Nekem van 2db fajtatiszta Angol Cocker Spániel kiskutyám! Egy aranyszínű kan és egy Coboly színű (barna és fekete) szuka! Törzskönyvük nincs! Július 6. után vihetőek el akkor lesznek 7 hetesek! Az első oltást és a féreghajtást megkapják! Dabason lakom!
Ár:25.000Ft
Ha bármi kérdése van akkor nyugodtan írjon a durai19@freemail.hu e-mail címre vagy hívjon a 06-20/5367-612 telefonszámon!
Sziasztok.Köszönöm a tippeket.Lehet,hogy tényleg iskolába kellene vinnünk.Nem tudja valaki,hogy Miskolcon hol található ilyen kutya suli és kb milyen tarifák vannak? köszi: Andi
szerintem is csak neveletlen... talán annak a fiadnak, akit a legjobban szeret a kutya, kellene elkezdenie foglalkozni vele, tanítani, és akkor javulna a helyzet.
Szia! Ő a főnök! Menjetek suliba vele! Valószínűleg nem menthetetlen a helyzet, de amit a szakember mond mindenkinek be kell tartania. Nektek kell változtatni, és akkor ő is változik, de ez így fórumon elég nehézkes. Ha akarjátok a kutyit, keressetek meg szakembert, mielőtt baj lesz! Minden jót, E
Mia egy fiatal, szépséges, fekete spániel ivartalanított kislány. Gazdától került hozzánk, ahol furcsa, agresszív viselkedésével nem tudtak mit kezdeni. Kivizsgálása során kiderült, hogy ez egy betegségnek a következménye, ami miatt gyógyszert kell szednie. Mia nem egyszerű eset, de ő is szeretne családot, ahol nincs kisgyerek és idős ember, ahol elfogadják őt másságával, szeretik és foglalkoznak vele. Cserébe labdázik, szövegel, puszit oszt, és gyönyörű. Miáról a 30/99-83-947 – es telefonszámon lehet érdeklődni, már nagyon várja a hívást! Képek: http://gallery.site.hu/u/morzsa/futrinkautca/album241/mia/
Hu!! Ez elég komoly probléma. Mit lehet tudni az alomtestvéreiről? Hol és milyen körülmények között nevelkedett? Szocializáció??? És mivel etette a tenyésztője? Mert néhány hónaposan még nem szokhatott rá a csontos húsra.
Szia! Hát sajna tanácsot azt nem tudok adni, nekem egy 9 hónapos "lánykám" van és ezt a morgást még sosem tapasztaltam nála...bármit csinálhatok vele akár evés közben is piszkálhatom nem érdekli...van aki a fésülésre panaszkodott h közben morog a spanija...de az enyém soha...szerintem ez szerencse kérdése hogy ki mennyire nyugodt állatot fog ki...viszont az ágyneműre pisilés nálunk is előfordul mert az én kutyám akkor szokott általában bepisilni ha hazaérek és nagyon örül..és ha bejövök a szobába és felugrik az ágyra és ott simogatom meg akkor néha van baleset.(persze ezt már kivédem)vagy pedig ha viszem le sétálni és a lépcsőházban séta előtt valaki megsimogatja...akkor nem szokta még tudni visszatartani...de séta után már nincs gond...engem ez érdekelne, hogy erről az örömében pisilésről vajon mikor fog leszokni vagy egyáltalán másoknál volt-e ilyen?
Üdv Mindenkinek.Tanácsot szeretnék kérni.Van egy Sony névre hallgató 1 éves kan spániel kutyusunk. Nagyon szeretjük,de elég sok problémánk van vele.Mi egy 6 tagú család vagyunk.4 nagy gyermekem van,szinte már felnőttek.A kutyus szinte soha nincs egyedül.A 24 éves fiamat szereti a legjobban,ha ő elmegy otthonról a kutya képes egész nap az ajtóban feküdni.Ha ilyenkor szólunk hozzá,pár percre odajön,aztán visszafekszik az ajtóba.Ez még nem is lenne baj,de evés közben meg sem lehet közeliteni,morog,vicsorog,ha meg akarjuk érinteni,oda is kap.Ha a fiam alszik,és fel akarom ébreszteni,a kutyus felugrik az ágyra, a fiam fejéhez szalad ,kitágul a pupillája és legtöbb esetben morog is.Tisztára félelmetes.A játékaival ugyanaz a helyzet,mint az ételével,ahoz sem lehet hozzáérni.Ha valami rosszat csinál és újsággal a fenekére csapunk(ezt az állatorvos javasolta)megtámadja az újságot,meg aki ráütött,arra vicsorog.Semmit nem hajlandó megenni,sem a szárazeledelt,sem a konzervet.Házi kajából is csak azt ,ami csontos,vagy szin hús.Ez már akkor is igy volt mikor haza hoztuk.Szerintem sovány is.Nem tud normálisan játszani sem,mert ,ha meg akarjuk simogatni,rögtön hanyatt vágja magát,és harapdálja a kezünket.A családban mindenkire felugrál,bökdösi az orrával a kezünket.A fiamról,akit már emlitettem állandóan tépi le a ruhát,húzza a nadrágszárát. Több alkalommal lepisilte már az ágyneműt,de nem 1-2 cseppel.Ha rosszat csinál bebújik az ágy alá.Egyébként az ágy alatti területet a sajátjának tekinti.KOmolyan olyan az egész,mintha direkt bosszantani akarna minket.Ha hangosabban rászólunk,ránk ugat.Nem tudom,hogy van-e ezekre a problémákra megoldás.Biztosan vannak a fórumon tapasztaltabb gazdik,akik tudnának segiteni.Előre is köszönöm Andi
Az észrevétel jogos. Több oka is van. 1. A mi digitgépünkbe direkt vettünk elemet, aztán nem működött, azt hittük baja van, de szerencsére csak az "új" elem nem volt új. 2. Senki, aki ott volt, nek tett fel és nem küldött. 3. Azért 6db telefonfotót csináltam, be kell érni ezekkel :-)
Ja, bocsánat, én is előbb,írok és utána gondolkodom. :) én a póráz két végén-t emlegettem, de utána fogok nézni a másik műsornak is, mert érdekesnek hangzik.
Nem okvetetlenkedésből, csakhogy rá lehessen találni, a műsor a Spektrum TV-n van, minden este fél8 körül, két-két epizóddal. Itt Victoria Stilwell, kutyanevelési tanácsadó segít a problémás ebek, pontosabban a gazdik helyretételében. :) Múltkor ugyan kikeltem ellene, lsd korábban, mivel egyetlen megoldásként pont egy spánielnél az elaltatást választotta, mert a kutya megtépett egy hadonászó visongó kölköt. Ettől eltekintve jók a módszerei. Abból indul ki, hogy a kutyát kutyaként és nem gyerekként kell kezelni. A túlbuzgó kutyák esetén azt tanácsolja, hogy megérkezéskor nem kell túl nagy figyelmet szentelni a kutyának, szokja meg, hogy nem ő a középpont. Ha felugrik, fordíts neki hátat. Ha olyat tesz, ami ellenedre van, fordíts hátat, ne reagálj, menj odébb. Tanulja meg a kutya, hogy semmire nem megy az erőszakoskodással. Ha a vendéget ugatja, hágja, ráugrál, el kell vezetni és akkor visszaengedni, amikor lehiggadt. Ha újra hülyén viselkedik, addig ismételni, ameddig meg nem tanulja. Stb stb.
Szia én minden reakciónak nagyon örülök, így a tiednek is :-) Nagyon szép spancid volt..:) Kipróbálom majd ezeket a módszereket is, remélem beválik valamelyik :) A Marley meg én-t sajna csak filmen láttam amit szánok bánok is mert könyvben minden ezerszer jobb...így egy csomó dolog ki is maradt belőle gondolom :( De majd igyekszem megszerezni és elolvasni mert nagyon tetszett a film :) Hát én póráz nélkül forgalmas helyen még nem merek próbálkozni, bár nagyrészt olyan mintha anélkül menne mert ugye kihúzhatós pórázunk van és ott szokott jönni mellettem igazából nagyon fel sem tűnik neki, h póráz van rajta csak így azért biztonságosabb...Ha jövünk hazafelé akkor az utca felénél már el szoktam engedni mert itt nem olyan nagy a forgalom és ő sem megy ki az útra..
Elnézést, hogy ismeretlenül írok neked, anno én is írogattam ide néha, de sajnos már nincs rá okom, 1 éve nincs velem a szeretetgombócom:(((.
Ami miatt mégis írok, az a felugrálás, amiről írtál, mert erre van egy nagyon jó módszer, kipróbált és bevált.
A national geograpic-on ment régen egy műsor, ahol kezelhetetlen kutyákkal foglalkoztak -ez nem a póráz két végén!!!- és abban volt egy gyönyörű labrador, aki szinte hanyatt döntött mindenkit az ugrálásával. A férfi, aki foglalkozott vele, úgy tanította meg neki, hogy ezt nem szabad, hogy minden kedvencét, jutalomfalatot vagy labdát, bármit, amivel le lehet venni a lábáról -és szó szerint:))- azt csak akkor adta oda neki, amikor a földön állt a négy lábával, vagy esetleg le is ült.
Nem egészen 24óra intenzív együttlét alatt a kutyának eszébe sem jutott felugrani, pedig elötte hónapokig járatták iskolába meg minden okos helyre, és elmondta, hogy a régi legenda, miszerint az emeld a térded a mellkasába-módszernél ez jóval humánusabb és jobban működik.
Egyébként a marley meg én-ben olvastam, hogy marley is ugrált -persze ő egyfolytában, de ez más kérdés:)- és a térdemelés az segített, hosszú idő alatt, de segített. Egyébként olvastátok a marley meg én-könyvet? minden kutyásnak kötelező darab!:)))
És egy kép az én drágámról, aki már az angyalok között osztja rengeteg szeretetét.
Amíg Babeszom gyerek volt, ő is csinált szép dolgokat... rájött, hogy kell kinyítni a cipősszekrényt, beépített ajtót... egyszer valahogy kinyílt a szobám ajtaja, nem tudom hogyan, lehet én hagytam nyitva a reggeli rohanásban. De mire hazaértem, a virágföld széthordva a szobában, a függöny leszakítva, a futó széttépve, stb stb.... anya mikor meglátta inkább nem szólt semmit, az arcára volt írva minden. De a leányzó tudta micsinált, úgy kellett megkeresni, mert elbújt:D:D:D bebújt a tűzhely mögé:D:D:D hááát mondom mennyi esze van... tudja hogy rosszat tesz, de azért mégis:) másik eset éjjel volt, arra keltünk h a kicsi vidáman vakkantgat, hancúrozik kint... ki megyünk az előszobába, hát micsinál?? a wc kefével vívott veszélyes harcot...:DDDD Nekem szerencsére nem kellett sűrűn pórázt tenni rá, elég gyorsan megtanult anélkül a lábom mellett közlekedni, a járda szélénél tovább sose ment, azt is megtanítottam, ha mégis macska után szaladt, vagy madár után, rászóltam h nem mész ki az útra, leült a szélén... be volt sózva a valaga, mert nagyon toporgott, h mikor mondom ki a bűvös szót: MEHETSZ:DDDD
Én azt imádom, hogy amikor simogatom a fejét vagy a hasát akkor nyammog közben :-))) rá van írva az arcára a "hűű de fincsi abba ne hagyd" kifejezés :D
Nagyon szép a kutyusod:) Nyilván van amikor az ember rajta kívül álló dolgok miatt kénytelen a szobakutyájából udvarit csinálni... Erről a "kölyökpótló" dologról még nem hallottam ez érdekes...Nekem is lány kutyám van és mivel lakásban élünk kettecskén ezért nem valószínű, hogy Maja valaha is fog szülni...de én úgy hallottam, hogy ez nem lesz rá negatív hatással a jövőben:S Nekem egyenlőre egy problémám van amit még nem sikerült áthidalnom ez pedig a FELUGRÁLÁS :D Akárki jön hozzám azonnal ráveti magát...persze leglelkesebben nekem tud örülni amikor hazaérek...:D Ezzel kapcsolatban ha valaki tud valami tuti módszert akkor írja meg légyszi! A "nem foglalkozom vele majd megdicsérem ha leült" taktika eddig nem nagyon vált be mert annyira örül az embereknek, h képtelen visszafogni magát... Ezen kívül nem nagyon van okom panaszra...a lakás lerombolása sem téma már, megtanultam, hogy ha egyedül van itthon akkor semmit nem hagyhatok elöl, ajtókat bezárom, és addig az előszoba-konyha a mozgástere...a fekhelye is ott van, a játékai, műcsont..Amíg naivan nyitva hagytam neki egyik másik szobát addig párszor csatatérre értem haza... Olyat is olvastam, hogy valaki arra panaszkodott, hogy képtelen sétálni menni a spánieljével mert az annyira húzza a pórázt...Az igaz, hogy az én spánielem sem egy vánszorgós típus :D, de szerintem ha foglalkoznak vele akkor nagyon hamar le lehet szoktatni erről..Nálunk a séta első 5 perce telik rohangálással, úgy repít le engem a harmadikról :-)) De amikor már "túltette" magát az örömén, hogy sétálunk, nagyon szépen jön mellettem a zebráknál megáll ás vár...De ez fontos is mert különben sok helyre nem tudnám magammal vinni... Jaj már megint mennyit írtam...:D Csatolok 1-2 képet is akkor már a fent emlegetett nőszemélyről :D
Upsz, ez lemaradt: Miáról a 30/99-83-947 – es telefonszámon lehet érdeklődni, már nagyon várja a hívást! Képek: http://gallery.site.hu/u/morzsa/futrinkautca/album241/mia/
Mia gazdát keres! Mia egy fiatal, szépséges, fekete spániel ivartalanított kislány. Gazdától került hozzánk, ahol furcsa, agresszív viselkedésével nem tudtak mit kezdeni. Kivizsgálása során kiderült, hogy ez egy betegségnek a következménye, ami miatt gyógyszert kell szednie. Mia nem egyszerű eset, de ő is szeretne családot, ahol nincs kisgyerek és idős ember, ahol elfogadják őt másságával, szeretik és foglalkoznak vele. Cserébe labdázik, szövegel, puszit oszt, és gyönyörű.
szívemből szóltál:) énis ugyanígy érzek a kutyusom iránt. Én 6 évig laktam panelban a kutyusommal, "sajnos" másfél éve kikellett költöznöm kertes házba, és nem engedték, meg h továbbra is a lakásban tartsam. Nagyon sokáig veszekedés volt itthon emiatt, de én vesztettem:( azóta kint van 3 kutyával együtt, ő a legidősebb. Sajnos nem az egész kertben vannak szabadon, egy elég nagy kifutójuk van, tégla kutyaházzal, szalmával:) és egy nagy barackfa árnyéka:) tökéletes hely számukra, de mégis korlátozva van az idő, amit vele tölthetek, nem lehet egész nap kint:((( aminek az eredménye, hogy énis hiányzom neki,, ő is nekem:( viszont amit az elmúlt 1 évben észre vettem, hogy nem tud élni a labdája nélkül... olyan szinten labdamániás lett, hogy inkább nem hallgat rám és nem engedi magát megsimogatni, csak labdázzunk vele... ha hátra megyek hozzájuk, nem örül, csak nagyon rövid ideig, utána leteszi elém a labdáját, és nézi, h mikor dobom el:( régen hallottam, hogy amelyik kutya nem szül, az idősebb korban megkergül, és egy tárgyat fog a kölykének nézni, és csak az fog számítani. Ti ilyenről hallottatok valamit? Vagy mi lehet az oka? Ha sétálni megyünk, vígan el van a labda nélkül, de amint hazaérünk, azonnal hozza....:(
Archibald sokéves fiúcska. Ugye milyen elkeserítő? Vagy csak nekem az? Idős kutya a menhelyen. Nincs ennél szívszorítóbb. Leélte élete javát valaki mellett, aki nem szerette annyira, hogy idős napjaiban is gondoskodjon Róla. De mi hisszük, hogy akad egy szerető ember, aki befogadná. Nem ígérhetjük, hogy sokáig fog élni. Nem írhatjuk, hogy szobatiszta, ha napközben egyedül kell maradnia. Még nem tudjuk, egészséges-e, bár annak látszik, kivizsgálások folyamatban. De azt biztosan kijelenthetjük: aki magához veszi Archibaldot utolsó hónapjaira, éveire, az igazán érző, nemes szívű ember. Archibald a várja az Ön hívását a 30/22-28-285 telefonszámon. További képek Archibaldról: http://gallery.site.hu/u/Barbi/kutyusok2/album236/spani/
Sziasztok! Nyilván minden kutyafajtában előfordulnak szélsőségek, hálisten az én spanim sem morgott még életében soha...őt evés közben is zargathatom, fésülhetem, fürdethetem semmi nem zavarja...:D Egész nap csóválja a farkát, egy igazi kis szeretetcsomag...El sem tudom képzelni, hogy valaha akárkire is rámorogjon. Még a betörőt is örömmel fogadná szerintem :D Engem ez háborított fel valamelyik nap, hogy egy régi fórumon olvastam egy hirdetést, hogy egy nő ingyen odaadná az 1,5 éves spánieljét bárkinek, azzal az indokkal, hogy a kutyának biztosan jobb lenne kertes házban. De ő azért nagyon szereti a kutyát meg nagyon rossz lesz tőle megválni, de jobb lesz a kutyának. Na most a tapasztalataim alapján kijelenthetem h ez BAROMSÁG. Lehet h szereti azt a kutyát de annyira azért mégsem. Egy spani szerintem nem udvari kutya végképp nem házőrző...Én is lakásban élek a kutyámmal és nem mondom h mindig egyszerű de a világért sem tudnám odaadni senkinek. Pedig az enyém még csak 9 hónapos de már így is annyira kötődik hozzám, hogy lelkibeteg lenne ha elvinné valaki. Ha 1-2 napra rábízom anyukámékra már akkor is le van törve. Egy spániel akkor a legboldogabb ha a gazdijával lehet..mindegy neki hogy hol van csak a gazdi ott legyen mellette. Természetesen azt nem cáfolom meg h nagy mozgásigényű kutya, de szerintem sokkal jobb neki ha midig új helyeket lát mintha csak az udvarban szaladgálhatna egyedül. Arról nem is beszélve, hogy így rengetek másik kutyával találkozik, tudnak játszani, hozzá van szokva az emberekhez a város zajához. Én pl mindenhova viszem magammal ahogy tudom, a belvárosban is simán elközlekedik sőt felettébb élvezi mert sok a látnivaló. A szőre pedig amúgyis elég problémás, az égvilágon minden megragad benne...Ha az udvaron tartják akkor hamar loncsos ápolatlan lesz szerintem. Nem azt mondom h ne tartsa senki udvaron a spánieljét, csak a lényeg, hogy sokat legyen vele és SEMMIKÉPP ne ajándékozza el arra hivatkozva hogy úgy jobb lesz a kutyának. Mert a kutyának a gazdi mellett a legjobb és alapból arról az emberről is megvan a véleményem aki képes lenne másfél év után megválni egy ilyen kis szeretetre éhes bociszemű szőrcsomótól. Mert én már nem tudom elképzelni az életem a nedves orrocska és a boldog üdvözlés nélkül :)
fürdés után:)
tökéletlen pillanatkép:D
