Teve kérdeztem azt is kinek a rendszerében van megadva a 0.8 c mint sebesség , az A rendszerében adodmmeg akkor az A rendszerében ezzel a sebességgel kell számolnod hiszen ő mondja meg mikor megy hozzá képest 0.8 c-vel a B. Ha B-re bizod a sebesség mérést akkor ő ugyan mikor érzékeli a sebességét 0.8 c-nek A-hoz képest , nos mivel lelassul az ideje jöhet a trafó tehát ő akkor érzi a sebességét 0.8 c-nek mikor A még csak 0.6 c-nek érzékeli B sebességét.
Nem szeretnék udvariatlannak tűnni, de legjobb lenne ha te és Gézoo összekapcsolódnátok, és egymás között dolgoznátok ki ezt a problémát – Holden, magnum56 és Astrojan is bizonyára szívesen segít.
A térben a forrásból kilépő fotonok kijelölik a kordinátákat amiknek az osztása a hullámhosszal egyezik ez a kordináta rendszer gömbszimetrikus , ha áll a forrás de ezt nehéz elképzelni , egy forrásról sebességéről annak irányáról akkortudnál mondani valamitt ha körbetudnád járni . A mozgó forrás álltal kijelölt kordináták eltorzulnak a forrás haladási irányának megfelelően de ezt egy megfigyelő nem érzékelheti mert csak egy egyenes mentén látja a forrást és a hullámhossza álltal kijelölt kordinátákon érzékeli.
Ha a forrás rendszerében vizsgálod a megfigyelő mozgását akkor a fény információ tartalommal bir . Ha a megfigyelő rendszerében vizsgálódasz a fénynek eltűnik az információ tartalma a forrásra nézve csak jelzés értéke marad mert ugyan ugy kijelöli a térben a kordinátákat a megfigyelő számára csak már ezek osztása más lesz a megfigyelő mozgás állapotának megfelelően.
Várom a válaszotokat mint gézo is mikor gyorsul az iker ideje a másikhoz képest ?
"és ki is jönne, hogy a sebessége minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi."
Az SR szerint a megfigyelő sajátideje változik a sebesség fügvényében a fény sebesség nem változik .
Azt nem értitek hogy a fény zéró idő alatt kilép a forrásból és ott van az origója a hullám frontnak , nehéz elképzelni olyan forrást ami nem mozog , de olyatsem amelyik eltudná hagyni valamelyik hullámfrontját .Vagyis a "C" a forrásra vonatkozik ha fénnyel akarsz időt utat kijelölni .
Ha tudnád hogy a fény mindig egy irányban terjed mindig a forrástól, a megfigyelő pedig ehezképest mozoghat 0- 180 fokos szögtartományban , természetesen a transzformációkat már a megfigyelőkre alkalmazhatod .
1. Ez a rendszer nem inercia rendszer. Ugyanis valos targyak (jelen esetben A) fenynel gyorsabban szaladgalnak.
2. Nincs semmifele szimmetria. Mert ez az abra semmi hasonlosagot nem mutat az elso abrahoz kepes.
Meg egy megjegyzes. Most is lattuk, hogy bizonyos rendszerekben lehet fenynel gyorsabban mozogni. Ez nem ellentmondas. Ugyanis a specialis relativitaselmelet azt allitja, hogy inerciarendszerekben nem lehet a fenynel gyorsabban mozogni. Ez igaz is. A fentihez hasonlo rendszerek nem inercia rendszerek. Ellentmondas nincs, mert ezekkel nem a specialis relativitaselmelet, hanem az altalanos relativitaselmelet hivatott foglalkozni. "
Ha tudnád hogy mi az a Lorentz-transzformáció, akkor bátran alkalmazhatnád fényre is, és ki is jönne, hogy a sebessége minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi.
Jelenleg a helyzet a következő: teljesen tudatlan vagy, nem érted amit hozzáértők mondanak, és különféle téves gondolatmenetek miatt hibásnak tartod. Ha nem tanulsz, így maradsz.
Egyelőre az alapgondolatot se látod. Nulláról kellene kezdeni, hogy megértsd. Miért nem olvasol el egy könyvet? Sokkal célszerűbb, hatékonyabb. Ha elakadsz, segítek én is, más is.
Azt nem lehet tudni egyéb adatok nélkül, hogy melyik ikeré az inerciarendszer, de azt igen, hogy mindkettő nem lehet az, mert akkor nem találkozhatnának újra.
Az SR. egyenesvonalú egyenletes mozgásra vonatkozik ezek a rendszerek IR-nek tekinthetőek .
Az A rendszer teljesiti ezt a feltételt , a B viszont ha a gyorsulásokkal nem is foglalkozunk nem IR . Hiszen nem egyenesvonalu mozgást végez hanem alternáló (oda-vissza) mozgást végez .
A megoldáa az hogy nem lehet az SR-t alkalmazni rá.
