Ha nem tudnád, a relativitáselmélet fizikai elmélet, nem matematikai. Ha egy fizikai elméletet fizikai áthallás nélkül akarsz megérteni, az olyan, mint nő nélkül szexelni.
Van még pár millió ember aki érti, nem nagy kunszt.
Mit kellett volna írnom, abban a hozzászólásban nem volt semmi értelem. Valahogy érzékeltetni akartam, hogy meg kéne ismerni, meg kéne érteni, aztán lehetne értelmesen bírálni.
Ezt neked is számtalanszor javasoltam. Tedd félre egy kis időre az aggályaidat, a meggőződésedet, és ismerd meg a matematikáját. Fizikai áthallás nélkül, szép tisztán a geometriáját. Nagyon fájna ez? Utána sokkal hatékonyabban tudnál érvelni.
Különösebben mély gondolat nem jut eszembe. Mindenesetre, ha teljesen földhözragadt módon behúzom egy origón átmenő fény vonalát, és szeretném, hogy az új rendszerben is c legyen a sebessége, akkor... :-)
Mmormota mint tudjuk a fény terjedése "c" ha utra vetitjük egy fény év.
Ez olyan szép kerekszám a fénynek .
Az ikres példában milyen meszire jut a B versenyző egy év alatt ?
1.6666667 év alatt 1.33333333 fény évnyire , ez pontosan 0.8 fény éves sebesség:-))) A rendszeréből nézve .
De erről B hogyan győződik meg hiszen az első fényjelet csak 3 év mulva kapja meg A-tól . Nem a valóságott irja le a paradoxon megint ott tartunk hogy ha nagy anyám sárga lenne sinen közlekedne és lenne áramszedője akkor én is villamos lennék:-)))
Dubois jelen esetben indulj ki abból hogy egypontban van A és B . Egymásról információ csak évente jut el a partnerhez a mozgásuk során , a köztük lévő sebesség különbségről is csak ekkor tudnak valamitt mondani először .
Ha A eveit vizsgáljuk akkor az ő rendszerében idejével kell a sebességet megadni .
B akkor megy 0.8 c-vel A rendszerében mikor egy év alatt 0.8 fény évnyi utatteszmeg. Ha B ideje lelassul és ő méri a sebességet és akkor a rövidebb méter ruddal az utat vajon hány fény évnyire távolodik el A-tól?
Hogy mérnek relativ sebességet hiszen nincs éter amihez viszonyitanak , egymáshoz képest mérnek sebességet hiszen azt sem tudják eldönteni melyikük mozog .
Gezzot azért csesztetitek mert meglehet mérni szerinte az abszolut sebességet .
Ha valamelyik rendszerben meghatározod az esemény részvevőinek tulajdonságát definiálod a sebességét akkor abban a rendszerben annyi és kész .
Az SR. arra van hogy számitásokat végezhes B rendszerére nézve de ezek a számitások nem hatnak vissza az A rendszerére.
Teve tudod az SR. szerint a mozgó rendszer ideje lelassul az állóhoz képest , tehát egységnyi idő alatt nagyobb utat tud megtenni . Ez eddig rendben van SR. szerint elképzelhető a csillagközi utazás . Ugyan akkor számoltok hossz változásokkal a lorentz trafóval a mozgó rendszerben , nagyobb időalatt rövidebb rudat többször tud ráfektetni a pályájára akkor hová jutt el hamarabb , meszebb ?
Teve kérdeztem azt is kinek a rendszerében van megadva a 0.8 c mint sebesség , az A rendszerében adodmmeg akkor az A rendszerében ezzel a sebességgel kell számolnod hiszen ő mondja meg mikor megy hozzá képest 0.8 c-vel a B. Ha B-re bizod a sebesség mérést akkor ő ugyan mikor érzékeli a sebességét 0.8 c-nek A-hoz képest , nos mivel lelassul az ideje jöhet a trafó tehát ő akkor érzi a sebességét 0.8 c-nek mikor A még csak 0.6 c-nek érzékeli B sebességét.
Nem szeretnék udvariatlannak tűnni, de legjobb lenne ha te és Gézoo összekapcsolódnátok, és egymás között dolgoznátok ki ezt a problémát – Holden, magnum56 és Astrojan is bizonyára szívesen segít.
A térben a forrásból kilépő fotonok kijelölik a kordinátákat amiknek az osztása a hullámhosszal egyezik ez a kordináta rendszer gömbszimetrikus , ha áll a forrás de ezt nehéz elképzelni , egy forrásról sebességéről annak irányáról akkortudnál mondani valamitt ha körbetudnád járni . A mozgó forrás álltal kijelölt kordináták eltorzulnak a forrás haladási irányának megfelelően de ezt egy megfigyelő nem érzékelheti mert csak egy egyenes mentén látja a forrást és a hullámhossza álltal kijelölt kordinátákon érzékeli.
Ha a forrás rendszerében vizsgálod a megfigyelő mozgását akkor a fény információ tartalommal bir . Ha a megfigyelő rendszerében vizsgálódasz a fénynek eltűnik az információ tartalma a forrásra nézve csak jelzés értéke marad mert ugyan ugy kijelöli a térben a kordinátákat a megfigyelő számára csak már ezek osztása más lesz a megfigyelő mozgás állapotának megfelelően.
Várom a válaszotokat mint gézo is mikor gyorsul az iker ideje a másikhoz képest ?
"és ki is jönne, hogy a sebessége minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi."
Az SR szerint a megfigyelő sajátideje változik a sebesség fügvényében a fény sebesség nem változik .
Azt nem értitek hogy a fény zéró idő alatt kilép a forrásból és ott van az origója a hullám frontnak , nehéz elképzelni olyan forrást ami nem mozog , de olyatsem amelyik eltudná hagyni valamelyik hullámfrontját .Vagyis a "C" a forrásra vonatkozik ha fénnyel akarsz időt utat kijelölni .
Ha tudnád hogy a fény mindig egy irányban terjed mindig a forrástól, a megfigyelő pedig ehezképest mozoghat 0- 180 fokos szögtartományban , természetesen a transzformációkat már a megfigyelőkre alkalmazhatod .
1. Ez a rendszer nem inercia rendszer. Ugyanis valos targyak (jelen esetben A) fenynel gyorsabban szaladgalnak.
2. Nincs semmifele szimmetria. Mert ez az abra semmi hasonlosagot nem mutat az elso abrahoz kepes.
Meg egy megjegyzes. Most is lattuk, hogy bizonyos rendszerekben lehet fenynel gyorsabban mozogni. Ez nem ellentmondas. Ugyanis a specialis relativitaselmelet azt allitja, hogy inerciarendszerekben nem lehet a fenynel gyorsabban mozogni. Ez igaz is. A fentihez hasonlo rendszerek nem inercia rendszerek. Ellentmondas nincs, mert ezekkel nem a specialis relativitaselmelet, hanem az altalanos relativitaselmelet hivatott foglalkozni. "
Ha tudnád hogy mi az a Lorentz-transzformáció, akkor bátran alkalmazhatnád fényre is, és ki is jönne, hogy a sebessége minden inerciális megfigyelő szerint ugyanannyi.
