyüknek a replikája - manapság faragó mühely van benne.

 

Vörös cédrusból kivájt egyszerü kenu. A harci kenuk nagyobbak, bonyolultabb épitésüek és gazdagon diszitettek voltak.

 

A fehérektől tanulták a szövést és kötést. A pokrócokkal a szomszédos törzsekkel kereskedtek, tehát nagy jelentősége volt. A Cowichan pulóverek ma is hiresek (és jó drágák).
kat63 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2374

Kedves Annie! Jó hogy nem leszel ellensége a vallásodnak. :)

Nemcsak a kereszténységet terhelik égbekiáltó bünök. Azon kivül szerintem nem lehet minden keresztényt egy kalap alá venni. Úgy gondolom hogy még tán a saját vallásodon belül is van aki liberális, van aki fundamentalista. A lényeg az hogy Te tisztában vagy azzal hogy Neked mi az álláspontod és kiállsz mellette. A hitrendszereden valószinüleg nem fogsz változtatni, és miért is? Nem lehet fekete-fehéren megitélni ezeket a problémákat. Tudod, itt Kanadában az a szemlélet, hogy nem csak a kormányok és az egyházak felelősek. Végül is mindenki más nagyjából tudott ezekről a dolgokról, és senkinek sem jutott eszébe, hogy tiltakozzon. Ha a jónép tiltakozott volna, akkor ezek a szörnyüségek nem történhettek volna meg. De hát itt arra ment ki a játék, hogy a kereszténységre térités leple alatt jelentősen lecsökkentség az őslakosság számát és elfoglalják  a területeiket. Nem hiába, hogy ilyen gazdag ez az ország - az őslakosság és a szegényebb bevándorlók hátán épült. Tehát itt mindenkinek szembe kell ezekkel a dolgokkal nézni, nemcsak a keresztényeknek!

 

Nekem néha lelkiismeret furdalásom van amikor a rezervátumba kell munka révén mennem. Ők nem tesznek különbséget a magyar származású ill. az angolszász kanadaikat között - ez őslakosok számára én fehér ember vagyok, tehát a hozzám hasonlók vették el a földjeiket, a gyerekeiket és tüntették el a kultúrájukat. Én  elvállalom ezt a szerepet és szembenézek vele, mert a vitatkozás ill. felelősség átháritása szerintem még több sebet ill. konfliktust okozna.

Előzmény: annie99 (2368)
kat63 Creative Commons License 2007.08.10 0 0 2373
Nem!! Biztos hiánycikk volt, mint a banán! :)
Előzmény: annie99 (2372)
annie99 Creative Commons License 2007.08.09 0 0 2372
És végül csinált? :)
Előzmény: kat63 (2370)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!