Keresés

találtam egy ilyen flexibilis ragasztóhabarcs összetételt.

50% kvarchomok

15% mészkőpor

30% cement

15% diszperziós adalék

1.5% cellulóz adalék

0.5% éter

igen én is tudok összeadni :-) de a lényeg az, hogy a glettet alkotó szemcséket a cement megtartja akkor is, ha a felszínét UV fény éri és a szerves kötőanyag ott (tehát a külső felületen) lebomlik. beljebb meg nem tud menni az UV fény-

Fogalmam nincs miből van a kgy ragasztója. A Holdon a hegyek valóban egész jól bírják :)

Sziasztok!

Családi ház padlószigetelésénél mit kezdenétek a garázs szerelőaknájával?

A teljes házban fel lesz törve az aljzatbeton, új rétegrend kerül kialakításra.

Bontsam le az akna falát és kapjon az is kívülről egy szigetelést és építsem

vissza, vagy hagyjam ahogy van, csak a készítsek neki egy kivehető

hőszigetelő fedelet? Nem napi használatú, de szeretném megtartani.

Köszi,

:D

a cement szerintem elég jól bírja az UV-t.

nézd csak meg a hegyeket a holdon.

ok, szóval gondolom ott az extra fos ragasztó mállik le (esetleg hidegben csinálták és már akkor megfagyogatott)  ha kgy-ra való amúgy is drágább fajtát használtam normális időben, annak nem lesz baja.

Nekem 4 éve van lehálózott homlokzatom, a szembeszomszéd melletti háznál 10+ éve. 

Egyiknek sincs semmi baja... 

(hülyeség)

Azt mondta nekem ma valaki, hogy a hálózott-ragasztózott kőzetgyapotomra mielőbb tegyem fel a színt, mert a ragasztót meg fogja enni az UV.

Ez mennyire valós probléma? A kőzetgyapotnak gondolom kb. semmi se árt.

Amit én itt a fórumon szoktam javasolni az az, hogy

HA! hungarocell kerül rá (bár nem ez a javasolt), akkor

a hanggátlás növelésére,

a falazó elemek közti rést

kenjék ki ragasztóval a tégla síkjáig.

Ez egyúttal a légtömörségen is javít, gondolom.

Ha viszont az ajánlott vakolható gyapot kerül fel, akkor ez kevésbé fontos a hang szempontjából.

A légtömörségnek viszont ekkor is jót tehet...

meg lehet csinálni: falazás közben soronént bepucolni a téglákat, háromsoronként betolni a kőzetgyapotot. hévízen sétálva láttam egyszer egy ilyen házat, hogy két fal között volt vagy tíz centi és mind a kettő be volt vakolva. a kamerával benézve látszott, hogy kb soronként kenték be habarccsal. Csak nehéz rávenni ilyen munkára a legényeket.

valahogy így - nem szemből "lombárnyékban".....

A téglák adatlapján szereplő hanggátlási tényezők is kétoldali vakolt falra vonatkoznak...

Erről mindig az jut eszembe, amikor egy társasház épitésénél a lakáselválasztó falat kétszeres fallal csinálták, magyarul két 15-ös hanggátló tégla fal került egymás mellé, közte hangszigeteléssel. (extra hanggátlás volt a követelmény)

Az épületszerkezetet tervező BME-s professzor úgy adta meg a hanggátlási tényezőt, hogy MINDKÉT fal kétoldali vakolattal, plusz a gyapot köztük... :]

A legújabb nézetek szerint (pl. BME, H.S.) szükséges a kétoldali vakolás a megfelelő légtömörség elérése érdekében. A csak belül vakolt, kívül hőszig rendszerrel ellátott vázkerámia falak állítólag igen rosszul szerepelnek a Blower-door teszteken...

Miért, nem látod a surló árnyékát? :)

Haaaat ez minden csak nem surlo feny ! :-) 

Itt az ecsettel vakolt fal, súroló fényben, ahogy látni kívántad. A légy azért szállt oda, hogy a méreteket érzékeltesse.

az árengedménnyel az a porbléma, hogy azért ők voltak a legolcsóbbak, mert a hozzáértetlenül olcsó munkaerő, a tanulni nem tudó főnök és a silány anyagok ezt adták. ebből önként engedni nem fognak, hiszen így is koppra kihasználtak minden költségcsökkentési lehetőséget (valószínűleg a melósok sincsenek bejelentve).

nem azt mondom, hogy ebbe akkor bele kell nyugodni, sőt. csak érdemes belátni, hogy ÖNKÉNT milyen engedményekre lehet számítani.

" Szóval a legvégén lehet még valamit csinálni? "  egy árengedmény max. amibe bele mennek.

 A szakértő nem elég. Un. igazságügyi szakértő kell.

 De akartok e egyáltalán perelni ?

Valószínűleg soha nem fog kiborulni a bili (ezért vállalkozó még mindig a "mester")

mert a többi lakásban lakó örülni fog, hogy sokkal alacsonyabb lett az éves fűtésszámla és valószínűleg soha senkinek nem fog eszébe jutni, hogy ha komolyan vettek volna a sirámaidat, akkor az éves költségeik lakásonként mondjuk évi 30 ezerrel még kisebbek lennének.

Hacsak fel nem tűnik valakinek, hogy a te lakásodban mennyivel jobb idő van ;)

Egyébként a szakértőnek lehet, hogy elég lesz csak a fénykép-gyűjteményed,

esetleg a (fényképek alapján) legvészesebb részeken be is néz a burkolat alá (de lehet, hogy csak endoszkóppal).

De el tudok képzelni olyan vihart, ami által magától megoldódik a burkolat alá benézés problémája ;)

Ezt, hogy érted?

Ha mondjuk a végén azt mondaná a társasház (lehet, hogy csinálnak valami olyat amitől a többi lakónál is borul a bili), hogy ez így nem jó, akkor mi az ügymenet?

A bíróság gondolom kér egy szakértői véleményt. Nade az egész le lesz nemesvakolva szóval semmi nem látszik. Visszabontja a szakértő néhány helyen? Vagy lehet mutogatni a fényképeket a kivitelezésről?

Szóval a legvégén lehet még valamit csinálni?

Ez a figura EV. Egyébként a környékben vannak házak amiket már közel 10 éve csinált szóval idáig nem volt az a megszűnős fajta. Na de hát mind olyan jön ami még nem volt.

Én elzavartam volna de sajnos társasház...

Nem örülök, hogy azt használták (és nálam nem is fogják). De ha már igen akkor legalább ne nálam. A szomszédoknak úgy is jó, semmi kifogása ellene.

 Azért a feketemunkát és a kontárságot ne keverjük.

üdvözlök mindenkit!

sajätkezü kontärkodäs elkerülese vegett, kernem a tisztelt forumtärsak tanäcsät,

36m2-es faszerkezetü nyaralom födem es külsö falak szigetelesrendszerenek elkeszitesehez.

jelenlegi ällapot:

nyeregtetön trapezlemez ,csreplec 5*3cm ellenlec 5*3cm, päraäteresztö tetöfolia, 6*10cm-es gerendak

födem: älmenyezet,regi szig. eltävolitva, 6*10cm-es gerendäzat

falak:regi falszerkezet kibontva, üj tartogerendäk 7*10cm, 75cm-es tävolsäggal beepitve

ajzatbeton: 6cm usztatott viz es höszigeteles nelkül (szerelöbetonnak jolessz!)

läbazat : beton szig.nelkül 30cm földszint felett

Terv:

ajzatbetonra vizzäro szigeteles, diletäcios szalag,  folia, austotherm pogäcsäs szig.padlofüteshez, fütescsövek, 6cm sajät keveresü usztatott ajzatbeton(4:1-hez+adalek repedes/szäradäs), järolap.

külsö falak (honlokzat-tüzfal is):

gerendäkra 10mm-es cementlap(betonyp Falco) felcsavaroz, läbazatra 10cm-re az ajzatbetontol a föld fele es felfele (esetleges nedvesseg miatt) xps szig.lap. a gerendäkon levö cementlarpa 10cm vastagsägu eps szig.lapos (2390-ft/m2)vakolatrendszer hengerelt feher nemesvakolattal.

(a rgasztäst nem pogäcsäsan hanem teljes lapfelületen tervezem plussz 6dübel/m2!)

belsö falak:

tartogerendäk köze 120*75cm-es kazettäkba 10cm-es vastagsägu üveggyapot, hötükrös pärazäro folia,

cementlap räcsavaroz, vegül rigipsz a cementlapra räcsavaroz.

födem belüröl:

gerendäkra hötükrös pärazäro folia, cemetlap räcsavaroz, vegül rigipsz a cementlapra räcsavaroz.

födem padläster felöl:

gerendäk köze a hötükrös pärazäro foliära 10cm vastagsägu üveggyapot majd meg 1 reteg 10cm vastagsägu üveggyapot, päraäteresztö foliäval letakarva.

müanyag nyiläszärokkal!

következö kerdeseim lennenek:

1. az austotherm pogäcsäs szig.lapok alä kell e külön lepesällo szig. ha kell milyen vastagsägu?

2. a cementlapokat kell e alapozni a szig.lapok felragasztäsa elött!

3. a szellöztetsen kivül elegendöek e a legcserelö resekkel ellätott müanyag ablakok

    vagy szükseges mäs modszer a päradiffuzio megoldäsära?

elöre is köszönöm a segitseget es bocs a terjedelem miatt!

Na ezért járt a Nobel díj: hivatalossá tette

Kaszát a lónak, McElek. Olvasd el lécci-lécci.

egyedül a "kontárság" védi meg az átlagembereket a két-háromszoros(sőt) munkadíjaktól.

Azzal, hogy idézőjelbe teszed a kontár szót, megváltoztatod az értelmét. lehet ezt is, de amit Akerlof bizonyított, a tényleges kontárokra, vagyis a silány termék / szolgáltatás szállítóira vonatkozik.

Egyébként természetesen lehet binárisan is gondolkodni (válogatottan hanyag vállalkozók itt, kartell a ló másik oldalán), ez nagyban leegyszerűsíti a döntést, mert aki így érvel, olyan alternatívát szokott felvázolni, ami sokkal rosszabb az általa favorizáltnál.

Létezik egyébként elvi megoldás a problémára (pontosabban nagyon is gyakorlati megoldás, de eddig csak egyetlen, nagyon szűk szolgáltatási piacon alkalmazták).

Akerlof tétele a következő peremfeltételekre vonatkozik

1. termékek, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad mozgása a gazdaságban

2. aszimmetrikus információ a termlék/szolgáltatás minőségéről

3. garancia korlátozott érvényesíthetősége

ezen a három ponton lehet változtatni, ha szeretnénk valamit tenni a minőség érdekében. Az (1) sok adminisztratív lépésnek része (ISO 900x minősítési rendszer és auditáció, szigorú szakmai kamarák, stb). A (2) a vevő informáltságának javítása, akár indirekt módon. A (3) jellemzően pénzbeli letét, szakértő stb bevonását jelentheti hőszigetelés vagy más építési szolgáltatás esetén. Láthatóan minden lépés költségnövekedéssel jár. Tehát, választhatunk: vagy megfizetjük a jó minőségű szolgáltatás valódi árát (nem "csak úgy", hanem a jó minőségű munka biztosítékaiként felsorolt 1-2-3 alternatívák költségeit), vagy törvényszerűen szar munkát kapunk. Nem idézőjelben, hanem tényleg.

És szerintetek a kispénzű embereknek ők nyújtanak hosszútávú, olcsó megoldást az ilyen munkákkal?

Egy példa a (kormányzati szemhunyás mellett) árkartellel védett (valódi konkurencia nélküli) pofátlan árszintre: magyarországi telefon szolgáltatások díjai.

A világ értelmesebbik fele könnyesre röhögi magát rajtunk.

...szóval a végfelhasználók csak becsüljék meg a kontárokat, ők óvnak meg az elszabaduló áraktól. Csak egy dologra kell odafigyelni: ne mi legyünk azok, akik a kontárt alkalmazzuk ;)

"a kontárság szükségszerű térnyerése akkor következik be, ha az áruk, szolgáltatások, munkaerő és a tőke szabad mozgását lehetővé tesszük."

Az a baj, hogy egyedül a "kontárság" védi meg az átlagembereket a két-háromszoros(sőt) munkadíjaktól.

Ahány területet eddig sikerült "megtisztítani" a kontároktól (többnyire a piac erős szereplői által létrehozott+irányított kamarák segítségével és állami támogatással) azokon a területeken a munka átlagos színvonala kb 10 százalékkal lett jobb, az árak meg elszabadultak az egekbe.

Ez a valódi cél: a gyenge** konkurenciától megszabadulva megsokszorozni a profitot. Na ezért járt a Nobel díj: hivatalossá tette, hogy a szegmens vezető cégeinek (és/vagy az államnak) nemcsak joga, de kötelessége erővel belenyúlni a gazdasági folyamatokba, tehát gyakorlatilag legalizálta a konkurenciaharc egyik legaljasabb formáját.

(**...mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen "kontár-tisztogatási" akciók végén a tőkeerős (=gátlástalan haszonkulccsal dolgozó) cégek maradnak a piacon, a korrekt módon (és korrekt árakon!!!) dolgozó kicsik túlnyomó többsége a valódi kontárokkal együtt pusztul - és máris indulhatnak az árak az egekbe)

Képzeljétek el azokat az árakat, amelyek akkor lennének itt, ha az országban mondjuk csak tíz cég végezhetne hőszigetelést (amelyek vezetői minden évben együtt nyaralnának a Kartell-szigeteken).

Az a röhej, hogy az effajta "kontár-tisztogatásokat" azok a kisvállalkozók is lelkesen támogatják, akik a kamara megalapítása után az első áldozatok között lesznek, mert pl a kamara új vezetősége (aki tudjuk, hogy kikből áll) hoz egy olyan szabályt, amit ő nem képes betartani.

az évre rosszul emlékeztem, 2001-ben kapta meg a nobelcsontot Akerlof, Stiglitz és Spence.

http://en.wikipedia.org/wiki/The_Market_for_Lemons