Nálam az ajtó falsikba van, 24 cm a szigetelés, így került a szigetelés külső síkjára a plusz ajtó. A tokot L alakúra csináltattam, kiékeltem, kifújtam habbal, az tartja, eddig masszívnak tűnik, pedig a téli ajtó elég súlyos.
Én csináltattam egy komplett ajtót,ami a szigetelés külső síkjába lett ragasztva. Két ajtólapom van, egy szúnyoghálós és egy szigetelt télre. Így megoldódott az izzadós kulcs/zár probléma is.
Csúszósín alul-felül, benne szúnyoghálós tolóajtó. Szerintem. Mivel könnyű, akár rá is ragaszthatod a szigetelt falra, de oldalanként egy-kéthosszú csavarral a falba is lehet rögzíteni.
Most kerültem oda, bár tulajdonos vagyok 16 éve, de haszonélvezet volt rajta, nem volt kapcsolatom senkivel.
Elég hülyén veszi ki magát, hogy odakerülök és rögtön okoskodom, de sokat olvasgattam itt, meg az előző és mostani ház is szigetelve, pici tapasztalat van, penésszel, hőhíddal gond nem volt soha. Sajnos csak 5 centis, anno még ez dívott.
Feltételezhető, hogy szinte senki nincs képbe hőszigetelés ügyben a lakók közül, így simán átvághatnák őket. Tényleg kéne egy szakértő.
Ha utca fele nez, nagy a forgalom, es effele serulestol tartasz, az ilyeneket azt hiszem ugy szoktak, hogy embermagasan duplan van halozva (de mintha ezt is csak az ajtok kore irnak, nem ekuszom meg, szoval inkabb nem is mondtam semmit :) ).
Muanyag panelhazas bejarati ajtorol csak egyeves tapasztalatom van (60 lako), eddig kibirta.
Nem ismerem a házatokat, de ha a lábazat egyáltalán nem lesz szigetelve, úgy elég esélyes egy komoly hőhíd és emiatt a földszinti lakásoknál penészedés kialakulása.
Persze ha a földszint igazából magasföldszint, akkor nem biztos hogy komoly az előny, de jó lenne egy energetikusnak kifizetni egy kis pénzt, hogy felmérje mire is kell még figyelnetek.
A lábazatra mindenképp zártcellás polisztirol (XPS) kell a talajnedvesség és a felcsapódó eső, vagy olvadó hó miatt.
Nagy kérdés, hogy az aljzat és a lapostető mennyire szigetelt, mivel szerencsétlen esetben ott is előjöhet hőhíd miatti penészesedés. Ráadásul e-nélkül az első emeleten lakók járnak majd igazán jól, a többieknél kisebb lesz az előrelépés.
Nem tudom milyen polisztirolt akar használni a kivitelező. Szerintem kérdezzetek rá a márkájára és arra, van-e rá gyártói teljesítménynyilatkozat. Mindenképp előre, írásban tisztáztatnám vele a munka fázisait és a felhasznált anyagokat, hogy ebből ne lehessen menet közben félreértés.
Az Austrotherm most éppen akciózik és a grafit reflex gyakorlatilag ugyanannyi, mint a sima fehér hab. Ez azt jelenti, hogy vagy elég 8 centi ebből és így olcsóbban jöttök ki, vagy ugyanazért a pénzért jobb hőszigetelést kaptok.
Ablakban én már biztosan csak háromrétegű üvegezéssel ellátottban gondolkodnék, mivel nem annyival drágább.
Plusz kene tudni a jelenlegi allapotot, hogy mibol van a fal, milyen vastag, van-e mar rajta valami hoszigeteles, mert ha csak igy naturban van, akkor annal a 10 centi feher habnal lehet, hogy celszeru lenne par centivel tobbet rakni (vagy ugyanennyit grafitosbol).
Alulra XPS a labazatra, mert az zart cellas, nem szivja a vizet, mint a sima hungarocell. Oda CSAK ezt szabad tenni. Ha a labazat kintebb van, mint a fal, akkor illik (kotelezo?) badogozni felette, hogy az esot elvezesse.
Ablakoknal minimum, hogy kozlik a beepitesi melyseget (hany mm-es), a kamraszamot, es az ablakprofilt (es akkor itt meg ott van, hogy nem mindig eleg, hogy milyen profilbol van az ablak, azt is kene tudni, hogy ki gyartotta, mert ha hoz valami lengyel importot, azt nem kene). Enelkul az ablakos arajanlatrol felelos dontest hozni nem lehet.
Lábazatra nem ír, csak festést. ( jelenleg betonlapok fedik a lábazatot, ahol sérült, látni, hogy valami bitugéllel van csak lekenve, ráadásul kijjebb áll, mint a falsík.) Gondolom 50cmre a szint alá is kéne menni, vagy mi a minimális?
Alsó sorban úgy tudom keményebb fajta kellene, ez szabály, vagy csak ildomos?
Nem ír márkát csak, hogy műgyantás, talán 2mmm a vakolat. Félek noname fajtát akarna ránksózni!
Lapostetőre most nem emlékszem, megkeresem az ajánlatát.
Ablakok 2 rétegű low-e, értéket nem ír, profilfajtáról sem.
Megerősítésre lenne szükségem, hogy a közösképviselőnél magabiztosan fel tudjam vetni a kétségeimet!
"Tényleg olyan kibaszott nagy probléma szüntetni a belső párát?"
Ismét egy érthetetlen kérdés :)
Ha arra céloztál, hogy megszüntetni a lakásban a párát, azt sajnos lehetetlen (ki kellene költözni a házból).
Szerencsére hideg időben úgyis túl száraz a lakáslevegő, ezért télen inkább párásításra van szükség,
nyáron persze sokan örülnének szárazabb levegőnek (minél szárazabb a lakáslevegő annál hatékonyabb az izzadás hűtő hatása - és ez sajnos fordítva is igaz: minél párásabb a levegő annál hatástalanabb az izzadás), de a valóban hatásos párátlanítók - a klímaberendezésekhez hasonlóan - sajnos elég sok energiát fogyasztanak.
Ezért szokás azt mondani, hogy az okosan kivitelezett hőszigetelés minden évben kétszer hálálja meg magát: egyszer télen, mert olcsóbb a fűtés és egyszer nyáron, mert olcsóbb a hűtés (vagy esetleg egyáltalán nincs is szükség hűtésre).
És az is látszik a görbén, hogy jól szellőző épületekben télen miért száraz a levegő:
a kinti nulla fokos levegő ha beszarik, akkor sem képes köbméterenként kb 5 grammnál több vizet tartalmazni (magyarul: nulla fokos levegőnek 5g/m3 víztartalom esetén 100%-os a relatív páratartalma).
Ha ez az 5g/m3 víztartalmú levegő bekerül a lakásba és ott a (BÁRMILYEN;) fűtés segítségével felmelegszik szobahőmérsékletűre, akkor az az 5g/m3-e levegő mindössze 25%-os relatív páratartalmú (tehát baromi száraz) szobalevegő lesz (lásd előző grafikon).
Ezért szokjuk aztat mondani, hogy akinek a lakásában a téli hidegek idején is magas a páratartalom a lakásában, az valószínűleg nagyon-nagyon-nagyon durván fojtogatja magát a szar minőségű használt levegővel ;)
A 100%-os relatív páratartalom görbén azt látod, hogy az adott hőmérsékleten a levegő maximum mennyi vizet képes lebegve tartani (a kisebb százalékok mindig arányosak) ha ennél több pára van benne, az lehűlés közben folyékony vízzé csapódik ki (ez a víz csinálja mindig a bajokat a falban/födémben).
Látható az is, hogy szobahőmérsékleten 50%-os relatív páratartalmú lakáslevegőt lefelé hűtve egyre magasabb lesz a relatív páratartalma, kb 10 fok környékén már túl akar lépni a 100 százalékon (ehelyett elkezd folyékony víz kicsapódni belőle, így öntözik az emberek a penész-ültetvényeiket a hideg sarkokban).
És ha a jancsikályhával fűtött 18 fokon 50%-os szobalevegőt az új fűtésrendszer már 23 fokosra fűti, akkor ugyanaz a levegő már csak 35%-os (száraz) levegő lesz, tehát nem attól lett száraz, mert a padló fűt, hanem attól, mert ugyanaz a levegő most melegebb, ezért alacsonyabb a relatív (százalékos) páratartalma.
A hideg levegő kevés vizet képes pára formájában "lebegtetni", a meleg levegő meg többet.
És az sem mindegy, hogy az aktuális hőmérsékletű levegő az aktuális vízmegtartó képességének éppen hány százaléka van kihasználva, ez a százalék a relatív páratartalom.
Mivel a fenti kérdésedben semmi részlet nem derül ki, ezért a fenti kérdésednek ebben a formában nincs semmi értelme. Olyan mintha ezt kérdezted volna: "nem mindig a kisebb teherautó van kevésbé megrakva?" - erre a kérdésre sem lehet válaszolni.
