Nagyjából az 1970-es évek óta széles körben közismert tény, hogy a világ fosszilis energiahordozó-készletei nem csak elméletileg végesek, hanem történelmi léptékkel mérve nyugtalanítóan hamar elfogynak, illetve kitermelésük aránytalanul megdrágul. A korábbi paradigma szerint a világ olajkészletei mindig negyven évre voltak elegendőek, mert a feltárási és kitermelési technológiák fejlődése lépést tudott tartani az igények növekedésével. Ebben az időben az árakat inkább olyan tényezők mozgatták, mint a nemzetközi biztonság, vagy az olajpiacokhoz való szabad hozzáférés egyéb körülményei.
A folyamatosan és kiszámíthatóan olcsó szénhidrogének szépen-lassan nyomasztó fölényre tettek szert a globális energiaellátásban és civilizációnk fejlődésének, fenntarthatóságának kulcstényezőjévé váltak. A hetvenes évek óta a helyzet kiszámíthatatlanabbá vált, társadalmunk „erőforrás korlátos” lett, az innováció a „gyorsabbat, nagyobbat,” helyett a „kisebbet, takarékosabbat” felé fordult. A kétezres évek a szénhidrogének piaci árának korábban elképzelhetőnél nagyobb ingadozását hozta, ami sokakban felvetette a kérdést, hogy társadalmunk lépést tud-e tartani ezzel a trenddel, vagy a tartós és nagymértékű áremelkedés olyan fundamentális változásokat hoz, amelyek feszegetik, vagy egyenesen lerombolják a társadalom hagyományos gazdasági és politikai kereteit.
A változások világszerte félelemmel töltik el az emberiség egy részét, a nem mindennapi körülmények életre hívták az ’armageddonista-vallást’, amely a világ pusztulásáról szóló ősi mítoszoknak a nagy monoteista világvallások megváltástanának modern keveréke. Az armageddonisták az antiglobalisták és más antikapitalisták nyomdokain járva megkérdőjelezhetetlenül hisznek az emberi civilizáció mai formájának pusztulásában. Dogmáik vitatását a vitapartner ostobaságával, elemzésre való képtelenségével, ellenérdekeltségével, vagy kulturális tradícióival, szélsőséges esetben származásával magyarázzák. Sokak értékelése szerint az ’armageddonista-hit’ megjelenése a válságról való párbeszédet vakvágányra viszi, az érvelést irracionális, emocionális síkra tereli, a konstruktív gondolkodni vagy tenni akarást destruktívizmusba fullasztja, vagy a legjobb esetben is arra ösztönöz, hogy lokális látszatmegoldásokkal is megnyugtathatjuk magunkat, ugyanis a hitelvek szerint a globális megoldások feleslegesek, mivel szerintük a globalizált világ amúgy is halott rövid időn belül.
A hajdan értelmes, konstruktív eszmecsere színteréül szolgáló Peak Oil topik mára az armageddonista vallás megvallásának és vitatásának helyévé redukálódott, így többen, akik a problémáról való racionális párbeszéd hívei, létrehozták ezen klubtopikot. Ebben a topikban az innovációról, mint a túlélés kulcsáról, illetve az ennek hatására szükségszerűen átalakuló gazdasági és társadalmi viszonyokról lesz szó, ahol a civilizáció estleges leépülése csak mint vitatható hipotézis szerepelhet, aminek elutasítása semmiképpen nem indukálhat kirekesztést, személyeskedést, illetve semmiképpen nem alakulhat ki olyan párbeszéd, ahol a megoldás irányába mutató műszaki, energetikai, gazdasági, stb. tárgyú javaslatokat ideológiai alapon feleslegesként próbálják lesöpörni.
Ebben a topikban nincs ranglista, de sokan jobbak bizonyos területeken, mint a másik, ezt kérem, tartsuk tiszteletben és ne álljon le a matematikus vitatkozni a modern közgazdaságtudományról az azt oktató egyetemi tanárral, legfeljebb kérdezzen, ahogy ez fordítva is elvárható. Ez a téma komplikált, energetikai, gazdaságtudományi, politikai, stb. megközelítéseket kíván, így próbáljuk egymás tudását kiegészíteni és nem megkérdőjelezni.
A témák közt természetesen hasonló prioritással rendelkezik a gazdasági világválság, mint az olajcsúcs, miután a kettő szorosan kapcsolódik egymáshoz. Amennyiben van rá igény, nyitunk külön gazdasági topikot.
Ez mar regen leragott csont. Az Alföldön 80-100 meter magassagban eleg jo es stabil szel van. A sebessege viszont eleg alacsony, ami miatt a szelerömüveknek nagyobb lapat kell. Ezert az ara is magasabb (lenne). Mar egy szelerömüösszeszerelöüzem is majdnem kerekedett, aztan le lett fujva.
Ugyhogy a szel nem, de a szelerömüvek epitese leallt (illetve el sem indult). :(
Minek nekünk gen4 reaktor? Pont elég egy gen2 upgradelve, konkrétan VVER-ek, például. Van rá személyzet, tapasztalat, ugyanannyira megbízható, hatékony, stb.
az új magyar atomerőmű megépülésének én is alapvetően azt a kockázatát látom, hogy nem lesz rá pénz,
- magánpénzből nem lehet, mert nem lehet (amúgy is a fidesz keresztbevágna neki, gonosz kapitalisták) -állami pénzből azért nem lehet mert nincs rá pénz, adóbevételből tuti nem, hitelt meg szintén nem kapunk, vagy ha igen, akkor az kell foltozgatni a hiányt
- ha valami csoda folytán mégis elkezdene épülni, az kizárólag állami pénzből + PPP képzelhető el, ez viszont egy az egyben a 4es metró építésének és az autópályaépítések mintájára fog zajlani, iszonyatos korrupcióval megspékelve, aminek a legroszabb oldala, hogy esetleg nem csak túlszámlázás lesz, de kispórolt anyag is....
- aztán ha már meg is van mondjuk a terv, és az elvi döntés hogy legyen atomerőmű, akkor a zöldek akadékoskodni fognak, amiből főleg időhúzás, és drágulás lesz, aztán mire egy párt hatalmon eljutna oda hogy kiássák az alapot, az a párt elveszti a választásokat, jön a következő, amelyik viszont egyből lecseréli az addig rajta dolgozó cégeket a saját csókosaira, és újraterveztetik az erőművet, amibe újra belekötnek a zöldek, és a 4. év végére jut el oda a dolog hogy az átszabott alapokon elkezdik letenni az első betonkockákat, na akkor ez a párt is bebukja a választásokat, és kezdődik az egész előlről
egyedül azt látom kivitelezhetőnek ez ügyben, ha egyrészt a két szóba jöhető párt között kialakul konszenzus, és mondjuk a kialakuló korrupciós piacot szépen elosztják egymás közt, a sajtójuknak befogják a száját, a zöldekre meg ráküldik az Apeh-et hogy maradjanak nyugiban kicsit, így kisimul a pálya az erőmű előtt, bár nyilván 2x drágább lesz
a másik eset, hogy az állam egy felvilágosultabb kormány alatt összekaparja rá a pénzt, ebből létrehoz egy részvénytársaságot, lerakják az alapokat, megterveztetik, a zöldek belekötéseit is beépítve, miután eljutott a dolog abba a fázisba hogy már megvan mit lehet megépíteni, az egész részvénytársasaságot privatizálják, illetve bevezetik a tőzsdére és ott adják el a részvényeit
ezzel talán kivédhető a politikai ciklusok hátráltató ereje, meg a korrupció is kifogható mert a tényleges felépülést már egy nemállami cég végzi el, emellett a legkockázatosabb részt, a tervezés-engedélyeztetési szakaszt az állam magára vállalja, így a részvények kezdeti értékvesztése az államot terheli, ami jelen esetben felfogható támogatásnak
Arról készült már felmérés, hogy az Alföldön mekkora a szélenergia potenciál? Azért jutott eszembe, mert az egy bazi nagy síkság, márpedig sík terepen a magasabb légrétegekben gyorsabban emelkedik a szélsebeség.
Lehet hogy 100m-es kerekekkel egészen mást lehetne elérni mint most 20mes kerekekkel.
Mérni meg simán lehet léggömbre akasztott szélerősségmérő akármivel, amit nem kerül sokba telepíteni, és újrafelhasználható máshol.
Igen, ez az, amit csak azok fognak fel, akik blokkolni akarják az építkezést.
A dologban pont az a csapda, hogy a mostani kormány már semmibe nem mer belefogni, az új pedig azzal fogja kezdeni, hogy minden egyes nagyberuházást leállít, még ha ezzel eurómilliárdokat veszít is sz ország, mert csak így tud komolyabb megszorítások osztogatásba kezdeni azon a néhány kiemelt területen.
Azert, ha Mo. valamit meg elerhetö aron kivanna epittetni, lassan be kellene allni a sorba, mert, ha valamilyen reneszansz indul meg, akkor meg majd nem lesz szabad gyartokapacitas.
Pl. az egyetlen "modern" (4. generacios) reaktor, ami Finnorszagban epül (AREVA es Siemens altal) epül es epül (de üzemelni talan 2009 helyett 2012-ben kezd) es tovabb huzodik, dragul, veszekedes van, ... sem tul jo jel a rugalmassag szemszögeböl.
Négy atomerőmű tervei a Berlusconi-kormány asztalán
ara-kovacs, p, 2009/10/09 - 06:02
Corriere della Sera
A hatvanas években, az atomenergia békés felhasználásának eddigi legjelentősebb korszakában, Olaszországban négy nagy reaktorkomplexum épült Caorso, Garigliano, Latina és Trino Vercellese térségében – írja a milánói liberális napilap. A Berlusconi-kormány tervei szerint most új impulzusokat kap az iparág, de egyelőre még nem tisztázott, hogy pontosan hány új – és modern technológiájú – energiatermelő központot szeretnének megépíteni.
Bizton információk nincsenek, de most először, a beruházások lebonyolítására létrejött ENEL-EDF vegyesvállalat fellebbentette a fátylat az elképzelésekről, ugyanis közölték: három erőmű terveinek a kidolgozása már elkezdődött. Hogy milyen teljesítménnyel és milyen technológiával működnek majd, arra iránymutatást az ENEL más nagyberuházásai adnak, elsősorban a francia Flamanville körzetében (Cotentin-félsziget) tovább bővülő erőmű, melyben négy reaktor üzemel, egyenként 1.650 megawatt teljesítménnyel. Ez azonban az olasz terveknek csak a felét teszi ki, elvégre Berlusconi szándékai szerint 2020-ra az atomenergiából származó villanyáram a szükséglet egészének mintegy egy negyedét fogja kitenni.
Egy negyedik – szintén négy reaktoregységet magában foglaló – beruházás tervei is az asztalon hevernek, ezek összteljesítménye 13 000 megawatt lesz, és az olasz ENI, valamint a német E.on közösen valósítja majd meg – írja a lap.
Az olaszországi építkezések helyszínéről szintén nincs még konkrét információ, ám az biztos: maximálisan figyelembe kell venni a potenciális természeti kockázatokat, ezek közül is elsősorban a földrengés-veszélyt. Ugyanakkor kellő mennyiségű víznek kell rendelkezésre állnia a fűtéshez. És nem kis gondot jelent majd az érintett önkormányzatok meggyőzése is. E szempontok miatt számos jelentős körzet kiesik a számításból.
Az építés ütemezése is nagyjából kész: az első kapavágások 2013-ban történnek majd meg, a fokozatos beüzemelésre pedig – 18 havonként egy-egy reaktor – 2015 és 2020 között fog sor kerülni.
illetve ők nem törődnek a görbével, mert azt feltehetően túlzottan elméleti prognózisnak tartják. Akkor van (lenne) igazuk, ha a görbének még a felfutó részén vagyunk (lennénk).
Én nem azt akartam mondani, hogy nincs igazad és ők hitelesek, hanem azt, hogy senki semmit nem tud eltalálni, annyi minden változott meg az elmúlt három évben.
A new report, launched by the UK Energy Research Centre (UKERC), argues that conventional oil production is likely to peak before 2030, with a significant risk of a peak before 2020. The report concludes that the UK Government is not alone in being unprepared for such an event - despite oil supplying a third of the world's energy.
...
Steve Sorrell: "It makes no sense to provide precise forecasts of when a peak in oil production will occur. The data is unreliable, there are multiple factors to consider and a ‘bumpy plateau' seems more likely than a sharp peak. But we can say that the window is narrowing rapidly. The effects of global oil depletion will depend greatly on the response from governments and on the scale of investment in new energy technologies."
Az EIA ilyen szempontbol jol vizsgalhato mert evente kiadnak egy prognozist ez mind letoltheto visszamenoleg. Szerintem ennel mar sokkal job predikcio ha valaki legalabb a gorbe alakjat eltalalja +- par ev hibaval. EIA szerint peak gorbe nem is letezik a termeles a kovetkezo 30 evben csak novekedni fog.
Az a baj, hogy ezen az alapon senkinek sem lehet hinni. A hiteltelenek között élen járnak az armageddonizmus sokat idézett korifeusai, akik először azt állították, hogy az olajárak az összeomlásig töretlenül fognak emelkedni, aztán azt, hogy a válság hatására úgy leesnek, hogy éppen az fogja termelői oldalról elhozni az öszeomlást, mostanában meg hallgatnak.
225 -226. oldal. Leírja hogy a BASF (ami késöbb az IG Farben része lett) hogyan kezdett neki a szintetikus benzin elöállításának. Az ok: az 1920-as években a a motorizáció nekikezdödött,és az emelkedő kereslet miatt a rendelkezésre álló olajkészletek nagyságát max 7 évre becsülték. Ezért hatalmas piacot josoltak a szintetikus benzinnek. A BASF (utnna az IG Farben) nekikezdett a technologia kifejelsztésének,majd építettek egy üzemet németóban,illetve licneszekték a technologiát a Standard Oil-nak is,és az usa-ban is nekikezdtek két szintetikus olaj üzem előállításához.
Utánn jött az viláválság,ráadásul új olajmezőket fedeztek fel Texasban,aminek okán az olaj ára a hordonkénti 1.3 dollárol 0.05 dollára esett.(241. oldal)
1929ig (tehát az olajár összemolását megelőzöen)az IG Farben már 90 millió márka veszteséget számolt el,annak ellenére,hogy a Standard Oil fizette a licenszdijat a tecnologiáért.
pár 100 millió veszteséget számolt el a 30-as évek elejéig a cég. a cég tőkéje (az IG Farben-é) 2 milliárd márka volt,tehát a szintetikus olaj miatti vesztesége nagyon durva volt.
Mar csak azt nem ertem ha ennyi olajuk van hogy lehet hogy 1970 ota folyamatosan csokken a kitermelesuk:) Es ahogy kozelitjuk az 1-es EROI-t celszerubb inkabb netto energiaban szamolni mert hiaba sok hordo ha csak keves energiat nyerunk az egeszbol. Nagyon meg lennek lepve ha USA kepes lenne a lassan 40 eve tarto csokkeno trendet megfrodtitani.
Az összes olaj- és gázkonferencia erről szól, van egy raklap pdf-em róla. :)
Kb. 10 lépéssel járnak a tight-gas mögött, 2020 előtt én nem építenék erre a technológiára. Ettől még persze borzasztó ígéretes, csak a rövidtávú gondokra nem jelent megoldást.
1. Ebben benne vannak a várható jövőbeni felfedezések is, súlyozva, a garfikonon, ahol már "f" van az évszám mellett...
2. A termelés bővíthető ennyivel. Itt nem rétek egyet a grafikonnal: ennél nagyobb ütemben kell növelniük a termelést, hogy a belső fogyasztás és az export is egyensúlyban maradjon. A belső fogyasztás cirka 2-3%-al bővül évente, de miután borzasztó megbízhatatlanok az orosz adatok erre vonatkozóan, feltételezem ezt ezért veszik kb. 1% környékére. Az export növekedési üteme szvsz megmarad, mivel a kieső európai igényt kínai, japán, koreai fogja pótolni, ha minden halad az ütemterv szerint. (bár ezt 2020-nál előbbre nem tenném)
3. Nem lehet lineárisan számolni a gáz kitremelését. Az utolsó 30% környékén összeroskadnak a mezők, megtöbbszöröződik a kitermelési költség, a technológiai igénybevétel. Ha korszerűen termelnének most is ki, ezt le lehetne 20%-ra szorítani. Így már nem annyira rózsás.
4. Biztosan találnak, mivel az Exxon, Shell, Conoco, stb. be lesz(tt)nek engedve. :)
5. Ettől még a mostani exportjukat nehezen tudják tartani, kell a re-export, tehát ha növekedik Európa igényszintje, gond lesz, mivel extrakapacitást nem fognak tudni beállítani.
Az USA-ban kiserletezgetnek a nagynyomasu CO2-vel. Ez a föld ala valo pumpalas eddig is ismeretes volt (sequestration). Viszont bepumpalassal tovabbi olajat lehet kinyerni:
A set of 10 basin-oriented assessments released by the DOE in February 2006 estimated that 89 billion barrelsof additional oil from currently stranded oil resources in ten US regions could be technically recoverable by applying state-of-the-art CO2-EOR technologies.
Recent work has also determined that under certain geologic and hydrodynamic conditions, an additional residual oil zone (ROZ) exists below the oil-bearing transition zone beneath the traditionally defined base (oil-water contact) of an oil reservoir. This resource could add another 100 billion barrels of oil resource in place in the United States, according to the DOE, and an estimated 20 billion barrels could be recoverable with state-of-the-art CO2-EOR technologies.
DOE also suggests that CO2-EOR technologies will be important in the future development of technically recoverable domestic oil resources that as yet remain undeveloped or are yet to be discovered. Undeveloped domestic oil resources still in the ground (in-place) total and estimated 1,124 billion barrels. Of this large in-place resource, 430 billion barrels is estimated to be technically recoverable.
Tehat az USA alatt meg fellelhetö (es a közeljövöben el is erhetö) olaj mennyiseget 1124 milliard barrelra saccoljak. Ez kb. annyi, mint amennyit az emberiseg eddig szöröstöl-böröstöl elhasznalt.
Abbol technikailag 430 milliard barrel olajat lehet kinyerni. Az pedig ketszer annyi, mint Szaud-Arabia olajkincse.
ez egy relatív folyamat, ahol a kitermelési költség, és a piaci ár egymáshoz viszonyítva mozog, nem abszolút értelemben (abban lehet hogy mindkettő emelkedik, vagy mindkettő csökken, de eltérő mértékben)
az oroszoknál az eredendő probléma, hogy a gázkincsüket nem piaci alapon használják fel, hanem jóléti intézkedésekre fordítják, tehát a profit szűkülésekor vagy beruházásra nincs pénzük, vagy erre
Az ábrádból számomra egyértelműen az jön le, hogy míg a hetvenes évek olajválságáig a kitermelés nagyon szépen követte a haraggörbét, azóta a bizonytalan árak és a politiaki helyzet nagyon erősen rángatják a kitermelést. A haranggörbe alatti és a kitermelési görbe feletti terület nagysága jelenti azt, amit tartalékban hagytunk. Ezek a tartalékok teszik lehetővé, hogy valamikor 2010-2020 között a kitermelés a haranggörbe fölé menjen...
"a másik faktor lehet a sztoriban, hogy a gáznak adott egy kitermelési költsége, meg egy piaci ára, amikor az árrés csökken, akkor az ebből újabb beruházások finanszírozására fordítható pénz is csökken, tehát maga a gázár csökkenése lehetetleníti el a gázipari beruházásokat, ez egy nyugati jellegű piaci gazdaságban is így lenne"
Itt is így van. Ha pedig emelkedik az orosz gáz kitermelési költsége, akkor annak ára is, az pedig további piacvesztéshez vezet.
"Eléggé sötéten látod, én optimistább vagyok, pont a nyitásuk okán. Nagyon hosszú lenne elmondani, meg, igazság szerint pont most írok erről egy tanulmányt, ami ha kész lesz, bemásolom az idevonatkozó részt. Minek írjam le kétszer?"
Oké, várom a tanulmányt. Az viszont tény, hogy minél később kezdenek nyitni, annál nagyobb lesz az exportbevétel volumen-esése, mire a kitermelés ismét felfutattható. De ez a felfuttatás eléggé feltételes annak függvényébe, hogy mi facsarható ki még egyátalán a mezőkből. Azt a feltételezést is olvastam, hogy az ukránokkal való gázvita valójában annak elfedését célozza, hogy a csúcsrajáratott európai igényeknek megfelelően már képtelenek felfuttatni a termelést.
