" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ha a kivi nem jön, akkor úgy csatlakoznék rá a beszámolódra, mint amikor a szerelvényhez újabb kocsikat kapcsolnak. Sokan úgy tekintenek az általad bemutatott olasz valóságra, mint valami, számunkra elérhetetlen álomra. Pedig az ott látottak nagy része nálunk is megvalósítható lenne! Ha valaki tizenöt évvel ezelőtt azt mondta volna, hogy a zalai dombokon aszú jellegű desszertborokat lehet termelni, szinte évjárattól független biztonsággal, körberöhögték volna. Van valaki, aki a körberöhögők pofájára tudta fagyasztani a vigyort azzal, hogy néhány hektár szőlővel, fehérbor kategóriában Magyarország "csúcsbor"-ra minősített borainak kb. 1/7- ét egymaga képviseli. Biztosan minket is körberöhögnek egyesek a "déligyümölcshonosítási" törekvéseinkkel. Remélem, nincs messze az idő, amikor ezeknek a pofájára is ráfagy a vigyor.
A Faenza szélén lévő az egyik,a másik Brisighella felé,de a faenzai sem egy,mert
a mellette lévő is az,de meg ne kérdezdd,hogy unokatestvér-e vagy fia nem tudom,
ugyanis tőlük,hoztam a gránátalmából a gigantét és átment megkérdezni,melyik az.
Kerítés nincs köztük és az áruda a két ház között van.Te is tudod ott minden második lerakat Dalmonte.Van köztük nagykeres is meg ilyen jellegű is.Van amelyik
csak kiwivel foglalkozik.De voltam Forliban is és Faenzában is egy másiknál a nevére
Melyik Dalmonte-ról van szó. A dísznövényes Faenza legszélén, a pálmás attól kifelé, vagy a gyümölcsfás Brisighella feleútján? Ezek testvérek, vagy unokatestvérek és mind faiskolás, de hogy ne zavarják egymás üzletét, mindegyik más típusú növényekre szakosodott.
A fügék már zömében leértek,de azért megnéztem a vasuti töltésen lévő bokrokat,
a szárzság ellenére szép zöldek,de azért már sok levél lehullott a termésekkel
együtt,mivel senkinek nem kellett,talán én ettem utoljára róla még a nyáron.Viszont
terzve volt a fa alatt finom aszalt fügével a levelek közt,na ebből belakmároztam.
Ez a második képen látható.Ebböl haza is hoztam ez látható a tányéron,szép fehér
aszalvány,ragad olyan édes.
A toszkán cédrusokkal sosem tudok betelni,mindenfelé láthatóak,ez egy kastély kertjében készült,fennt az Appeninekben.Kiváncsi vagyok amit a nyáron hoztam,
hogy fogja bírni a mi klimánkat.
Fagyálló banánok is sokfelé láthatóak,az első a pálmákkal együtt Klágaenfurtban,
a Minimundusban,a második Faenzában és ennek virágja látható a következő képen.A hatalmas japánnaspolya is faensai már tele bimbókkal,igaz ez már nálam
is ilyen állapotban van(csak dézsában és ehhez képest mini).
A faiskolákban látható dézsás olajfák is érőben vannak,nagy bánatomra az
enyémek közül az egyik szépen virágzott,de egy szemet sem kötött.Olajfa lige-
tekkel is mindennütt találkoztam roskadoznak a különféle gyümölcsöktől.
A citrusokat ők is becipelik,akár csak én,azok csak délebbre vannak "teljes sza-
badtartásban."Nos röviden ennyit,ismét hatalmas élményben volt részem,ebből
Egy következő kedvencemről is elmondhatom,hogy hegyen-völgyön találkoztam vele
és ez a jujuba.Hatalmas fákat látni néhol,mint pld az első képen látható vaskos törzsű példány,amely bizony tele volt gyümölccsel is (második kép).A harmadik képen termetes gyümölcsök,melyeket az üzletekben lehet kapni,a nagyobbik átmé-
rője úgy 5 cm és közel 50 gr sújú.Az arány érzékeltetése miatt mellé tettem egy
átlagos kakit és a nálam lévő magonc terméseit.A nyáron szerettem volna magammal hozni e fajtából,de hiába jártam körbe több árudát,csak nagy méretűek
voltak már,amely személyautóba egyszerűen nem fért bele (olyan 2-2,5-3 m-ek)
Náluk gyakran kis méretű fát nehezebb kapni,mint kész már termő példányokat
hatalmas konténerekben,mint a következő képen látható nyugati szamócafa,melyet
szintén a Dalmontééknál fotóztam,vagy 3 méteres,egy 80-100 l-es dézsában és
Néhány szó a gránátalmáról.Már zöme beérett,ahol meg tudtam kóstólni mind nagyon finom volt,de a szárazság itt is sok kárt tett.A fényes piros gyümölcsű,mely
nálunk is kapható,ritkább,inkább a fakó színű naggyümölcsű elterjedtebb(gigante
néven árulják)Pld a város kertészeti iskolájának van egy ültetvénye és mivel ott
nem öntözték teljesen rásültek a gyümölcsök és levél sincs a bokrokon.Az első képen látható bokor,melyet a vasuti töltés mentén találtam,viszont meglepő módon jó állapotban volt és tele hatalmas gyümölcsökkel,néhány felhasadt,de nagyon finom édes volt.A második képen egy piros gyümölcsű bokor,ez kevésbbé ízlett,de
ezen is szépen volt,igaz egy hatalmas 3 méteres bokor volt.A következő képen is egy hatalmas bokor egyik udvarban.A negyedik képen ugyanez közelebbről.Majd
egy hatalmas példány,ezt a piacon vettem,ez tényleg "gigante".Íme a súlya:az
utolsó képen,azaz 716 gr.Ez a gyümölcs is olyan népszerű,hogy szintén minden
Hívj, mihelyt megérkeztetek és akkor tudunk különböző programpontokat egyeztetni. Koszorúzni megyek, de tüntetni nem. Tüntetésben holnap szünetet tartok, hogy aztán az év újabb 364 napján folytathassam, többek között itt is.
Rossz képről, rossz látással, ráérzéssel, azt tudom mondani, hogy nem az évszaktól függ, hanem attól, hogy úgy veszem ki a felsorolt vizuális korlátok ellenére, hogy szerencsére nem teljesen tőben, vagy 1-2 szemnél csonkol, hanem odébb. Így, ha szerencséje van, még 1, esetleg 2 virágos rügy is beleeshet a megmaradt részbe, csak a termés többsége vész el, valamennyi azért marad. Gondolom, a lehetséges termés 10-20 %-a. Ha mégis maradt volna ép vesszője, valahogy tudatni kéne vele, hogy azt semmiképp ne termelje le róla "tavaszi kiigazító metszés" címén. Jövőre pedig ne csonkítgasson, hadd tudja meg végre, hogy mit képes az a növény teremni.
Ismét sikerült néhány napot Olaszországban,Faenza környékén töltenem és szeret-
nék néhány tapasztalatról számot adni.Először is az időjárásról:ezen a vidéken hónapok óta nem volt rendesnek mondható csapadék.Az öntözött ültetvényeken
is meglátszott,de ahol nem öntöztek,ott egyszerűen minden kiégett fű,fa.Az a csoda
ha ezek a növények túlélik.Ezek után a bennünket érdeklő növényekről.
Megkezdődött a kiwi szüret,kezd érni a kaki és a gránátalma is.Megpróbálok minél több fotót közreadni,kezdem a kakival v.datolyaszilvával.Szinte minden második ud-
varban van egy-két fa,de még a vasuti töltés mellett is v. a városi parkokban.
Az első képen látható kis fa annyira megrakódott gyümölccsel,hogy ágát földig huzta
a sok termés(2.kép).A harmadik képen látható ág le is hasadt.Jó tudni,hogy rendkívül törékeny a datolyaszilva ága,így érdemes több termés esetén alátámasz-
tani és erre a szedésnél is ügyelni kell.Szedés közben bevallom sikerült néhányat
ágastul levenni,de utánna már ügyeltem rá.A negyedik képen is nagy tömegű gyümölcs van az ágon,az érdekessége,hogy látható egy érett gyümölcs,ezt rögtön
elfogyasztottam,rendkívül finom volt.A negyedik képen az utcát szegélyező sor lát-
ható,egy régi ültetvény része,mely a város "kezelésébe" került,ami aztán meg is látszott rajta.No itt volt az első negatív tapasztalatom,nevezetesen látható az 5. képen,hogy mi a különbség a gondozott és az elhanyagolt ültetvény közt.A két
kisebb értelemszerűen a városi nem gondozott,a harmadik a mellette lévő gondos
gazda kertjéből való.De ami még jobban meglepett,hogy teljesen meglepték a
képen látható fura csillag alakú pajzstetvek és ezek velejárója a korompenész.
Az utolsó képen a normál méretű mellett a vadkakinak nevezett(ott így hívták),
apró gyümölcsű termése látható.Ilyen fával a hegyekben is találkoztam vadon,de
például a Dalmontéék ültetvényében is láttam egy példányt,gondolom alanynak
Ezeket a kertbarát köröket én csak borbarát körnek nevezem. Persze tisztelet a kivételnek, hamar elsikkadnak a hallottak. A szomszéd bácsi már hetven felett jár, ha a fiatalokat nem érdekli neki már mindegy. Bár a talicskát még ügyesen tolja. Bőven beleférhetne még a kiwi és a füge, ha nem látná a következő nemzedék érdektelenségét.
Jól látod tényleg van rajta csokolt vessző. Még 2005-ben beszéltem a tulajjal azaz nem négy, hanem három éve. Ő az akit említettem, hogy azóta terem a kiwije mióta nem tavasszal metszi.
CO2-vel érik el zárt térben (tárolóhelyen) a csersav gyors átalakítását, anélkül, hogy a gyümölcs állaga megváltozna. Mindez a szüret után, amikor ez a fajta is, a többi, ehhez a fajtakörhöz tartozó fajta gyümölcséhez hasnlóan fanyar. A CO2-nek a termesztéshez és a gyümölcs méretéhez nincs köze. Itt a képen egy imént a kerti fáról válogatás nélkül levett Tipo gyümölcs. A méretét a súlyával érzékeltetem.
Az a bizonyos termés évekkel ezelőtt a teljes vessző "elhúzásának" évében lehetett. Lehet, hogy utána már csak a "lecsonkolás ínséges évei" következtek, ahogy ez az esetek 99,9 %-ában lenni szokott. Termésnek csak a növényüket "elhanyagoló", "trehány" emberek örülhetnek, olyan áron, hogy a növény telenövi az udvart. A magyarokat meg kell tanítani a kivi művelésére! Az második szomszéd igazán kisegíthette volna, ha az előadásomon odafigyelt. De ha nem is tudott róla, hogy van....!?
Látjátok, csak ilyen hatékonysága van egy nagyon aktív ismeretterjesztői munkának is. Az információ elakad, elakad, elakad, elakad... Nem véletlenül érezhető ki a szavaimból, hogy legszívesebbet mindenhol mindenkit megráznék úgy, mint Krisztus a vargát(!). Íme, ismét a hallgatagság és a passzivitás kártétele!
Ha még nem fogyasztottad el, mérd meg a súlyát! Normális fajta esetében az egyes gyümölcs súlyának 30-40 dkg-nak kell lennie. Így jobban értjük, hogy mihez viszonyítunk.
Teljesen ledöbbentem a méretén amikor megkaptam!egyszer láttam kákit,kb 1 hónapja,de az ennek az 1/4 volt,és ízetlen.
mindegyik ekkora,vagy csak ez az egy fajta nő ekkorára?
attól félek,hogy ez amit kaptam ízben megint csalódást fog okozni,mert egészen más ize van annak amit az ember a kertjében szed,vagy éppen egy bevásárlóközpontosban lehet kapni.
Pontosan. Az ideieknél a méret- és minőségi arányok ugyanilyenek. Nem véletlenül írom én szakadatlanul, hogy kákitermelő ország lehetnénk üzemi méretekben. Jövő tavasszal települ a térségemben 1 hektárnyi Sharon és egy hektárnyi Rojo. Valahol el kell kezdeni!
